Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-21 / 223. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1992. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ MDF-frakcióülés Balatonkenesén A különböző vélemények nem zárják ki egymást (Folytatás az 1. oldalról.) Szabó Iván szerint jövőre eléri a 900 ezret, a segély finanszírozása igen nagy teher. A képviselőcsoport legtöbb tagja úgy vélte, hogy a vállalatokra már nem lehet több terhet rak­ni. El kellene érni viszont — a miniszter szerint —, hogy a munkanélküliség ne váljon életformává, és az idő teltével a munkából ki­szorultak érdekeltté válja­nak abban, hogy munkát keressenek. Sőt: érdekelteb­bé kell tenni a dolgozókat a munkahelyük megtartá­sában is. Szó volt arról is, hogy környezetvédelmi és infrastrukturális beruházá­sokkal kell új munkahelye­ket teremteni. Jelentős ösz- szegű pénz megy ki ugyanis a munkanélküli-segélyre, ugyanakkor nincs elég az utak, közművek építésére. A kettőt össze lehetne kap­csolni, például közhasznú munkával. Ezzel a felvetés­sel is egyetértettek a kép­viselők. Hollandiai tanulmányút Hazaérkezett tegnap az MDF küldöttsége Hollan­diából, mely a holland Re­formátus Politikai Föderá­ció (RPF) meghívásának tett eleget A Magyar Demokrata Fó­rum delegációja főként a holland önkormányzati és parlamenti választási szisz­témát, a pártok és a mé­diák viszonyát tanulmá­nyozta az RPF költségén. BUDAPESTEN SZAVAZHATNAK BUKARESTI KÉPVISELŐRE Hamarosan eldől, hogy lesz-e valódi demokrácia Romániában, avagy minden marad a régiben. A két hét múlva megtartandó válasz­tások mindezekre a kérdé­sekre megadják majd a vá­laszt. de addig Is emlékez­tetnünk kell a Magyaror­szágon élő román állam­polgárokat, hogy becsület­beli kötelességük -szavazni. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség, a leg­nagyobb ellenzéki párt sze­retné, ha a Magyarorszá­gon tartózkodó román ál­lampolgárok élnének szava­zati jogukkal. A külföldön leadott sza­vazatokat hozzászámítják Bukarest választókerületé­nek eredményéhez, így pe­dig mód van arra, hogy az RMDSZ jelöltje eséllyel in­duljon Bukarestben is. A Pest megyében élő ro­mán állampolgárok Buda­pesten Románia nagykö­vetségének épületében, a XIV. kerület, Thököly út 72. szám alatt és a Román Kulturális Központ épüle­tében, a XIV. kerületi Izsó utca 5.-ben voksolhatnak. Az RMDSZ jelöltje Nico- lescu Antal. Ha őt támogat­ják a Pest megyében élő ro­mán állampolgárok, akkor ez jelentheti a Funar-féle gőgös nacionalizmus végét, a magyar—román megbé­kélés lehetőségét, az Euró­pához való csatlakozás bi­zonyosságát. Az otthon ma­radt rokonok és barátok számítanak szavazatukra. Ennyivel mindenképpen tartoznak a szülőföldnek! Papp János Kiállítás Sátoraljaújhelyen Megemlékezés Kossuth szülőhelyén Kossuth hajós születésé­nek 190. évfordulója alkal­mából nagyszabású ünnep­séget rendeztek szombaton a reformkor és a szabadság- harc nagy politikusának szülőfalujában, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Monokon, a Kossuth Ala­pítvány, a monoki Kossuth Kör és a helyi önkormány­zat szervezésében. A Kossuth Alapítvány a Monoki Kör kezdeménye­zésére 1990. március 15-én jött létre, abból a célból, hogy biztosítsák a Kossuth­tal kapcsolatos évfordulók méltó megünneplésének ke­reteit, és mozgalommá szervezzék a nagy politikus emlékének ápolását. Ennek érdekében történettudo­mányi, helytörténeti pá­lyázatot és ifjúsági vetél­kedőt hirdettek meg az év elejétől. Az ünnepségen Kossuth Emlékérmet nyúj­tottak át annak a 200 in­tézménynek, önkormány­zatnak, iskolának és ma­gánszemélynek, akik segí­tették a vetélkedők lebo­nyolítását. Ezt követően az ország területéről mintegy 20 önkormányzat, intéz­mény és társadalmi szerve­zet képviselői megkoszo­rúzták Kossuth szülőházát és az az előtt álló szobrát. Az ünnepségen felolvas­ták Kupa Mihálynak, a te­rület országgyűlési képvi­selőjének üdvözlő levelét, majd Orosz István, a Deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem rektorheíyet- tese beszédében többek kö­zött elmondta: Kossuthnak és a reformkor nemzedé­Keresztény szakszervezetek A Svájci Keresztény Szakszervezeti Szövetség konferenciát rendezett a hét végén Szentendrén a Magyar Keresztény Érdek­védelmi Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közreműködésé­vel — tájékoztatta a Ke­resztény Demokrata Nép­párt sajtóosztálya az MTI-t. A rendezvényen több mint 40 szakszervezeti szak­ember tekintette át a ke­resztény szakszervezetek feladatait, a munkaválla­lók gazdasági és szociális követeléseinek érvényesíté­séért. Tevékenységük lénye­ges elemének ítélték a köz­vélemény tájékoztatását a sajtó igénybevételével, a pártok parlamenti képvise­lőinek megnyerését és a tárgyalásokat a munkaadók szervezeteivel. Göncz Árpád Izraelben Négynapos hivatalos láto­gatásra tegnap reggel Iz­raelbe utazott Göncz Árpád köztársasági elnök. Az ál­lamfővel tart több államtit­kár és államtitkár-helyet­tes, valamint a magyaror­szági zsidó közösség három képviselője is. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének reményében az elnökkel utazik 15 magyar üzletem­ber: bankelnökök, külkeres­kedelmi és termelővállala­tok vezetői. A Nemzeti Demokrata Szövetség szombat délelőtt megkezdte rendkívüli köz­gyűlését, amelynek célja, hogy az alapszabály elfoga­dása után a szervezet poli­tikai pártként folytassa működését. Pozsgay Imre, a szervezet elnöke kijelentette: cent­rumpártként pragmatikus politikát kívánnak fólytat- nlj s nem ideológiai viták­ban akarnak önazonosságot keresni. Be akarják bizo­nyítani, hogy a célok nem­csak lázadással, hanem in­keinek elképzelései a tár­sadalmi konszenzusról, a szabadság és a rend össze­függéseiről, a nyilvános­ságról, az önkormányzatok­ról, és a parlamenti de­mokráciáról olyan értékeli, amelyekre nemcsak alapoz­ni lehet, de szükséges is a rendszerváltozás mostani stádiumában. Nyéki József, a Kossuth Alapítvány elnöke az ün­nepségen bejelentette, hogy az országban működő Kossuth Társaságok bevo­násával 1993. március 15-én Kossuth Szövetséget hoz­IDF-NAP A TESTNEVELÉSI EGYETEMEN A magyarságtudat összekötő erő Szombaton egész napos rendezvényt tartottak a Testnevelési Egyetemen. Antall József miniszterel­nök fővédnökségével talál­kozót szerveztek az MDF ifjúsági csoportjai. Fúr Lajos honvédelmi, Horváth Balázs tárca nél­küli és Boross Péter belügy­miniszter délelőtti beszédé­ben elemezte a rendszer- váltás óta eltelt két év po­litikai eseményeit. Hangsú- lyozták: nagyon fontos, hogy a fiatalokban megerő­sítsék a nemzet, a szabad­ság tudatát, és bevonják őket a mindennapi politikai életbe. Mint azt délután a miniszterelnök is megerősí­tette, a régi rendszer vára­kozásaival ellentétben a mai fiatalok nem kommu­nista növendékek lettek, hanem olyan felnőttek, akikben tiszta kép alakult ki a szabadságról, a demok­ráciáról és nemzetről. A délutáni szekcióülése­ken viták hangzottak el je­lenünk társadalmi és szo­ciális gondjairól. Beszéltek a kisebbségek helyzetéről, a fiatalok csoportjainak szer­veződési problémáiról, a felsőoktatás kérdéseiről, környezetvédelmi teendők­ről és az ifjúságpolitika alakulásáról. Szokolay Zoltán volt or­tézményes kompromisszu­mok útján is elérhetőek. A párttá alakulás szükségessé teszi egy, az állampolgárok számára választható prog­ram kidolgozását is. ★ Az új párt elnöke, Pozsgay Imre a párttá alakulás kimondása utáni sajtótájékoztatóján bejelen­tette: a szervezettel már a rendkívüli közgyűlés előtt többen felvették a kapcso­latot, de az együttműkö­dést ajánló pártokat nem volt hajlandó megnevezni. naik létre, amelynek mun­kájába be kívánják vonni a szomszédos országokban élő és a nyugati magyarság szervezeteit is. A szombati évfordulón létrehozták a szövetség előkészítő bizott­ságát. ★ Az évforduló alkalmából Dobai János történetkutató több ezer eredeti doku­mentumot, tárgyat, újságot és levelet tartalmazó gyűj­teményéből Kossuth Lajos és Széchenyi István élet­útját bemutató kiállítás nyílt szombaton a sátoral­jaújhelyi Kazinczy Mú­zeumban. A látogatók 72 tablón követhetik végig a múlt század két meghatározó po­litikai egyéniségének csele­kedeteit. A kiállítás alkal­mából a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum Koúsuth emléklapot adott ki emlék­bélyegzővel, amelynek ere­deti példányai a Postatör- tén-eti Múzeumba kerülnek. szággyűlési képviselő a vi­déki napilapok helyzetéről tartott előadása után a tévé és a rádió gondjainak tag­lalására tért rá. Több egye­temista feltette a kérdést, hogy miért engedi Hankiss Elemér fő műsoridőben su­gározni Friderikusz Sándor „show”-ját, amikor az em­lített műsorvezető semmit sem tesz a magamutogatá­son és a gúnyolódáson kí­vül. Kifogásolták, hogy napi gondjainkat olyan filmek segítségével duzzasztják óriásivá, mint a Szomszé­dok. Hazánknak olyan Európá­ban kell megtalálnia a he­lyét, amely még nem ren­dezte saját sorait. Magyar- ország számára pedig a külgazdaság és a külpoliti­ka jelenti a legfontosabb biztonsági kérdést. Ezért semmiféle felelőtlen játék­kal nem lehet veszélyeztet­ni az ország helyzetét. Minderre Antall József miniszterelnök hívta fel a figyelmet a szekcióüléseket követő több mint másfél órás beszédében. Véleménye szerint sem a külső támoga­tás, sem pedig a belső fej­lődés nélkül nem vagyunk képesek felemelkedni. Mo­dern és európai Magyaror- szág-lcépet kell felmutat­nunk a világnak — hang­súlyozta a miniszterelnök. Ezzel összefüggésben emlé­keztetett arra is, hogy az MDF vezetőit még a kor­mánypárttá válás előtt fo­gadták a jelentő» európai államok első számú politi­kusai. Ez azt jelenti — mondotta —, hogy a pártról alkotott kép alapján elis­merték őket. Ha ezt elve­szítjük, vagy hagyjuk beár­nyékolni, akkor mindent elveszíthetünk —- tett* hozzá. ★ A ferencvárosi IDF-cso­porthoz már harmincán csatlakoztak. Vezetőjük, Vultur Csaba érettségi előtt álló gimnazista. Büszkén beszél társairól és arról, miként sikerült összeková­csolnia a kis közösséget. — Három éve, amikor két barátommal hozzáfogtunk a csoport szervezéséhez, csak az vezérelt, hogy összehoz­zak egy csapatot. Nem volt olyan nehéz, mint gondol­tam, mert a korombeliek­nek szükségük van társak­ra meg egy határozott, kö­zös célra. A mi esetünkben az összekötő kapocs az az űr volt, amelyet most a ma­gyarságtudat, a közösség szelleme, nemzet és szabad­ság tölt ki. Örülök, hogy ha­sonló gondolkodású fiata­lokkal vagyok körülvéve. — Miért IDF és nem Fi­desz, hiszen ez utóbbi a fia­talok pártja? — Elsősorban azért, mert az IDF nem párt, hanem kulturális-politikai mozga­lom, és egyelőre nem is ter­vezzük a párttá való szer­veződést. Másodsorban, mert a Fidesz mostanra már csak politikai divatirányzat lett. Szemléletükre inkább a túlzott liberalizmus jel­lemző és politikájukból hiányzik az identitástudat. Sok fiatal rájött már arra, hogy a kozmopolitizmus nem lehet alapja égy szer­vezetnek sem. Az IDF szo­ciálpolitikai és kulturális' támogatást nyújt tagjainak. Még most Sem késő elindí­tani azt a folyamatot, ame­lyet ezelőtt tíz évvel kellett volna. — Milyen a kapcsolato­tok a Pest megyei IDF-es csoportokkal? — Tizenöt IDF-csoport van Pest megyében, velük nagyon szoros az együttmű­ködés. Közös kiránduláso­kat, gyalogtúrákat szerve­zünk, előadókat hívunk meg, múzéumot látogatunk. Egyre több a tagunk, és minden fiatalt szívesen fo­gadunk, hiszen szükséges, hogy társak legyünk. Papp Antonella Önök szerint A rendőrség igen? A pozsonyi Fradi- meccs szurkolói — áldo­zatai — megdöbbenve hallgathatták a rendőr- főkapitány, Pintér Sán­dor nyilatkozatát pén­teken este a televízió előtt. A mindenféle rendbontást ellenző tiszt ugyanis okszerűnek ta­lálta volna, ba a pozso­nyi kollégái lépnek föl — álarcos kommandó­sok helyett — a Fradi­kéra» ellen. Azaz rend­őrök igen, kommandósok nem! De kérdem: rend­őrök miért? Mert van­nak? Lehet... A in tu­dom: egy-egy mérkőzés — idegenben — mindig holmi összetűzésekkel jár, amit megelőz némi alkoholos Ital torkon való leengedése. No de ez nem mindig Jár együtt olyan randalíro- zással, ami rendőri be­avatkozást tenne szük­ségessé. Gyakorta untig elég a rendőrség jelen­léte, vagyis, bogy a mér­kőzés napján a város­ban annyi egyenruhás legyen, mint hajdan a Bem szobor környékén volt október 23-án. Pin­tér Sándor eme általá­nos kijelentése zavart keltő, hiszen majd még az lesz belőle, hogy ott kijelentik: a rendőrök féltek beavatkozni, s ezért jöttek a náluknál sokkal edzettebb, már álorcájuknál fogva Is fé­lelmetesebb különítmé­nyesek. Sőt! Minderre alapozva Pintér Sándor szerint tán az sem el­képzelhetetlen, hogy a Fradi-tábor leghango- sabbjait a mérkőzés előtti napon őrizetbe kellene, venni, s ha kül­földre megy a csapat, 'iát az említett jó tor- kúak — kik természete­sen nem jámbor lelkű pannövendekek — útle­veleit be lehetne vonni. Kérem a főkapitányt, a pozsonyi szurkolótá­bort se úgy fogadják egyenruhásaink, hogy itt egy társaság — mos! beavatkozhatunk. A bűnüldözés persze le­gyen kíméletlen, de egy szurkolótábor nem bű­nözők gyülekezete. Még a Fradié sem! (Vödrös) Párttá alakul a Nemzeti Demokrata Szövetség

Next

/
Oldalképek
Tartalom