Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-02 / 207. szám

Ivana és Maria — a riválisok Maria egy reklámalakítás­ban Mi kelt nagyobb szen­zációt? Egy intimitások le­leplezésére vállakozó könyv, vagy egy pénzzel támogatott produkció a Broadwayn? Két nő pró­bálja magára terelni a fi­gyelmet. Az első vagy a második asszony lesz-e si­keresebb? Mindketten egy férfinak — és a világnak — szeretnének „bizonyíta­ni’’. A férfit Donald Trump- 1 iák hívják, éveken át ő jel­képezte az „Amerikát nagy- gyá tevő”, gyorsan feltörő, krőzusi vagyont összeszedő embert. 41 évesen kijelen­tette: „Többet értem el, mint bárki más e korban”. Ekkor 3 milliárd dollárra becsülik a vagyonát. Káp­rázatos karrier, szédítő gyors meggazdagodás — a Trump Tower, a luxus to­ronyház; a Trump Prin­cess, a luxusjacht; a luxus- Bpeing 727-es repülőgép, kacsalábon forgó kastély —. Trump volt a mesebeli her­ceg, a kaszmófcirály. Aztán a mese kezdett szertefosz­lani, pénzügyi manőverei balszerencsésnek bizonyul­tak, a csőd szélére került, sok „játékszerétől” meg kellett válnia. Feleségén, a szép exmodellen, aki zse­niális üzletasszonnyá és há­rom Trump gyerek anyjá­vá vált, túladott a szok- nyavadász. Űj szerelmével, a fiatal, Eess modellel, Mar­ia Maplesszel büszkélke­dett. Nem éppen hízelgő ne­vekkel illetik Ivana Tmtrn- pot: ,.a jéghideg angyal”, a „szőke ördög”, „rettenetes lvan(a)”. Köztudott, hogy az .asszonyt két dolog ér­dekli: a hatalom és a pénz, csak multimilliomosok jö­hetnek nála számításba. Az egykori cseh cipőfőváros­ból New Yorkig igazán nagy utat tett meg Ivana Zelniceková, a gottwaldovi sportolónő. 1972-ben a csehszlovák téli olimpiai csapat tagja, kitűnő síelő. Egyszer egy szlalom után tovatűnt. .. Kanadában fo­tómodell lett. Első férje Georg Syrovatka cseh síe­lő. 1966-ban ismerte meg Donald Trumpot, a nagy­menő fngatlanügynököt. 77-ben összeházasodtak Ivana nagy lábon élt. szór­ta a pénzt. A Quick című magazin szerint évente fél­millió német márkának megfelelő összeget adott ki szénség- (Diaszlikai) operá­ciókra, négyszázezret fo­gadásokra, négy százh ar­mineötezret ruhákra, négy ven kétezret virágra, ötvenháromezret cipőre és n egy venháromezret fod­rászra .. . Donald kezdet­ben „a világ legcsodálato­sabb asszonyának” nevez­te három gyermeke anyját. A csodát jobban megismer­ve jött rá, hogy „boszor­kányt vettem feleségül”. Válásuk hosszú időre témát adott a pletykasajtó­nak. Ivana „drága nő” nem hagyta magát ,.kisemmiz- ni”, anyagilag diadalma­san került ki e házasság­ból. nagyon gazdag embe­rek a lovagjai. Merész vál­lalkozóvá vált, eredményes üzletasszony. Ivana Trump sztorisítot- ta az életnalzát. „Egyedül a szerelemért” címmel jelent meg az irodalmi műnek nem nevezhető alkotás, biz­tos volt ben,ne. hogy az egy­kori ..álompár”, a Trump házasnár története sokakat érdekel. Milliókat kap az írásaiért, de kérdés, hogy a kötelezettségét: hallgatni Az angolok teavize T udományos reklámfogás Évente másfél hétnek megfelelő munkaidőt „pa­zarolnak” az angol dolgozók a hagyományos teaíözésre Egy Londonban most nyil­vánosságra hozott tanul­mány arra a következtetés­re jut, hogy a legtöbb mun­kás naponta legkevesebb 15 percet tölt a teavrz felfor­ralásával. „Ha ezt összead­juk, azt látjuk, hogy a brit vállalatok minden munka­vállaló után évi 65 munka­órát veszítenek a teafőzés miatt” — jelentette ki Mike Souter, a tanulmány készí­tője. Nem véletlen azonban, hogy a tanulmányt, amely erre a megállapításra ju­tott, egy elektromos készü­lékeket gyártó cég szponzo­rálta. Mindjárt kínálta is a megoldást: vásárolják a cég legújabb technikával készült gvorsforralóját, amely 24 órán keresztül forró vizet tart készenlét­ben. „Ez az újítás a teás­kannapiacon igen nagy mértékben növeli a munka termelékenységét és megint fellendíthetné gyengélkedő konjunktúránkat” — hang­zik a cég reklámja. fog a közös múltjukról — ezáltal nem szegte-e meg. Marla Maples sem néz­hette tétlenül Ivana tün­döklését (minden nevezetes eseményre, csillogó esté­lyekre, a felső tízezer foga­dásaira, a párizsi divatbe­mutatókra stb. meghívást kap), az exfeleségről állan­dóan írnak a lapok. A fia­tal nő, pénzes barátja se­gítségével bemutatkozott a Broadwayn. A zenekari árokból, hidraulikus lift segítségével korunk cow- boy(girl) Vénusza lép a szín­re. A „Will Rogers Follies” című darabban Maria tető­től talpig — a csizmától a forrónadrágon át, a cow- boykalapig — aranyban jelenik meg a színpadon. Trump a bemutatóra 300 szabad jegyet ajándékozott a barátainak, az üzletfelek­nek. biztosította a színész­nő-menyasszony sikerét. A közönség egv része kíván­csiságból jött el. „Meg akartam nézni azt a nőt, aki Ivana Trumptól elhó­dította a férjét” — idézi az International Herald Tri­bune, Dale Cannert, aki eredeti szereposztásban is látta a darabot. Nem titok, lanyhult az érdeklődés a show iránt, az új szereposztással most egy kis életet, pénzt pum­páltak a darabba. Maria — azaz Trump — személye A „HÁBORÚS SZEXRABSZOLSÁK” KÖZÖS FELLÉPÉSE Szöulban találkoztak a japán császári hadsereg ál­tal annak idején szexuális szolgáltatásokra kényszerí- tett ázsiai nők képviselői, hogy összehangolt fellépés­sel kényszerítsék Tokiót kártérítés fizetésére. A történészek és az em­beri jogi aktivisták mint­egy 200 ezerre becsülik a szexuális • szolgáltatásokra kénvszerített „szexrab­szolgák” számát, akik fő­ként Dél-Koreából, vala­mint Japánból, Tajvanról, Thaiöldről, a Fülöp-szige- tekröl és Hongkongból hur­coltak el az Ázsián végig­vonuló japán katonák szá mára. Tokió, bár elismerte aa „örömlánytoborzás” tényét, elhárít mindenféle kártérí­tési kötelezettséget, mond­ván: semmi sem utal arra, hogy a nőket erőszakkal kényszerítették volna mun-: kára. Szöulban talált iskolai jegyzőkönyvek tanúsága szerint 11 és 12 év közötti lányokat gyári, kórházi, il­letve háztartási munka re­ményében csábítottak a ja­pán hadsereg szolgálatába, ahol aztán prostitúcióra kényszerítették őket. Ivana estélyiben biztosította a publicitást. A színdarabban Will Rogers felesége — Nancy Ringham alakítja — Ziegfeld ked­vencétől, azaz Mariától meg kérdezi: „Hogyan kap­tad meg ezt a szerepet?” A közönség ezen aztán jól szórakozik... Trump kis menyasszonya sikerét — télre tervezik az esküvőt — 500 személyes fogadással ünnepelte meg a Plaza Hotelban. Maples kis­asszony karrierjét Trump egyengeti. Hogy tehetsé­ges-e? Ez igazán másodren­dű kérdés.. „A show — je­gyezte meg Peter Stone, a szerző — a Trump-kártyát játssza ki.” Sz. É. Kérdések az évfordulón Nem tudni, ki kivel Isn't Megint tízezreket lát maga körül a moszkvai Fe­hér Ház. Megint tízezrek jönnek falaihoz, hogy Jel­cint éltessék. Tavaly is itt voltak, tavaly is ökölbe szo­rított kézzel skandálták: vesszen a diktatúra! Együtt döntötték le Dzserzsinsz- kijt, Szverdlovot és Ka'i- nyint, közösen építették a barikádokat a parlamentnél. Torlaszok most nincse­nek, tankok sem masíroz­nak a Manyézson. Van vi­szont nagyon sok kérdés: ki győzött, mi változott, merre tartanak, van-e remény, jönnek-e a konzervatívok, tényleg 70 rubel lesz-e egy kiló kenyér, és hazajön-e végre a katonafiú. Hat hét évszázadot felölelő korból A „brindisi kincsek” rejtélye Ami néhány hete még szenzációnak és nagy hord­erejű régészeti leletnek szá­mított, az mára már inkább fejtörésre okot adó rejtély az olasz archeológusok és művészettörténészek szá­mára. Brindisi közelében ugyan­is egyre másra kerülnek elő a bronzból készült szobor­töredékek a tenger föve­nyéből — mesés szépségű férfi és női fejek, karok, lá­bak. kezek, öltözékek, sőt még egy jókora szárny is, amely tucatnyi különféle szobor tartozéka is lehetett. A leletek számának növe­kedésével azonban csak fo­kozódik a rejtély — míg a múltban többnyire teljes szobrok kerültek elő, addig most csak szobor töredékek, s ráadásul hat-hét évszáza­dot felölelő korszakból. De ami még feltűnőbb: a régé­szek eddig nyomára sem bukkantak semn+iíéle hajó­maradványnak. Mindin­kább tért hódít tehát a fel- tételezés, hogy a leletek „hadizsákmányként” kerül­hettek az Adria vizének mé­lyére, s új fegyvereket akar­tak belőle gyártani. Ezzel viszont megdőlne az a fel- tételezés — amelyet a régé­szek kezdetben vallottak —. hogy műkincsekről van szó. amelyeket a hódító rómaiak Görögországban zsákmá­nyollak. és haza akartak szállítani. Úgy vélik, hogy a „brindisi kincsek” a Római Birodalom végnapjai (V. század) és a korai Közép­kor közötti időszakban ke­rülhettek a tenger mélyére, amikor különösen nagy energiával kutattak bronz után háborús célokból. Egyes feltevések szerint a hajó — amelyet még nem találtak meg — eleve tör­melékeket szállított. Van aki római hajóról beszél, amely a partok előtt hajó­törést szenvedett és elsüly- lyedt. Mások szerint viszont török hajóról lenne szó, amely ezzel a rakománnyal zátonyra futott — csakhogy nem 400 körül, hanem ezer évvel később. A Corriere della Sera kü­lönös feltételezést kockáz­tat meg annak alapján, hogy Brindisi kikötőjének köze­lében néhány évvel ezelőtt egy római kort érckohó nyo­maira bukkantak. A lap szerint lehetséges, hogy a kohó selejtjét hordták a ten­gerbe. A legmerészebb felétele- zés szerint viszont a bronz­szobrokat nemrég — hat évvel ezelőtt — zúzták ösz- sze egy tengeri móló építé­sénél, amikor súlyos géppel szántották fel a tengerfené­két. A legnagyobb gondot most mégis az okozza, hogy elfo­gyott a pénz a további fel­tárásokra. Amennyiben az állam és a környék nem siet.a régészek segítségére, úgy a „brindisi kincsek” rejtélye még sokáig rejtély marad. így is lehet bankot rabolni Az Egyesült Államokban még van mit tenni annak érdekében, hogy felvilágo­sítsák az embereket, miként terjed az AIDS — lega­lábbis egy minapi bankrab­lás körülményeiből ítélve. New York állam észak­nyugati csücskében, Albion- ban egy harminc év körüli néger férfi lépett a Fleet Bank pénztárának ablaka elé. és cédulát nyújtott be rajta, amelyen ez állt: „AlDS-beteg vagyok!”. A megrettent pénztáros azon nyomban átadta neki a kasszában levő 690 dol­lárt, nyilván nem tudva, hogy miként terjed a félel­metes kór. Az FBI állítása szerint az év eleje óta már mintegy öt bankot raboltak ki ha­sonló módszerrel New York államnak abban a részében. Hogy ki győzött? A de­mokraták. De kik azok a demokraták? Mindenki an­nak mondja magát, csak­hogy másnak lássák, csak­hogy különbözzön a kom­munistáktól. A hithű mar­xisták és a szélsőjobboldali vezérek egyértelműen be­szélnek. A győztesként tet­szelgőknél nem lehet tud­ni, ki kivel tart. Demokrá­cia, vállalkozás, privatizá­ció, szabad sajtó — ezt könnyű megtanulni, csak variálni kell a körítést. Mi változott? Nincs már szovjet birodalom, van vi­szont egy újraszülető Oroszország. Van zászló, himnusz, hadsereg és ha­tárőrség, de nincs több lá­bon nyugvó politikai rend­szer. Állítólag puccsveszély sincs, a katonák visszahú­zódtak. Helyettük azonban hadba léplek a gyárigazga- tók és a törvényhozás ipari lobbyja. Ősszel akarnak ke­resztet vetni a Gajdar-kor- ryányra. A tömeg elfordult a poli­tikától. Gyűlésezni nincs ideje, inkább az üzleteket rója. Árut nem nehéz talál­ni, mert itteni mértékkel mérve roskadoznak a pul­tok. A cédula azonban a többségnek nagyon fáj. Egy érdekes jel: a családok zö­me harminc százalékkal több kenyeret fogyaszt, mint tavaly ilyenkor. A felvágottat nem rúdban, hanem szeletben kérik, és gyümölcs nagyon sok he­lyen csak havi egy-két al­kalommal kerül a kosárba. Mondják, a kenyér hama­rosan eléri a csillagos eget, hetven rubelt kérnek majd érte. És hol vannak a kato­nák? Még Németországban, Karabahban, Grúziában, Moldovában és a Baltikum­ban. Gyors hazatérésükre nincs sok remény, hiszen sem fedél, sem állás nem várja őket. Van Moszkvának egy hírhedt tere, a Lubjanka. Közepén egykor Félix Dzserzsinszki j nézett a Kreml felé, háta mögött a KGB zord épülete jelezte hatalmát. Az épület még ma is ott áll. Félix viszont egy szobortemetűben várja sorsát. Helyére kápolnát építenek a KGB áldozatai­nak emlékére. Olt lesz csak igazán nagy a.tömeg min­den év augusztusában. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom