Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-09 / 213. szám
KATASZTRÓFAVÉDELEM ÉS INGÁZÓK PEST MEGYÉBEN Védelem új alapokon Modern nomádok Nem is olyan régen Százhalombattán egy véletlen íolytán elirányított vonatszerelvény — mely történetesen ammóniát szállított — fennakadt a felüljáró vasszerkezetén, s megsérültek a speciális tartályok szelepei. A tűzoltók, a polgári védelem szakembereinek gyors közreműködése íolytán szerencsére a balesetnek nem lettek komolyabb következményei. Ezt követően Pécelen, a felhő- szakadás tette próbára a bajban segédkezőket. Óhatatlanul felmerül a kérdés, az ilyen katasztrófák elhárítására felkészültek-e, fel- készíthetők-e az erre hivatott szervezetek? Gondolhatunk-e megelőzésre ezekben az esetekben? Ahogy Földváry Vendel ezredestől, a Pest megyei honvédelmi bizottság titkárától megtudtuk, a rendszerváltozást követően a honvédelmi igazgatás új elemmel bővült. A régiókban, a köztársasági megbízott szakapparátusaként a védelmi feladatok segítésére védelmi koordinációs irodák jöttek létre. Nógrád, Pest és Szolnok megyékben e régiós irodát is ő vezeti. Feladata a védelmi felkészítés, az ország mozgósításának területi teendőit végrehajtó szervek munkájának segítése, koordinálása. A védelem összetettségét mutatja, hogy ide tartozik a veszélyes anyagok szállításával, a katasztrófák elleni védelemmel, a fegyveres erők és a gazdaság mozgósításával, a lakosság és az anyagi javak védelmével kapcsolatos honvédelmi igazgatási feladatok végrehajtásának támogatása, egyeztetése. Kiemelt helyen szerepel a veszélyes anyagok szállításánál a balesetek elleni védelem. Pest megye a tranzit megyék közé sorolható, ezért itt fokozottabb figyelmet igényel e kérdés. Az anyagszállítások nem mindig ellenőrizhetők, növekszik ezáltal a balesetek száma. Anyagi okok miatt eszközökben nem biztosítotTERV ÉS VALÓSÁG Falusi turizmus Szatirikusnak szántam ezt az írást, aztán meggondoltam a dolgot. Komolyra kell fordítanom a szót. Egy téves feltételezésből sok komikus helyzet adódhat, átélni azokat mégsem olyan vicces. Pláne, ha költünk Is a sovány, nyaralásra szánt pénzünkből. Írták az újságok, ezt hallhattuk ki bizonyos rádióműsorokból, hogy fejlődőben van a falusi turizmus. Jó, ajánlatos az a pihenés egyik érdekes formájának, tanulságos is a városi embernek. Kiváltképp, ha az onnan szőr- mazottaknak még van egy kis nosztalgiájuk a falu, a csend, a kellemes esti illatok, vidéki hangulatok, nyílt szívű és szavú emberek iránt. A Balaton túlzsúfolt és drága, a külföld már-már megfizethetetlen, hát menjünk vidékre. Ieaz. ismeretségi és kölcsönösségi alapon. A télen majd hozzánk jönnek a háziak, így még olcsóbb. Ha legalább egy hetet tölt az ember, mondjuk, a fővárostól keletre, megtudhatja nagyjából, hogy miről nem tájékoztatnak, esetleg nem is tudnak az Idegenforgalom illetékesei. Az ipari környezet civilizációs ártalmai majdnem úgyanúgy, ha nem drasztikusabban fordulnak ma már elő, ám azzal a hatványozássá, hogy egy ilyen vidéki környezetben különcködésnek számítana a csendrendeletet forszírozni, ha átellenben egész éjjel kalapálnak a lakatosmesterek. Amikor hajnali négv óra tájban hangrobbanásnak számít a munkásszállító autóbusz motorjának indítása, majdnem a virágoskertre nvíló ablak előtt. A kutyaugatást mee egyszerűen nevetséges lenne reklamálni, pedig az is hangosabb, mint valaha mert többen rikkantanak az elszaporodott garázdák, tolvajok, betörők miatt. Vizek partjára indulunk, de az egyik folyó medre pocsolyás, a másik vize hí- náros, amott fertőzésveszély van. Erről lemondunk. Ahol pedig nincs intézményes környezetvédelem ott csak ironikusan idézgethetjük Petőfi Sándor versét, hogy „falun keresd, mi szép az est’’. Délről a sertésólak illata száll, keletről a brojlercsirke- telep árasztja el az esti levegőt. Ezek gazdasági funkciója még akkor is elsőbbséget élvezne, ha volna jól beszabályozott állat- tartási rendelet. Van a falusi embernek egy olyan tulajdonsága, hogy szereti munkára fogni a vendéget. Ez állítólas hozzá is tartozik a turista programjához. Mármost, ha éppen húszkilós kismalacokat kel! zsákba rakni, aztán Zsiguliban vinni az átvevőhöz, az külön kabaré. Lehet kacagni a városi emberen, s ez megtörténik. De legalább megérti miért panaszkodnak arrafelé az emberek az olcsó átvételi árak miatt. Azon is elgondolkodik, milyennek kéne lennie az igazi, falusi turizmusnak. K. T. I. Június 2-án a gyűli rendelőintézet ügyeletese, dr. Zubor Ludmilla két súlyos beteghez riasztotta a mentőket, egy lakásnak aligha nevezhető nyomortanyára. A Frim fivéreken. Istvánon és Zsolton az ételmérgezés tüneteit észlelte, a mentők ezzel a diagnózissal szállították a két fiatalembert a IX. kerületi László Kórházba. István még aznap meghalt, Zsoltot — állítólag — néhány nap elteltével átszállították a János Kórházba tbc-gyanúval. Hivatalos értesítést mindmáig a gyáli anyakönyvi hivatal nem kapott, csupán idősb Frim János haláláról, aki viszont egy vasúti baleset következtében hunyt el június 10-én egy pesti kórházban, zsebében a távirattal, melyben a fia haláláról értesítették. Hogy melyikről? Ez a szövegből nem derült ki, Gyálon ma is csak találgatják, él-e vagy meghalt Frim Zsolti? Mást is találgatnak. Hogy mitől kapott ételmérgezést tak a szükséges védelem feltételei, ennek ellenére alapvetően eredményes a védekezés, de nem éri el a kívánt szintet. A régión belül a három megye polgári védelmi parancsnokságai modellezték azokat a veszélyforrásokat, amelyek bármikor bajt okozhatnak. S már megkezdődött a felkészítés. Ebben részt vesznek a települések polgármesterei, a tűzoltók, polgári védelmi szakemberek, vagyis mindazok, akik ilyen helyzetben „hadra” foghatók. A katasztrófavédelemről szólva az ezredes elmondta, hogy még nem született meg az ezzel kapcsolatos törvény, melytől a végleges szabályozást várják. A tűzoltók. a polgári védelmisek nehéz feltételek mellett, de igen hatékonyan látják el munkájukat. A hattal, vagy a péceli eset, és az utóbbi napok erdőtüzeinek megfékezése azt bizonyítja, hogy a körülmények ellenére is megállják a helyüket. Ami a megye veszélyeztetettségét illeti, első helyen áll a százhalombattai olajfinomító környéke. Igaz, hogy itt már minden korszerű. belső védelmi rendszerek óvják a környék lakóit és az ott dolgozókat. Három éve annak, hogy a megyei honvédelmi bizottság áttekintette a vállalat katasztrófa elleni védelmét, és határozatot hozott e rendszer kiépítésére, a veszélyeztetett települések lakosságának felkészítésére, a szükséges védőeszközök biztosítására. Időközben a vállalat biztonsági berendezéseit tovább korszerűsítette, egyes veszélyforrások megszűntek. A MÓL Rt. kezdeményezésére indokolttá vált, és jelenleg napirenden van a veszélyeztetettség megállapítása, és a lakosság védelmének újraszabályozása. A másik veszélyforrás az, hogy a szomszédos Szlovákiában a határtól mintegy harmincöt kilométernyire két atomerőmű épül. Üzembe helyezésükig még két esztendő van hátra, de már a szomszédos polgári védelmi parancsnokságok felvették a kapcsolatot, együttműködésük folyamatos. Mi csak másodlagosan vagyunk érintve egy esetleges üzemhiba esetén. Mindannyiunknak az lenne jó. ha soha nem kellene kipróbálniuk a szakembereknek. milyen sokat jelent vészbe! vze then az előzetes felkészülés .. . J. Szabó Irén (Folytatás az 1. oldalról.) ben, mintegy 5 százalékkal csökkent ugyan, de az aktív keresőkön belüli arányuk 54 százalékról 57 százalékra emelkedett. Az ingázás területi megoszlását tekintve az ingázó aktív keresők 28 százaléka, 68 OOO személy Pest megyén belüli települések között utazott, míg többségük, 72 százalékuk, amely 172 000 embert jelent, megyén kívül, főleg Budapesten talált magúnak munkahelyet. A statisztikai adatok szerint az ingázók számának csökkenése elsősorban a fővárosi munkaerőigény mérsékléséből adódott, ugyanis míg 1.980-ban a megyéből Budapestre bejárók száma 176 000 volt, addig 1990-ben mintegy 10 000-re! (7 százalékkal) kevesebben jártak Budapestre dolgozni. Aki olvassa az újságokat, jól tudja, hogy tovább erősödik napjainkban is a folyamat. amely elsősorban az ingázók újabb elbocsátási hullámát jelenti, hiszen őket jobban veszélyezteti, mint a helyben lakókat, mert a megnövekedett utazási költségek miatt foglalA Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Pest Megye önkormányzata, Délegyháza Község Önkormányzata, a Közép- Duna-vidéki Intéző Bizottság, az IKM Országos Idegenforgalmi Hivatal és Dunavarsány Nagyközség önkormányzata meghirdeti Délegyháza és térsége fejlesztési és rendezési terv- pályázatát. Budapesttől délre, a Duna kavicsteraszán évtizedek óta folytatódik a külszíni kavicsbányászat. A bányaművelés után visszamaradt tavak részben spontán, részben szervezett formában üdülési célra hasznosultak. A tervezési területen Délegyháza, Kiskunlacháza, Dunavarsány. Bugyi és Majosháza községek területén mintegy 40 különböző nagyságú, helyenként összekötött, többségében önálló tó makoztatásuk jóval többe kerül a munkaadóknak, manapság pedig ezt a szempontot is . figyelembe veszik. A tendenciát jelzik az ingázók iskolai végzettség szerinti megoszlásában bekövetkezett változások is: míg 1980-ban a Pest megyei ingázók 19 százaléka nem végezte el az általános iskola 8. osztályát, addig 1990-ben arányuk már nem érte el a 6 százalékot sem. Természetesen köztudott, hogy a munkanélküliség először a szakképzetlen réteget érintette legnagyobb mértékben. Szám szerint tekintve a legnagyobb napi népesség- mozgás a Budapest környéki területen tapasztalható, de ezen nincs mit csodálkozni, és alapjában véve logikus is. A legtöbben Budapesten vállalnak munkát. Csupán az érdekesség kedvéért említjük meg. hogy Érdről 14 240 személy, Dunakesziről 7447, Gyálról 6280. Budaörsről 5835. Ve- csésről 5636, Szigetszent- miklósról pedig 5341 ember utazik naponta a munkalehetőséget biztosító más településekre. A megyében viszonylag kevés az úgynevezett munradt fenn, amely figyelembe véve az MO-s autópálya közelségét, Budapesttől félórányi megközelíthetőségét, potenciálisan a Velencei-tóval azonos lehetőségű üdülőterületet jelent. A tavak vízminőségének tervszerű védelme nélkül azonban e tavak előbb- utóbb elhalnak. A tervpályázat egyik célja a vízminőségromlás megakadályozása és olyan vízgazdálkodási javaslatok beszerzése, amelyek a térség tervszerű továbbfejlesztéséhez kellő támpontul szolgálnak. A tervpályázat aktualitását indokolja, hogy a Vi- lágkiállítás . miatt jelentős mértékben folytatódik a kavicstermelés, melyet célszerű úgy irányítani, hogy a meglévő és újonnan keletkező tavak együttesen feleljenek meg a térség üdülőterületként történő TERVPÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Bányutuvakból üdülőövezet Mérgezés két változatban Patkányokkal közös albérletben a két fivér. Egyesek azt mondják, húst hoztak el a dögkonténerből, abból főzték a pörköltet. Mások — így a rendőrök is — a patkányokat okolják, akikkel nemcsak együtt laktak, de egy tálból is ettek a Frim fiúk. Van, aki azt is felveti, ki a bűnrészes a tragédiában. Mi késztette például a gyáli tsz vezetőit arra, hogy az eseményeket követően eldózerolják ama nyomortanyát, melyhgn Fri- mék laktak, társbérletben egy falka patkánnyal? Netán a bűntudat? Merthogy a mérlegház a tsz tulajdona volt. Egy biztos, így már a Jóisten sem tudja rekonstruálni az ott uralkodó állapotokat. Jelzem, erről tudott a fél falu, hallgatólagosan a tsz, a rendőrök, sőt az önkormányzat is. Térjünk át a másik változatra, a döghúsevésre. Gyermekkorom színhelyén a községi dögkút egy öt-hat méter mély verem volt, a tetején vasráccsal. Ezen öklömnyi lakat, melynek kulcsát bizonyos Bertalan apó őrizte. Aki egv személyben volt dögkutas és sírásó. Nála nélkül nem volt temetés, de az elhullott jószág is csak az ő közreműködésével kerülhetett a verembe. Manapság más módszert alkalmaznak, a dögkutat kiiktatták. Ki tesznek valahová a falun kívül egy konténert, ebbe hordják a jobblétre szenderült jószágot. Mikor megtelik, valaki üzen a konténert üzemeltető állati fehérjét értékesítő vállalatnak. Azok jönnek, amikor jönnek, közben a konténer környékén jobb érzésű ember már nem tud meglenni, részben a szagtól, részben a legyektől. Határozottan állítom, ama faluszéli dögkutat pont azért védte rács, hogy bizonyos, kevésbé finnyás polgárok ne essenek kísértésbe, ne hordják el a döglött jószágot. Ot- ven évvel ezelőtt az akkori elöljárók számoltak ezzel. Gyálon is volt dögkút, de betemették, ott is a konténer lépett a színre. Ha igaz, ennek a tartalmát dézsmálták meg Frimék. kahelyet adó jellegű települések száma, és a megyére továbbra is jellemző a keresztingázás, azaz nagy számban vannak olyan települések, ahonnan naponta több ezren eljárnak más településre dolgozni, ugyanakkor jelentős számban be is járnak e települések gyáraiba, hivatalaiba. Budaörsről naponta 5835-en utaznak, és 6160 az oda bejárók száma, de ugyanez mondható el Dunakesziről, Törökbálintról, Solymárról és Kerepestarcsáról is. Érdekes képet mutat a Pest megyéből a település- határon túlra naponta munkába járó aktív keresők gazdasági és társadalmi összetétele, amiből mindenképpen le kell vonni bizonyos következtetéseket. Az ingázók legnagyobb foglalkoztatója az ipar, ezt követi a közlekedés, posta és távközlés, a kereskedelem, az építőipar, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint az egészségügy, szociális és kulturális szolgáltatások. Jó tudni még, hogy az ingázók 72 százaléka fizikai, 28 százaléka pedig szellemi munkakörben tevékenykedik. Papp János újrahasznosítási céljainak. A tervpályázat során a kiíró hatóságok a térség egészének újszerű fejlesztési lehetőségére kívánnak hasznosítható javaslatokat beszerezni vízgazdálkodási, tájtervezési és területfejlesztési téren egyaránt, különös tekintettel arra, hogy a ..40 tó területe” az MO s autópályától délre. a Ráckevei (Soroksári)-Duna és Duna—Tisza csatorna között az Ócsai és a Kiskunsági Természetvédelmi Terület szomszédságában helyezkedik el. A bányatavak térségét úgy kell kialakítani, hogy a természeti értékek elsőbbséget nyerjenek, és a két határoló természetvédelmi területtel együtt ösz- szefiiggő rendszert képezzenek. A pályázók feladata, hogy olyan vízgazdálkodási, vízminőségvédelmi javaslatot adjanak, amely biztosítja a terület ökológiai egyensúlya fenntartásának anyagi alapját. A fenti térségi javaslatokon túlmenően, illetve arra alapozva a délegyházi tavak közvetlen környékére rendezési javaslat készítendő a további kavicstermelés irányítása és a meglévő tavak hasznosítása céljából. Biztos tények hiányában csak feltételesen lehet véleményt mondani, kivált közvetett bűnösről beszélni. Arról — vagy azokról —, akik nem tartják zár alatt a „korszerűsített” dögkutat. Érre már csak azért is szükség van (volna), mivel olyan esetekről is suttognak (nem Gyálon), miszerint egyesek a dögkonténerekből szerzik be a sertéshizlaláshoz szükséges „takarmányt". Magyarán döghússal etetik az eladásra szánt disznókat. Lehet, kissé eltértem az eredeti témától, nevezetesen attól, él-e még Frim Zsolt. Valójában a tragédiát kiváltó okot kerestem, melynek egyik változata a döghúsevés volt. Oknyomozati információimat az önkormányzatok figyelmébe ajánlom, azzal a kéréssel: ha lehet, térjenek visz- sza a jól bevált vermes módszerhez. Ráccsal és lakattal. Ami biztos, az biztos. (—matula—)
