Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-11 / 215. szám
ff&sszú fávostg hizfonsúgostm Politikamentes dialógust A hazánkban befektető legnagyobb külföldi cégek által megalapított Nemzetközi Vállalatok Magyar- országi Társaságának a gödöllői Ganz Mérőgyár Kft. is tagja. Jean-Pierre La- parre gazdasági igazgatótól azt kérdeztük, mit várnak e kezdeményezéstől. — Olyan érdekképviselet megteremtésén munkálkodunk — válaszolta az Igazgató —, amely két irányban fejti ki pozitív hatását: egyrészt jelzésekkel szolgál a kormánynak, másrészt a befektető biztonságát igyekszik megteremteni. öt kérdéskörben próbálunk közös javaslatokat kidolgozni, a pénzügy- és bankszféra, az adózás és a vámügyek, illetve a munkaügy és a környezetvédelem témájában. A ma még létező problémák megoldása valamennyiünk számára fontos, hiszen — bár az egyéni érdekek időlegeSEEITVE AZ ELESETTEKEN Utcai munkásképzés A szociális intézményekből kiszorult, elesett és peremhelyzetű csoportok segítését szolgálja a szociális munkának egy speciális területe, amelyet utcai munkának neveznek. Ez a külföldön már jól ismert, Magyarországon azonban még csak kezdeti tapasztalatokkal rendelkező szakma már nálunk is tanulható — tájékoztatta az MTI-t csütörtökön Gerovich József, a NEVI Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia vezetője. A hallgatók átfogó képzést kapnak a szociális segítő rendszerről, az uteai munka módszertanáról és a peremhelyzetű csoportokban előforduló lehetséges problémákról. Elsődleges cél az, hogy az utcai munkások a legkülönfélébb, akár váratlan helyzetekben is képesek legyenek a problémák megoldására. A hallgatók, miután elsajátították az utcai munkával kapcsolatos ismereteket, alkalmassá válnak hajléktalanott’hanokhoz, családsegítő központokhoz, szociális otthonokhoz, nevelőotthonokhoz, drogambulanciákhoz, népkonyhákhoz, átmeneti szállásokhoz, krízisotthonokhoz kapcsolódó utcai munkára. A központ idén második alkalommal indít utcai munkásképzést. A Népjóléti Minisztérium Válságirodája és a Drog Alapítvány támogatásával szervezett tanfolyam egy hét intenzív kurzussal kezdődik, majd havi egy konzultációval folytatódik. Az oktatás időtartama egy év, amely után a hallgatók — akiknek 3000 forintos részvételi díjat kell befizetniük — vizsgát tesznek. A turista nem szereti, ha becsapják Az idegenforgalomban gyenge első félévre lehetett számítani, s ez sajnos be is következett. A szezonális hatás az idén a korábbiaknál is erőteljesebben érvényesült — mondta Sipos Sándor elnök-vezérigazgató, a Cooptourist Rt. csütörtöki sajtótájékoztatóján, melyet az új őszi-téli-ta- vaszi külföldi programfüzet megjelentetése alkalmából tartottak. Míg a beutazóforgalomban az első hat hónapban a tavalyi évhez képest mintegy 20 százalékos visz- szaesést regisztráltak, a július-augusztusi jó eredmények ezt az arányt 5 százalékra csökkentették. A megelőző évekhez képest hazánkba jóval kevesebben érkeztek Németországból és Skandináviából, nem is beszélve a volt szocialista országok polgárairól. A beutazást zavarja a közeli háború is, ám azt is el kell ismerni, hogy legnépszerűbb üdülőhelyünkön, a Balatonnál nem sikerült a színvonalasabb vendéglátást megvalósítani. Ártott még a romló közbiztonság, valamint az is, hogy a nyugati sajtó meglehetősen rossz hírünket keltette, sajnos gyakran igaztalanul. Magyarországon az árak és a szolgáltatások minősége nincsenek összhangban, az idelátogató pedig nem szereti, ha úgy érzi, becsapják — állapította meg az elnök-vezérigazgató. Szerb—magyar üzleti tárgyalások Vajdasági üzleti napokat rendeztek Dobogókőn, ám ez nem jelenti az ENSZ- embargó megsértését. Mindkét országban számos cég ugrásra készen várja az embargó megszűnését, így már az üzleti napokon is megkezdődtek később aláírásra kerülő szerződések előkészületei. A részt vevő Dusán Konsztantinovics, a Szerb Gazdasági Kamara elnöke szerint a két ország között kétmilliárd USA- dollár értékű forgalomra is lehetőség volna. Különösen felértékelődtek o magyar és a román gazdasági kapcsolatok Szerbia számára azért, mert a korábbi fejlesztési program, amely a volt jugoszláv nyugati köztársaságokon keresztül a Nyugatot célozta volna meg. egyre kevésbé realitás a szerbek számára. Az ENSZ-embargó okozta károkról szólva Dusán Konsztantinovics elmondta, becslések szerint Szerbia kára eddig 16 milliárd USA-dollár. sen különbözhetnek —, az alapelveket illetően, a koncepcionális kérdésekben közös platformon állunk: a piacgazdaság mielőbbi kialakulását és egészséges működését akarjuk. Folyamatos dialógust szeretnénk folytatni a kormánnyal, olyan politika- mentes párbeszédet, amely a gazdaság megerősödéséhez teremtheti meg a feltételeket. A vállalatok saját tapasztalataikkal nagyban hozzájárulhatnak a fejlődéshez. Arra a kérdésre, vajon miként lehetne a külföldiek számára még vonzóbbá tenni hazánkat, az igazgató ezt válaszolta: — A befektetőknek biztonságra és stabilitásra van szükségük, olyan általános klímára, amely hosszú távon garantálja egy cég működésének zavartalanságát. Az infrastruktúra épp olyan fontos, mint a pénzügyi háttér, illetve az általunk szorgalmazott együttműködés és dialógus lehetősége. A jogállamiság alappillér, ez teszi lehetővé a kormánnyal kialakítandó pozitív viszony megteremtését. Va. fi. Kormányszóvivői iájékoziató Megszületett a magyar feladatterv (Folytatás az 1. oldalról.\ üzembe helyezésének következményeit vizsgáló vegyes bizottság magyar felének létrehozását is indítványozza a törvényhozóknak. Szintén a szerdai kormányfői megállapodásnak megfelelően a kormány javasolja, hogy alakítsák meg annak a szakértői tanulmányi vegyes bizottságnak a magyar tagozatát, amelyik a nemzeti kisebbségek helyzetét tanulmányozza majd a két országban. Ez utóbbi testület jelentését a kormányok, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet nemzetközi kisebbségi bizottsága, továbbá az Európa Tanács elé terjeszti. A kormány végül egyetértett azzal a szlovák kezdeményezéssel, hogy Komárom-Komár- no székhellyel közös bankot hozzanak létre. Szintén a külügveinket érinti, hogy a kormány elhatározta: 10 évre szóló barátsági és együttműködési szerződést köt Törökországgal. A kormány arról is döntött. hogy megállapodást köt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettél egy budapesti székhelyű közép-kelet-euró- pai központi iroda felállításáról. Ami pedig belügyeinket illeti: alapítványt tesz a kormány 3 milliárd forintos alaptőkével a határainkon túl élő magyarság tájékoztatását szolgáló televíziós műsorok készítésére és műholdról való sugárzására. Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a részleteket ismertetve elmondta, hogy október elsejétől újraindítják a március-áprilisban sikerrel debütált, az EUTELSAT F—3-as műholdjáról sugárzott próbaadást. Egyelőre napi három, majd karácsonytól várhatóan nyolc órában jeles magyar alkotásokat tűznek műsorra, illetőleg válogatást adnak a Televízió egyes és kettes csatornájának programjából. A műholdas adásokkal kapcsolatos ügyek intézésére Hunsat néven vállalatot jegyeztetnek be. Katona Tamás, sí Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az elhangzottakkal kapcsolatban szükségesnek látta leszögezni, hogy a frekvenciamoratórium nem vonatkozik a határokon túli sugárzásra, s az új csatorna beindításával nem a Tévé egynek vagy kettőnek állítanak valamifél« konkurens adót. A nyugdíjas bányászok szénjárandóságáról szintén határozatot fogadott el a kabinet. A döntést ismertetve Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter elmondta, hogy a szénjárandóság összegét „ráemelikm a nyugdíjakra, tehát a mintegy 80 ezer érintett a társadalombiztosításon keresztül a havi nyugdíjjal együtt kapja majd meg járandóságát. A határozat értelmében október elsejétől megszűnik a szénjárandóságra való jogszerzési lehetőség, az új rendszer pedig január elsejétől lép életbe. A Gazdasági Kabinet ülése A Gazdasági Kabinet szeptember 9-i ülésén tárgyalt a társadalombiztosítási alapok 1993. évi költségvetéséről. A testület a társadalombiztosítási alapok tervezett hiányának további leszorítását kérte az előterjesztőktől. A kabinet támogatta a mezőgazdaságot ért súlyos aszálykár hatásainak enyhítéséről szóló előterjesztést. A testület első olvasatban tárgyalt a kormányzat 1993—94-es gazdaság- politikai ‘ feladatairól, s az előterjesztés kiegészítése mellett foglalt állást. A munkanélküliség várható alakulásával és kezelésével kapcsolatban szintén kiegészítést javasolt a kabinet többek között a munkába állással kapcsolatos ellenérdekeltség megszüntetése és az ellenőrzési rendszer megszigorítása terén. A kabinet a pénzintézeteknél történő céltartalék- képzés adózási szabályaival kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy azok megváltoztatása nem indokolt. Megtörik a MOL-monopólium? Az idén augusztus végéig 4.5 millió tonna kőolajat dolgoztak fel a MÓL Rt. finomítói, s ennek több mint 10 százaléka már bérfeldolgozás volt — tájékoztatott az MTI érdeklődésére a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy az idén folyamatosan emelkedik a bérfeldolgozás aránya, azaz megtörik a MÓL, Rt. olajmonopóliuma. József Gábor elmondta, hogy augusztus végéig 3,4 millió tonna kőolajat iipKÉTKUtCSOS ÁFA Nem járulnak hozzá az elszegényedéshez Az Országgyűlés szociális, egészségügyi és család- védelmi bizottsága csütörtöki üiésén megvitatta az 1993. évi gazdasági programról és a költségvetsépoli- tika irányairól szóló ország- gyűlési határozati javaslatot. Megtárgyalta a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről benyújtott törvényjavaslatot is. A testület nem támogatta azt, hogy az általános forgalmi adónál bevezetésre kerüljenek a S és 25 százalékos kulcsok, mert a leginkább rászorulók részére történő kompenzáció csak igen szűk körű. A bizottság egyetértett abban, hogy a kétkulcsos általános forgalmi adó és az egészségügyi kiadások racionalizálása nem fogadható el. — Antiszociális az, ha a szegények tartják el a gazdagokat — mondta ezzel kapcsolatban Kis Gyula, a bizottság MDF-es elnöke. A kétkulcsos áfarendszer bevezetése aránytalanul nagyobb megterhelést jelent a szegényebb néprétegeknek, mivel főleg az alapvető élelmiszereket és az alapellátást drágítja. Tekintettel arra, hogy 1993-ban várhatóan 800 ezerhez közelít majd a munkanélküliek száma — fűzte hozzá Hasznos Miklós kereszténydemokrata képviselő —, nincs erkölcsi alapja a kétkulcsos áfának. Az Országgyűlés nem vállalhatja fel, hogy hozzájáruljon a lakosság további elszegényedéséhez. Végre egyszer a kiadásokat kellene csökkenteni, nem a bevételeket növelni. ★ Az Országgyűlés gazdasági bizottsága csütörtöki ülésén megtárgyalta és általános vitára javasolta a bányászatról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot ismertető Németh József elmondta: a törvényre azért van szükség, hogy vállalkozási alapra lehessen helyezni a bányászatot az országban. Az ellenzéki képviselők elsősorban azzal nem értettek egyet, hogy a tervezet az állami tulajdont minden típusú bányára kiterjeszti, ez a fejlett országok gyakorlatának nem felel meg. Komoly vitát váltott ki — főleg az ellenzék részéről — a kormány kétéves tevékenységéről készült beszámoló. A kormány képviseletében Kovács János, pénzügyminisztériumi államtitkár az elmúlt két év gazdaságpolitikájának értékelésénél kiemelte: a kormány a be nem avatkozás elvét kívánta követni a gazdasági folyamatokban, azonban különféle nyomásoknak engedve, egyes területeken rákényszerült a közvetlen intézkedésekre. A távközlési törvényjavaslathoz benyújtott számos módosító indítvány alapvetően megváltoztatta a jogszabály eredeti koncepcióját. A képviselők jó része ugyanis elvetette a Matáv monopoihelyzetének fenntartását. portáltak, a hazai kitermelés pedig 1,2 millió tonna volt. Ez a mennyiség összességében 2-3 százalékkal kevesebb, mint az elelmúlt év hasonló időszakában volt. Ennél nagyobb mértékben, 8 százalékkal csökkent a motorbenzinfogyasztás. Május végéig még nem volt visszaesés, ám az idegenforgalmi szezonban több mint 10 százalékkal csökkent a benzinértékesítés. József Gábor szerint a csökkenés megtévesztő, mert a bérfeldolgozásban előállított motorbenzinnel együtt minden bizonnyal mégsem esett vissza az üzemanyag-fogyasztás. Egyértelműen csökkent viszont a földgázfogyasztás. Az import augusztus végéig 3,4 milliárd köbméter volt, s ez 17 százalékkal kevesebb, mint 1991 hasonló időszakában. A hazai kitermelés 3,1 milliárd köbmétert tett ki, ami 4 százalékos csökkenés. A MÓL Rt. szerint elsősorban a hazai ipari termelés hanyatlása, s az ebből következő kisebb energia- igény a fő oka a csökkenő földgázigénynek. A MÓL Rt.-nek nem jelezte olajexport-felfüggesztési szándékát orosz szállítópartnere. A részvény- társaság és szállítója közötti érvényben lévő szerződések pedig minden körülmény között biztosítják a hazai olajellátást — mondta el az MTI kérdésére József Gábor, a MÓL Rt. ügyvezető igazgatója kedden, annak kapcsán, hogy az olajtermékek ex- oort:ával foglalkozó orosz Rosznyefteprodukt cég szeptember 5. és 25. között felfüggesztette bizonyos szállításait Japán és Nyugat- Európa felé.
