Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-01 / 206. szám

Afmáskerti séta Alidén sem marad el Vajon jövőre is lesz-e szedd magad és ilyen gon­dozott almáskert? Ezzel a gondolattal kezdtem el a be­szélgetést Gutman Vilmos­sal, a még Alagi Állami Tangazdaság szobi kerüle­tének igazgatójával. A gaz­daság felszámolásra kerül, áruita el, mivel a hitelező­vel nem tudtak megegyezni, így jogutód nélkül meg­szűnik. Előbb úgy volt, hogy részvénytársasággá, majd kft.-vé alakul át, de egyikből sem lett semmi. Aztán az egész gazdasá­got egy belga úr, a ganád- pusztai kígyófarm tulajdo­nosa akarta megvenni. De mivel a Budapest Bankkal nem tudott zöldágra ver­gődni, most már csak a szobi kerületet akarja meg­szerezni. Ezzel szemben a gazdaságnak ezt a részét az itteni dolgozók és vezetők is akarják, hiszen hosszú évek munkája során ők hozták létre. Nem akarják, hogy amit áldozatos mun­kával létrehoztak, másé legyen. Abban, hogy a gazdaság ezen részét megkapják, komoly segítséget kapnak dr. Szabó László vállalati biztostól. Azonban nagyon nehéz olyan szervezethez eljutni, amelyik hitelt ad­na, és ha az övék lenne a gyümölcsös, kemény és ki­tartó munkával tudnának talpon maradni. Az indu­láshoz „csak” 50 millió fo­rintra lenne szükség. — Ez az ültetvény olyan — mondta az igazgató, mint egy csinos hölgy, aki gyö­nyörű, de csak kívülről. Nem ad semmit, a fajta- szerkezet elavult. Az egész csöpögtetős rendszerre te­lepített, de az csak egy ré­szében valósult meg, ami a gyümölcs minőségén lát­ható, ilyen szárazságban csak szenved. A támrend- szer pedig kirohad. Ezek figyelembevételé­vel mégis miért akarják megvenni? Ok ismerik ezt a gyümöl­csöst, és vállalkoznak arra. hogy átoltják az egészet. Az idared és a jonatán ki­vételével olyan fajtákra, amik kelendők a világpia­con. Ezekkel a felvetett ér­vekkel és állításokkal teljes mértékben egyetért Boksái András gyümölcstermész- tési ágazatvezető is. Lesz-e akkor szedd ma­gad? — kérdezem. — Lesz — mondja az igaz­gató —, mert szerencsére a Kézilabda Esélytelen ellenfél Győzelemmel mutatkozott be az 1992/93-as bajnoki év őszi második mérkőzésén hazai pályán a váci férfi kézilabdacsapat. Az ellen­fél egy régi rivális, az el­múlt év délkeleti csoport­jának meglepetéscsapata, a Tököl együttese volt. akik közel álltak az NB I B-be jutáshoz. Váci KSE—Tököl SC 22-18 (10-5) Vác, 150 néző. Jv,: Antal, Darázsi. VKSE: Bielik — Pálffy 3, Schoffer, Bognár J. 4, Gratzál 4, Serfőző 2, Nemes 7. Csere: Danitz — Kollár, Szabó, Wiezl 2, Bognár L. Tököl: Kalapács — Ágics, Vidács 9, Vas 6, Tádics, lépsz 2, Nagy 1. Csere: Hoffmann — Czombos, Bo­róka. Sokáig kóstolgatták egy­más:, a csapatok, míg a 4. percben a vendégek meg­törték a gőlszünetet. A ha­zaiak sokáig passzívan ját­szottak, de a 7. percben megtört a varázs, sikerült is jobb pozícióba kerülniük, akkor ott volt a kitűnő for­mában védő Bielik. A hát­ralévő játékidőben a váci fiúik fokozatosan kerültek fölénybe, és annak ellenére, hogy a helyzetkihasználá­sai időnként kritikussá Vélt, biztos előnnyel tértek pihenőre. Váci gólokkal kezdődött a második félidő, 15-8, majd később 19-11 lett az eredmény, amikor is fella­zult a váci védelem, és hi­báit a vendégek kihasznál­va szépítettek. összességében, a hőség ellenére jó mérkőzést lát­hatott a közönség. A ven­dégek igazolták játékerejü- kat, de hozzá kell tenni, ezen a találkozón nem volt pontszerzésre esélyük. A Váciak végig kézben tar­tották a találkozót, biztos előnyük tudatában játsz­hattak, és tartalékos össze­állításban is (Sebestyén és Szúnyogh hiányzott) maga­biztosan jutottak a két baj­noki ponthoz. A vendégek szervezett, jó csapat benyomását keltet­ték, de a halasztások miatt most játszották első mér­kőzésüket, nem voltak kel­lőképpen felpörögve, és ezt a hátrányt a váciak elfen nem engedhették meg. Nem sokáig pihenhet vi­szont a váci csapat, mert szerdán már ismét pályára kell lépniük, amikor is 17 órai kezdettel a Martonvá- sár elleni elhalasztott ta­lálkozót pótolják be a Tö- rökhegyi úti sporttelepen, amelyre ismét várják szur­kolóikat. Az elmúlt bajnokságban a martonvásári csapat meg­lepetésre nyerni tudott Vá­cott. most a csapat vissza­vágni készül, bízunk benne, sikeresen. —ny— váci hírlap Vác, Dr. Csányi László lírt. 45. 9 A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. # Munkatárs: Dudás Zoltán. 9 Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 14-095. Telex: 282-297. O Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. 9 Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 1.1-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. Váci apróhirdetések Váci 3,5 szobás, telefonos la­kást kertes házra cserélnék. — Telefonsáéin: 06-27-11-289. — (122 354/2K) Háromszobás, összkomfortos, kertes családi ház eladó. Ér­deklődni: Rákóczi út 12. vagy 13-695-ös telefonszámon. — (122 871/1K) Törzskönyvezett WELSH TER­RIER kiskutyák igényes gaz­diknak olcsón eladók. Érdek­lődni: 06-27-10-892-es telefon- számon, Vác, Attila utca 10. — (122 874/1K) XXXVI. ÉVFOLYAM, 206. SZÁM 1992. SZEPTEMBER 1„ KEDD A kormányzó hazakészül (I.) A szálak Vácra vezetnek szárazság ellenére is köze­pes termés alakul. Igaz a gyümölcs apróbb, de így is 400 vagon almára számí­tunk. Az igaz, hogy az or­szágos termés egyharniad- dal kevsebb, de Európában jó termés van, így a világ­piacon keveset tudunk el­adni, az ár is alacsony. Ezért nagyobb mennyiséget akarunk a szedd magad mozgalom keretében elad­ni. Reméljük él ezzel a lehe­tőséggel a lakosság, annál is inkább, mert a tavalyi áron adjuk a gyümölcsöt, kivéve a star kín-got, ami 18 forint lesz a tavalyi 16 helyett. A jonatán és a szmuti 20, a gloszter 25 és az idared pedig 30 forint. El kell adni a termést még akikor is, ha azon csak mi­nimális haszon lesz, ez is valami. A szedd magad szeptem­ber 3-án kezdődik: reggel 7 órától 17 óráig mindennap, szombatom és vasárnap is. Szünet nincs, és minden 500. vendég 50 kg almát kap ajándékba. Már van olyan személy is, aki előre befizetett 6000 forintot, mondván ami biztos, az biztos. K. G. LICITÁLÁS A FÖLDÉRT Rossz módszer Lapunk augusztus 26-i számában „Akinek több van, az kapja” címmel be­szélgetést közöltünk Cse- reklye Károly képviselővel, akit a helyi önkormányzat a földrendező bizottságba jelölt. A nyilatkozat nyom­tatásába sajnálatos módon értelemzavaró elírás került. A képviselő nem tiszt esse- gesnek tartja a licitálás módszerét, éppen ell en.ee- zőleg, nem ért egyet veie, hiszen a kisebb értékű kár­pótlási jeggyel rendelkezők eleve esélytelen az áltaia kiválasztott földterület megszerzésére. (Folytatás az 1. oldaliól.) tartalma, s nem is kevés. Mert valóban készülnek vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egy­kori kormányzójának újra­temetésére. Megismerve azokat, akik itthonról szer­vezik és kezdeményezik ezt a családi — és nem álla­mi — temetést, kiderült, hogy a szálak Vácra ve­zetnek. Valóban parányi dolgokon múlott, hogy így alakult, de hát a szikra is aprócska, mégis lángot ké­pes gyújtani. NÉHÁNYAT Ugyanakkor nem állít­hatjuk, hogy ha akkor, 1990-ben az az asztaltársa­ság nem veti fel az ötletet, hogy valamilyen módon el kell érni a Horthy házas­pár földi maradványainak hazaszállítását, akkor most is csend van a dolog körül. De ez mindegy, mert ak­kor néhányan, köztük So- morjai Gábor és Moys Csa­ba azon törték a fejüket, hogyan oldják meg e szá­mukra fontos feladatot? Hogyan kezdjenek hozzá? Akkoriban jelent meg a kormányzó emlékiratainak könyv alakú gyűjteménye. Szimon Miklós, aki maga is vácinak számít, itt járt gimnáziumba is. Vácott élő édesapját kérte meg, néz­zen utána, ka pható-e a könyv. A boltban találko­zott össze a hajlott hátú Szimon bácsi a temetést tervezgető asztaltársaság egyik tagjával. Elbeszél­gettek, s hamar, kiderült a közös középiskolai múlt. Csak egy évfolyam válasz­totta el a serdülő Szimon fiút és a tizenéves Somor- jait. Szimon bácsi beszámolt fiának a találkozásról, s az ismerősök szándékairól. Ha­marosan személyesen is ta­lálkoztak, s gyorsan meg­született az ötlet. Nincs itt szükség politikára, az MDF segítségére, az első osztá­lyú tengerészkapitány, ha­jóparancsnok Szimon Mik­lós, a Magyar Tengerészek Egyesülete támogatja majd a dolgot. HELYTÁLLÁS A tengerészek közül so­kan mind a mai napig fel­néznek az altengernagyi rangot elért Horthy Mik­lósra. aki a hadiflottánál if­jú Korában rendkívüli te­hetségnek számított. Ügy tartják, ő mentette meg a magyar tengerhajózást, ami Trianon után csúfos véget ért. Az első világháború­ban töretlenül helytállt ha­ditengerészetnek meg kel­lett szűnnie. Mindent, az utolsó árbocig elvettek. Ott maradt a jól képzett le­génység, a tisztek, akik fuldokoltak, mint a part- ravetett hal. Sokan közü­lük világgá is mentek, mert lábuk alatt kellett tudniuk a himbálózó hajó­padlót. Csak itt érezték biztonságban magukat. Természetesen kereske­delmi hajókon találtak szolgálatot, ahol majdhogy­nem kapkodtak utánuk. Eb­ben a helyzetben Horthy kormányzó sem érezte jól magát. Létkérdés volt a tengertől elszakított ország­nak a vízi kapcsolat, ezért 1933-ban kísérletképpen az Apollinaris III. holland fo- lyamtengeri hajóval meg­kísérelték a Dunán ke­resztül elérni a Fekete­tengert. A vállalkozás, a kísérlet sikerrel járt. Ká­dár Ferenc kapitány igen jó véleménnyel volt a ha­jóról. Ilyeneket kell építeni — fordult meg a kormányzó fejében is —, s a szakem­berek beadványát ő maga adta elő a koronatanács fe­lé, amiben egymás mellé állították a ráfordítandó pénzt és a várható hasz­not. Az eredmény: félmil­lió pengőt szánt rá az or­szág. Az első saját hajót, a Budapest nevűt, 1934-ben a Ganz és Társa Hajóépítő Részvénytársaságnál ren­delték meg. A cél: Buda­pest és Alexandria között zavartalanul járható keres­kedelmi utat teremteni. Ek­korra datálják a mai ten­gerhajózás születését, vagy fogalmazhatunk úgy, a ma­gyar tengerhajózás föltá­madását. EGYHANGÚLAG Ezért tisztelik Horthy Miklóst a tengerészek kö­zül azok, akik nem dőltek be a történelemhamisítás hirdetőinek. Ez ugyanis el­vitathatatlan érdeme, volt a kormányzónak. így tör­tént, hogy 1990. december 20-án, amikor szavazásra bocsátották, egyetértenek-e a Tengerész Egyesület ott jelenlevő tagjai a hamvak hazahozatalának kezde­ményezésével, egyhangú igen lett a válasz, a jegy­zőkönyv tanúsága szerint több mint száz résztvevő szavaztával. Simon Miklósnak azóta, ha éppen nincs a nyílt ten­geren, csak egyetlen fel­adat létezik, s munkájának kézzelfogható eredménye is van. Dudás Zoltán (Folytatjuk.) Végkiárusítás után Mi lesz veled, könyvesbolt? Városvédők Rendhagyó összejövetel A város legnagyobb könyvesboltja vegetál. Az utóbbi hetekben végkiáru­sítást tartottak. Sok köny­vet 90 százalékkal, lemeze­ket 50 százalékkal olcsób­ban vásárolhattunk. Ritkán látható forgalom kereke­dett. Amíg a nagy raktár- készletből futja, maradnak az olcsó árak, de ennek csak az tud felhőtlenül örülni, aki tájékozatlan a háttérben zajló változások­ról. A kulisszák mögött pe­dig nagy a bizonytalanság. A Szent István téri bolt­vezető helyettese, Pülyhes- né Lukács Márta okkal tartja a lehető leg'rosz- szabbnak ezt a „bármi le­het” állapotot. A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat átalaku­lása miatt a megyében a vállalatnak egyetlen boltja sem marad. A vácihoz ha­sonlóan bizonytalan hely­zetbe került a gödöllői és a szentendrei is. Egy ko­rábbi árverés eredménye­ként az országos vállalat másik helyi üzlete már ma­gántulajdonba vándorolt. Az alkalmazottak és a régi vevők hangulata sem rózsás, hiszen újdonságo­kat már nem rendel a Szent István téri bolt sem. Pedig keresik az olyan friss kiadványokat, melyek a bestsellereket kínáló standokról hiányoznak. Ahogy sok diák kénysze­rű bestsellerei, a tanköny­vek is. Az utóbbi években a szülők a boltban megve- hétték ezeket, idén már nem. Marad a rohangálás, idegeskedés, amitől más­más okok miatt, de úgy látszik, nem szabadulhat­nak. Vácon most hozzájá­rul ehhez a könyvesbolt kálváriája is. Csak remél­hetjük, hogy a szeptember­ben várható döntés a to­vábbi sorsáról a vásárlók érdekeit szolgálja majd. K. Z. A hónap első szerdáján, szeptember 2-án ismét ta­lálkoznak a Váci Városvé­dő és Városszépítő Egyesü­let tagjai a Madách Imre Művelődési Központban 17 órai kezdettel. Első őszi összejövetelük talán rendhagyónak is ne­vezhető, hiszen most elő­ször vannak együtt mint Pro Vrbe-díjasok. A dél­után programját ennek megfelelően színessé is tet­ték. Szalag Ákos a váci fe­születekről készített képso­rozatát mutatja be testkö­A váci fiatalokat is ér­dekelheti, hogy a veresegy­házi dolgozók gimnáziu­mában az idei tanévben is indítanak első osztályt. Be­iratkozást szeptember 7-én tartanak, 17 órátái, az is­kola épületében. Azok a szakmunkásbizo- nyítvánnyal rendelkezők, akik szintén itt akarnak zelben. amelyet a nagykö­zönség a műemlékvédelmi napok megnyitóján már megcsodálhatott. Egy vi­deofilmét is vetítenek a vá­rosról, mégpedig az ünnep alkalmából készített város­védő sorozatból a Magyar Televízió által forgatott fel­vételek teljes sorát. Talán sokan emlékezn k rá, ak­kor, amikor ez élőben ment, városunkban vételi zavarok voltak, így most pótolhatják az akkor el­mulasztott élményt. —tíz— érettségit szerezni, mind­járt a második osztályban kezdhetik, ha leteszik a szükséges különbözeti vizs­gát. Beiratkozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom