Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-23 / 225. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1992. SZEPTEMBER 23., SZERDA Kormányfői látogatás Évezredes barátság Hanna Suchocka, a Lengyel Köztársaság miniszterelnöke szerdán kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. A lengyel miniszterelnök asz- szony Antall József kormányfő meghívásának tesz eleget. DÖNTÖTT az avu AZ ÁLLAM FELÜGYELI A DUNAKESZI KONZERVGYÁRAT Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa több, konkrét ügyben hozott döntést tegnapi ülésén. Határoztak egyebek között arról, hogy vállalati biztos Kétmilliárd dollár Növekvő lakossági devizamegtakarítás Augusztusban nagyobb mértékben nőttek a lakossági devizamegtakarítások, mint az első félévben ösz- szesen. Az MTI érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bankban kedden elmondták, hogy az elmúlt hónapban 5,5 milliárd forint értéket (mintegy 70 millió dollárt) tett ki a növekedés, miközben a turista valutaeladás augusztusban 31,5 millió dollár volt a júliusi 51 millió után, azaz a lakosságnak csak kis része veszi igénybe a megnövelt utazási keretet. Augusztus végén a lakossági devizaszámlák értéke 148,6 milliárd forint (közel 1,9 milliárd dollár) volt. Január és június között a növekedés mindössze 5 milliárd forint értékű volt, míg 1991 hasonló időszakában még 30 milliárd forinttal híztak a lakossági devizaszámlák. Nem kizárt, hogy az elkövetkező időszakban a forintbetétek kamatcsökkenése miatt ismét előtérbe kerülnek a devizamegtakarítások. irányítja az államigazgatási fe-ügyelet alá vont Dunakeszi Konzervgyárat. Baranyai Lászlónak, aki már több cégnél volt sikeres csődmenedzser, a konzervgyár korábbi előnytelen szerződéseit kell felülvizsgáltatnia, illetőleg megfelelő privatizációs stratégiát kell kidolgoznia. Áttekintette az igazgató- tanács az 1993. évi Vagyonpolitikai irányelvek tervezetét is. A dokumentumot még az Érdekegyeztető Tanácsnak, a Gazdasági Kabinetnek, illetőleg a kormánynak is meg kell vitatnia. Az ÁVÜ vezető testületé úgy döntött, hogy mivel a közvélemény nagy része nincs tisztában, illetőleg nem látja át a munkavállalói, dolgozói kedvezmények körét, külön kiadvány születik arról. Ülésezett a parlament Napirenden a médiatörvény Tegnap is napirend előtti vita vezette be a parlament ülésnapját. A szó a magyar demokrácia állapota körül forgott a Szabad Magyar Tájékoztatásért Bizottság szombati tömegdemonstrációja kapcsán. A napirend előtti vitában elsőként Suchman Tamás kért szót. A szocialistapárti képviselő a hétvégi tüntetést illetően figyelmeztetett arra, hogy lobbanékony világunkban nem kéne tovább szítani a tüzet. Ehelyett a jogállamiságot, a parlamentarizmust ajánlotta Magyarország jövőjének fundamentumául. Gáspár Miklós kereszténydemokrata képviselő — a szombati tüntetés egyik részvevője — határozottan visszautasította a demonstráció szélsőséges minősítését. Levezetése szerint a kormányellenes politikát folytató médiák valójában a választásokon hatalomra jutott többség ellen politizálnak. A köztársasági elA Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal állásfoglalása A vádaskodás nem járható út A kétegyházai önbíráskodás és a túrái tragédia koncepciógyártásra késztette a Roma Parlamentet. A szervezet sajtótájékoztatójáról szóló tudósításokból kibontható ennek lényege: Magyarországon cigányülSzigorítják az ellenőrzéseket Munkanélküli munkavállalók Komárom-Esztergom megyében a munkanélküli-ellátásban részesülők közül sokan vállalnak munkát anélkül, hogy azt bejelentenék a munkaügyi hivatalnak. így változatlanul folyósítják részükre a segélyt, a járadékot. A megyei munkaügyi tanács kedden, Tatabányán tartott ülésén ismertették: az elmúlt hónap alatt 150 ellenőrzést végeztek, s csaknem félszáz esetben tudták bizonyítani a szabálytalan, fekete munka- vállalást. Jellemző, hogy kisvállalkozók foglalkoztatnak munkanélkülieket műhelyekben, vendéglátó- egységekben, piacokon, üzletekben és kisebb építkezéseken. De olyan esetekkel is találkoztak a munkaügyi tanács ellenőrei, amikor biztosító társaságok és bíróságok szakértői minőségben alkalmaztak olyan személyeket, akik havonta húszezer . forintot meghaladó munkanélkülijáradékban részesültek. A rajtakapott munkanélküliektől természetesen visz- szakövetelték a jogtalanul felvett járadékot és a társadalombiztosítási járulékot is meg kellett fizetniük. A kedvezőtlen tapasztalatok miatt sűríti az ellenőrzéseket a megyei munkaügyi tanácsnak erre a célra létrehozott bizottsága. A tanácskozáson azt is elmondották, hogy az idén az eredetileg tervezettnél lényegesen többet, 350 millió forintot fordíthatnak a megyében munkahelyteremtő beruházásokra, képzésre, átképzésre, a rész- munkaidős foglalkoztatás támogatására. dözés folyik, amelynek gerjesztője természetesen a kormány, amelynek nincs olyan tagja, akivel a politizáló cigányszervezetok tárgyalhatnának. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal állásfoglalásában kifejti, hogy a vádaskodó hangnemű, általánosító és sértő megnyilatkozások nem segítik elő a cigányság kétségtelenül súlyos társadalmi problémáinak rendezését. S kijelentéseikkel ellentétben a kormány az elmúlt két esztendőben összesen százmillió forinttal támogatta a cigányszervezetek működését, a Roma Parlament lapja teljes mértékben állami támogatással jelenik meg, a cigány tanulók részére pedig normatív többlettámogatás jár. A kormány által létrehozott alapítvány a cigány származású közép- és főiskolások tanítását támogatja. 00 CSURKA ISTVÁN A SZOMBATI TÜNTETÉSRŐL ELKÖTELEZETTSÉG A SAJTÓ TISZTASÁGÁÉRT Öriási érdeklődés előzte meg tegnap azt a sajtótájékoztatót, amelyet Csurka István tartott a Parlament épületében. A politikus elsősorban a szombati tüntetésről szólt. Megköszönte a szervezőknek és a résztvevőknek a méltóságteljes demonstráció létrejöttét. Hangsúlyozta: „természetesen pártok feletti tüntetés volt”, és a parlamenti képviselők részvétele az ügynek szólt. Mindazok a kormánypárti képviselők voltak jelen, akik exponálták magukat a médiakérdésben. A tüntetés, Csurka István szavai szerint, kifejezésre juttatta a társadalom jelentős részének elkötelezettségét aziránt, hogy a médiumok tiszták, tárgvilagosak, pártokon felül állók legyenek, és célba érjenek a miniszterelnök — a Tv és a Rádió elnökének felmentésére irányuló — kezdeményezései. Méltatlannak nevezte azokat a beállításokat, amelyek a probléma utcára vitelét kívánják meg rákenni á demonstrációra. Mint fogalmazott: „a demokráciában az utcának és az állampolgároknak is van szerepe”, hozzáfűzte: a lényeg a törvényes és - az alkotmányos keret. Szi- lassy Géza (MDF) szerint a demonstráción részt vevők kifejezésre juttatták a „demokráciaellenes és a nemzetellenes politikával szembeni nemtetszésüket”. Ezt követően kérdésekre válaszolva Csurka István megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a Magyar Hírlap visszautasította a „Magyar Űt Alapítvány” fizetett hirdetését, a Népszabadság pedig glosszába illesztve, apró betűkkel közölte. E két újság kirekesztő politikát enged meg magának, és ,ez engem további küzdelemre int” — mondta Csurka István. Valamivel több mint egy éve készült el az ombuds- manról, azaz az állampolgári jogai? biztosáról szóló törvény. Ebben az átmeneti korszakban — amiben ma az egész ország, így a törvénykezés is leledzik — egy hónapokkal ezelőtt megfogalmazott törvény irtott már ütközhet időközben elkészült és elfogadott törvényekkel, bármily jól volt Is előkészítve. Megkérdeztem néhány képviselőt: mostani, eredeti formájában megfelel-e még céljának a törvény? SPEIDL ZOLTÁN újságíró, az MDF parlamenti képviselője úgy vélekedett, hogy az ombudsman személyét illető kizáró okok közé be kellene iktatni a párttagságot is. Bár hallotta — mondja a honatya —, hogy egyesek a kizáró okokat szűkíteni kívánják, véleménye szerint aki bármelyik -pártnak a tágja, nem lehet az állampolgári jogok biztosa. Ügy tűnik — tette hoz- —, hogy a most meglevő kizáró okok szerint csak Az Országházban hallottam államigazgatásban vagy tudományos intézményben dolgozó ember tölthetné be e magas tisztséget. VASTAG PÁL MSZP-s képviselő — aki egyébként államjogász — azt mondja, hogy részletesebben kellene tanulmányozni az idegen példákat, mert Lengyelországban az ombudsman hivatala egyetlen év alatt 55 ezer üggyel foglalkozott- Az állampolgári jogok biztosa leeven a hatóság és a polgár közötti intézmény, de ne foglalkozhasson olyan ügyekkel, amelyek megjárták már a bíróságot. Ez utóbbi esetben ugyanis csorbát szenvedne a bírói függetlenség. KOVÁCS LÁS/.LÖ Pest megyei kisgazda-képviselő véleménye szerint a törvénynek tartalmaznia kellene az ombudsman személyének kiválasztási módját is. Mivel hat évre választják, az illetőről akár az ötödik évben is kiderülhet, hogy valaha köztörvényes bűncselekményt követett el. Ügy véli, a törvénynek vizsgálnia kellene a szóba jöhető személy vagy személyek előéletét is. ★ NÉMETH BÉLA kisgazdaképviselővel az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényről beszélgettünk. Azt mondja, jelen formájában a törvény nem jó, túl sokat kell még gyúrni ahhoz, hogy „konyhakész” legyen. Alapvető dolgok tisztázatlanok, például, hogy ki irányítsa az agrárpiaci rendtartást, ezen belül mi lesz a szerepe a terméktanácsoknak, a mezőgazdaságon belüli érdekképviseletnek, s milyen legyen a törvény által szabályozott piacvédelem. Nagyon jó lenne, ha a tavaszi mag úgy kerülne a földbe, hogy van agrárpiaci rendtartásunk — sóhajtott fel. ★ KUPA MIHÁLY pénzügyminiszter — mielőtt elment volna az Egyesült Államokba — a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy talán a honvédelmi és rendőrségi kiadásokból lehet még valamennyit lefaragni. It.AFFAY ERNŐVEL, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárával erről váltottam szót: — Szó sem lehet róla, egy fillérről sem mondunk le! Mi a legteljesebb mértékben figyelembe vettük az előkészítésnél az ország gazdasági helyzetét, nem is tárgyalunk a tárca költség- vetésének esetlegei csökkentéséről. Hegyes Zoltán János sajnálatát fejezte ki, hogy a dokumentum megvitatására másfél éves késéssel került sor. Történelmi és nyugat-európai kitekintés után a fiatal demokrata politikus úgy fogalmazott, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa „ol- kotmányos tüske a közigazgatás körme alatt.. Ltikács Tamás, a KDNP vezérszónoka az új jogintézmény lényegéről beszélt. Megítélése szerint sokan új jogorvoslati eszközt látnak a biztosban, pedig az valójában a jogrendszer ellenőrzésének eszköze. A KDNP szerint három országgyűlési szakbiztosra van szükség: adatvédelmi, nemzeti és etnikai, valamint környezetvédelmi biztosra. llkei Csaba független képviselő szerint a törvényjavaslat jó, de a biztosnak lehetőséget kell kapnia a rendszeres parlamenti megszólalásra. A médiatörvény vitái pontjaiban való megegyezés szükségességét hangsúlyozták azok a képviselők; akik az Országgyűlés tegnapi plenáris ülésén felszólaltak a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat újra megindított általános vitájában. Az újra megnyitott általános vitában alkotmány- jogi kérdések is felmerültek, amelyek a médiavezetők felmentésének elutasításával kapcsolatban merültek fel. Önök szer Irrt is lepleznek? Mint tudjuk: szombat délután 70-80 ezer ember vonult föl Budapesten, és szabad, független magyar televíziót, rádiót követelt. Ez sokaknak nem tetszett, például egy olvasónknak sem, mondván „túl sok itt a munkanélküli, inkább velük kellene foglalkozni, nem a tévével” ... A dolgok ilyenfajta összemosása különös, ám számomra roppant érthető. Éppen azért kellene az elfogulatlan rádió és televízió, hogy kedves olvasónk se tévedjen meg. Miért? Mert a médiumban mi hallható? Nő és egyre nő a munkanélküliek száma Magyar- országon. Am sosem hallok arról, hogy a munkanélküliség a Kádár-rendszerben néha olyan mérteket öltött, ami messze túlszárnyalt ninden európai normát. Volt, hogy elérte a húsz százalékot. Hogy nem tudtunk róla, az azért van. mert a szocializmus vezérei mániákusan ra gaszkodtak a teljes foglalkoztatáshoz, s a munkanélkülieket egyszerűen gyárkapun belülre terelték, és nyolcvan embernek kellett megtermelnie azt a pénzt, amit másik húsz hazavitt. Volt tehát Magyar- országon a múltban Is munkanélküliség, csak leplezett. Mindennek ellenére újból megerősíthetem: jó lenne egy elfogulatlan tévé és rádió, mert az még azoké, akik a múlt évtizedekben leplezgettek. És nem csak munkanélküliséget' (Vödrös) nőknek fel kellett volna mentenie a Televízió és a Rádió elnökét, s ha ez megtörtént volna, akkor nem kellett volna tüntetnie á nemzeti centrumnak. Gáspár Miklós véleményéhez csatlakozott Dénes János független képviselő is. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum frakció- vezetője határozottan leszögezte: szó sincs arról, hogy a kormánykoalíció pártjai elhatárolódnának a szombati tömegtüntetéstől. Mindazonáltal a tüntetést nem a nemzeti centrum erői rendezték. A nemzeti centrumot ugyanis a kormányzó koalíció törvényhozói jelentik. Ami a demonstráció minősítését illeti, megfelelt a törvényesség követelményeinek. Az általános vita az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosáról szóló, kétharmados többségű döntést igénylő törvényjavaslatról folytatódott. A Fidesz nevében Ader
