Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-24 / 226. szám

FEST MEGYEI HÍRLAP 1992. SZEPTEMBER 24., CSÜTÖRTÖK FELNŐTTKÉPZÉS PEST MEG YEBEN Az újrakezdés döccenői Három éve sorra alakul­nak a népfőiskolák Ma­gyarországon, nagy múltú falu- és gazdakörök éled­nek újjá a rájuk erőlte­tett tetszhalotlállapotból. „A közösségnek száz évnél régibb ifjúsági egyesülete va,i ... a falu népe művelt, intelligens, azt mondhat­nám, a született művészek, östehetségek kis csoport­ja ... Gazdakör, virágzó művészeti élet van a köz­ségben" — így dicséri Bö- zödi György 1942-ben a makfalvi népfőiskola falu­ra gyakorolt hatását. (Az idézetet Kemény Bertalan emeli ki a „Jeles Nap” cí­mű kiadványban.) Szüle­tett és kallódó tehetségek-' kel azóta is tele van az or­szág, olyanokkal, akiknek nem állt módjában „hiva­talos” főiskolát, vagy egye­temet végezni. Ám nem­csak az ő személyes hasz­nuk, hanem szűkebb és tá-, gabb hazájuk érdeke is, hogy megtanulják használ­ni adottságaikat! Az újrakezdés döccenőin hivatott átsegíteni — or­szágos szinten — a Ma­gyar Népfőiskolái Társa­ság. megyénkben a Buda­pest Környéki Népfőisko­lái Egyesületek Szövetsé­ge­Győrffy Sarolta, aki mind­két szövetségben dolgozik, úgy látja, hogy sok tekin­tetben lépni kell. A két­három éve működő nép­főiskolák közül néhányon a kifulladás jelei mutat­koznak, a most szervező­dők nehezen indulnak. Nem kell különösebb fantázia és nyomozói munka az okok felderítésére: a pénz hiánya itt is, ott is a baj. Elsősorban. De ha a mun­kahelyek hozzáállását, vagy a támogatói kör szűk vol­tát kezdjük firtatni, ak­kor is csak az anyagiakhoz jutunk vissza! — Konkrétan tudom — sorolja a példákat —, hogy Márianosztrán csak egyet­len kurzust tudtak szer­vezni, többre nem futotta, bárhogy próbálkoztak. Pe­dig ott a polgármester a fő kezdeményező. Galgalié- vízen alapítványt hoztak létre, kifejezetten a népfő­iskola támogatására. Má­sutt tandíjat szednek, de az sem fedezi a költsége­ket. A nyugat-európai nép­főiskolákat az állam támo­gatja, nincsenek kiszolgál­tatva pályázatoknak, ado­mányoknak. Sajnálatos hazai példák bőven akadnak, nem is kell messzire menni. A buda­keszi népfőiskola tavasz- szal indult, az év eleji pá­lyázatokból kimaradt. „Fél­időben” kértek támoga­tást, épben akkor, amikor a művelődési minisztérium pályázatra szánt pénze megcsappant. A budake­350 éré született Bethlen Miklós Egy ismeretlen klasszikus Kultúránk régebbi szá­zadait egyre nagyobb ho­mály borítja. Abból a két­száz esztendőből, amely Balassi Bálint halála és Csokonai Vitéz Mihály fel­lépése közé esik, s amely nagyjából a magyar ba­rokk kora, irodalomból évtizedekig csak Zrínyi Miklós és Mikes volt ol­vasmány, s csak a közel­múltban térhetett vissza közéjük Pázmány Péter is. Itt volna az ideje, hogy a jeles erdélyi emlékiratírók: Bethlen Miklós, Kemény János, 11. Rákóczi Ferenc, Bethlen Kata is közismert­té váljanak. Bethlen Miklós 1642. szep­tember elsején született a Kükütlő vármegyei Kisbért faluban. Apja sem akárki: Bethlen János nemcsak fő­kancellár volt, hanem tör­ténetíró is. Anyja, Váradi Borbála gazdag kereskedő­családból származott. Fiuk­nak rendkívül gondos ne­velést adtak. Tízéves korá­tól a zaklatott erdélyi le­hetőségekhez képest, a leg­jobb elméktől tanulhatott. Az önéletírás meleg han­gon emlékezik meg Ke­resztúri Pálról, aki a feje­delem udvari prédikátora s a bontakozó személyisé­get meghatározóan formáló tanár volt. Apáczai Csere János is mestere volt ké­sőbb az ifjúnak, majd 1601 és 1664 között külföldi egyetemi évek következ­tek: Heidelberg, Utrecht, Leyden, maid londoni és franciaországi tartózkodás. A család rangja, hagyo­mányai, műveltsége egy­aránt politikusi pályára vezették, s már Párizsból hazatérve egy fontos leve­let hoz _ magával, majd Zrínyi Miklóshoz megy tárgyalni és tanulni. Mind­össze öt napot töl the tett el Csáktornyán: Zrínyi ha­lálának lesz tanúja, emlék­irataiban megörökítője. A politikusi pályán Udvar­helyszék főkapitányi tisz­tétől a kancellárságig ju­tott el, s döntő szerepe volt abban, hogy a törökök so­rozatos vereségei után füg­getlenségét elvesztő Er­dély közjogi helyzete nem a teljes beolvasztás lett a Ilabsburg-birodalomba. Ép­pen ez ügyben került soro­zatosan ellentétbe Erdély hírhedt katonai parancs­nokával, Rabutinnal, aki 1704-ben — egy kicsem­pészni tervezett röpiratot elfogva — lefogatja az ad­digra már grófi címet is elnyert Bethlent, akit a rendek felségsértésben mondtak ki bűnösnek. Többéves raboskodás kö­vetkezik. 1708 tavaszán Pécsbe szállítják, s ekkor kezdi el írni önéletírását. Felmentő ítélete csak újabb négy év múlva születik meg, de Bécset 1716. október 27-én bekövetkezett halá­láig már nem hagyhatta el. Az önéletírás Bethlen Miklósnak nem egyetlen műve, s még szűkebb iro­dalmi szempontból sem az egyetlen kiemelkedő, hi­szen Imádságoskönyve is komoly érték, mégis ez biztosítja halhatatlanságát a magyar barokk irodal­mában. önéletrajzot ő is, -mint annyian előtte és utá­na, önmaga mentségére, tetteinek magyarázatára és a rászórt vádakkal szem­ben ártatlanságának bizo­nyítására kezdett el írni. Mához szóló jeles üzene­te van, a legfőbb talán az, hogy műveltség, állhatatos­ság, -következetes önépítés nélkül csonka marad a sze­mélyiség, kevésbé tud el­lenállni rossz szokásoknak, magyar „átkoknak”, s ilyenként hazája ügyét sem képes megfelelően szolgál­ni a maga helyén és fel­adatkörében, legyen akár kancellár, akár közember. Yasy Gcza szieknek így csak 44 ezer forint jutott. Győrffy Sarolta Pest me­gyében közel 30 kísérletről tud. Nem szabad hagyni, mondja, hogy ezek — bár­milyen okból is — kudarc­ba fulladjanak! 11a nem is tudják azonnal a jól mű­ködő • nyugati népfőisko­lák szokásait felvenni, ha messze is vagyunk attól, hogy a munkahelyek fel­ismerjék és támogassák ezt a képzési formát, min­denképpen szükség van a közös fellépésre. Egy Né­metországból származó, vaskos kiadványt mutat: a kinti népfőiskolái kínála­tot és a részletes tanter­vet. Meghökkentő, ki min­denki finanszírozza a kur­zusokat. Vannak például olyan egészségvédő prog­ramok, amelyeket - a nagy gyógyszergyárak támo­gatnak. Saját üzletüket rontják, gondoljuk mi, de ők távolabbra látnak, s az ország érdekeit helyezik a sajátjuk elé. Kellenek a minták, az ötletek. Ezért történt, hogy •a múlt hétre tervezett re­gionális népfőiskolái ta­lálkozót két héttel elha­lasztották. Akkor vendé geskedik itt a ludwigs- burgi Schiller Népfőiskola igazgatója, aki szívesen vállalta, hogy 30-án, a ta­lálkozó keretében ő is elő­adást tart a maga tapasz­talatairól. (pachner) ÉRDI SZOBORA VA TAS Egy földrajztudós hazakerül Szoboravatásra kerül sor ma délután (3 órakor) Ér­den. A Magyar Földrajzi Múzeum kertjében lesz lát­ható ezután Déchy Mór vi­lágjáró földrajztudósunk mellszobra — Domonkos Béla szobrászművész mun­kája. Ki volt Déchy Mór? Ab­ból a századból való, amely híres világjárókat adott a magyarságnak (Bölöni Far­kas Sándor, Körösi Csorna Sándor és mások). Buda­pesten született 1851-ben (a lexikonok 1847-ről beszél­nek), fiatalon bejárja Euró­pa magas hegyeit, hogy 1884-től több híres keleti expedíciót vezessen. Híres­sé nem elsősorban a magas­latok meghódítása révén vált (1879-bén megmássza a "Magyar Út" néven alapítványt hoztam létre. Az alapítványt a bíróság bejegyezte. Az alapítvány célja és rendeltetése: A magunk erejéből kell előre jutnunk, az országvezetésre felkészíteni, helyzetbe hozni a nemzeti szellemű keresztény középosztályt. Ehhez képzésre van szükség, mozgalmakra, ahol "négy-öt magyar összehajol"-hat. Ha a fiatalság nem tapasztal erőt, akkor nem a nemzeti elkötelezettség felé tájékozódik, ez pedig végzetes. Európának csak saját arcú nemzetekre van szüksége. A "Magyar Út" Alapítvány szél kivan lenni felemelkedésünk vitorlájában. Mutassuk meg, milyen a magyar demokrácia igazi arca! Bízzunk önmagunkban! Támogassa ki-ki száz forinttal a "Magyar Uf-at! Legyen ez népszavazás! I V» M 00^ Számlaszámúnk: MHB 222-22071. Az adományokat postai utalványon is fel lehet adni. Kérjük, írják rá, hogy egy-egy utalvány hány személy adományát tartalmazza. Elképzelésünk szerint a csatlakozók idővel helyi "Magyar ÚJ" köröket alakíthatnak. Segíts! Add tovább!, Gyere velünk kéz a kézben a "Magyar Út"-on! Himaláját, miután a Dent Blanche-t meghódította már), hanem a rendkívül értékes, tudományos igény­nyel megírt földrajzi mun­kái révén. A több nyelven megjelent szakdolgozatok­ból az európai tudomá­nyosság közelebb kerülhe­tett a keleti kultúrához, alaposabban megismerhette a Kaukázus geográfiáját. (Kaukázusi feltárásait nagyban elősegítette az a tény, hogy Déchy földraj­zilag is „megközelíti” ku­tatási területét, hiszen Odesszában telepedik le 1886-ban, felesége által az orosz nyelvet is megtanul­ja.) Munkássága, érdemei­vel egyetemben a magyar tudományosságot gazdagí­totta. A Magyar Földrajzi Társaság alapító tagja ekképp lesz akadémiai le­velező tag — 1917-ben be­következett haláláig. A szoboravató ünnepsé­gen a tudósról Beke György író mond beszédet, a mű­alkotást és a szobrászt dr. Kubassek János múzeum­igazgató mutatja be. Az ezt követő irodalmi zenés mű­sorban fellép az érdi bu­kovinai székely népdalkor Káka Rozália közreműkö­désével. (b. sz.) Őszi koncertek Kortársunk, Liszt A Budapesti Őszi Feszti­válon a Honvéd Együttes „Kortársunk, Liszt” cím­mel három előadásból ál­ló koncertsorozatot ad. A szeptember 26-án, 29- én és október 2-án este fél 8-kor kezdődő hangverse­nyek színhelye a Magyar Honvédség Művelődési Há­zának nyári palotája lesz, amely idén először — mint a főváros egyik legszebb koncertterme — mutatko­zik be a zenekedvelő kö­zönségnek. A műsorban, a Honvéd Együttes férfikara, illetve a Weiner Leó Szim­fonikus Zenekar tolmácso­lásában olyan ritkán ját­szott Liszt-művek csendül­nek fel. mint például az Ossa arida, Festigsseng, a Strassburgi harangok. A koncerteket Erdélyi Mik­lós, Tóth András, Déri András és Selmeczi György vezényli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom