Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-03 / 208. szám

MUNKA VÁLLALÓI BIZTOSÍTÁS - ADÓMENTESEN Variálható TÉR Magyarországon eddig meglehetősen ismeretlen biztosítási módozatot kínál ügyfeleinek az Európa Biz­tosító Rt. A TÉR — Testü­leti Élet- és Rokkantsági — biztosítás a munkálta­tóknak a munkavállalók­ról való gondoskodását je­lenti. Erről, valamint a francia—olasz biztosítótár­saság egyéves működésé­ről és jövőbeni terveiről tájékoztatta a sajtó képvise­lőit Szász András, a társa­ság vezérigazgatója. A szociális védőháló hiá­nyosságai, a társadalom- biztosítási rendszer kiala­kulatlansága miatt igen je­lentős piaci szükséglet van ma Magyarországon a munkavállalók ilyenfajta biztosítására — mondta a vezérigazgató. A TÉR egy olyan biztosítási rendszer, amely elsősorban élet-, bal­eset- és rokkantsági bizto­sítási formákat tartalmaz, de a rendszeren belül az egyes elemek szabadon va­riálhatók. A biztosítást a munkáltató köti és fizeti a dolgozói után. Ezt a fajta biztosítást — éppen a nyil­vánvaló szociális védelmi szerepe miatt — a pénz­ügyi rendszer is preferál­ja. vagyis teljes mérték­ben adó- és járulékmen­tes'. Ez az egyik nagy elő­nye például a nyugdíjki­egészítő biztosítással szem­ben, amit szintén a mun­káltató köthet dolgozói ja­vára. és amit társadalom- biztosítási járulék és sze­mélyi jövedelemadó is ter­hel. A TÉR-biztosítás ala­csony díjú biztosítás, te­kintettel arra, hogy nem foglalkozik tőkegyűjtés­sel. A vezérigazgató meg­említette, hogy az új biz­tosítási módozat első repre­zentánsai például a Nem­zeti Színház, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség és a tűzoltóság. Eddigi profiljuknak meg­felelően elsősorban a vál­lalkozásokhoz kötődő va­gyon- és felelősségbiztosí­tások. élet- és balesetbizto­sítások területén kívánnak működni. Továbbra sem szándékoznak viszont be­szállni a gépjármű-biztosí­tási üzletágba. EGYESÜLNEK A MAGÁN-MUNKAADÓI VOSZ-támogatás a GKl-nek Egységes magyar magán-munkaadói szövetség létreho­zásáról kezd tárgyalásokat a Vállalkozók Országos Szö­vetsége (VOSZ) több szakmai érdekképviseleti szerve­zettel, amennyiben erre a VOSZ novemberi közgyűlése megadja a felhatalmazást. A téma napirendre kerülésé­ről szerdán döntött a szervezet elnöksége. Az elnökségi ülésen Palo­tás János, a VOSZ elnöke elmondta: a magánszektort képviselő szervezetek tö­mörítését az a közös érde­keltség teszi indokolttá, hogy a kormány egyenként nem tekinti tárgyalópart­nernek ezeket a szervezete­ket. A közös képviselet cél­ja a hazai magántőke haté­konyabb fellépése lenne. Amennyiben a közgyűlés hozzájárul, a VOSZ tárgya­Önkormányzati békekonferencia Kecskemét készenlétben (Folytatás az 1. oldalról.) Az előkészítő értekezle­ten az önkormányzati kül­döttek áttekintették az el­ső budapesti békekonfe­rencia záródokumentumai­nak megvalósulását. Ezt követően kinyilvánították: a második önkormányzati békekonferencia nem egy oiya-n hagyományos fóru­ma lesz a nemzetközi poli­tikai és katonai vitának, amelyet általában nemzet­közi szinten folytatnak, a háború megállítása érde­kében. Ehelyett — a tervek sze­rint — a települések kap­csolatára helyezik a fő hangsúlyt, amelynek ered­ményeként elérhetővé vá­lik a népcsoportok közötti béke. Az önkormányzati békekonferencia szervező bizottságának megválasz­tását követően a küldöttek elfogadták Kecskemét pol­gármesterének azt a javas­latát, hogy a város „állan­dó készenlétben” lesz arra az esetre, ha valamilyen akadály merülne fel a Skopjéi rendezésben. Egy­úttal a szervező bizottsá­got megbízták annak ki­munkálásával, miként le­hetne előteremteni a kon­ferencia rendezési költsé­geit, a mintegy 150 ezer dollárt. Eddig ugyanis csu­pán 50 ezer dollár sorsa biztos. Közeledő eslláspentok Az MTI értesülései sze­rint némiképp közeledett egymáshoz a főváros és a kormányzat álláspontja ab­ban a kérdésben, hogy a metróhálózatot melyik sza­kaszon építsék tovább. A Kupa Mihály pénzügymi­niszternél minap tartott munkamegbeszélésen a Fő­városi önkormányzat ve­zetői. a Világkiállítási Prog­ramiroda és a közlekedési tárca vezetői áttekintették a metrónyomvonalakról a napokban elkészült szakér­tői anyagot, s megvitatták a metróépítés financiális kérdéseit, különös tekintet­tel a francia kormányhitel lehetőségére és felhasznál­hatóságára. A megbeszélésen az ön- kormányzat vezetése annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Budapest gyorsvasúti hálózatának a világkiállítást követően is működnie kell. lásokat kezd a Magyar Iparszövetséggel, az Ipar- testületek Országos Szövet­ségével és a Gyáriparosok Országos Szövetségével. A VOSZ elnöksége a kö­zös szervezettel kapcsolat­ban úgy foglalt állást, hogy az nem lehet kamarai szer­vezet. Ez nézeteltérést okozhat a leendő partnerek között, mivel vannak közöt­tük olyanok is, amelyek kamaraként képzelik el a létrehozandó szervezetet. Az elnökség úgy döntött, hogy az egyesülés kérdését a ké­szülő kamarai törvény függvényében újra tárgyal­ják. Az ülésen a VOSZ elnök­sége döntött arról is, hogy a szervezet 100-300 ezer forinttal — mintegy egy százalékkal — járul hozzá majd az eddig a kormány mellett működő és most társasággá alakuló Gazda­sági Kutató Intézet alaptő­kéjéhez. A VOSZ ugyanis nem tud saját kutatóinté­zetet felállítani, ilyen jel­legű előrejelzésekre, infor­mációkra azonban szükség van. KÉPVISELŐKET KÉRDEZTÜNK Mint cián a borban — Képviselő úr, ön tud­valevőleg a mérsékelt po­litikusok közé tartozik, elv­ből nem híve a vehemens megnyilvánulásoknak. En­nek ismeretében személy szerint miként értékeli a Csurka-dolgozatöt? — kér­deztük dr. Fodor István független képviselőt. — Egy elhibázott lépés­nek. Egyezik a vélemé­nyem a Debreczeni Józse- féval. Ez az írás magában hordozza a náci ideológia alapelemeit. Szerfölött meg­lep, az MDF ahelyett, hogy elhatárolná magát e ve­szélyes gondolatoktól, poli­tikai vitaanyag rangjára emelte, olyan megfonto­lásból, hogy van igazság- tartalma. — ön szerint nincs? — Ha egy hordó tokaji aszúba egy gyűszűnyi cián- kálit öntünk, az a bor már alkalmatlan a fogyasztás­ra. A CSurka által kínált „szellemi” borban egy vö- dörnyi cián van. ■— Melyik részét sérel­mezi leginkább? — Amelyik genetikai problémákat feszeget. Ki­fogást emel amiatt, hogy a kormány olyan csoporto­kat támogat, melyeknél a természetes kiválasztódás nem érvényesül, s az erre irányuló törekvéseknek nincs is értelme. — Kikre utalt itt Csur- ka? — Magam és mások is ügy következtettünk, hogy a cigányságra. Így felvet­ni a problémát több mint apolitikus. Komoly feszült­ségekre adhat okot a tár­sadalomban, mert zöld utat enged a fajgyűlöletnek. (gyé) Ugyancsak a Csurka- pamfletről kérdezte mun­katársunk a Parlamentben Frajna Imre országos lis­tán választott fideszes kép­viselőt, akit aszódi szár­mazása okán Pest megyei­ként tartunk számon. — A dolgozat igazában nem tartalmaz új eleme­ket. Eddigi hasonló meg­nyilvánulásait gondolati félre siklásnak tekintettem, ám ezek mostanra para­noid eszmerendszerré áll­tak össze, paranoid tévkép- zet az egész. Vannak ben­ne olyan pontok, amelyek­re a miniszterelnök ref­lektálhatott volna, így pél­dául a gcneljliailag elkor- csosult csoportok ügye, amit lefordítva zsidókra és cigányokra vélnek érteni. — A legfőbb fenyegetést abban látom, hogy az MDF hatalma érdekében az al­kotmányt is veszélyezteti, mondván, ha a párt el­veszti a hatalmat, vész az ország is. Káros volt kül­politikai viszonyainkra a „magyar élettér” emlege­tése, továbbá az IMF-fel kapcsolatos gyalázkodás is minősíthetetlen. Nem tesz jót zsidó-kommunista ágen­seknek nevezni munkatár­sait, hiszen nincs semmi valóságalapja. Az már az MDF-tagság dolga, hogy ki milyen módon tud azono­sulni ezzel az eszmefutta­tással. Ez a novemberi or­szágos gyűlésükön nyilván eldől — mondotta a hon­atya. Dr. Szél Péter (MDF), Pest megyei 11. számú vá­lasztókerület: — A Csurka-tanulmány sok olyan kérdést érintett, ami téma az MDF-ben. Ezeket a dolgokat, — ha egy párt párt akar marad­ni — nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Beszélni kell erről, hogy amikor a vá­lasztópolgárok az MDF-ről hallanak, tudják, pontosan mit jelentenek ezek a kér­dések. Csak ha tiszta képet kapnak, akkor képesek he­lyesen dönteni, hogyan vá­lasszanak. — Természetesen más­képpen is lehetett volna erről beszélni, de ez a har­sány hang. kemény fogal­mazás kényszeríti a pártot, hogy szembenézzen a prob­lémákkal, minden szinten megbeszélje ezeket a té­mákat. Késő őszi országos gyűlésünkön csak így tud­ja politikáját kinyilváníta­ni. 1094, a következő par­lamenti választás előtt most kell megfogalmaznunk politikai jövőképünket. Nyilván ez is vezethette Csurka Istvánt az időzítés­ben. Azt ismételten leszö­gezem, hogy képviselőtár-, sam tényleges problémákat vetett fel. — Az MDF gyűjtőpárt. Aki választásra megy, sze­reti tudni, kit és mit vá­laszt. Ezért van szükség •menet közben a vitákra, hogy ki-ki kellő időben egyértelműen választ kap­jon a felvetésekre — vá­zolta nézeteit a képviselő. (t. t.) Diplomáciai vendégjárás (Folytatás az 1. oldalról.) Carlos Dupré Silva, a chilei képviselőház külügyi bizottsága elnöke vezetésé­vel hazánkban tartózkodó küldöttség szerdán találko­zott az IPU magyar cso­portja tagjaival, amelyet Papp Lehel György elnök vezetett. A megbeszélésen a chilei bizottsági elnök áttekintést adott az országában 1989 óta végbement demokra­tikus átalakulásról, s ki­tért az ez évben tartott helyhatósági és a jövőre tervezett országgyűlési kép­viselőválasztások fontossá­gára. A két tárgyaló fél hangsúlyozta a chilei—ma­gyar kapcsolatok elmélyíté­sének jelentőségét, s egyet­értettek abban, országaik a két kontinens közötti köze­ledésben hídszerepet tölt­hetnek be. A találkozót követően BECSENGETÉS. Gyorsan peregnek a naptár lapjai, egykettő­re eltelt a nyár, és a hét elején „becsengettek” a parlament őszi üléssza­kára. A büfében, a fo­lyosókon és a dohány­zókban még a nyár örö­meinek apró mozaikda­rabkáit idézték fel a honatyák. Néhány kép­viselőnő gyönyörűen le­barnulva, divatos, köny- nyű ruhában tűnt fel a teremben. Nyilván hazai vagy külhoni vizek part­ján töltötték a vakáció egy részét, s ha most lennének a választások, a strandoló polgártár­sak körében is sok sza­vazatra számíthatnának. ÁLDOTT ÁLLAPOT­BAN. A plenáris ülése­ken — ha más nem is — az éppen szolgálatban lévő gyorsíró mindig fi­gyel a szónokokra. Ta­vasszal feltűnt egy ked­ves kismama, bőre ha­gyott kékfestő ruhában, napról napra gömböly- dedebb pocakkal. Arcán átszellemült mosollyal tette a dolgát. Szinte az utolsó percig ott ült a hosszú asztalnál. Ezek­Ország-házi szőttes ben a napokban már nem jelent meg. Való­színű, leköti napjait a kis jövevény. Jó lenne tudni, kisfiút vagy kis­lányt hordott-e a szíve alatt? Hogy hívják? Le­het, hogy a fátyolos fé­nyű őszi napsugár ott ta­lálja a Kossuth téri park valamelyik padján a pi­civel. FÉRCMÜ. Távol áll tőlem a tiszteletlenség, de magam voltam a ta­núja, hogy fércművek még az ország házába is bejutnak. Sebbel-lobbal sietett az első ülésnapon helyére az egyik hon­atya. (Nevezzük X. Y.- nak.) Övó kezek húzgál- ták hátulról a kabátját. Értetlenül fordult visz- sza, ml ez a bizalmas­kodás? „Várj egy kicsit, mi történt a zakóddal?" — kérdezte az inzultáló. „Hátul a hasítékát fehér cérnával összefércelték." És valóban, a farokcsi- , gólya magasságában ott éktelenkedett a szemér­metlen férc iksz. „Most hoztam a pucerájból” — motyogta zavarodottan a sietős úr, és foggal- körömmel nekiesett • cérnának. A JÉG HÁTÁN IS ... Hétfőn délután pokoli hőségben igyekeztek a képviselők a T. Ház VI- os kapuja felé. Csak ke­vesen vették észre, hogy ponyvás teherautó tolat a gondosan pátyolgatott füvön. Az egyik szállí­tó jégcsákányt vett a ke­zébe, és egy kovácsolt­vas tetejű nyílásnál sza­bályos jégtáblákat csúsz­tatott a mélybe. Később derült ki, hogy nem­csak a nap sugarai által felhevült légkört próbál­ták így lehűteni, az ősi szellőztető rendszer­rel lopva jegelték a hon­atyákat. Ebből — a tör­téntek ismeretében — legalább két tanulság le­szűrhető: a forrófejűe­ket így is le lehet csilla­pítani, továbbá akinek ilyesmi az eszébe jut, az (a politikában is) megél a jég hátán. Tamási Tamás megalakult hét országgyű­lési képviselő kezdeménye­zésére az IPU magyar cso­portjának magyar—chilei baráti tagozata, amelynek elnökévé Csáti Györgyöt (MDF), alelnökévé Szendre< László (MDF) és Paszter­nák László (MSZP) ország- gyűlési képviselőket válasz­tották. A chilei delegáció dél­után a Parlamentben tár­gyalást folytatott a Csótl György elnök által veze­tett magyar külügyi bizott­ság tagjaival. A két ország viszonylatá­ban mindkét fél állást fog­lalt a vízumkényszer eltör­lése, a kettős adóztatás elkerülése és a beruházás- védelmi megállapodás mi­előbbi megkötése mellett. A Magyar és a Szlovén Köztársaság közötti kultu­rális, oktatási és tudomá­nyos együttműködésről szóló egyezményt, vala­mint a kormányközi kultu­rális munkatervet írtak alá a Művelődési és Közoktatá­si Minisztériumban. Az egyezmény értelmé­ben a felek támogatják és ösztönzik az akadémiák, a tudományos-kutató, oktatá­si, kulturális, egyházi in­tézmények, valamint szak­mai egyesületek közötti együttműködést, szakembe­rek és előadások cseréjét. Ezeken a területeken elő­segítik a szakmai tájékozta­tó anyagok és az informá­ciók cseréjét, tudományos, irodalmi, művészeti alko­tások és publikációk nép­szerűsítését. fordítását, ki­adását, koncertek, színházi előadások, kiállítások, ren­dezvények szervezését, fii-, mek, rádió- és televíziós műsorok kölcsönös bemuta­tását és alkotóik meghívá­sát. Támogatják az önkor­mányzatok közötti közvet­len együttműködést, segítik a kölcsönös nyelvoktatást, lektorok és vendégtanárok, szakmai anyagok egymás­hoz való eljuttatását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom