Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-10 / 214. szám

GYÖKEREKRE, OTTHONRA LELTEK Pitypangsorsú telepesek MEGÁLLAPODTAK Szövetkezet és önkormányzat a városért Zsámbékon beszélgetünk Zink Imre polgármester­rel és dr. Pusztai Ferenc­cel, aki pár esztendeje a menekültüggyel foglalko­zik, immár nemcsak Pest megyét, hanem a régiót il­letően is. A faluban 1988— 89-ben Erdélyből érkezet­tek telepedtek le, közel hatvan család. A település egyik végén új házsorok, utcák. A hajlékok már ké­szek vagy épülők, és ez a rész szinte naponta fej­lődik, változik. Zink Imre az előzmé­nyekről szól. Négy éve an­nak, hogy megkereste két férfi az erdélyiekből ala­kult Bethlen Közösség ne­vében. Több családot fog­tak össze, akik valameny- nyien otthont kívántak te­remteni, ott, ahol befogad­nák őket. A falu akkori ve­zetése segítőkésznek mu­tatkozott. Telkeket aján­lottak fel igen kedvező áron. Aztán közművesít et­ték ezeket. A munkálatok­ban részt vevő vállalatok — a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, az Elektromos Művek — igen megértőén és szolid árak- kon vállalták a feladatot. Igaz, a csatornázásra már nem futotta a pénzből. Ter­mészetesen az erdélyiek­nek is sokba került az építkezés, de költségeikhez jelentős mértékben hozzá­járult a menekültügyi hi­vatal és a falu. Nyolc és fél millió forintot vitt el a közművesítés. Azokat a tel­keket, amiket ötvennégy­ezer forintért kínáltak, mostanság háromszázeze­rért hirdetik. Minden igen gyorsan zajlott. Az új te­lepesek otthona Zsámbék Tésze lett. Színesítik a fa­lut az újonnan érkezők. A hét elején Székesfehér- várott a huszonkét telepü­lést tömörítő Megyei Jogú Városok Szövetsége meg­alakította a Magyar Köz- igazgatási és Gazdasági Akadémiát. Az alapító ta­gok között található egy német gazdasági és közigaz­gatási tanácsadó intézet, magyar önkormányzati be­fektető részvénytársaság és tizenegy magánszemély, kö­zöttük Merász dózsef kecs­keméti és Balsay István, székesfehérvári polgármes­ter. Önála érdeklődtünk az akadémia céljairól. ■— A közigazgatási szak­emberek képzésének ma egy, kötelező jellegű formá­ja van Magyarországon, melynek keretében — össz­hangban a közszolgálati törvénnyel — elsősorban törvényalkalmazási ismere­teket szerezhetnek a köz- igazgatásban dolgozók. Az új közigazgatási és gazda­sági akadémia célja az, hogy a kötelező jeliegűn tűi városmenedzselésre, város- szervezésre, az önkor­mányzati vagyon kezelésé­Sokan közülük jó szakmá­val rendelkeznek, szükség van a munkájukra. Vállal­kozásba is belefogtak né- hányan. Három esztendeje műkö­dik Zsámbékon az Erdélyi Baráti Kör. Igaz, hogy ezt a romániai — mint ahogy azóta kiderült, forrada­lomnak nem igazán nevez­hető — események hívták életre. Zsámbékon össze­gyűlt akkor huszonnégy tonna élelem, amivel elin­dultak a határra. Az a fa­lu, ahol letették az élelem­segélyt, azóta testvérfalu­vá lett. Rendszeresek a kulturális, egyéb kapcsola­tok Zsámbék és Homoród- szentpál között. De hát ez már egy másik történet. ., A lényeg, hogy az erdélyi menekültek otthonra leltek itt, Zsámbékon. A másik színhely Tahi- tótfalu. Budai Mihály pol­gármester elkalauzol arra a településrészre, ahol az erdélyiek építkeznek. Ta­karos utcák, házak. Az egyikben két kisleány, a szülők éppen vásárolni mentek. Benn is rend, ott­honosság. Tahítótfalu másképpen kapcsolódott a menekült- ügybe. Egy ügyvéd kereste meg 1988-ban a falu ak­kori vezetőit. Néhányan letelepednének itt. ha ked­vező a fogadtatás — je­lezte. Kijelölték a telkeket, pénz is került, külföldről is küldtek, az ügyvéd tar­totta kézben a dolgok ezen oldalát. Kaptak segítséget a letelepedni szándékozók a menekültügyi hivataltól is. Alapítvány is létrejött. A telkeket kedvező áron ad­ták, a közművesítés költ­ségei közel tízmillió forint­ba kerültek. Megköttettek a szerződések, amelyek ér­re képezze ki a városi, községi polgármesteri hi­vatalok dolgozóit, vagy esetleg másokat is, akiknek ez a képzési forma meg­tetszik és rendelkeznek a szükséges előismeretekkel. Akadémiánk nem politizál, európaivá kívánja tenni a magyar városok működte­tését a szakemberek képzé­se és továbbképzése által. A Megyei Jogú Városok Szövetsége a jövőben az ed­digieknél sokkal aktívabb kapcsolatot kíván kiépíteni az ország más településszö­vetségeivel, és megvalósuló akadémiai tanfolyamaira várjuk az ország valameny- nyi önkormányzatából a je­lentkezőket. Örömmel töltene el bennünket, ha megszilár­dulnának a kapcsolataink a közel egymillió lakosú Pest megyével, ahol meglehető­sen sok város van. A ma­gyar önkormányzati for­mának egyetlen útja lehet a jövőben, a gazdálkodó, önmagát kínálni, értékesí­teni, lehetőségeit kihasznál­ni tudó város, s úgy érzem, hogy elsősorban a német tapasztalatok alapján, az új akadémia használható ismereteket tud majd nyúj­tani. U. Z. telmében két éven belül meg kell kezdeniük az épít­kezést a tulajdonosoknak. Dolgoznak is sokat és so­kan, átjönnek Erdélyből a rokonok, és segítik tető alá juttatni a családokat. Vol­tak konfliktusok a helyiek és az újonnan letelepedet­tek között. De nem több annál — mondja a polgár- mester —, mint ami bárhol másutt előfordul. Dányszentkirály az utol­só állomás. Dány mellett növekszik, egy új település lesz, aminek alapjait az erdélyi letelepedők alkot­ják. Gódor András, Dány polgármestere emlékeket idéz. Még a buidózerpo- li ti Ica idején merült fel a gondolat, segíteni kéne. Ha ők odaát falut rombolnak, mi itt építsünk. így esett a választás Dányszentki- rályra. A század eleién uradalmi cselédek teleped­tek le itt, de tovább nem fejlődött a település. Az Angol—Magyar Baráti Tár­saság is bekapcsolódott az építkezésbe. Alapítványt hívtak életre, a téesz föl­det adott, ahol ki lehetett alakítani a házhelyeket. Olcsó áron vehették meg a letelepedők. A falu vezeté­se, a menekültügyi hivatal is hozzájárult a kiadások­hoz. A Framsdatdorf-moz­galom kisgépeket küldött, nagy figyelem kísérte a településépítést. Mára már több épület elkészült, a községi ház — ahol könyvtár, szórakozá­si lehetőségek állnának az itt élők rendelkezésére — felépítését fontolgatják. Ti­zenegymillió forint lakás- építési támogatást, tizen­kétmillió forint segítséget a közművek fejlesztésére kapott az új település la­kossága. De ezek csak számok. Nem tükrözik a lényeget. Falu született, támogatá­sokkal, munkával, tárgya­lásokkal egyengetve a meg­valósulást. Ma már egy ilyen vállalkozás nehezeb­ben jönne létre. Az anya­gi lehetőségek beszűkültek. Ezafa'.u — mert az lesz — azért állni fog. Évek múl­va is. S egy festményt idéznek. Pitypangfej szer- teszálló pihékkel. A címe Sors. Erdélyi művész alko­tása, aki már itt él, Ma­gyarországon. A szétszó- ratásukról szól a kép. Né­hányan azonban már gyö­kerekre, otthonra leltek. A napokban több menet­ben, az illetékes testületek által előkészített és jóvá­hagyott megállapodást írt alá Nagykátán a város pol­gármestere és a helyi ÁFÉSZ elnöke. A hír ön­magában aligha lenne ér­dekes, ám az előzmények­kel együtt akár tipikus mai történet is kikerekedhet az ügyből. ELLENTMONDÁSOK Hónapokig tatott ugyan­is az ányékbokszolás az ön­kormányzat és a szövetke­zet, között. Kezdetben nyil­vánosság előtt zajlott a vi­ta. majd mindkét fél író­asztal mögé vonult, s hiva­tali úton küldözgette üzene­teit. Vita kerekedett a rosz- szul megépített lépcsőből, a nem megfelelő színű nyílás­záróból. a centrumban fel­húzott kerítésből, a lebon­tásra vagy felújításra szoru­ló büféből. A konkrét el­lentmondások rendszerint abból adódtak, hogy egyfelől a korábban kereskedelmi­ellátási monopóliummal bíró ÁFÉSZ egyre inkább Mostanában sokan be­szélnek felháborodott han­gon azokról a munkanél­küliekről, akik nem élnek az újrakezdés lehetőségével, és visszautasítva a felaján­lott munkát, továbbra is a segélyekre pályáznak. Or­szágszerte nagy méretet öl­tött az a kezdeményezés, hogy közhasznú munkára rábírják a munkanélkülie­ket. Ez megyénkre is ér­vényes: több település ön- kormányzata jelezte, hogy beteltek az ilyen jellegű szabad helyek. Visegrádon mindössze öt ember jelent meg, ebből hármat egészségügyi okok miatt nem alkalmaztak, egy visszautasította, és egy ember elvállalta a munkát. Százhalombattán kétszer is behívták a rászorulókat, el­ső alkalommal harmincha- tan, második alkalommal harmincnyolcán jelentek meg. A rendelkezésükre álló 11 helyet betöltötték, így a régiekkel együtt ti­zenöten végzik a város valódi gazdálkodási egy­ségként viselkedett a pia­cosodó körülmények foly­tán. Másfelől az önkor­mányzat — mint a város felelős gazdája — szerette volna, ha városformáló terveit mindenki feltétel nélkül támogatja. Abban a mértékben, formában és ütemezésben, ahogy a vá­rosatyák kigondolják. Már­pedig a nagyléptékű tervek szerint mindenekelőtt a centrumot kell városiassá tenni, ahol viszont a Nagy- káta és Vidéke ÁFÉSZ tu­lajdonában van igen sok épület. így a sokat emlege­tett bazársor, az Arany- szarvas étterem, a Kókai- büfé és a takarmánybolt. Ezeket csakis az ÁFÉSZ te­heti rendbe, természetesen a város kívánalmai szerint. S itt már előfordultak nézet- különbségek, nem ritkán kommunikációs gondok is. JÓZAN BELÁTÁS A józan belátás azonban előbb-utóbb meghozza a természetes közeledést. Közreműködött a városfej­parkjainak, útjainak a kar­bantartását. Szigetszentmiklós mun­kaerő-közvetítő irodája megerősítette, hogy har­minc volt munkanélkülit foglalkoztatnak állandóan, ezeknek egy része a helyi művelődési ' házban dolgo­zik. Tök örkormányzatának jegyzője elmondta, hogy a településen mindössze két embert foglalkoztatnak, fel­adatuk a kiöregedett fák kivágása és az utak rende­zése. Minden oldalról sajnál­kozva erősítették meg, hogy az emberek többsége szé­gyellt az ilyen jellegű mun­kát, inkább szeretne segé­lyen maradni, mintsem hogy ismerősei cirokseprű- vel a kezében lepjék meg. Egy másik csoport pedig konokul kitart amellett, hogy még mindig jobb semmittevéssel keresni nyolcezret, mint „alantas” munkával tíz-tizenkettőt. Papp Antonella Páty Község Önkormányzata építési telkeket értékesít, árverés útján. Az árverés október 8-án 8 órakor lesz a polgármesteri hivatalban, cím: Páty, Kossuth u. 83. 2071. Bővebb felvilágosítást adnak a (23)-43-525-ös telefonszámon. lesztési és építési csoport, „megenyhült” a település- fejlesztési bizottság. A szö­vetkezet vezetőivel együtt végigjárták a vitatott terü­leteket. megpróbáltak kompromisszumokat kötni, hogy a szövetkezet és a vá­ros is jól járjon. A polgármesteri hivatal a város szülöttjét. Rada Ist­ván építészmérnököt — ta­valy az év lakóházát építet­ték meg tervei alapján —• felkérte a városmag távla­ti kialakítására. Dr. Nemcsics Antal, a Műszaki Egyetem rajz tan­székének színdinamikai professzora a centrum szí­neinek harmonikus össze­állítását vállalta. Az ÁFÉSZ — a megállapodás szerint — már szeptember­ben megkezdi, s: az év vé­géig befejezi a bazársor homlokzati felújítását, az áruház elejének csinosítá­sával egyetemben. A fes­tésnél Nemcsics professzor terveit veszik figyelembe. Az üzletek vagyonvédelmét lehetőleg belső rácsokkal látják el, mint azt a város- fejlesztési csoport kéri. Az önkormányzat a gázcsere­telep és a Jászberényi úti ABC területét az ÁFÉSZ tulajdonába engedi át. Ugyanakkor a szövetkezet a Gyóni Géza út végén, a Szakorvosi Rendelőintézet melletti földingatlanát cse­reként átadja a városnak. A rendelőintézetet — ha egyszer pénz is lesz rá —- ezen a területen bővíthetik, A megállapodás pontot tett a Kókaí-büfé „lenni vagy nem lenni” jellegű vi­tájára is. Az önkormányzat eddig nem járult hozzá a felújításhoz, most vállalta, hogy felülvizsgálja az el­utasító álláspontot, amenv- nyiben a másik oldalról terveket készítenek, ami beleillik a városképbe. A kulturált vendéglátásra szükség van, meg hát any- nyian megszokták már a kis gyorsbüfét... Örömé­ben az ÁFÉSZ még a ta­karmánybolt és a jármű- bolt homlokzati felújítását is vállalta, de a vasútállo­másnál lévő presszó és ABC renoválása ugyancsak szépíti a várost. HOSSZÚ TÁVRA A mostani munkálatok legalább 25-30 évre meg­oldják a gondokat. Bodrogi Györgyné polgármester és Burján László elnök tehát hosszú távra szóló megál­lapodást írt alá ... T. F. KcrlcszKodok ünnepnapi» Nagydíjai nyertek Baráti vacsorára ülnek össze szeptember 18-án a dunabogdányi kertbarátok, A nyolcvantagú társaság­nak lesz mit ünnepelni és értékelni. Nagy az öröm és szép az eredmény. Büszke­ségeik nemcsak konyhaker­ti különlegességek, hanem egyéb növényritkaságok is. Régóta cserélgetik már ta­pasztalataikat, kedvtelésből gyarapítgatják ismereteiket, aminek most erkölcsileg is beérett a gyümölcse. Augusztus 27—30-a kö­zött a mezőtúri országos kertbarát-kiállításon szere­pelve nagydíjat nyert a bogdányi csapat. Erre koc­cintanak a legközelebbi ösíz- szejövetelen. J. Szabó Irén Kiskunlacháza Nagyközség Polgármesteri Hivatala az október 1-jétől megüresedő pémiigylcsegserf-vezefőí álláshely betöltésére közgazdasági egyetemi vagy számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező, a költségvetési gazdálkodásban jártas munkatársat keres Bérezést megegyezés szerint. Szolgálati lakást nem tudnak adni. A pályázatokat - erkölcsi bizonyítvánnyal, a végzettséget igazoló oklevéllel és önéletrajzzal — szeptember 25-éig lehet benyújtani, az önkormányzat polgármesterének címezve (Kiskunlacháza, Kossuth tér 1.). Telefon: (24)-30-133, fax: (24)-30-012. Megyénkre is számítanak Újfajta szakemberképzés A közhasznú munkáról Válogatós rászorultak^)

Next

/
Oldalképek
Tartalom