Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-18 / 221. szám

Megegyezésre várva Szeptember 10-iől hirtelen megrövidült a Szentendrén működő Pest Megyei Könyvtár nyitvatartási ideje. A megyei és városi vezetők lassan egy éve húzódó tulaj­donjogi vitájának a könyvtár látta kárát, elfogyott a (megyétől kapott) pénze, s amikor az igazgató hitelért fordult a megyei önkormányzathoz, úgy döntöttek, hogy — mintegy retorzióként — megkurtítják a látogatási időt. DÖMSÖD: A Petőfi-em- lékhelyek országos találko­zóját rendözi meg Dömsöd önkormányzata és a Petőfi Sándor Társaság szombaton a művelődési központban. A találkozót (délelőtt 10- kor) dr. Sitnikiewicz László polgármester nyitja meg, majd dr. Vona Ferenc or­szággyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Az elődá­sok szünetében Bazsonyi Arany festőművész kiállí­tása tekinthető meg. Dél­után egy órakor kezdődik a dömsödi emlékhelyek megkoszorúzása. ÉRD: A következő két hétben a város az Érdi Na­pok keretében kínál érde­kes programokat a művé­szetek és tudományok ked­velőinek. A rendezvényso­rozat 19-én, szombaton dél­előtt 10 órakor kezdődik a mozgássérültek országos találkozójával. Vasárnap 15 órakor kezdődik az Űj Budapest Fúvósötös kon­certje az érdligeti római katolikus templomban. SZENTENDRE: Az Aktív Art Galériában Leslie J. Laskey (St. Louis, USA) festőművész és egyetemi ta­nár állítja ki képeit. A tár­latot szeptember 20-án, va­Szakmaitag és üzletileg Is sikeres volt a Pécsett rendezett első magyar könyvvásár, melynek részt­vevői a hazai kiadóik és terjesztők szinte teljes kö­rét képviselték. Erről tájé­koztatta az MTI munkatár­sát a könyvfórumot rende­ző Schenk Verlag igazga­tója, Schenk János. A könyvesszakma képviselői négy napon át találkozhat­tok, amire eddig még so­sem volt alkalmuk. Több­ségük már jelezte részvé­teli szándékát a jövő ősz- ezel tartandó második ma­gyar könyvvásárra. A rendezvényen a Gene- rálpress Kiadó kezdemé­nyezésére megszületett a „A magyar könyv kultú­ráért" elnevezésű új ala­pítvány terve is. Ehhez több mint félmillió forint­tal tizennégy cég csatlako­zott már. A könyvvásár kö­ré szerveződő új alapítvány — kiegészítve a Művelődé­si és Közoktatási Miniszté­rium által létrehozott Ma­gyar Könyvalapítvánv tevé­kenységét — a hazai könyv- terjesztés javítását is szol­gálni szeretné. A határon túli magyar könyvkiadók elmondták, hogy a Művelődési és Köz­S. O. S. Diákkönyvtár el­nevezéssel új sorozat jelent meg a magyar könyvpiacon Sós Endre antikvárius gon­dozásában. A cégtulajdonos a középiskolai magyarta­nításban nélkülözhetetlen kötelező olvasmányok ki­adására vállalkozik, olyan köteteket ad közre, ame­lyek régóta hiányoznak a könyvesboltokból. sárnap délután 5 órakor nyitja meg Fajó János fes­tőművész. A Műhely Galé­riában ezen a hétvégen (s még két hétig) látható Picasso, Dali, Miro, Chagall és a magyar Balogh László képeinek kiállítása. A Du- na-parti Művelődési Ház Barlangjában szombaton este az angol Brain of Morbius együttes lép fel. BUDAÖRS: A vese- és cukorbetegség korszerű gyógymódjairól hallhatnak az érdeklődők 19-én, szom­baton délután 4 órakor a Jókai Mór Művelődési Köz­pontban. Az előadást a Zöld Gyógyítás Alapítvány támo­gatja. Idén újabb Pódium­sorozat indul, melynek első előadása 20-án, vasárnap, 17 órakor kezdődik a mű­velődési központban. A Mindenki kedvére! című összeállítás keretéhen Kor­da György. Balázs Klári, Harsányi Gábor és Baráth Valéria lép fel. , GÖDÖLLŐ: Megalakult a Lokálpatrióta Klub, első összejövetelét pénteken es­te 7 órakor tartja a yáros- háza dísztermében. A klub vendége Czigány György költő, a Magyar Televízió főszerkesztője, és Marczis oktatási Minisztérium ma­gyar nyelvű művek kiadá­sát támogató pályázatán nyert pénzforrás felhasz­nálásával Erdélyben tizen­hét, a Vajdaságban tíz, Szlovákiában tizenegy, a Kárpátalján tizenöt új könyvet jelentetnek meg. A pályázat második, őszi fordulója további, ehhez hasonló mértékű támoga­tást nyújt az ottani ma­gyar művek kiadásához. A romániai Kriterion és a vajdasági Fórum Kiadó ve­zetői hangsúlyozták, hogy a közreműködésükkel le­bonyolított pályázat szá­mottevően segítette a mű­vek gyorsabb kiadását, s ezzel a határon túli magyar szerzőknek a tágabb ma­gyar könyvpiacon való megmérettetését is. A második magyar könyvvásárra a magyar nyelvű könyvek hazai és határon túli kiadói mellett a kelet-közép-európai tér­ség hazánkkal szomszédos, illetve közeli országainak, régióinak — Észak-Olasz- orszúg. Szlovénia, Auszt­ria, Bajorország, Szlová­kia, Ukrajna, Románia, Horvátország — szakembe­reit is meghívják, mert a vásárt szeretnék nemzetkö­zivé fejleszteni. A tanévkezdésre megje­lent kötetek között szere­pel Mikszáth Kálmán Tót atyafiak, Rostand Cyrano de Bergerac, Schiller Ár­mány és szerelem című kö­tetek. amelyeket több mint 10 éve keresnek a diákok. Az antikvárium a diák­könyvtár-sorozatot 50 kö­tetesre tervezi. A most megjelent könyvek egyen­ként 10-12 ezer példányban láttak napvilágot áruk meglehetősen borsos, hi­szen 100 forint alatt egyik sem kapható. Demeter énekes. A házi­gazda dr. Gémesi György polgármester. A Gödöllői Galériában Medveczky Ag­nes grafikái és üvegképei tekinthetők meg. CEGLÉD: Ecce Homo címmel nyílik meg Apáii- Tóth Sándor fotóművész kiállítása a Ceglédi Galé­riában hétfőn este G órakor. Tarján Tamás, az ELTE adjunktusa mutatja be az alkotót és a képeket. A ki­állítás október 5-ig tart nyitva. B1ATORBÄGY: Vasár­nap este 6-kor kezdődik a biai könyvtár névadó ün­nepsége. Az intézmény Ka- rikó János költő nevét ve­szi fel. FÓT: A Fóti ősz rendez­vénysorozata keretében va­sárnap szüreti mulatságra várják mindazokat, akik szeretik a jó bort és a jó muzsikát. Délután egy óra­kor indul a felvonulás a Vörösmarty térről, úticél a Fáy-présház. Itt lép fel 3 órától a Zalka Máté Nép- tánce„yüttes, majd Hódi Sándor, Erdősi Adél és 7.emplényi Kovács Erzsébet előadása következik. Kaba­réval és nótaesttel folytató­dik a műsor, végül szüreti bal zárja a programot. Régóta várt tanévnyitóra került sor ma Zsúmbékon; a főiskolához tartozó gya­korlóiskolában helyi zene­iskola kezdi el tevékenysé­gét. A helyi jelző hangsú­lyozása azért fontos, mert — bár eddig is volt zene­oktatás Zsámbékon, de csu­pán az Érdi Zeneiskola ki­helyezett tagozataként te­vékenykedett. Az eddigi két félállásos zeneoktató melleit az új iskola falai között há­rom főállású zeneszakem­ber vezeti majd a csopor­tokat. Az ünnepélyes tanévnyi­tót délután 5 órai kezdettel a helyi művelődési házban rendezik meg közönség előtt — és stílszerűen: koncert­tel egybekötve. A címmondat kétféle hangsúllyal is olvasható: Egy kis színház; vagy: Egy kis színház. A játék a hangsúllyal azonban most nem játszadozás, mert mindkét változat annak a színháznak a lényégét je­löli, amelyről szó lesz: a Radnóti Színházét. A Nagymező utcai, je­lenleg kétszázharminc né­zőt befogadó kis színház változatos múltra tekint­het vissza. Az 1930-as évek végén és az 1940-es évek elején volt ez Vidám Szín­ház, majd Pódium Kabaré (ez még 1945 után is mű­ködött), aztán a falujáró Állami Déryné Színház budapesti bemutatószínpa­dának használták. 1957 áp­rilisában nyílt meg a kis színházban az Irodalmi Színpad, s ezt követte a Radnóti Színpad elnevezé­sű színház, mely most, vé­gül is, Radnóti Miklós Színház néven dolgozik, de mindenki csak Radnóti­nak emlegeti, sőt, sokan mé<? ma is Irodalmi Szín­padként tartják számon. Ez az intim hangulatú pi­ci színház nagy értékeket nyújtott át az ide járó, eléggé körülhatárolható közönségnek. Aki az irodal­mi színvonalú előadóeste­ket, a kortárs írók ekkora színpadon előadható drá­máit. a világirodalom leg­Az olvasók délután négy óra után és szombaton már zárt ajtókat találtak. Azóta egyfolytában csöngenek a telefonok az igazgató irodá­jában: „Miért csak négyig tartanak nyitva? És szom­baton mi lesz? De uram, mikor vigyem vissza a könyveket, hiszen minden­nap ötig dolgozom?!” GÉPESÍTETT KÖLCSÖNZÉS Biczak Péter, a könyv­tár igazgatója nem örül a döntésnek, de megérti. Mielőtt azonban részletek­be bocsátkoznánk, körbe­vezet birodalmán, „hogy lássa, mi az, amit féltek!” — mondja nem titkolt büszkeséggel. A tágas felnőtt-,.részleg-. ben” sűrűn, katonás rend­ben sorakoznak a köny­vektől roskadozó polcok, mégsem tűnik zsúfoltnak. Egy-egy hatalmas szoba­növény, mozaik térelvá­lasztó töri meg, varázsolja barátságossá a polcok és könyvek mértani rendsze­jobbjainak színpadi alkotá­sait akarta látni-hallani. az eljött ide. Még senki nem írta meg a vállalkozás tör­ténetét az 1957-es megnyi­tás óta, de ha valaki majd megteszi, akkor csak a műsortervek fölsorolása is elegendő igazolása lesz a véleménynek: itt egy or­szágosan is egyedülálló színház működött s mű­ködik, amely kis színház ugyan, de egy kis színhá­zat, a szó művészeti értel­mében, itt mindig megta­lál az érdeklődő. A Radnóti (maradjunk ennél a rövid és tömör el­nevezésnél) most már nyol­cadik éve áll a kitűnő színművész, versmondó és értő szervezőképességű Bá­lint András vezetése alatt. Ez az időszak a színház történetének talán legiz­galmasabb éveit foglalja magába. Gondoljunk visz- sza nyolc évvel ezelőttre — mi minden volt még je­len a magyar „kultúrpoli­tikában”, mennyi trükkre, ügyeskedésre volt szüksé­ge egy Bálint András tí­pusú, a polgári értékekhez, a kétségbevonhatatlan esz­mékhez ragaszkodó mű­vésznek, hogy keresztülvi­gye például Herczeg Ferenc újbóli színre kerülését, be­mutathassa a legfiatalabb, s nem éppen rendszerű ívő írók friss műveit, előad­hassa a kortárs világiroda­rét Itt már áttértek a gé­pi kölcsönzésre, a könyv­tárosnak csak annyi a dol­ga, hogy vonalkód ceruzá­ját végighúzza a könyvek­be ragasztott kódon, a gép villámgyorsan kikeresi a kölcsönző adatait, beírja vagy törli a nevéről a könyvet. Igaz, maga a kó­dolás nem volt kis munka, a könyvtárosok egy nyáron át ragasztották a 160 ezer kötetbe a kis jeleket. Két másik gép is működik a felnőttkönyvtárban: egy sajtó- és egy jogszabályfi­gyelő. A helytörténeti gyűj­temény mellett állították fel a harmadik — most készü­lő — adatbázist, melybe a Pest Megyei Hírlap anya­gait és a többi újságban megjelenő. Pest megyei vo­natkozású cikkeket táplál­ják be. SZÍNVONALAS VIDEOTÉKA Mesealakok, díszes para­ván, apró bábszínház, a könyvespolcokra kötözött kóccsomók jelzik: a gye­lom számos, a szocializmus ádáz védelmezőjének nem­igen tekinthető szerzőjé­nek drámáját is. Nem cso­da, ha ennek a kis szín­háznak kialakult egy sa­játos arculata, és kialakult egy nagyon jól meghatá­rozható közönsége. Bálint András a pár nappal ez­előtti évadkezdő sajtótájé­koztatón azt mondta: a színház a polgári közép- osztály által képviselt esz-: mékhez és ízléshez kívánt és kíván igazodni. Ez a művelt középosztály nem sorvadt el, és nagyobb szükség van rá manapság, mint valaha. Ha egy színház egyaránt játszik Moliére-t, Strind- berget, Ibsent, Molnár Fe­rencet, Móráit, Marivaux-t, Goethét és A. A. Milne-t, tragédiát és vad komédiát, akkor biztosak lehetünk: itt mindig olyasmit látha­tunk a színpadon, amiért érdemes bemenni. Vacak- ságok, színvonaltalan blőd- lik és álproblémákat csó- csáló áldrámák áradatában ez a kis színház még szín­ház igyekszik és tud ma­radni. Mostanában egyre nvilvánvalóbban észlelhe­tő a tendencia: a kicsi színházák képesek a szín­háznak mint művészetnek a prezentálására. Aki több­re vágyik, mint látványos zenés szórakoztatásra, könnyed időtöltésre, az ezeket a színházakat kere­si föl. Ezért van majdnem minden este telt ház a Radnótiban is. Takács István rekkönyvtárban lehet ját­szani, vidám, ötletes fog­lalkozások szoktatják a ki­csiket az irodalomhoz. In­nen a fonotékába lépünk, ahol nemcsak helyben hall­gatni, de kölcsönözni is le­het a hagyományos és CD- lemezeket, s újabban video­kazetták is kikölcsönözhe- tők. Egyedül a videotéká­ban kell tagdíjat fizetni, mert nagyon drágák a ka­zetták, s egyelőre csak egy- egy példányt tudnak tarta­ni mindegyikből. A tagdíj 1000 forint évente, viszont a többi videotékával el­lentétben itt nem kell min­den egyes kölcsönzéskor külön is fizetni. Még egy figyelemre méltó különbsé­get fedeztem föl: a sok kommersz filmgyűjtemény után szellemi felüdülést jelentett olyan kazetták között csemegézni, mint a Szindbád, a Ludas Matyi vagy a teljes National Geographic-sorozat. A tervek szerint a gyer­mekkönyvtárban és a fo- notékában is gépesítik a kölcsönzést, a végső cél pe­dig egy olyan számítógépes rendszer kialakítása, mely a könyvtáron belül minden munkahelyet összeköt. Ez a hatalmas, jól fel­szerelt könyvtár természe­tesen nemcsak megyei, ha­nem helyi feladatokat is ellát. Azontúl, hogy alap­fokú tanfolyamokat, to­vábbképzéseket szervez, módszertani segítséget nyújt a megye többi könyvtárá­nak. és felvállalja a nem­zetiségi báziskönyvtár fel­adatait, a szentendreiek sa­ját, helyi könyvtárának számít. A 4016 könyvtári tag Szentendre lakosságá­nak 26,5 százaléka, jóval magasabb a 14,3 százalékos országos átlagnál! MENNYIVEL TÁMOGATJÁK? A megváltozott politikai és gazdasági helyzetben a megyei önkormányzat úgy határozott, hogy a könyv­tár költségeinek csak a fe­lét fizeti, a másik felét biz­tosítsa a város, a szentend­rei önkormányzat viszont — cserébe — több beleszó­lási jogot kíván magának a könyvtár ügyeibe. Egy hó­nappal ezelőtt ugyan meg­szavazott 4 millió forint tá­mogatást, de ez még az épület fenntartásának éves költségét sem fedezi. Németh Gábor, Szent­endre polgármestere el­mondta, hogy a múlt héten szerdán (9-én) délelőttre terveztek egy közös meg­beszélést, amit a megyei vezetők mondtak le. A másnapi eseményeket már ismerjük? E hét elején ösz- szeült a szentendrei mű­velődési bizottság, másnap képviselő-testületi ülést tartottak és lapzárta után kerül sor a megyei önkor­mányzattal való megbeszé­lésre. Reméljük, ezúttal eredményes lesz! Pachner Edit v\\\\\\\\\\'A\\\\\' Barcsay Jenő Szentendrei mozaikja, mely a művelő­dési központot és könyvtá­rat ékíti Sikeres volt a magyar könyvvásár Zeneiskola-avató Borsos áron S. O. S. Diákkönyvtár­sorozat MvSzfNHÁZI LEVÉL — Egy kis színház

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom