Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-21 / 223. szám
« • • • PETŐFI DOMSODON Piroslik mára fákon a levél Három év híján másfél századdal ezelőtt egy októberi napon Irta Petőfi egyik legszebb őszi versét, a Piroslik már a fákon a levél című poémát. A verset a dömsödi Duna-partot díszítő borvörös pagony ihlette, s ebből gondolom, hogy október lehetett. Mert most, ennyi év után, amikor Petőfi nyomdolcait keressük, még csak sárgul a lomb, s az ökörnyálvitorlákat sem vonta fel az ősz a haldokló katánghokrokra. Petőfi rövid életében jártában-keltében gyakran megfordult, átutazott Döm- södön, sőt 1846-ban ott élt rövid ideig. Ezek az alkalmi találkozások alapozták meg a költő és a község közti maradandó kapcsolatot és azt a Petőfi-kultuszt, amely ma is é! a dömsödi emberek lelkében. Dömsöd Petőfi-emlék- hely, egyike annak a 46 magyarországi településnek, mely joggal tart igényt erre a megnevezésre. Ezekben a városokban, falvakban kivétel nélkül létezik Petőfi-társaság, s ezek mind tagjai az Országos Petőfi Sándor Társaságnak, amely évről évre megrendezi a Petőfi-em- lékhelyek országos találkozóját. Az Idei a kilencedik volt, színhelye pedig Dömsöd. Az oktatási és művelődési központ ünnepi díszbe öltözött, zászlók, transzparensek foglalták keretbe a portált. Elöl, a bejáratnál egy hosszú asztalon számtalan babérkoszorú. A szalagokról a Petőfi emlékét ápoló helységek nevét olvastuk, köztük Nagykőröst, Vácot, Ceglédet, a határokon túlról pedig Nagyenye- det. Fehéregyházát és Szabadkát. A krónikás gondban van. Mert nehéz tárgyilagosan rangsorolni, az elhangzott beszédek közül a legkiemelkedőbbre hivatkozni. Vona Ferenc országgyűlési képviselőtől majd’ olyan irodalmi értékű beszédet hallhattunk, mint Losonci Miklós Irodalomtörténésztől. és Sitnilkdewicz László polgármester Petőfivel kapcsolatos helytörténeti fejtegetései közel olyan tárgyismeretről vallottak, mint a helytörténettel aktívan foglalkozó Böde Mihály Petőfi és Dömsöd című értekezése. Ide kívánkozik az a levél is, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök, a találkozó fővédnöke juttatott el a dömsödi fórumhoz, s amelynek sűrített tartalma ez volt: Régen a tűznek őrzői voltak, hogy -ki ne aludjon az életet jelentő láng. Ilyen őrzők manapság a Petőfi-társaságok, melyek a költő szellemiségén és emlékén keresztül a magyarságtudatot őrzik, táplálják az emberi lelkekben. A szünetben Szabadka küldöttével, Szöllősy Vágó Lászlóval, az újvidéki Magyar Szó volt szerkesztőjével, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkárával beszélgettünk. — Bácskában élénken él Petőfi emléke, és nem csak a magyar lakosokban. Az 1943-ös megtorlások során a szabadkai magyarok helyzetén sokat segített az a tény, hogy az egyik területi antifasiszta rohambrigád Petőfi nevét vette fel. A Petőfi név és a magyar szó egybecsengését szeretnénk újra tudatosítani ezekben a nehéz időkben. Ennek egyik lépése: rövidesen megalakítjuk a Petőfi-tár- saság vajdasági szekcióját, melynek nem csak magyar- ajkúak lehetnek majd a tagjai. Gábos Dezső az erdélyi Fehéregyházáp néptanító, az ottani Petőfi-társaság elnöke. Magyar irodalom szakos tanár, de manapság nem nagy a kereslet odaát a hozzá hasonlók iránt. Kiállítás Cegléden Ecce homo címmel nyílik meg Apáli-Tóth Sándor fotóművész kiállítása a ceglédi galériában ma este 6-kor. Az alkotót és a képeket Tarján Tamás, az ELTE adjunktusa mutatja be. A kiállítás október 5-ig tart nyitva. Tornyot választok A magyar dráma napjának tiszteletére, szeptember 21-én Páskándi Géza. Tornyot választok című, kétrészes színművének bemutatójával indítja új évadját a Nemzeti Színház. A darabot Sík Ferenc rendezte, díszleteit meghívott művészként Makovecz Imre tervezte. Közel két napig utazott, hogy ott legyen Dömsödön. — önt a legmakacsabb Petőfi-kullusz-ápolónként tartják számon Enyed környékén. Mi a véleménye arról a feltételezésről, hogy Petőfi nem önöknél tűnt el, vagyis nem ott halt meg? — Ha tudományosan bizonyítják, elfogadjuk. De addig töretlenül él az erdélyiek tudatában, hogy Petőfi erdélyi földben alusz- sza örök álmát. — A románság hogyan azonosul Petőfivel, rá is kiterjesztik a sovinizmust? — Az olvasott román egv helyre sorolja Balcescuval vagy Eminescuval. Mindhárom költő a szabadság fogalmát jelenti, s az 1848-as függetlenségi eszméket testesíti meg. Petőfivel kapcsolatban még soha nem tapasztaltam gyalázkodó megnyilvánulást. Dömsödön ezen a szép kora őszi napon fellobbant Petőfi szellemisége. S azok, akik fellobbantották, a hálás nemzet koszorúit helyezték el a Petőfi-szobor- nál, a Kakucska-háznál — ahol a költő élt — és a Duna-parti vén tölgyeknél, azon a helyen, ahol a „Piroslik már a fákon a levél" örökszép sorai születtek. Matula Gy. Oszkár A könyvtáraktól a falusi turizmusig Gelencsér Katalin, a gödöllői művelődési ház igazgatója, a város önkormányzata művelődési bizottságának elnöke a nyár elején részt vett azon a megbeszélésen, amelyen a megye kulturális bizottságainak I. konferenciáját készítették elő. Ezen számos olyan ötlettel és javaslattal állt elő, amelyeket már akkor beépítettek a konfereqciaterv anyagába. Mi az oka mégis, hogy nem adott be pályázatot a megyei kulturális bizottság felhívására? — kérdeztem, amikor a konferenciával kapcsolatban interjút kértem tőle. — A felhívás nem jutott el hozzám közvetlenül — kezdte a válaszát —, szeptember elején olvastam a Pest Megyei Hírlapban, amikor már késő lett volna megírni. ■ Az előkészítő megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy a számos speciális gonddal küszködő megyének szüksége van valamilyen fórumra. Mit ért ß problémák sokféleségén? — Budapest agglomerációjába tartozunk. Ide olyanok költöznek, akik tulajdonképpen a fővároshoz szeretnének közel kerülni. Gödöllőn például 19C5-ben még csak 15 ezren, ma már 33 ezren laknak, 28 ezer az állandó lakos. Rengetegen ingáznak. Nehéz egyetlen konferencián belül megtárgyalni a 3 ezer alatti és a 30 ezer fölötti lakosú település művelődési bizottságának gondjait, különösen, ha az még az ingázás problémájával is súlyosbodik. A kulturális bizottságok a különböző településeken másmás hatásköröket kaptak. Van, ahol egyetlen felelőse van a kulturális életnek, van, ahol a feladatot ösz- szevonták mást bizottságokéval. Ismerek olyanokat, akik a kisebbséggel foglalkozó vagy az ifjúsági és sportbizottságokkal működnek együtt. Különösen ott nehéz a kultúrával foglalkozók helyzete, ahol nincs értelmiségi réteg. ■ Ilyen esetben a megyének összefogó, tanácsadó, közvetítő szerepe lehet. Ügy tudom, nincsenek információs csatornák ... — Az információáramlás és az együttműködés most valóban nem megfelelő. Jó volna, ha a különböző típusú és más-más megélhetési lehetőséggel rendelkező, eltérő gondokkal küszködő bizottságok tudnának egymásról. Sokféle jó helyi elképzelés alakult ki, amelyet másutt is használhatnának. Nem vagyok híve az „akcióknak”, az egyszeri konferenciáknak, csak a folyamatos kapcsolattartás lehet eredményes. Számos összejövetelre, írott és szóbeli információra lenne szükség. Jó volna, ha a megyei bizottság hírlevelet indítana, és mondjuk, havonta küldene egy elvi értelmező kiadványt. ■ Milyen speciális feladatokat szán a megyének? — Az jelentene számunkra segítséget, ha felmérné, összegyűjtené Pest megye sájátos és általános problémáit, s ezek megoldásához ötleteket adna, tanácskozásokat szervezne, szakembereket hívna. Évente két- három fórumot lehetne tartani, ahol egy átfogó megbeszélés után a sajátos problémák alapján szerveződő munkacsoportok alakulnának. akik a későbbiekben már önállóan tudnának működni. ■ Milyen kérdésekre remél választ ezeken a főm-' mokon? — Például érdekes volna összehasonlítani, hogy az önkormányzatok milyen feltételeket biztosítanak a bizottságoknak, s mit várnak el mondjuk Cegléden, Nagykőrösön vagy Vácott. Mennyire változott a köz- művelődés szerepe a Gö- döllőhöz hasonló nagyságú településeken ? Foglalkozni kéne a kulturális bizottságok kapcsolataival is — milyen viszonyban vannak például az oktatási intézményekkel, a helyi egyesületekkel vagy a gazdálkodószervekkel. Meg kéne vizsgálni a kiemelkedő tárgyi vagy szellemi értékekkel rendelkező települések helyzetét. Ott van például Zebegény, Szada vagy Zsámbék. Ki segíti őket? A helyi népművelőnek kell pályáznia évente, hogy pénzt szerezzen egy nemzetközi hírű művésztelep működtetésére, vagy egy műemlék templom felújítására. A kultúránkat nem volna szabad kitenni ilyen „váltógazdaságnak”. Aztán: engem személy szerint nagyon izgat, mi a helyzet a munka nélküli fiatalokkal. Igaz, nem kifejezetten kulturális téma, de mintha sehová sem tartozna igazán. A mai felosztásban az egyes szakmai problémák gettósodnak, s köztük nagy fehér foltok maradnak, tele olyan kérdésekkel, amiket nem lehet besorolni ide vagy oda. Gelencsér Katalin még számos témát érintett a könyvtárügytől a falusi turizmusig, végül Ismét a pályázatokhoz jutottunk. — A hátrányos helyzetű Családok számára olyan helyi és megyei segélyalapot kéne létrehozni, amit nyilvános pályázatokkal lehetne „megszólítani”. Nagyon sok egyéni és heiyi kezdeményezés indult el, a legtöbb önkormányzat azonban mintha nem akarna tudomást venni róla. En évente kiírnék két-három olyan pályázatot, amelyet kifejezetten a kulturális bizottságoknak címeznék. A nehéz helyzetűekkel való együttérzés és áldozatvállalás is a kultúra része. (pachncr) Dunaszerdahelyiek’ tárlata A szombaton megnyílt érdi napok rendezvénysorozat keretében ma Duna-, szerdahelyről érkezett, közoktatással és közművelődéssel foglalkozó szakemberek találkozójára kerül ma sor Érd művelődési házában. Ezt követően (délután 6-kor) Ferdics Béla, Süke István, Szabó Ottó és Ferdics Gábor képzőművészeti tárlatát nyitják meg, A dunaszerdallelyi művészeket Hann Ferenc művészettörténész mutatja be. Szeptember 21.: A magyar dráma napja Előzményei voltak annak a napnak, amely mai ünnepi alkalmunk dátumát adta. 1883. szeptember 21-én mutatta be Paulay Ede a régi Nemzeti Színházban Madách Imre hatalmas drámai költeményét, Az ember tragédiáját. E nap lett sok évvel ezelőtt a magyar dráma napjává, színjátszásunk piros betűs ünnepévé. Ehhez a százkilenc évvel ezelőtti naphoz vezettek az előzmények: a kolozsvári- erdélyi magyar színjátszás létrejötte kétszáz évvel ezelőtt, s a Pesti Magyar Színház megnyitása száz- ötvenöt éve. E színházból lett a Nemzeti Színház, a Tragédia bemutatásának színhelye. Sem az első kolozsvári színháznak, sem a pesti Nemzetinek az az épülete nem áll már. De él a magyar színházművészet, amely ezekben a hajlékokban jött létre. S él a magyar dráma, melynek e színházak adtak otthont. Kétszáz év, százötvenöt év alatt sok nehéz esztendőt kellett átvészelnie a magyar színháznak. Elnyomatás, üldöztetés, értetlenség, idegen erők és megszálló hatalmak vagy éppen honi zsarnokok erőszakoskodása, politikai és gazdasági csődök, szellemi karanténok sújtották Thália templomait és papjait. Megszállottnak kellett lenni sokszor a színésznek, a drámaírónak, hogy mindezt vállalja, tűrje. Vállalták, tűrték. Szerencsésebb országokban a színház megelégedhetett azzal, hogy csak színház volt. Nálunk mindig egy kicsit szószéknek, fórumnak, imádságos helynek is kellett lennie. A magyar színház és a magyar dráma, jó időkben és rossz időkben, legjobb teljesítményeit tekintve, a nemzet ébresztője, önismeretének ápolója, magyarságának és emberségének szószólója tudott lenni. Ma sem járnak rózsaszín felhők a magyar színház s a magyar dráma fölött.- Aminthogy nem járnak az ország fölött sem. De a feladat, ami színház és drámaíró előtt áll, nem a nehézségeket nézi, hanem a küldetés szépségét. Ez pedig kétszáz éve ugyanazt várja el a színház művészeitől: úgy legyenek ■ magyar művészek, hogy a világ művészetére is kitekintsenek, úgy szóljanak rólunk, hogy a világ is megértse mondandójukat. s úgy közvetítsék-számunkra a -világ értékeit, hogy ml is gazdagodjunk általa. (takács) Miről ír az Elet és Tudomány? Tudjak önök. hogy ml az elektromos embrió? Olvassák el az Élet és Tudomány legfrissebb. 39. számát, amelynek színes címlapfotója is az e tárgyú dolgozatra utal, s amelyen egy, a petesejtbe behatoló hímivarsejt pásztázó elekton- mikroszkópos képe látható. Természetesen sok minden másról is ír a népszerű ismeretterjesztő hetilap, amelyből — ha már a petesejtbe hatoló hímivarsejtről esett szó — az is megtudható, hogy a nemi aktus mellett a vérátömlesztés, az intravénás injekciózás, mi több, harapás révén is terjedhet a májgyulladás legtitokzatosabb. C-vel jelölt vírusa, amely ellen a leginkább védőoltással lehetne védekezni. E védőoltás feltalálásra azonban még várni kell. Az oktatás aktuális kérdéseivel foglalkozó cikk szerzője — mint írja — nem akarja folyton-foly- vást, újra meg újra feltalálni a spanyolviaszt, ám úgy véli, hogy a kizárólag civilizatív technokrata részint erkölcs nélkülivé válhat, főképp azonban saját szerzett bajának orvoslására képtelenné. A természettudomány és a társadalomtudomány legkülönfélébb műhelyeibe rendre betekintő hetilap legújabb számából az is megtudható. hogy mit ér a jog- biztonság létbiztonság nélkül, vagy hogy az átható illatú, roopant nagy zajt csapó kakapónak nevezett bagoly-papagájt miért fenyegeti a kipusztulás veszélye.
