Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-12 / 216. szám
INFORMÁCIÓS BANK BUDAPESTEN Megnyílt Magyarország első nonstop nyilvános információs bankja. A budapesti Krisztina körút és Hajnóczy utca sarkán szeptember 1-jén kezdte meg működését (teljeskörűen október 1-jétől áll rendelkezésre) az Information Bank Transeurope Ltd. Gyors, precíz, egész évben éjjel-nappal működő, telefonon, faxon, sőt számítógéppel is elérhető lakossági és vállalkozói információszolgáltatást ajánl — közölték pénteki sajtótájékoztatójukon. A szolgáltatás elsődleges célja a lakosság és a vállalkozók, a magyar gazdaság és a külföldi érdeklődők összekapcsolása. Ä kömény sajtóközleménye A Miniszterelnöki Hivatal sajtóközleményt juttatott el a Magyar Távirati Irodához pénteken, amely tartalmazza a magyar kormány nyilatkozatát a bősi vízlépcsővel kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint a magyar—szlovák kormányfői találkozón született megállapodást. „Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök budapesti látogatását értékelve csütörtökön egyebek között kijelentette, hogy a bősi vízlépcső ügye nem kerül a Hágai Nemzetközi Bíróság elé, mert Cseh-Szlovákiá- nak és Magyarországnak először el kellene ismernie a Árvízvédelem Ujübb köz (Folytatás az I. oldalról.) A kritikus pontok rendbetétele mai árakon 115 millió forintot igényel. Ez évben — a legsürgősebb munkák elvégzésére — 54 milliót irányzott elő a szakminisztérium. Az illetékes tárca árvíz- védelemmel (is) foglalkozó helyettes államtitkára, Németh Miklós, nyíltan kimondta: az ország gazdasági helyzetéből adódóan a minisztériumnak közel sincs annyi pénze, mint amennyi az árvízveszély elhárításához szükséges. Németh Miklós azt is elmondta, Magyarország vízkárveszélyeztetettsége Európában egyedülálló, megközelítőleg hasonló helyzetben csak Hollandia van. Ebből következik, hogy a kárelhárítás hazai feladatai sajátos kezelést kívánnak, s ezek végrehajtása igen sok pénzt igényel. A tájékoztatóra az újságírókon kívül az érdekelt települések polgármestereit, a rendőrség és a polgárvédelem képviselőit is meghívták. A védelmi munkálatok helyszíni bemutatójából és a veszélyhelyzet súlyosságának hangoztatásából könnyű volt következtetni, hogy a házigazdák mm ok nélkül csődítettek ennyi embert Surányba. Az előadásokból kezdett kibontakozni, hogyan oldották meg elődeink az árvíz- veszély elhárítását ezelőtt 90 évvel. Az országban közel másfélszáz árvízvédelmi társaság működött. Ezek öntevékenyen és saját pénzükből látták el feladatukat, a kormányra — vagyis az államra — csak a folyók szabályozása tartozott. Véleményem szerint a rendezők jól időzítették ezt a surányi tájékoztatót. Egy éve történt a partszakadás — ez a mementó —, és a napokban kerül a parlament elé az új vízügyi törvény. Németh Miklós szavaiból következtetve a tárca olyan javaslatokat fog beterjeszteni, amelyekből a közteherviselés gondolata sem idegen. Hogy ki, miért és milyen formában fog (esetleg) hozzájárulni a vízügyi problémák megoldásához szükséges összeghez, erről az államtitkárhelyettes nem kívánt nyilatkozni, holott többen is kérdezték. Az aligha kétséges, hogy az érdekelt települések önkormányzatai sem maradnak ki a köz- teherviselők közül. — ön — ha sor kerül rá — mennyit tud ilyen célokra elkülöníteni az éves költségvetésből? — kérdeztem Mőcsai János szigetmonostori polgármestertől. — Évi 37 millió forintból kell gazdálkodjam, egy 1250 lelkes községben. Az idén csak az iskolafelújításra elment 16,5 millió. Maga mennyit tudna adni árvízvédelemre a megmaradt 20 millióból? — kérdez vissza az ősz hajú községatya. Az elhangzottakból arra kell következtessünk, hogy az árvízvédelem kilóg az országos költségvetésből. Az is világos, hogy lépni kell ebben a kérdésben (is), s nem bevárni egy újabb vizet. De muszáj ehhez visszatérni a század eleji adminisztrációs és finanszírozási formákhoz? A polgárok tetszését aligha fogja kivívni egy olyan új törvény, melynek értelmében árvízvédelmi biztonságukat újabb közteherviselésekkel kell megteremteniük. Matula Gy. Oszkár testület döntési illetékességét. Az elhangzottakkal kapcsolatban a magyar kormány szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a szeptember 9-i budapesti találkozón megállapodás született a kérdéskörrel foglalkozó kormányközi feltáró tárgyalások megkezdéséről. A cseh és szlovák szövetségi kormánnyal, illetve a szlovák kormánnyal folytatandó előkészítő tárgyalások célja, hogy egyidejű állásfoglalás szülessen a Hágai Nemzetközi Bíróság együttes megkereséséről, valamint egy háromoldalú szakértői bizottság létrehozásáról. Ez utóbbi munkájában az Európai Közösségek által javasolt szakemberek is részt vennének. A magyar álláspont szerint az 1977. évi államközi szerződés ez év májusában megszűnt, a bősi vízlépcső egyoldalú üzembe helyezését célzó „C” változat megvalósítása pedig súlyosan sérti a nemzetközi jogot. Ezért a magyar kormány kezdeményezi, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság mindenekelőtt e két kérdésben foglaljon állást. A nemzetközi bíróság munkájával párhuzamosan a háromoldalú szakértői bizottság a bősi vízlépcső üzembe helyezése által felidézett ökológiai kockázatokat vizsgálná.” KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Egyoldalú az értelmezés (Folytatás az I. oldalról.) támogatja a cigány etnikum társadalmi integrálódását elősegítő Gandhi- alapitványt. Az alapítvány a hazai román ajkú cigányság kezdeményezésére jött létre, nemzetiségi középfokú iskola megindításának céljával. A támogatás a beruházás elkezdéséhez szükséges pénz és az iskolaépületek vételárának felét tartalmazza. A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvénytervezetet első olvasatban szintén elfogadta és hatpárti egyeztetésre küldi a kormány. A tervezet a magyarországi tartózkodás jogellenességének megállapítása érdekében javasolja, hogy ismét tegyék kötelezővé a külföldiek szálláscímének bejelentését. A törvénytervezet szigorítani kívánja a bevándorlást is: az igény beadását az eddigi 1 helyett 3 éves magyarországi tartózkodáshoz kötné. A tájékoztatón Thuma József, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára pontosítani és kiigazítani kívánt néhány, a metróépítkezési tervekkel kapcsolatos szárnyra kapott hírt. Határozottan visszautasította, hogy a pénzügyminiszter mondott volna nemet „pásztorbot-alakú” metrótervek finanszírozására. Ezzel szemben, fűzte hozzá, a Fővárosi Közgyűlés döntött a Kálvin tér— Csepel-szigeti szakasz tervének elvetéséről. Kijelentette: a tárca nincs abban a helyzetben, hogy közlekedéspolitikai kérdésekben állást foglaljon, feladata csupán az, hogy a szakmai megegyezés után gondoskodjon a finanszírozásról. Elmondta azt is, hogy tudomása szerint a közgyűlés a metróépítésre kiírt tenderben nem szabja feltételül, hogy a világkiállításig megnyíljon a metró egy új szakasza. Ennek kapcsán hangsúlyozta: a Pénzügyminisztérium olyan beruházást kíván támogatni, amely valamilyen formában kötődik az Expóhoz. László Balázs, külügyek- ben illetékes szóvivő végezetül kiegészítette az Anfall—Meciar találkozóról adott korábbi tájékoztatását, miután a szlovák kormányfő csütörtöki rádió- nyilatkozatában a közzétett magyar állásponttól eltérően értékelte a kormányfői megbeszélés eredményeit. Jóllehet — szögezte le a szóvivő — a felek egyetértettek abban, hogy megkezdik a tárgyalásokat a Hágai Nemzetközi Bírósághoz való közös fordulás ügyében, Meciar nyilatkozatában a bírósági utat végeredményben zsákutcának minősítette. Hasonlóképp a megegyezéstől eltérően szólt a nemzeti kisebbségek helyzetéről. — A magyar kormány egyoldalú értelmezésnek tekinti mindazt, ami Meciar kormányfő rádiónyilatkozatából összeáll. A magyar fél jóhiszeműen és haladéktalanul hozzálát a megállapodások végrehajtásához, és elvárja, hogy a másik fél is hasonlóan végezze a rá eső feladatokat — foglalta össze a kabinet álláspontját László Balázs. JESZENSZKY GÉZA A BARANYAI MENEKÜLTEKNÉL A magyar külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén is felveti a horvátországi Baranyából és Kelet- Szlavóniából menekült emberek hazatérésével kapcsolatos gondokat. Jeszenszky Géza ezt pénteken, a Baranya megyei Pécsváradon, a községben és a környező településeken befogadott menekültekkel való találkozása során mondotta, miután személyes beszélgetés során tájékozódott helyzetükről. A menekültek — többségükben kopácsi, várdaróci és szentlászlói magyarok — egyebek között elmondták a miniszternek, hogy hazatérésük biztonságának feltételeit az ENSZ-erők még nem teremtették meg. A térség falvaiba főleg nyugat-szlavóniai községekből telepítettek be mintegy huszonötezer szerbet az elmenekült harmincezer lakos elhagyott otthonaiba. Ezeknek a baranyai és kelet-szlavóniai településeknek a nemzetiségi összetétele ily módon szerb többségű lett. A külügyminiszter hangoztatta, hogy Panic miniszterelnök Londonban egyértelműen, sok tanú előtt elismerte Horvátország határait, de a menekültek biztonságos hazatérésének körülményeiről az ottani belga, luxemburgi és orosz ENSZ-katonáknak is gondoskodniuk kell. Bár a menekültek szerint a két nyugat-európai ország kék sisakosai minden tőlük telhetőt megtesznek, de kevesen vannak. Vádemelési javaslat Eörsi Mátyás ellen Kétoldalú találkozók Jeszenszky Géza külügyminiszter pénteken délután hazaérkezett Isztambulból, az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának üléséről. A magyar diplomácia irányítója a Ferihegyi repülőtéren rögtönzött sajtókonferencián összegezte a tanácskozás tapasztalatait. A tanácskozás kínálta lehetőséget kihasználva Jeszenszky Géza számos kétoldalú találkozót is lebonyolított. Ezek sorában megbeszélést folytatott a kazalt és a moldáv diplomácia irányítójával is. Moldáv kollégája előtt a többi között azt hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia a legmesszebbmenő jó viszonyra törekszik a román néppel, amit a Moldáviához fűződő jó kapcsolatok ápolása is demonstrálhat. A moldáv külügyminiszter felvetette: célszerű lenne repülőjáratot indítani Budapest és Kisinyov között. Elhangzott az is, hogy az etnikai feszültségek csillapítása érdekében Kisinyov autonómiát kíván biztosítani a moldovai orosz lakosság számára, amihez az Európa Tanács segítségére is számít. Ami Kazahsztánt illeti, a kapcsolatok jelentőségét az indokolja, hogy olyan jelentős magyar érdekeltségek vannak a közép-ázsiai ' köztársaságban, mint például a tengizi kőolaj- és földgázmezők kiaknázása. Jeszenszky Géza szerint feltétlenül indokolt a magyar diplomáciai jelenlét erősítése Kazahsztánban, ami egy alma-atai nagykövetség megnyitását jelenti. Terítékre került Isztambulban a délszláv válság is. Ezzel kapcsolatban a résztvevők nyilatkozatot szöve- geznek meg. (A magyar külügyminiszter — szakértőit hátrahagyva — még ennek elfogadása előtt érkezett haza.) Felmentették Győri Bélát Háromnapos plenáris ülés A jövő heten háromnapos plenáris ülést tart az Országgyűlés, a képviselők ugyanis szerdán egész napos vita keretében elemzik a kormány elmúlt kétéves tevékenységét. A programot ismertető pénteki sajtótájékoztatón Szabad György házelnök elmondta, hogy a kormánybeszámoló feletti vitát új, az idő jobb kihasználása szempontjából várhatóan előnyös rendszerben bonyolítják le. Hétfőn egyébként megkezdődik a gazdaság szempontjából nagy jelentőségű bányászati törvény általános vitája, várhatóan befejezik a tavalyi költségvetés zárszámadásának általános megvitatását, és folytatódik az állampolgári jogok országgyűlési biztosításáról szóló törvényjavaslat véleményezése. Kedden a jövő évi költségvetési irányelvekről, a Társadalombiztosítási Alap tavalyi költségvetéséről tárgyal a T. Ház. A szokásos interpellációk és kérdések után néhány nemzetközi vonatkozású döntést hoznak a képviselők, s ha még marad idő, folytatják az idei vagyonpolitikai irányelvek megvitatását. Vádemelési javaslattal fejezte be a nyomozást dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) országgyűlési képviselő ügyében a Budapesti Ügyészség Nyomozó Hivatala — közölte az MTI érdeklődésére dr. Monszpart Gyula osztályvezető ügyész pénteken. A nagy nyilvánosság előtt elkövetett, hivatalos személy megsértése vétségének alapos gyanúja miatt indult eljárás iratait a Budapest V., VIII. és XIII. Kerületi Ügyészségnek továbbították. Mint ismeretes, a miniszterelnök a kormány nevében június 14-én tett feljelentést a legfőbb ügyésznél Eörsi Mátyás képviselő ügyében. A feljelentés szerint a képviselő a Magyar Televízió 1-es csatornáján sugárzott Hőmérő című műsorban többek között azt a kijelentést tette, hogy „... a taxisblokád alatt ... Horváth Balázs akkori belügyminiszter azt fontolgatta, hogy a tömegbe lövet.” Miután az Országgyűlés június 23-i ülésén hozott határozatában Eörsi Mátyás mentelmi jogát felfüggesztette, ezt követően indult meg a nyomozás. Az eljárás során Eörsi Mátyás és védője — három tanú kihallgatásával — valóságbizonyítás elrendelésére tett indítványt a nyomozóhivatalnak. Ezt az indítványt nem tartotta megalapozottnak a hivatal, ezért azt elutasította. A döntés indoklása szerint a vádlott és védője nem határozta meg, hogy melyik tanúval milyen tényt kívántak bizonyítani. A hivatal jogi álláspontja szerint az sem valószínűsíthető, hogy az indítványban hivatkozott tény állításának tisztázását a közérdek vagy bárki más jogos érdeke indokolná. Győri Bélát felmentették a Vasárnapi Újság felelős szerkesztői tisztségéből. A Magyar Rádió fegyelmi tanácsa — Gombár Csaba elnökletével — erről pénteken döntött — tájékoztatta az MTI-t Obsina Béla, az elnöki titkárság vezetője. Közölte azt Is, hogy a fegyelmi tanács egyúttal megszüntette azt a fegyelmi eljárást, amely Győri Béla ellen a Vasárnapi Újság augusztus 2-i adásában elhangzott Csurka-jegyzet miatt indult. A fegyelmi eljárás kezdeményezője fenntartja ugyan, hogy Győri Béla felelős szerkesztői tevékenysége sértette mind a munka törvénykönyve előírásait, mind pedig a belső szerkesztési szabályokat, mégis az eljárás megszüntetése mellett döntött, mert tokintettel volt Győri Béla személyi és családi körülményeire. A fegyelmi eljárás megszüntetésével egyidejűleg Szalrßj Zsolt, a . politikai adások főszerkesztőségének vezetője — munkáltatói jogkörével élve — alkalmatlanság miatt felmentette Győri Bélát, a Vasárnapi Űjság felelős szerkesztői beosztásábóL Győri Béla a továbbiakban — korábbi munkabérének és besorolásának érintetlenül hagyásával — a Vasárnapi Üjság szerkesztője. A főszerkesztőség vezetője szeptember 11-ei hatállyal rovatvezetővé nevezte ki B. Király Györgyit és megbízta a Vasárnapi Űjság felelős szerkesztői teendőinek ellátásával. i mrínn 3
