Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

Siketek nemzetközi hete Százkilencven éves a váci intézet Szeptember utolsó vasár­napja 1967 óta világszerte a hallássérültek nemzet­közi napja. Rómában szü­letett a világszövetségi dön­tés: legyen e nap ünnep, mozgósító alkalom a hallás- sérültek szervezeteinek. Egyben figyel meztető mo­mentum a világnak: embe­rek milli'it taszítja önhibá­jukon kívül hátrányba hal­lásuk hiánya. Budapesten tegnap kezdő­dött el a siketek nemzetközi hete. A Merlin Színházban tartott ünnepségen Podani János, a Hallássérültek Or­szágos Szövetségének az el­nöke mondott megnyitót. A meghívottak között volt Tölgyes lAszlóné, a váci Siketek Általános Iskolája és Nevelőotthona igazgató­ja, s a szervezet testületé­nek több tagja. Kedden megtekintik a bemutatót a számítógépes oktatási prog­ramból, szerdán ott lesznek a jelbeszéd kutatásáról és alkalmazásáról rendezett szakmai tanácskozáson. A Cházár András által alapított első hazai Siketné­ma Intézet most 190 éves. 1992/93-ban 117 tanulója van a főtéri intézménynek. Szerdán megkoszorúzzák a neves alapító szobrát az is­kola udvarán, és méltatják Cházár András érdemeit. Ugyancsak az évforduló kapcsán 40 eminens tanuló egyhetes erdei iskolai fog­lalkozáson vesz részt. A si­ketek nemzetközi hetének magyarországi programja vasárnap zárul, amikor családi találkozó lesz a Hal­lássérültek Országos Szö­vetségének Benczúr utcai székházában. P. R. Ácsán és Csőváron fogadóórái Bogárdi Zoltán ország- gyűlési képviselő szeptem­ber 24-én, csütörtökön, Ácsán és Csőváron tart fo­gadóórát. Az acsaiak dél­után három órától kereshe­tik fel a képviselőt, Csővá­ron fél hatkor kezdődik Bogárdi Zoltán fogadóórája. FORUM A rendezési tervről Részletes rendezési terv­ről tart lakossági fórumot a polgármesteri hivatal szep­tember 29-én, kedden dél­után öt órakor, a városhá­za nagytermében. A terület, amelynek készjjlő, részletes rendezési tervihez az érin­tettek véleményét akarják kikérni: a kórház környéke, a 2-es fő közlekedési út, a gödöllői út és a vasút-ipar- terület által határolt vá­rosnegyed. Csendes évadkezdés Csendesen kezdődött az új évad a váci Madách Imre Művelődési Központ­ban. Szeptemberben két kiállításuk lesz, jön a Fa­bula Bábszínház, a hónap utolsó napján irodalmi es­tet rendeznek Pilinszky János műveiből. A peda­gógusklub elkezdte szerda esti előadás-sorozatát, né­hány szakkör és klub mű­ködik. A Dunakanyar fo­tóklub csak októberben folytatja népszerű, hétfő es­ti vetítéseit. Udvariakkor többféle tanfolyamot hirdetnek. Szeptember 30-ig várják a jelentkezőket dzsesszba- lett-, gyors- és gépírás-, német- és angolnyelv-tan- folyamokra, valamint sza­bás-varrás oktatásra. Je­lentkezni lehet a 13-as szobában, a tanfolyamok megfelelő számú jelentke­ző esetén indulnak. XXXVI. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1992. SZEPTEMBER 22., KEDD A sor végén a maradékelv szerint Parkok parkolópályán A hatvanas években mindössze 93 ezer négyzetméternyi zöldterülete volt a városnak. Ennek fenntartására évi 1,2 millió forintot fordítottak. Ma már 360 ezer négy­zetméternyi ez a nagyság, amire 9,5 milliót ad a város. Ha az inflációt is figyelembe vesszük, és csak hatos szor­zót alkalmazunk, akkor 28 millió forintból lehetne ma is üdezöld gyepet, gyönyörű parkokat teremteni, és folya­matosan rendben tartani. Ezzel szemben ß Kommunális Kft. a versenytárgyaláson 9,5 milliós ajánlatával nyerte el a munkát. Mit jelent ez a szám ? Ta­lán azt, hogy a Kommuná­lis Kft. csodára képes? Nem, egyáltalán. Inkább azt, hogy mindenáron szüksége volt a feladatra. Még úgy is, ha vesztesé­geik lesznek. Vagy ezeket a nyilvánvaló veszteségeket úgy küszöbölik ki, hogy csak tessék-lássék munkát végeznek, minél kisebb anyagi ráfordítással? Talán igen, talán nem. Kevesebbért Honfi János ügyvezető igazgató mindenesetre pa­naszkodással kezdte vála­szát. — Ennyi pénzből nem le­het igényesen fenntartani a város parkjait. Mi a 9,5 milliónál többet, 11,7 milliót szerettünk volna kapni, de a versenytárgyalás során a riválisok ez alá mentek, fgy hát nem volt más vá­lasztásunk, ha meg akartuk kapni a munkát, elvállaltuk kevesebbért.- Ezek szerint már az elején tudták, hogy re­ménytelen? — így nem mondanám, mert alakulhat az időjárás Az MSZP városi szerve­zetének elnöksége, a párt félidei kongresszusa után, meghatározta saját felada­tait. Mintegy három hónap elteltével a városi elnökség a korábbi elhatározások megvalósulását mérte fel. Az elnökségi ülésről Há­tiul- Ferenc ügyvezető alel- r.ök adott tájékoztatást. Mint elmondta, az egyik legfontosabb feladat a kap­csolatok építése volt. Sike­rült is kapcsolatot teremte­ni a Zöld Gyógyítás Alapít­vánnyal, az MSZOSZ-hoz tartozó vasutasok szakszer­vezetével, és megtörtént a kapcsolatfelvétel egy szlo­vákiai magyar faluval is, amelynek iskoláját segítik is. Az elnökség folytatni kí­vánja ezt a tevékenységét A lakosságot nagymérték­ben érintő kérdésekről, tör­vénytervezetekről előadás­sorozat rendezését határoz­ta -1 az elnökség. Elsőként Keleti Györgyöt hívták meg, aki október 2-án, IS órakor, a művelődési köz­pontban, aktuális politikai kérdésekről, a parlamenti munkáról, a biztonságpoli­tikáról, a honvédelmi tör- vénvről számo’ be a hallga­tóságnak. — Novemberben az egészségügyről, társada­lombiztosításról, szociálpo­litikáról akarnak konzultá­ciót rendezni, dr. Csehák Judit és dr. Kökény Mihály részvételével. Ugyancsat konzultációt terveznek a gazdasági helyzetről, a munkáról. (Várják az ér­deklődő kérdéseket, első­sorban Keleti Györgyhöz; a kérdéseket az MSZP pos­taládájába. a felnőttokta­tási központban lehet be­dobni) Az elnökségi ülésen szó volt arról is, hogy jelentős személyi változásokat nem tartanak szükségesnek a megyei vezetésben; az or­szágos listán megüresedett Ciosó gyermekruhák Vásár Elsősorban a gyermekes családoknak jelent segítsé­gei a Vöröskereszt városi szervezetének szeptember 24-i vására. Csütörtökön, reggel 9 órától délután 5 óráig, az oktatási központ (pártok háza, Csányi krt. 45.) földszinti nagytermében árusítanak olcsón új ame­rikai bébi-, gyermek- és kam-szruháltat. Fizetni vagy dolgozni Megszűnt az ingyenkonyha, működik a népkonyha A volt ingyenkonyhát, a a mostani népkonyhát az önkormányzat családsegí­tő és -gondozó központja üzemelteti. A korábban szállított húsz adag ebéd költségeit felerészben Fü- löp István vállalkozó, fele­részben a Vöröskereszt vá­rosi szervezete állta. — Az ebéd ára hatvan­nyolc forint lenne — tájé­koztat Jakab lmréné, a csa­ládsegítő és -gondozó ve­zetője. — Most, akik jöve­delemmel rendelkeznek, húsz forintot kötelesek fi­zetni, amit a Vöröske­reszt egyszámlájára uta­lunk át.- Gondolkodunk azon is, hogy lehetővé tesz- szük a közhasznú munkát az itt étkezőknek-, bár olyan lehetőség most is van, hogy négy-öt napra elmenjenek dolgozni, és ezzel kiváltsák az étkezés költségét. A tapasztalatok szerint azonban a korábban itt ét- kezettek egy része nem tud vagy nem akar fizetni, és kedvezően, kímélve a költ­ségeinket. De lehet fordít­va is. — Idén nyáron fordítva volt. Óriási költséggel lehe­tett volna csak üdezölden tartani a parkokat. — Ez pontosan így van. Egy példát is mondanék. A városi stadion füve ugye, gyönyörű. Azt a minőséget csak úgy érhetik el, ha szinte elárasztják vízzel a pályát. Ez nekik napi több ezer forintba kerül. A mi méreteinknél kimondani se merem, mennyi pénzt emésztene föl — válaszolta az ügyvezető igazgató. Hont! János elmagyaráz­ta, miért vannak nehezebb helyzetben , egy egyszerű magánvállalkozóval szem­ben. Nekik, tehát a Kom­munális Kft.-nek megfelelő szociális létesítményi hát­teret kell biztosítaniuk a dolgozóknak. Így fűtött öl­tözőhelyiséget, fürdési le­hetőséget munka után, ét­kezési körülményeket a munkaterületen is. Mindez a teher anyagilag is növeli a költségeiket. Talán rossz szó a teher, hiszen büszkék arra, amit elértek ezen a területen. Mégis hozzájárul ahhoz, hogy a mai verseny­piacon hátrányban vannak. Ami ott hátrány, előnnyé válik a munkaerő megszer­zésében. Hiszen logikus lenne, ha inkább hozzájuk szegődnének szívesebben, ahol a munkaruhától kezd­ve mindenben gondoskodni igyekeznek róluk. Mégis, ennek ellenére munkaerő- hiányuk van. Igen, nem tudnak felvenni elegendő dolgozót, mert nem szegőd­nek hozzájuk. — A váci munkaerőszol­gálati hivatal óriási forgal­ma ellenére se tudjuk ma­radék nélkül betölteni az állásainkat. Alkalmatlanok — Nem küldenek önök­höz munkanélkülieket? Ez hogy lehet? — Küldenek, csakhogy azok, akik pálinkától bűzö­sen jelennek meg, nem gondolják komolyan a fel­vételüket. Márpedig ez a hel/zet. A szóban forgó it­tas jelentkezőtől megkér­deztem, hogy képzeli, hogy alkalmazni fogom, ha már most ilyen ittas? Azt vála­szolta, nem is akar ő dol­gozni, csak igazoljam a pa­pírján, hogy itt járt — me­sélte az igazgató. A történet persze itt nem ér véget. A miértet is meg­próbálja magyarázni: nem éri meg néhány ezerrel töb­bért hajnalban kelni és dolgozni. Ezt a küiönböze- tet feketemunkával néhány nap alatt megkeresik. Tehát sokaknak életformává vált a munkanélküliség, amitől nem szenvednek, hanem kihas ználják. A baj másik okát abban látja Honti János, hogy közterületen kell dolgozni. Vették már ki szülők gyer­meküket ezért. Pedig a munka jól ment, de a ker­tészkedést inkább egy zárt helyen képzelik el. Nincs presztízse a város kertjeit ápolni. Sokkal inkább tönk­retenni azt. Ez derül ki az igazgató most következő adataiból. Évente 600-700 ezer forintnyi káruk van csak a rongálásokból. Elő­szeretettel viszik el még azokat a szeméttároló kon­ténereket is, amit csak kü­lön erre a célra használt teherautóval lehet felemel­ni. Egyébként minden ke­lendő, ami fémből készült És itt a parkok rongálásai­ról még nem is beszéltünk. — Persze mi is hibázunk, önkritikát is gyakorolok zí- vesen — folytatta. — Elő­fordul, hogy a műszakis kollégáknak alapvető dol­gokat el kell magyarázni. Sokkal önállótlanabbak, mint a régiek voltak. Van néhány szakmunkásunk, aki húzóerő lehet, de már egyre kevesebb. Itthagynak bennünket, mert másutt jobban megtalálják a szá­mításukat. Egyen lőtlenül Az önkritika, ami az igazgató szerint a némely­kor hanyag és hozzá nem értő munkát jelenti, követ­kezmény is. Amikor jobban rajtuk tartották a szemüket a műszaki ellenőrök, még kevesebb baj volt. Ez még a tanácsrendszer idejére vezethető vissza, amikor nem mint megrendelő, ha­nem, mint egyszerű felettes volt. Most is igényelnék a minőségi előírások pontos megfogalmazását. Sajnos az embereik szájába kellene rágni, mit várnak tőlük. Ezt pedig nem kapják meg. Az igazgató elkalandozott más vizekre is, mondván, egyenlőtlen a verseny ők és a magánvállalkozók között. Nekik, a kft.-nek ugyanis például a szemétszállítás­hoz olyan gépkocsikat kell beszerezniük, amit csak egy­féle munkára tudnak hasz­nálni. Míg a kisiparos ugyanazzal a kocsival, ami­vel reggel szemetet vitt, délután már építőanyagot fuvarozhat Ráadásul a város költség- vetésében az őket érintő feladatokat a maradékelv szerint intézik el: nem annyit fordítanak például parkfenntartásra, amennyi­re szükség volna, hanem csak annyit, amennyi az összes többi kiadás után megmarad. Dudás Zoltán VÁCI hírlap Vác, Dr. Csányi László krt. 45. 0 A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. 0 Munkatárs: Dudás Zoltán. • Postacím: Vác, PL 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 14-095. Telex: 282-297. 0 Szerkesztőségi fogadóéra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. 9 Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től U-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. Előadásokat szerveznek Kapcsolatépítés a szocialistákkal helyre az elnökség Vankó Magdolnát, a hívőtagozat vezetőjét javasolja-támo- gatja. Az elnökség állást foglalt egy-egy törvényjavaslat szűk körű vitájának meg­rendezése mellett: eszerint, szakembereket hívnak meg, és az általuk kialakított ál­láspontot eljuttatják a par­lamenti frakciónak. Mint Hanula Ferenc ügy­vezető alelnök elmondta, az elnökség visszatért az augusztus 29-i ünnepség megrendezésére, amelyet „egyházcevtrikusnak” ítélt meg — bár egyetlen ellen­zéki pártként, a szocialisták elhelyezték koszorújukat az ünnepség helyszínén. (B.) — Nagyon sajnáljuk, hogy csökkent az ott étkezők száma a térítés bevezeté­se miatt, mert így vannak, akik napi egyszeri ételhez sem jutnak hozzá. Ki tud­ja, hogy egyáltalán esz­nek-e? Szeretnénk, ha visz- szatérnének! — mondja Remzsö Zoltánná. A térítés bevezetését ter­mészetesen nem a Vörös- kereszt — és nem is a tíz adagot ingyen adó vállal­kozó — kezdeményezte. Az ügyvezető titkár a Vörös- kereszt feladatának tartja, hogy az elesetteken segít­sen, nem firtatva azt, hogy valaki önhibájából vagy önhibáján kívül került-e olyan helyzetbe, hogy in­gyenkonyhán kell étkeznie. Az önkormányzat szociá­lis osztálya még a nyár folyamán pályázatot nyúj­tott be az ingyenkonyha üzemeltetésére a Népjólé­ti Minisztériumhoz. Ter­veik szerint, mint Oszaczky Imrénétől megtudtuk, eb­ből bővíteni is akarták a népkonyha kapacitását. Ám pénzszűke miatt pályáza­tukat elutasították. (B. J.) nem tud vagy nem akar dolgozni. Ugyanis a ko­rábbi húsz személyről a térítési kötelezettség beve­zetése után kilencre csök­kent a látogatók száma. — Jakab lmréné szerint azok, akik idejárlak, nyug­díjjal rendelkeznek vagy egészségesek. Tehát fizet­hetnének vagy dolgozhat­nának. — Tudjuk, hogy olyanok járnak ide, akik nem tud­nak beilleszkedni még a napközi otthonok rendjébe sem. Pedig ott, ha nyugdí­juk nem haladja meg a hat­ezer forintot, napi három­szori étkezést biztosítanánk számukra ingyen! — tájé­koztat a családsegítő és -gondozó központ vezető­je. Aki egyébként optimis­ta. mert egyre többen tér­nek vissza a népkonyhára, s jelenleg már újra 13-an esznek itt. A Vöröskereszt városi ügyvezető titkára viszont aggódik: Egy Vác méretű városban semmi sem maradhat titok­ban; az sem, hogy az ingyenkonyha megszűnt ingyenes lenni. -Sőt, arról is terjengtek hírek, hogy a térítési díj bevezetésével megcsappant látogatók miatt moslékba kerültek az ételek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom