Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-25 / 227. szám

MAI SZAMUNKBAN PROFITHAJSZA A PANGÓ PIACON (5. oldal) A TUDÄS MELLÉ TISZTESSÉGET (6. oldal) NEM ÉLVEZHETTÉK IGAZÁN A KEDVEZMÉNYEKET (7. oldal) ÉSSZERŰ FÜLDRENDSZERT AKARNAK (9. oldal) iM—.millTIM—B——■ XXXVI. ÉVFOLYAM, 227. SZÄM Ára: 11,50 forint 1992. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK PEST MEG YEI A társadalom és a fegyveres erők A társadalom és a fegy­veres erők címmel kétna­pos tudományos konferen­cia kezdődött tegnap a Honvédelmi és a Belügymi­nisztérium, valamint a Batthyány Lajos Alapít­vány szervezésében, a né­metországi Hanns-Seidel Alapítvány támogatásával Budapesten, a BM Duna- palotájában. A konferencia célja, hogy kijelölje annak a kétéves programnak a kiinduló­pontjait és főbb irányait, amelyek főleg tudományos kutatások, pályázatok, ta­nulmányutak szervezésével és eredményeik hasznosí­tásával igyekszik a fegy­veres erők helyét és szere­pét meghatározni, beillesz­kedésüket elősegíteni a de­mokratikus társadalmak­ban. A LÁTHATATLAN JÖVEDELMEK FELDERÍTÉSE Vallomás a vagyonról A kötelező vagyonnyilat­kozattal kapcsolatos kérdé­sekről, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal ez évi ellenőrzési tevé­kenységéről tartottak sajtó- tájékoztatót tegnap az APEH budapesti központ­jában. A kormány döntése alap­ján az arra kötelezetteknek november 30-ig kell va­gyonnyilatkozatot tenniük. Nyilatkozattételre kötele­zett mindenki, aki 1988. ja­nuár 1-je után adóköteles bevételre tett szert, és olyan vagyonnal rendelkezik, amely a bevallási kötele­zettség körébe esik. A nyi­latkozatban fel kell tüntet­ni mindazokat a nagy ér­tékű ingó, illetve ingatlan Törvényhozók megbeszélése Szabad György Szlovéniában vagyoni tárgyakat, ame­lyekkel a bevalló rendelke­zik. Az ingó vagyontár­gyaknál csak azt kell be­vallani, amelyek értéke meghaladja a 100 ezer fo­rintot. Ugyancsak nyilat­kozni kell arról, ha valaki 200 ezer forintot meghaladó készpénzzel rendelkezik, illetve ezt meghaladó ösz- szeggel tartoznak neki. A kötelezettség nem vonatko­zik a devizaszámla- és ta­karékbetétekre. A vagyonnyilatkozat egy­ségcsomagját az APEH postázza mindenkinek, akik eddig adóbevallást tettek, és így szerepelnek a hivatal nyilvántartásá­ban. Azok, akik a nyilván­tartásban nem szerepelnek, az adóhatóságok informá­ciós irodáján juthatnak hozzá az ingyenes űrlapok­hoz. Akik az egységcso­magban található boríték­ban adják fel vagyonnyi­latkozatukat, azoknak pos­Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke — Fran­ce Bucar, a szlovén parla­ment elnökének meghívá­sára — tegnap hatpárti de­legáció élén hivatalos láto­gatásra Szlovéniába uta­zott. A küldöttség tagjai: Lu­kács Tamás (KDNP), Pre- peliczay István (Kisgazda 37-es frakció), Hörcsik Ri- chárd (MDF), Teliér Gyula (SZDSZ), Horváth László (Fidesz), Gall Ákos (függet­len) és Kósáné Kovács Magda (MSZP) országgyű­lési képviselők. A magyar küldöttség tár­gyalást folytat a Szlovén Köztársaság parlamentjé­nek elnökével, a szlovén or­szággyűlési bizottságok, va­lamint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe delegált képviselőkkel. A magyar törvényhozókat fo­gadja Lojze Jankó törvény­hozási miniszter, valamint Ivan Oman elnökségi tag. A programiban megbeszélés szerepel a Magyar Nemze­tiségi Közösség képviselői­vel is. Kenyér török búzából Sok száz apró kemence — Ma ott tartunk, hogy a lakosság nagy része kény­telen a gyenge sikértar­talmú török búzalisztből készített kenyeret fogyasz­tani. Vannak falvak, ki- sebb-nagyobb települések, ahol a kőműveseknek jócs­kán akad munkájuk, mert a helybéliek sorra építte­tik az apró kenyérsütő ke­mencéket, vagy újíttatják fel a régieket.-Az említettek a minap, a Pest Megyei Mezőgazda- sági Termelők Szövetségé­ben hangzottak el, ahol Máiké László, a Romániai Magyar Gazdák Egyesüle­te Maros megyei szerveze­tének titkára adott bete­kintést azokba az áldatlan állapotokba, amelyek Ro- mánia-szerte nyomasztják a lakosságot. A közel há­rom éve teljesen szétzilált mezőgazdaság képtelen talpra állni. Egykoron vi­rágzó erdélyi gazdaságok mentek tönkre, s a nagy­üzemek lezüEesztését kö­vetően a magánszektor sem tud mit kezdeni az átlagban három-négy hek­táros termőföldekkel. Hogy miért? Erről is beszélt az RMGE titkára: — nincs vetőmag, műtrágya, gyom­irtó és növényvédő szer. Elképesztő kamatterhek mellett kaphatnak a kis gazdaságok hiteleket. A géppark rendkívül egy­hangú, hiszen jószerével csak román gyártmányú traktorokhoz, érő- és mun­kagépekhez juthatnak hoz­zá a vásárlók. A nyári ara­tási szezonban tűnt ki iga­zán, hogy a nélkülözhetet­len ékszíjak miatt milyen sok kombájn állt. Dr. Gyovai Pál, a Pest Megyei Teszöv titkára ép­(Folytatás az 5. oldalon.) tadíjat sem kell fizetniük. Az adóhatóságnak megvan a lehetősége arra, hogy szankcionálja azokat, akik nem tesznek eleget a köte- lezetségüknek, azonban amint azt Minarik György, az APEH elnöke kijelen­tette, ezzel az első időben nem fognak élni. Minarik György elmon­dotta: az adóhatóság sem hiszi azt, hogy a va- gyonbevallás önmagában képes lenne megoldani az adóztatás és az ellenőrzés problémáit, de mindeneset­re egy lépést jelent azok megoldására. A vagyonoso- dás követhetősége egyik módja lehet a láthatatlan jövedelmek felderítésének, amely az APEH elnöke szerint legalább 100 mil­liárd forintra becsülhető. Minarik György aláhúzta: a jelenlegi vagyonnyilatko­zatnak nem célja a vagyon megadóztatása. Egy morális és emberi jövő igerete A demokráciához vezető utak Erkölcsi kérdések tisztá­zása nélkül nem lehet sem a politikában, sem a gaz­daságban eredményeket elérni. Magyarországon a politikai rendszerváltás nem okozott igazi nehézsé­geket, mivel ebben az or­szágban megvoltak azok a hagyományok, amelyekre egy korszerű, nyugati típu­sú demokráciát fel lehet építeni. Azt azonban fel kellett ismerni: a gazda­sági rendszerváltás, a pia­ci viszonyokra való áttérés csupán gazdasági eszkö­zökkel nem valósítható meg. Ehhez szükség van politikai, kulturális és mo­rális 'átmenetre. E gondo­lattal nyitotta meg Katona Tamás a kormány nevé­ben az Információ, kultúra és részvétel: a fejlődéshez és a demokráciához vezető utak Közép-Európában cí­mű háromnapos nemzet­közi tudományos tanácsko­zást csütörtökön Budapes­ten. A Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára. a tanácskozást köszöntő be­szédében hangsúlyozta: Magyarországon a rend­szerváltás pillanatában egy csődbe jutott eszme- rendszer szűnt meg. Ha­zánk a térség egyetlen or­szága, ahol az előző kor­szakok minden betegsége megtalálható, de megtalál­ható minden ígérete egy morális, egy emberi jövő­nek. Magyarország nyitott minden információra, ami elősegíti egy szilárd de­mokrácia és egy hatékony gazdasági élet megteremté­sét. Ennek megvalósításá­hoz minden bizonnyal hoz­zásegít a most kezdődött tanácskozás is. LISTA A TABTOZASOKBOL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS NAGY ADÓSAI Az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság ismét nyilvánosságra hozza nagy adósainak listáját, azt remélve, hogy ezzel hoz­zájárul a nyomasztó súlyú kinnlevőségek behajtásához. A június 30-i állapot sze­rint a társadalombiztosítás kintlevősége meghaladta a 71 milliánd forintot, amely­ből 9,8 milliárd a késedel­mi pótlék. Az összeállításban vi­szont nem tüntették fel azt a 748 munkáltatót, amelyek adósságuk rendezésére megállapodást kötöttek a területileg' illetékes társa­dalombiztosítási igazgató­sággal és vállalt kötelezett­ségüket eddig teljesítették. A megállapodást kötött munkáltatók adóssága ösz- szesen 11 millió 211675 forint, amelyből több mint 6 millió forint a MÁV tar­tozása. EGYMÁSRA DOBBANÓ SZÍVVEL A lengyel—magyar rokonszenv évszázadok összecementálódott termésköveiből rakott épüle­tét a kommunista uralom sem tudta igazán haté­konyan megbontani. Közös törekvéseink úgy lel­tek egymásra, ahogy lehetett: búvópatakokként az internacionalista ideológia ostobán egyenlőre döngölt kérge alatt. Azoknak, akik a lengyel- magyar kapcsolatok építésén fáradoztak, mindun­talan akadály gördült az útjukba. Kádárnak talán haláláig a fülében csengett az ötvenhatos jelszó: „Követjük a lengyel példát!’’ Rendszere alig tit­kolt szándékossággal Igyekezett azon, hogy a saj­tófotókon szocialista testvéri ölelésbe borult elv­társak árnyékában Lengyelországot befeketítse. Különösen szembeötlő volt ez 1980—81, után. Fáziseltolódással mozgott történelmünk, de e mozgás eredői eltéphetctlenül fonódtak össze: az ötvenhatos Lengyel Június nélkül ne-m lett volna Magyar Október, s a Magyar Október nélkül Szo­lidaritás, a Szolidaritás nélkül lengyel és magyar ’89 és ’90. Az utóbbi két-három évben sem feled­keztünk meg egymásról, hiszen a visegrádi kez­deményezés motorjai voltunk, s történtek lépések hazánkban a megrontott lengyelségkép tatarozá­sára. A rendszerváltáshoz az is hozzátartozott, hogy Lengyelországgal kezdettől fogva szoros kapcsolatban álltunk, egyeztettük politikai törek­véseinket. A magyar külpolitika Lengyelországot nemcsak közös hagyományaink miatt, de mint a térség egyik legnagyobb és legjelentősebb álla­mát prioritásai között tartotta és tartja nyilván. A nyolcvanas évektől rohamosan sorvadó gaz­dasági kapcsolataink restaurálására is elérkezett az idő. A szabadkereskedelem kapujában állunk immár, és kölcsönös védelmet kaptak beruházá­saink. S úgy tetszik, megértettük végre, hogy ha­marabb lelhetünk potenciális szövetségesre egy­másban biztonságpolitikai kérdésekben is, mint a nemegyszer életveszélyesen tétova, a megelőzés taktikájára oly gyakran érzéketlen, az események után kullogó Nyugatban. Kétségtelen: együtt több lehetőségünk van a sikerre, amelynek kulcsa — Antall József minap elhangzott szavai szerint — az, ha olyan politikai hitellel lépünk fel mi, magyarok és lengyelek, mint tettük ’56-ban s azóta. Szabadon, szabad akaratunkból, ezer éve egymásra dobbanó szívvel. Szalai Attila A téma: Csurka-Magyarorszég Képviselők vitapartija Bizonyára mindenki em­lékszik még arra, hogy Csurka István tanulmá­nyának közzététele után Tom Lantos amerikai kép­viselő, mint „magánember” megfenyegette Magyaror­szágot : rendkívüli kong­resszust hivat össze a ta­nulmány megvitatására. Alig telt el néhány nap, kissé lejjebb adta, hiszen nagyon sokan tudhattuk, hogy ilyesmire neki nincs lehetősége. Lett belőle „na­pirendre tűzés”. Ez sem tartotta magát sokáig, hi­szen Amerikában ilyesmi­re sincs lehetősége egy képviselőnek. De még na­pirenden kívüli vitára sem, csak utána! Így is lett. Szeptember 23-án, a kongresszusi ülés után megtörtént a „n^igy esemény”. A kongresszus elnöke ugyanis ENGEDÉ­LYEZHETI, hogy a hivata­los amerikai politikához és a kongresszus illetékessé­gébe nem tartozó, de vala­melyik képviselő által fon­tosnak tartott ügyben vitát nyithassanak, ha van elég képviselő, aki meghallgat­ja. Magyarországon azt is kevesen tudják ugyanis, hogy az USA-ban nem jár­nak be naponta a képvise­lők és szenátorok, csak tit­káraik és a turisták, no és az a tévéadó, amelyik min­dig csak ilyen üléseket közvetít; tárgyalásokat, bi­zottsági üléseket, meghall­gatásokat. Beállítanak egy- egy kamerát, és felveszi a* egészet. Ennek a csatorná­nak a neve S-PAIN. Unat­kozó háziasszonyok és né­hány, politika iránt érdek­lődő ráérő nézi. Sajnálatos, hogy a ha­zai lapok vagy bedőltek Lantos úr csúsztatásának, vagy szándékosan vezették félre a hazai olvasóikat, de hetek óta, minden ezzel kapcsolatos írásban azt harsogták, hogy egy orszá­gos adó fogja Amerika- szerte tudatni, hogy Csur­ka István „fasiszta”. A fél­reértések elkerülése végett elmondom hát, hogy az USA-ban mindössze három országos adó létezik: az ABC, az NBC és a CBS. Ezek közül egyik sem köz­vetít üléseket, csak pél­dául elvan esetekben, mint az iraki háború megindítá­sáról folytatott vita volt. (Folytatás a 2 oldalon i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom