Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-14 / 217. szám
Magyar filmek a torontói filmfesztiválon Gárdos Péter: A skorpió megeszi az ikreket reggelire; Sopsits Árpád: Video Blues; Janisch Attila: Árnyék a havon, valamint Szabó István: Édes Emma, Drága Böbe című filmje reprezentálja a magyar filmművészetet a szeptember 19-ig tartó torontói filmfesztiválon. GOETHE MINDIG IDŐSZERŰ Goethe kétrészes szomo- rújátékával, a Clavigóval kezdi idei évadját a Radnóti Színház szeptember 16-án, szerdán. Goethe örökké aktuális — fogalmazott Bálint András színigazgató az MTI munkatársának — így ez a darab is olyasmiről szól abszolút közérthetően, ami mi.ndannyiun.kat foglalkoztat: hogyan kell élnie egy fiatalembernek, ha történetesen szerelmes és karrierre is törekszik. Aktualitása, örökérvényűsége mellett a Clavigót ráadásul mintha a Radnóti Színházra tervezte volna Goethe — mondta Bálint András. GONDOLKODJUNK EGYÜTT! A 22-es csapdája Minta megszűnt a megye és a helyi önkormányzatok közötti kötelező információcsere, számtalan, ebből eredő probléma — sértődés, keresztbeszervezés — adódik. Az egyik kis faiu művelődési központjának vezetője azért nem keresi a kapcsolatot a Pest megyei információs központtal, mert a központ — bár az igazgató l.sssan egy éve van hivatalban — még mindig a régi vezető nevére küldi a közleményeit. Hogy miért nem értesíti a változásról az információs központot? A válasz emlékeztet a 22-es csapdájára: nem feladata, őnekik kéne megkérdezniük! Szintén az információáramlás hiányának következménye, hogy kétszer rendezik meg a Pest megyei újságok találkozóját! Dr. Asztalos István, a Pest megyei közgyűlés köz- művelődési és oktatási bizottságának elnöke nemcsak e tisztségéből adódóan ismeri az információ akadozásának és az együttműködés hiányának visszahúzó erejét, hanem az aszódi Petőfi Múzeum igazgatójaként is. Jobbnál jobb, kitűnő nyomdatechnikával előállított könyveket mutat, amelyekről néhány településsel arrébb már senkinek sincs tudomása. 6 Minden kulturális szervezet, intézmény, információs központ keresi a Blaskovicb Múzeum Pály ázat a nemességről CJ Mint arról már beszámoltunk, a tápiószelei Blas- kovich Múzeum idén ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. Ez alkalomból a múzeum és a Múzeum Baráti Kör pályázatot és emlékversenyt hirdetett meg a Pest Megyei Művelődési Alap támogatásával. A Dél-Pest megye általános iskoláinak megküldött kiírás szerint a pályázat témaköre a XIX—XX. századi köznemesi életmód, elsősorban a Blaskovich Múzeum gyűjteménye alapján. Ismeretes, hogy a tápiószelei intézmény az ország egyetlen, a második világháborút berendezésével is sértetlenül átvészelt kúriamúzeuma. Állandó kiállítása gyönyörű keresztmetszetben tárja elénk a köznemesek életét, a maga nemében páratlan gazdagságban őrzi a reformkori magyar nemesség legszebb hagyományait. Hét szobájában a haladó nemesség kultúráját és emlékeit bemutató enteriőrkiállítás látható. Fogadójában, szalonjában, nappali és dolgozószobájában az egykori nemesi élet elevenedik meg. Hangulatos termeiben barokk, rokokó, empír bútorok és berendezési tárgyak, híres magyar festők — Barabás Miklós, Lotz Károly, Székely Bertalan, Réti István, Szemlér Mihály — alkotásai tekinthetők meg. Képtárában híres XVI—XIX. századi német- alföldi. olasz és német festők alkotásait is megtaláljuk. A tápiószelei múzeum műkincsekben gazdag gyűjteményében XVI— XIX. századi ötvösremekeket, fegyverritkaságokat, porcelán-, üveg-, dísz- és használati tárgyakat, különleges pipákat, valamint lószerszámokat csodálha- tuk meg. Az értékes anyagot színesítik a vadászati trófeák, tengeri kagylók, csigák, kőzetek. A különlegességek közé tartozik a híres versenylónak, a Kincsemnek az emlékanyaga. A múzeum anyagának aprólékos ismerete a pályázat és a verseny legfőbb követelménye. A 7-8. osztályos tanulók háromtagú csapatainak két-három oldalas pályaművet kell benyújtaniuk október 31-ig. A munkákat szakemberekből álló bizottság bírálja el, az így szerzett pontokat a csoportok magukkal viszik a novemberi vetélkedőre. (tóth) Torontói színtársulat Magyarok Münchenben A napokban Zürich után Münchenben vendégszerepeit a Szent Erzsébetről elnevezett torontói magyar iskola Magyarországon jószerivel ismeretlen színtársulata. A 12 évvel ezelőtt alakult műkedvelő együttes igen jó előadásban mutatta be Zilahy Lajos „A házasság szédelgő", Lőrincz Miklós „Bocsánat, feleség” és 6 .Maisa László Miklós „Milli néni" című egyfelvonásosát. Az előadást Mikó Éva rendezte, aki 1957-ben ment el Magyarországról. Az együttes külső anyagi támogatás nélkül, nagy áldozatkészségről tanúbizonyságot téve próbálja megállni helyét a színvonalas magyar kulturális életéről híres Torontóban, ahol állandó Magyar Színház és Magyar Ház is működik. A társulat Kanadában és az Egyesült Államokban rendszeresen turnézik, de három évvel ezelőtt Párizsban és Stockholmban is bemutatkoztak. megoldást. A megyei közgyűlés közművelődési bizottsága is nagyon sok ötlettel próbálkozott már. Miért nem hatékonyabbak? — A megyei önkormányzat csak egyike a települések önkormányzatainak, nem felettesük, hanem mellérendelt viszonyban vannak. A helyi önkormányzatok egyelőre önmagukat próbálják megtalálni, keresik saját lehetőségeiket. Tevékenységük az adott településre korlátozódik, mig a megyének még ebben a megcsonkított állapotában is kapcsolatteremtő, indukáló szerepe kell hogy legyen. Mi azonban nem akarjuk a szerepünket hangsúlyozni, csak a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét kínáljuk fel. EJ Nyár elején fogtak hozzá a megyében működő művelődési és oktatási bizottságok tanácskozásának megszervezéséhez. Milyen eredményt vár ettől a konferenciától? — Nekünk az a feladatunk, hogy megteremtsük a bizottságok működésének fórumait. Nem egyetlen konferenciát tervezünk, hanem rendszeres munkakapcsolatot szeretnénk kialakítani. S Mi lesz azokkal a településekkel, ahol • nincs kulturális bizottság? — Ott a helyi művelődésért felelős képviselőt hívjuk még. B Meddig jutottak, hol tart a szervezés? — Májusban tartottunk egy előkészítő megbeszélést. Ide több település művelődési bizottságának elnöke is eljött. Megerősítettek abban, hogy a kezdeményezésünk helyes és szükséges. Nagyon jó ötletekkel és javaslatokkal segítették, ezek szellemében szervezzük az őszi összejövetelt. Például foglalkozunk a bizottságok jogállásával, mert nekik most elsősorban azt kell tisztázniuk, milyen és mekkora mozgástérrel rendelkeznek az önkormányzaton bel ül. Az előkészítő megbeszélés óta néhány átszervezésre került sor, melynek következményeként a Pest Megyei önkormányzat művelődési irodájának neve szociálpolitikai irodára változott. Reméljük, a kényszerű összevonások nem jelentik a művelődési program visz- szaszorításának szándékát. Varga Zoltán, a (most már) szociálpolitikai iroda művelődéssel foglalkozó fő- munkatársa nem lát ilyen veszélyt, ö is az október 10-re tervezett konferencia megszervezésén fáradozik. H Önök pályázatot hirdettek a megyében működő kulturális bizottságok számára, hogy a hatékonyabb szervezés érdekében írják le tapasztalataikat cs javaslataikat. Most járt le a határidő, de úgy tudom, egyetlen pályamű sem érkezett. Ön szerint miért? — Lehet, hogy túl körülményesen fogalmaztam a pályázati felhívás szövegét, lehet, hogy a nyári szabadságok miatt nem jutott rá idő, de előfordulhat, hogy a postánál akadtak el a pályázatok, és — ha késve is — előbb-utóbb befutnak. 6 Nem lehetséges, hogy ja helyi bizottságok mégiscsak központosító szándékot vélnek felfedezni a kezdeményezés mögött? — Nem, nagyon sok visz- szajelzést kaptunk, hogy a képviselők igénylik az együttműködést. Az egyik célunk, hogy szakmai fórumokat alakítsunk ki a „fogjuk meg egymás kezét" filozófia jegyében, a másik, hogy megakadályozzuk a. megye szétesését. Egységes Európáról álmodozunk, de ennek az az alapja, hogy mind országos, mind megyei szinten együtt tudjunk gondolkodni. Paehner Edit A szoborbon lás menetrendje A Szabadság téri marad Az elmúlt rendszerhez kötődő köztéri szobrok bontása ma kezdődik meg a Budapest Galéria irányításával. Még e hónapban eltávolítanak tíz emlékművet, valamint leveszik Oszta- penko és Steinmetz kapitány szobrát. A szobrok eltávolításának menetrendjével kapcsolatban Szilágyi András, a galéria munkatársa közölte: a sorrend meghatározásában semmiféle politikai vagy más szempontot nem vettek figyelembe. A hűvösvölgyi Munkásmozgalmi emlékmű bontásával kezdődik a munka. Holnap a budai önkéntes ezred Tárogató úti emlékművén lesz a sor, amit az ugyancsak II. kerületi Tanács- köztársasági emlékmű követ. Csütörtökön A spanyol polgárháborúban részt vett nemzetközi brigádok Néphadsereg téri emlékművét bontják le. Pénteken megkezdik a Dózsa György úti Tanácsköztársasági emlékmű eltávolítását, a munkát hétfőn folytatják. Szeptember 22-től, két napon át a Köztársaság téren dolgoznak a daruskocsik, először a Mártíremlékművet, utána A néphatalom hőseinek emelt domborművet szállítják el. Ugyancsak több napot vesz igénybe a Gel- lért téri és a XX. kerületi Szovjet hősi emlékmű elbontása. A Gellért téren szeptember 17—23-ig, a XX. kerületi Emlékezések terén szeptember 21—25-ig tart majd a munka, a XX. kerületi Hősök terén 24-én dolgoznak. A szovjet hősi emlékművet nem a XXII. kerületi szoborparkba, hanem a Rákoskeresztúri köztemetőben kialakítandó szovjet parcellába szállítják. Szeptember 23-án Oszta- penko, 24-én Steinmetz kapitány szobrát szállítják el. A menetrend további részleteiről Szilágyi András egyelőre nem tudott felvilágosítást adni. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy október 23-ig csak a kijelölt szobrokat és emlékműveket tudják eltávolítani, az architektúrák nagy része egyelőre a helyén marad. A Szabadság téri emlékművel kapcsolatban a Budapest Galéria képviselője elmondta: a Fővárosi Közgyűlés azt nem vette fel az eltávolítandó szobrok listájára. Véleménye szerint ennek diplomáciai oka lehet. Miről ír az Élet és Tudomány? A világméretű éghajlat- változás — aminek részesei vagyunk — és az egészség összefüggéseit elemzi az Élet és Tudomány. A déli féltekén, ahol az Antarktisz fölötti ózonréteg ritkulását már csaknem egy évtizede észlelik, különös figyelmet szentelnek, az éghajlatváltozások egészség- ügyi következményeinek. A kutatók szerint a közeli jövőben megváltozik Földünkön a csapadékeloszlás, emelkedik a hőmérséklet, és erősödik az úgynevezett ultraibolya-B sugárzás. Sok más érdekes cikk mellett az Élet és Tudomány legújabb számából azt is megtudhatják az érdeklődők, hogyan lett a Tyúklukból Só utca, s hogy milyen szerepe volt ebben a Sóhivatalnak. ŐSZI TURNE ELŐTT Az újra felfedezett Margitai Ági A tévében nemrég látott Füst Milán-darab, a Máli néni frenetikus siker, kritikusok, nézők ritkán megegyező tetszését és elismerését vívta ki a produkció, legkivált a címszerepet alakító Margitai Ági. Öt iS mindig újra felfedezik, bármennyire foglalkoztatott, ismert, elismert. Ritka áldás, ha egy művész a képességei teljében mutatkozhat meg. Margitai Ági mégsem csak a tévéjáték keltette visszhangnak örül, hiszen a felvétel rég volt, a szerepet 1985—89-ig tartotta műsorán a budapesti Játékszín. Ide-oda röppent a főváros és Miskolc között. Vajon egy helyben nem érvényesíthetné tálentuma színeit? — Sosem ragadtam le sehol, a megszokás és a kényelemszeretet nem az én stílusom, addig maradok egy színháznál, amíg szeretnek, és amíg szeretek ott lenni, aztán továbbállok. A leeövekelés egészségtelen, nem tesz jót senkinek, hát még egy színésznek. Életelemem, hogy más-más társulatokat, felfogást, kollégákat ismerjek meg. Ezért nem esik nehezemre az utazás, még vonaton sem, abban az a jó, hogy elnéze- lődhelek, eltűnődhetek er- ről-arról, de annak is megvannak az előnyei, ha a magam kocsijával megyek, vagy négyen össze- állúnk, és valamelyikünk autójával közlekedünk. Tíz esztendeig a Ma- filmhez kötött a státusom, harmadik éve pedig a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződtem, évi egy szerepre. Remekül érzem magam ebben a közösségben. A most induló évad- .ban Erzsébet királynőt játszom a Stuart Máriából. Hogy a Játékszínben "mi vár rám, még nem tudhatom. A Játékszín befogadó színház, változó tagokból állítja össze mindig azt a társulatot, amely a bemutatandó darabot a lehető legjobb színvonalon jelenítheti meg. Mindig imádtam ezt a színházat, a műsorpolitikáját, a szellemiségét, a frissességét. Pompás darabok, kitűnő szerepek; nekem ezt jelenti a Játékszín, ahol a múlt szezonban a Mandragorában játszottam. Vajon kit érdekel a színészek, a közönség véleménye ?! Láttam Margitai Ágit a budapesti Dominó Játékszín aprócska színpadán, a Shirley Valentine című monodrámában ; három évadon átívelő, nagy siker ez a szinte cselekménytelen, zenétien, mégis feszült, érdekes darab. Ehhez persze feltétlenül szükséges, hogy az az egyetlen színész a kétfelvonásnyi időt, a szín- padnyi teret egyas-egyedül betöltse, ébren tartsa a nézők érdeklődését, együttérzését. Margitai Áginak sikerült. Sok derű, csendes humor szövi át a darabot, olyan téma, olyan életforma kerül reflektorfénybe a Shirley Valentine-ban, amely közel áll az emberekhez. Bizonyára szívesen látnák másutt is, nemcsak a fővárosban. — Magam is azt tervezem, hogy ősztől bejárom az országot a Shirley Va- lentine-nal, tudom, hogy a mondandó, a történet sok mindenkihez szól, s hogy az abban felvetődő kételyek, vágyak, álmok soksok fiatal — és kevésbé ifjú — asszonyban felmerülnek. Remélem, sikerül ez a tervem. Mostanában is volt néhány tévéfelvételem, remek karakterszerepet bíztak rám a Nevető bíróság című sorozatban, kedves kis szerepet játszom az Anna napja című és Esterházy Péter könyvéből készült tévéfilmben
