Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

* SZŰKEBB HAZÁNK; NEM ÁRT AI ÓVATOSSÁG Elherdált kárpótlási jegyek Egyre-másra jelennek meg azok a hírek, amelyek szerint különböző pénzügyi, illetve tanácsadó cégek fel­vásárolják azoknak a kár­pótlási jegyeit, akik ezeket az értékpapírokat nem kí­vánják mezőgazdasági be­ruházásokra vagy esetleg lakásvásárlásokra fordítani. Az is kitűnik a híradások­ból, hogy sokan, különösen az idősebbek, a kispénzű nyugdíjasok, a szociálisan valóban hátrányos helyzet­ben élők, jóval az értékén alul adnak túl kárpótlási jegyeiken. Szerencsére a kárpótlási és kárrendezési hivatalok szakemberei min­den fórumot igyekeznek felhasználni arra, hogy fel­világosítsák a kárpótlási- jegy-tulajdonosokat, misze­rint értéket tartanak a ke­zükben, s ne herdálják azt el A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. nemrég •közel 9 millió forint értékű kárpótlási jegy adás-véte­lében működött közre. Az MTI-től származó értesülé­sek szerint a kárpótlási je­gyek fő forgalmazójánál ki­alakult súlyozott átlagár 78,18 százalék volt. Köztu­dott, hogy egy aranykorona 1000 forintot ér, mi több, már az elmúlt év közepe óta kamatot is „termel”, te­hát nagyon meg kell gon­dolni, kinek és mikor adják el tulajdonosaik. Az elmúlt heti megtorpa­nás után, amikor a kárpót­lási jegyek árfolyama né­mileg csökkent, tovább folytatódik az árfolyam mérsékelt, de folyamatos emelkedése. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a 80 százalékos csúcs az IBUSZ- részvények becserélési ak­ciójának köszönhető, de úgy ^látszik, egyre inkább közelít a 80 százalékhoz. A közelmúltban éppen a megyei kárpótlási és kár- rendezési hivatal vezetője hívta fel egy beszélgetés során a figyelmet arra, hogy nem tudnak minden portára bekopogtatni, és fi­gyelmeztetni a kárpótlási jeggyel rendelkezőket arra: jól fontolják meg, kinek és mennyiért hajlandók je­gyeiket eladni. Jelenleg nagy az érdeklődés a licitá­lások és a földárverések iránt, de jószerivel csak az érdeklődés. Ügy tűnik, az emberek országosan, de megyeszerte is igen óvato­sak. Mi sem jelzi ezt job­ban, mint az, hogy eleddig Pest megyében három ár­verési akciót követően mindössze 12 család jutott magántulajdonhoz, földhöz. Visszatérve a már emlí­tett, elmúlt heti 9 millió fo­lia j dán, a két világhábo­rú között hazánkban virág­zott a vidéki vendégfoga­dás. A vendéglő- és panzió­tulajdonosok mellett a pa­raszti porták is fogadták a külföldről érkezetteket, vagy éppenséggel a roman­tikára vágyó hazai turistá­kat. A második világháború befejezését követően, mint­ha elfelejtődött volna, hogy valaha is létezett Magyar- országon az említett üzleti vállalkozás. Aztán eljött 1989. június 9., amikor is Törökbálinton megalakult a Magvar Falusi-Tanyasi Vendégfogadók Szövetsége. Csáky Csaba, a szövetség és a szervezőbizottság el­nöke elmondotta, hogy cé­lul tűzték ki a magyar falu­si-tanyasi vendégfogadás újrahonosítását. Elsősorban az 1935—40-es évek ma­gyarországi is nyugat-euró­pai országai utóbbi három­négy évtizedes tapasztala­taira támaszkodnak. A törökbálinti zászlóbon­tást követően a megyében már mintegy hatvan olyan család van. akik tagjai a szövetségnek, s rendelkez­nek a vendégfogadáshoz és vendéglátáshoz szükséges háttérbázissal. — Az utóbbi három év­ben, mint minden kibonta­kozásnál. újrakezdésnél, a tagságnak és szövetségünk­nek egyaránt számos nehéz­séggel kellett megküzdenie — összegezte az eddig el­telt időszakot az elnök. — A volt szocialista országok közül elsőként Magyaror­szágon sikerült a legszüksé­gesebb állami támogatáso­kat megszerezni. Így pél­dául a kedvezményes hitelt, az adómentességet, oktatást és továbbképzést, katalógu­sok biztosítását. Akik tagjai a Magyar Fa­lusi-Tanyasi Vendégfoga­dók Szövetségének, azok egyebek között félmillió fo­rint bevételig adómentessé­get élveznek, s bekerülnek abba a nívós katalógusba, amely' tucatnyi nyelven a világ számos országába-el­jut és invitálja az érdeklő­dőket. Az elkövetkező időszak­ban a legnagyobb tartalé­kot abban l tom, hogy a tagok egymást segítve ösz- szefogjanak, s közös, rek­lám- és vendégszervező te­vékenységet folytassanak. A szövetség meghirdette a „Nyaraljunk újra itthon, fedezzük fel a magyar fa- lut-tanyát!” elnevezésű pá­lyázatot. Az eredeti időpon­tig, szeptember 15-ig kiírt pályázatra több mint szá­zan küldték el dolgozatai­kat. Ezen felbuzdulva a szervezők meghosszabbítot­ták a határidőt, s akik még pályázni kívánnak, azok szeptember 24-ig juttathat­ják el küldeményeiket. A már zsűrizett pályaművek készítői közül a díjazottak egyike Jarábik Béla 14 éves ácsai tanuló, akit kü- löndíjra javasolt a szerve­zőbizottság. . Kétségtelenül nagy ered­ményként értékeli Csáky Csaba azt, hogy idén má­jus 12—14. között Mezőtú­ron tartották meg „A fa­lusi turizmus kiépítése Kö- zép-Európában, a nemzeti hagyományok és a nyugat­európai tapasztalatok alap­ján” című konferenciát. (Gyócsi) rint értékű kárpótlási jegy adás-vételére, úgy tűnik, valóban élénkülés mutatko­zik a BÉB Rt.-nél a kár­pótlási jegyeik iránt. Egé­szen friss adatok szerint or­szágosan már több mint 4 milliárd fprint értékű kár­pótlási jegyet vettek át tu­lajdonosaik. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy mind több lesz az olyan szervezet, pénzintézet, amelyik külö­nös érdeklődést mutat majd a már megkapott, de fel nem használt kárpótlási je­gyek iránt. Gyócsi László ELŐNYT JELENT A SZERZŐDÉS Felmérés készül a magánkereskedelemről A becsült adatok szerint rendkívül alacsony a kül­földi tőke aránya a hazai kiskereskedelem privati­zációjában. Az Ipari és Ke- reske.delmi Minisztérium­tól kapott információk sze­rint rövidesen kész lesz a mérleg: pontosabban az, mennyire volt eredményes a rendszerváltoztatás óta végbement privatizáció. A Statisztikai Hivatal Pest Megyei Igazgatóságá­nak felmérései szerint, két esztendővel ezelőtt az agg­Vizsgáztak a mezőőrök Fegyverhasználat és vadgazdálkodás Leendő mezőőröknek tartottak a minap tanfolya­mot az FM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalá­nak szervezésében. Ezen a képzésen huszonketten je­lentek meg, s közülük négynek nem ■ sikerült a megszerzett ismeretekből vizsgát tennie, őket így más területre tanácsolták. Az előadások változatos­ságát jelzi, hogy a temati­kában szerepelt egyebek között az egyenruha-hasz­nálat és a fegyverismeret, továbbá a vad- és halgaz­dálkodási tudnivalók, vala­mint néhány, a munkakör betöltéséhez elengedhetet­len államigazgatási isme­ret. A rendőrség jelen levő előadója elmondta, hogy a mezőőröknek külön vizsgát kell tenniük a fegyver- használatból és -ismeretből a testület által szervezendő tanfolyamon is. Egykor a mezőgazdasági nagyüzemek, valamint az állami gazdaságok küldték el a leendő mezőőröket tanfolyamra. Most, külön lakossági kérésre, a helyi önkormányzatok is mind nagyobb számban vesznek fel állományukba az erdők, mezők védelmét ellátókat. A már említett huszonkét tanfolyamra jelentkező kö­zül tizennégyet az önkor­mányzatok küldtek. v Az FM megyei földmű­velésügyi hivatalától ka­pott tájékoztatás szerint a jövőben egyre szigorítják a mezőőrök felkészítését. Er­re minden bizonnyal nyo­mós okot adott a közel­múltban bekövetkezett tú­rái kettős gyilkosság, amelynek gyanúsítottja ép­pen a helyi szövetkezet mezőőre. Gy. L. Balázs Jenő huszonhét éve szolgál mint vadőr Túra környékén (Hancsovszki János felvétele) lomeráció területén műkö­dő állan.i és szövetkezeti kiskereskedelmi boltok és vendéglátóhelyek, vala­mint a magánkiskereske­delem központi árualapból származó forgalma már két és félszerese volt az 1980-asnak. vagyis 264,5 milliárd forint. Az eladott áruk mennyisége — a nagyarányú áremelkedé­sek következtében —mint­egy 6-7 százalékkal csök­kent tíz esztendő alatt. A vásárlásotk nagyságrendje a vendéglátásban és a ru­házati cikkek körében 40 százalékkal esett vissza. A privatizáció előreha­ladtával felerősödött a ma­gán-kiskereskedelem sze­repe. Két éve a helyi áru­alapból származó forgalom országosan 140 milliárd forint volt, a központi áru­alapból teljesített forga­lom pedig 56 milliárd. I Az agglomeráció terüle­tén tízezer bolti magánke­reskedő és közel három­ezer vendéglátóhely mű­ködött. A magánboltok ará­nya Alsónémediben, Ha­lásztelken, Szigetmonos­toron,' Szigetszentmikló- son és Tahitót faluban a 80 százalékot is meghaladja. Budakeszin, Nagytarcsán, Pilisborosjenőn főként az állami és a szövetkezeti tu­lajdonban levő kereske­delmi egységek vannak többségben. A privatizációs törvény hatálybalépésével a közel­jövőben több üzletet tud­nak majd megvásárolni az emberek. Elsősorban azok­nak lesz előnyük a vétel­nél, akik szerződéses ügy­let keretében működtették a boltjokat. I. M. Viszik mint a cukrot Politikai bóvli Csodálkozunk-e, ha cso­dálkoznak a külföldiek? A budai Várban mindenféle náció megfordul, rabul ejti a látogatót a középkori hangulat varázsa. De az előtt a paraván előtt, me­lyet fotósunk lencsevégre kapott, enyhén szólva meg- hökken a legedzettebb tu­rista is. Élelmes kereskedő trikóra varázsoltatta azokat az „ereklyéket”, melyeket ma mindannyian szeret­nénk a hátunk mögött tud­ni... Ügy tűnik, az üzleti élet­ben ma nincs határa az íz­léstelenségnek, gusztusta- lanságnak. A iényeg a gyors meggazdagodás. Mindegy, milyen áron. A szomorú a dologban az, hogy a világ másik feléről érkezett ven­dégek amúgyis keveset tud­nak erről a kis országról. Az ilyen politikai bóvlik után hogyan magyarázzuk meg nekik, hogy mindez ócska reklámfogás, ne higv- gyék el azt, amit látnak? Az árusnak egyébként igaza van a maga szem­pontjából. A trikókat vi­szik, mint a cukrot... (tó-dor) (Hancsovszki János felvétele) Német vendég Törökbálinton Törökbálint vendége Rolf Karrer, a német test­vérváros, Süssen polgár- mestere, akit régi barát­ként üdvözöltek a polgár­mesteri hivatalban. Az új önkormányzati ve­zetés működése óta lát­ványosan közeledik egy­máshoz a két földrajzilag távoli helység. Ez mérhető a látogatások szaporodá­sában, az énekkarok, sport- egyesületek, iskolák közös munkájában, a tapasztala­tok átadásában. Tájékozódtunk Rolf Kar­rer törökbálinti program­járól. Szerepel benne a kö­zelmúltban átadott Schöl- ler—Budatej német—ma­gyar jégkrémgyár meglá­togatása, megtekinti az MO-s autópálya épülő nyomvonalát, és természe­tesen a nagyközségben is bemutatják azokat a látni­valókat, melyek legutóbbi vendégeskedése óta szület­tek. Meghívást kapott a Jóakarat Kör által ren­dezett hangversenyre a tö­rökbálinti római katolikus templomba, és találkozik Felsöczy Ferenc prépost­plébánossal. Arra a kérdésünkre, mi­lyennek látja a két önkor­mányzat kapcsolatát, rövi­den ennyit válaszolt: — Ha valami kifogásom lenne, nem ide utaztam volna ... Elek Sándor polgármes­ter zárta le a gondolatot: — Ennél rosszabb soha ne legyen a kapcsolatunk, Tóth Sándor Virágzásnak indult a vidéki vendégfogadás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom