Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
Magyarországon is NEM CSAK A SZOMSZÉDOK Az egyetlen mérce Meghökkentő produkciók Kolozsvári útikönyv 1957 óta először jelent meg kolozsvári útikönyv a napokban. A város nagy múltú folyóiratának, a Korunknak a kiadásában, 20 ezer példányban nyomták ki a ,,Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz” című hézagpótló munkát, amelynek történelmi bevezetőjét Vin- cze Zoltán, a város nevezetességeit, kulturális és történelmi emlékeit, híres házsongárdi temetőjét, új létesítményeit bemutató, sétákra hívó részét pedig Gaál György, a helybeli Brossai Sámuel líceum tanára írta. A kötet érdekessége, hogy a mai várostérkép mellett történelmi ösz- szehasonlító utcatérképet közöl, feltüntetve az ismert útvonalak 1900-as magyar nevét is, egyedülálló kalauzt nyújtva így azoknak, akik a múltban kívánnak búvárkodni. A kiadók magvar partnerekkel is megállapodtak az útikalauz magyarországi forgalmazásában. A megmérettetés lehetősége adott, mert a Budapest, illetve a Kolibri Bábszínház létrejöttével immár két önálló bábtársulat is működik a fővárosban. E versenyhelyzetben csakis nívós előadásokkal, nyitottsággal lehet megtartani az eddigi barátokat, és új, vonzó műsorokkal további nézőket toborozni — mondta Villányi László igazgató; a Budapest Bábszínház (BÁB) első évadnyitó társulati ülésén. Az Andrássy úti társulat célja: a profi bábjátszásban ez idáig perifériára szorult produkciók színre- vitelén túl az Állami Bábszínházban létrehozott művészi értékek átörökítése. A következő hónapokban kimunkálják az együttes új arculatát, s új darabokat tanulnak be. A társulatban az értékteremtés, a magas színvonalú munka az egyetlen lehetséges mérce, de a takarékosságot, a jobb szervezést minden területen érvényesíteni kell — szögezte le Villányi László. Koós Iván művészeti igazgató az első premierről elmondta: A kétbalkezes varázsló címmel mutatják be Békés Pál játékát szeptember 19-én. A tervek között szerepel a népi hagyományokat felelevenítő, gyermekekhez és felnőttekhez egyaránt szóló műsorok bemutatása. Ilyen lesz a novemberi Betlehemes című produkció. Kormos István meséiből készült- el Vackor Mackó című előadás, amelynek egyik neves közreműködője; Sebestyén Márta népdalénekes, és aktív szereplők lesznek maguk a gyerekek is. Gyermekmusicaleket is -színpadra állítanak, a próbateremben pedig új játszóhelyet avatnak. Meghökkentő produkciók címmel a bábműfaj sajátosságaival szeretnék megismertetni az érdeklődőket. LELKŰNKBŐL EGY PILLANAT Másfajta képeslapok peslapokon városképekbe fogalmazott hangulatok. A régebben vagy újabban készült fotók valós élményt rögzítenek: a szépséget kopottságában is felmutató lépcsőkorlátot, a novemberi hideg ködöt lélegző Duna-pártot, a legmagasabb bérház körfolyosójára belopakodó, simogató napfényt. A felvételek készítői valamennyien a múlt. illetve a jelen kiemelkedő tehetségű fotóművészei: Balogh Rudolf, Sugár Kata, Szől- lösy Kálmán, Zinner Erzsébet, Fényes Tamás, Szilágyi Lenke, Franki Aljo- na, Kincses Károly, Lugosi Lugo László, Hajt- manszky Zoltán. A képek kiválogatója, a kiadás előkészítője és felelőse Pallay Katalin művészettörténész. Negyvenkét képből áll ez a kollekció. Műfajában a megszokottól teljesen eltérő, valami más. Jó, hogy most már nem csupán te- leobjektívval készült, színekben pompázó képeslapot tudunk küldeni, hanem olyat, ami lelkűnkből őriz egy-égy pillanatot. Józsa Ágnes Zinner Erzsébet: Szökőkút a Szent István körúton (1958) Horváth Ádám újra Molnárt rendez Horváth Ádám rendez (Dolezsál László felvétele) Az évek során Juli gyermeklányból nagylány lett, Takács Pista megmutatta, hogy öreg ember nem vén ember, ha nyugdíjas is, tud (mert kell) dolgozni, Má- genheim doktor fején kevesebb a hajszál, pedig eredetileg is meglehetősen kopasz volt, és mintha hiába lett volna rendszerváltás: a már kezdetben is vállalkozói alkatú Gábor Gábor stúdiójá semmit sem bővült, gazdagodott. Mindenki tudja, aki a fentieket olvasta, hogy a Szomszédokról beszélek, a televíziós regényfolyamról, amely nemrég lépett'hatodik eszendejébé. Szülőatyja, írója, főrendezője Horváth Ádám, a Magyar Televízió talán legsokoldalúbb, legtöbb műfajú rendezője, aki az 1989. június 16-i Nagy Imre és vértanú- társai temetéséről szóló egész napos riportot is irányította. — Ami a Szomszédokat illeti, kezdettől fogva azt mondtam: ez szórakoztatás, nem irodalom, semmiképpen nem művészfilm, a kritikusokat és a közönséget egyaránt arra kértem: ne úgy nézze! Hanem úgy, mint egy szórakoztató történetfolyamot, amely kissé pubiieisztikus, kissé, riportszerű is, hiszen a szereplők napi élete, napi problematikája, napi gondjai és napi örömei — még ha szerzőként én találom is ki őket — lényegében azonosait a nézők nagy többségének mindennapi életével — mondja a rendező. Csak éppen színészek játsszák. És nem is kevesen, A főszereplőkön (Kulka János, Frajt Edit, Ábel Anita, Csűrös Karola, Komlós Juci, Zenthe Ferenc, Ivan- csics Ilona, Nemcsák Károly, Fehér Anna, Trokán Péter, Koltai János, Bajor Imre, Pásztor Erzsi, Palócz László) kívül eddig több mint ezerötszáz színész fordult meg a sorozatban, vannak köztük állandók, vannak időről időre visszatérők. Az utóbbi időben, úgy érzem, telitalálat volt Raksányi Gellért beállítása. Ugyanilyen telitalálat kezdettől fogva Etus, a nemcsak külsejében, de szellemiségében is örökifjú nagymama. „Privát” érdekessége, hogy Horváth Ádám felesége, Csűrös Karola játssza, és hogy az alapmodell, akiről a forga- tóikönyvíró-rendező ezt a figurát megmintázta: Ádám anyja, a második férje, Sárközi György után Sárközi Mártának nevezett hajdani lapszerkesztő. Márta első férje Horváth Zoltán volt, a kiváló szerkesztő-történész, az ő édesapja pedig — Molnár Ferenc, a Pál utcai fiúk és színpadi remekművek egész sorának halhatatlan írója. — Forgattam már tévé- filmeket nagyapám, Molnár Ferenc műveiből, és legközelebbi televíziós feladatom ismét ez lesz. Az Ibolya, továbbá az Előjáték Lear királyhoz című Molnár-egyfelvonáso- sokat fogom megrendezni. — Van már szereposztás? Én például az Ibolyát (annak idején Gaál Franci, Turay Ida, Dómján Edit játszotta, többek között) ma alig tudnám elképzelni mással, mint Eszenyi Enikővel. — Lehet, hogy én is vele képzelem el. A fejemben nagyjából elkészült már a szereposztás, de még nem beszéltem, és nem állapodtam meg senkivel, addig tehát nem nyilatkozom róla. — Mit várhat még a tv-néző Horváth Adámtól ebben az esztendőben? — Elmúltam hatvanéves, most már elég nekem, ha évenként egy olyan munkát csinálhatok, amely újszerű a számomra. Ebben az évben volt már ilyen: Zorán maga kért fel, hogy a televízió számára én közvetítsem a Metró búcsúbuliját. Talán ismeretes, hogy milyen sok komolyzenei műsort jegyeztem már tévérendezőként, operától baletten át oratóriumig, de a rockkonzert területén új fiú vagyok, ez kihívás volt számomra, izgatott a feladat, és nagyon hízelgett hiúságomnak, hogy Zorán éppen engem válásztott, nem valamely ifjú, rockgenerációs rendezőt. Tavaly pedig két olyan műsorom is volt, amelyet korábban nem csináltam, és ez feldobott. Az egyik az Isaac Stern-koncert volt. amely januárban került adásba, egyfajta happening is egyben, Vitray Tamás közreműködésével. A másik a Rómeó és Júlia új, Seregi László koreográfiál- ta balettváltozatának közvetítése az Operaházból. (Barabás) A csillogó-villogó. fotópapíron hársány színekkel teleobjektívvel készített felvételek. Városképek? Azok. Szépek? Azok. Csak hát ember elé így látvány nem tárul, mert hiszen mást lát a szem, és mást az objektív, a gép. Tudom, a hidak íve, a Duna színe, az ég felé törő tornyok látványa mindenkinek mást jelent. Mégis, ennyire őszinte érzést, igazi lélektöl lélekig üdvözletét aligha közvetítenek. Márpedig a híradáson kívül valami efféle lenne a rendeltetésük. Város. Emlék belőle csak a részlet, a Halászbástya egyik csorba párkánya, a kariatida könyöke a Szent István körúton, amelyre párnapuffot rakott a hó, s a szerb templom előtt napozó csapzott macska, a golyónyomokat őrző koszos- szürke házfalak, egy-egy nehéz szagú lépcsőforduló, egy szecessziós kapu, egy lehúzott, rozsdafoltos redőny. A város életemhez ilyenekkel kapcsolódik. Nem tudom, más hogy van vele, de én külföldről Is csak ilyen emlékeket őrzök. Orromban — tizenkét éve őrzqm — Barcelona óvárosának illata, aztán az esőé Murtenben, a virágoké Stein am Rhein ben. A képek is foszlányok, s csupa részlet még a Dolomitok felhőkből ki-kibuk- kanó méltósága is. A felhő formája, a szikla színe, de a Picasso-múzeum teraszára lépve a karnyújtásnyira száradó lepedők is... Mindig bajban voltam, ha szeretteimmel ezeket az élményeket meg kívántam osztani. Miért jutottak mindezek eszembe? Mert most kezemben tartok valami csodát. Fekete-fehér kéVándorhutatóh Szlovéniában Móricz-levéllel szolgált Peter Pavel Klasinc, a maribori és Gyimesi Endre, a Zala Megyei Állami Levéltár igazgatója vezetésével szakemberek és diákok alkotta kutató „vándortábor” kezdte meg munkáját nemrég több szlovéniai magyar faluban. Először Lovászi és Tormafölde író mint a Kelet Népe szerkesztője értesíti őt, hogy beküldött verseit a lap közli. A megjelent versek kéziratát is átadta a kutatóknak az egykori népi költő. Ugyanebben a községben 1676-ból származó birtok-,.adásvételi bizonyságlevelet” találtak. községet keresték fel, hogy XVIII—XX. századi gazdaság- és helytörténeti dokumentumokat kutassanak fel. Már az első napon ritkaságokra bukkantak: Lovászi egyik idős lakója, Koltai József 1942-ben keltezett Móricz Zsigmond-le- véllel szolgált, amelyben az A határon túli magyar területekről 80—100 éves térképek, tankönyvek, fotók, szakács- és imakönyvek kerüllek a szorgos táborlakók birtokába. A kutatótábor által összegyűjtött dokumentumokat a Zala megyei levéltárban állítják ki. Zene; zene Kakaókoncertek Mozgalmas évadot kezd e hónapban a Budapesti Fesztiválzenekar. Rendszeres zenekari koncerteket adnak majd a Budapest Kongresszusi Központban és a Zeneakadémián, kamarazene-sorozatot rendeznek a Főpolgármesteri Hivatalban, vasárnap délutánonként pedig „kakaókoncerteket” adnak a Merlin Színház gyermekközönségének. Az évad során a zenekar több külföldi meghívásnak is eleget tesz. illetve rangos külföldi karmestereket látnak vendégül Budapesten. A Budapesti Fesztiválzenekar első meghívott dirigense — egyben kortárs zenei tanácsadója — Eötvös Péter, akivel hároméves megállapodást kötnek. Állandó tagként eddig 32 művészt vettek fel, miután Fischer Iván és Kocsis Zoltán művészeti vezetők több száz jelentkezőt meghallgattak. A fiatal tagok számára Zenekari Akadémia indult, melynek hallgatói a mester kurzus-jellegű foglalkozások mellett természetesen a zenekarban is játszanak. A közönség először szeptember 24-én a Zeneakadémia Nagytermében találkozhat majd a megújuló együttessel: a díjtalan ingyenes szezonnyitó koncerten Brahms, Glinka és Mozart műveit adják majd elő, Fischer Iván vezényletével.
