Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-03 / 182. szám
OFELLA SÁNDOR UJ KÖNYVE Kék szivárvány Tápiószecső fölött A napokban felkereste szerkesztőségünket Ofclla Sándor, a tápiószecsői művelődési ház volt — ma nyugdíjas — igazgatója. Szemrehányást tett, teljes joggal, amiért mostanában nem foglalkozunk a falujával, pedig bő! en lenne miről írni. Többek közt említette a június 2íi-án rendezett falunapot és a tápiószecsői népi együttes sikeres németországi szereplését is. benne él, az e könyv lapjaiból is elősugárzik.” KL AUTODIDAKTA Kérdéseim súlya alatt végül is megadta magát, s valóban egy nem mindennapi pálya rajzolódott ki szavai nyomán. Tápiószeesőn, szülőfalujában hat elemit végzett, .majd a szükség Pestre kényszerítette szakmát tanulni. Szabóinasnak jelentkezett, de a művészet már akkor is érdekelte, különösen a színházat szerette. 1939-ben hazanősült. Kereskedő lett, boltvezető, s a napi munka után a helyi színjátszó körbe járt. Később színdarabokat is írt, a Damjanich huszára című műve például 31 előadást ért meg. Ahogy járta a falut, szomorúan látta, hogy az asz- szonyok és a férfiak egyre gyakrahban vesznek „városi” ruhát, a népviseletet a ládafiába zárják, népdalok helyett pedig divatos slágereket dúdolnak. Nem akarta hagyni, hogy elvesz- szen a hagyomány, gyűjteni kezdte a falu emlékeit. 1950-ben megalapította a szecsői hagyományőrző együttest. Akkor még jóformán húszán sem voltak, de 42 év múltán 60 tagúvá bővült az együttes. Qyűjte- niválói megszaporodtak a táncokkal és népi játékokkal, maga is táncolt, sőt koreográfus lett. Számos elfoglaltsága mellett továbbtanult, a legnagyobb, lányával együtt érettségizett, majd autodidaktaként képezte magát tovább, tanult a néprajztól a rendezésig mindent, aminek segítségével megvalósíthatta álmait. Feltehetően senki nem csodálkodoít a faluban, amikor őt nevez- téki ki 1963-ban a művelődési ház igazgatójává. 63 évesen ment nyugdíjba, de mint vérbeli, született népművelő, azóta is dolgozik, így vagy úgy. 1986-ban jelent meg első, önéletrajzi könyve Báránykát hoztunk címmel. Ha már nyugdíjba vonult, a nyugdíjasklub vezetője lett, ahol szintén mindig szervez valamit. Két hete például ötmázsá- nyi összegyűjtött ruhaneműt s más hasznos holmit küldött a klub a menekültek részére. Ofella Sándor a mai napig tagja a sikeres hagyományőrző' népi együttesnek, sőt maga is vidáman ropja, nincs tekintettel 77 évére! A FOGADALOM Csak ez az új könyv, ezt adnák már ki, addig el nem megyek, fogadkozik, s talán ezért is nem gyűlik a pénz, nem siet a nyomda. Senki nem akarja, hogy Ofella bácsi „elmenjen". Talán ha nem ígérgetne ilyesmit! Akkor mindenki azt kívánná, bár minél előbb jelenne meg a Kék szivárvány című munkája! P. E. SZABADTÉRI MŰTEREM PILISBOROSJENŐN Szobrok és gondok Léderer Tamás szobrász- művész pilisborosjenői kertjének csöndjét kala- pácsütések zaja Veri fel. Készülő műve nem fér a műterembe, az udvaron állnak a kövek, éppen a ház felé vezető út közepén lát neki a vésésnek. □ Min dolgozik? — kérdem tőle két kalapácsütés közben. — Egy első és második világháborús emlékművet készítek egy kis Zala megyei faluba — törli meg a homlokát, A kemény fizikai munka mellé a kánikula is besegít. Formálódó oszlop Szégyelltem magam, de csöppnyi örömet is éreztem, ahogyan a kedvesen haragos, idős urat hallgattam. Hány olyan helyen járok nap mint nap, ahol nemhogy ajánlják, hanem szinte titkolják értékeiket. ö pedig képes idejönni 77 évesen a faluja érdekében! Lelkes lokálpatrióta most is, ahogy egész életében az volt. A HÜBRISZ Amilyen közlékeny volt Tápiószecsővel kapcsolatban, olyan szűkszavú lett, amikor róla magáról kérdeztem. Nehezen ugyan, de sikerült megtudnom, hogy most van nyomdában második könyve — szeretné, ha még életében megjelenne, mondja —, amely a szecsői hagyományokról és a már-már elfeledett népművészet újjáélesztéséről szól. Lengyelfi Miklós írt hozzá szívbemarkoló előszót. A majd háromoldalnyi szöveget megkaptam, ebből idézek: „A idasz- nzikus tragédiák hősei különös emberek (...). sorsukat maguk jelölik ki ( ...) A hübrisz a köznapi ember számára érthetetlen, sőt egyenesen értelmetlen (...) Mert a köznapi embert a körülmények megalkuvásra késztetik (...) Mindezzel nem azt akarom mondani, hogy Ofella Sándort, e könyv szerzőjét tragikus hősnek gondolom. Még akkor sem, ha életútja többször tragikus mezsgyéken át vezetett. De hogy a klasszikus tragédiák hőseinek ereje — hübrisze — Szünidőben — érettségiről Történelemkönyvek írására még mindig nagyon nehéz rábírni a tankönyv- szerzőket — jegyezte meg Baranyi Károly, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közoktatási szakmai' irányítási főosztályának vezetője. A Borsányi György szerkesztette 1944—1990. Történelem IV. című, középiskolák negyedik osztályának második félévi anyagát tartalmazó tankönyvet —■ lektori véleményekre alapozva — intelligens reformkommunista könyvként jellemezte Bárány i Károly. Ezt a tárca, mint mondta, szakmai hibái miatt nem vállalhatja. Adott formájában nem is forgalmazzák. A középiskolák negyedik osztályai számára készülő tankönyvek közül a főosztályvezető nóvumként említette Rubovszky Péter Történelmi vázlatok című munkáját. Ez röviden, vázlatosan. tényszerűen ismerteti az anyagot, nagy szabadságot biztosít a tanárnak és a diáknak egyaránt. Az első félév anyagát tartalmazó kötet kézirata már ET, II TB elkészült, a második köteten még dolgozik a szerző. A könyvet a Tankönyvkiadó jelenteti meg. A Maecenas Kiadó gondozásában jelenik meg az az ugyancsak negyedikes középiskolai tankönyv, amely 1939-től 90-ig fogja át a magyar és az egyetemes történelmet. A könyvet készítő team munkáját Kál- lay István professzor vezeti. Nemeskürty István Mi, magyarok című, már korábban megjelent könyve történelmi olvasókönyvként lesz használatos a középiskolákban. A kötet, amely a honfoglalástól napjainkig öleli át a magyar történelmet, az Akadémiai Kiadó gondozásában jelenik meg. és a Művelődési Minisztérium anyagi támogatása révén a jelenlegi szép kivitelben és remélhetőleg a mostaninál olcsóbb áron kerül a diákokhoz. Kiss Éva—Pa- lasik Mária Történelmi szöveggyűjteménye pedig a XX. század magyar és egyetemes történetének legjelentősebb dokumentumaival ismerteti meg a diákokat. E felsorolás természetesen nem jelenti azt — húzta alá a minisztériumi főosztályvezető —, hogy a diákok csak ezekből a könyvekből tanulhatnak. Misszió — pénz nélkül Magyarok a földrajztudományért A Földrajzi Múzeumi Tanulmányok szerkesztőbizottsága július 30-án tartotta legutóbbi ülését Erden, a Magyar Földrajzi Múzeumban. A 11. számát készítik elő az 1985 óta létező kiadványnak. Hogy eddig tíz füzetük jelent meg, alkalmat ad a visszapillantásra. számvetésre, és a változtatás igénye is felvetődött. Dr. Kubassek János, a múzeum igazgatója, a tanulmányok felelős kiadója, még az ülés előtt elmondta: kezdettől máig a szűkös anyagi lehetőségek nehezítik munkájukat. Mindig minden szerzőjük, szerkesztőjük ingyen dolgozott, de a nyomdaköltség előteremtése sem kevés gondot okoz. A Földrajzi Múzeumi Tanulmányok tudomány- történeti kiadványok, a geográfia tudományának történeti értékeit, a magyar utazók felfedezéseit adják közre bennük. Céljuk, hogy elsősorban az ifjúságnak közvetítsék ezeket az értékeket, amelyek a magyarság önismeretének is fontos részei. Egy-egy számuk 1000 példányban jelenik meg, és a múzeumban árusítják. A legutóbbi, száznégy oldalas 10. szám érdekes cikke például, mely gróf Teleki Pálnak a földrajz tudományához való viszonyával foglalkozik, vagy amelyik Üj- Zéland „honfoglaló” magyar telepeseiről szól. A szerkesztőbizottsági ülést dr. Balázs Dénes, a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok főszerkesztője. vezette. Véleménye szerint mostani rovataik megtartása mellett a kiadványnak külsejében meg kéne változnia. Színes külső borítóra lenne szükség, és az irkafüzetet formázó összetűzés helyett olyan ragasztott kötésre, mely könyvszerű gerincet adna. Szebb, amellett tartósabb lapot vehetnének így kézbe az olvasók. Persze a megújulás többletkiadással jár. Talán bevételhez juthatnának, ha a borítólapokon megjelenő — ezentúl színes — képeket képeslapokként is forgalmaznák. Tarthatatlan a jelenlegi példányonkénti G0 forintos ár is. A 11. számban két témával foglalkoznak majd kiemelten: Körösi Csorna Sándorral és a Kaukázus- konferencia nyomán a Kaukázus-kufatéssal. Az elkészült tartalomjegyzék egyéb izgalmas munkákat is ígér: Hadobás Sándor: Herman Ottó 18S8. évi nor- végiai kutatóátja, dr. Balázs Dénes: Érd és környéke a katonai felmérések térképein, A magyar geográfusok és utazók emlékhelyei a Kárpát-medencében. Beszéltek az ülésen arról, hogy a Magyarok Világszövetségével meg kéne ismertetni a tanulmányokat — és a múzeumot. A külföldi magyarokat — talán párhuzamot érezve sorsuk és az utazók sorsa között — mindig is jobban érdekelte ez a múzeum, mint amekkora az érdeklődés körülötte itthon. Tovább kívánják építeni a kapcsolatokat a környező országok magyarságával, szerzőként is megnyerve a földrajz tudományával foglalkozókat, hogy tájékozódhassunk az ő e területen való ismereteikről is. (Nádudvari) gozik. Mikor mehet beteg- állományba? — Meghirdettük az állást, de a pályázati kiírás eredménytelen volt. A polgármesteri hivatalnak kéne a helyettesítésről gon- doskoni. □ A másik régi probléma az általános iskola ügye. Nagy vitákat váltott ki. hogy az alsó tagozat beköltözzön-e a faluszélen álló új épületbe, ahol a felsősök tanulnak, vacjy maradjanak a falu közepén, egy régi házban. Hogy döntöttek? Hová járnak a kicsik szeptembertől? — Ez az ügy is áll, az alsó tagozat egyelőre marad a régi helyén. De ha már szó esett az iskoláról, elmondom, hogy a testület megszavazta a hozzájárulást a tornaterem építéséhez. Ha minden jól megy, ősszel elkezdődhet az alapozás. Már szinte le sem merem írni, olyan közhelyszámba megy: Piíisborosjenőn is uborkaszezon van, aki teheti, nyaral, vagy ha nem, otthoni munkával tölti a szabadidejét. A legközelebbi kulturális program augusztus 20-ig várat magára — kivéve a folyamatosan látogatható folyosógalériu- beli kiállítást a művelődési ház és a. polgármesteri hivatal közös épületében. Augusztus végéig Pataky Mihály képei láthatók, a következő kiállító pedig Léderer Tamás lesz. Pachncr Edit □ Milyen környezetbe kerül a szobor? — Az első világháború után a falu iskolája és a plébánia között kialakítottak egy kis háromszögletű parkot, és „Hősök kertjé”- nek keresztelték. Ide, vadgesztenyefák és fenyők közé kerül az emlékmű. □ Tudom, egy művész nem szívesen beszél készülő munkájáról, mégis megkockáztatom a kérdést, hogy fog kinézni? Terveket ugyanis nem látok. ■— Nem szeretek vázlatokat készíteni! Egy két és fél méteres, budakalászi mészkőből faragott ószlop kerül a talapzat közepére, melyét kovácsoltvas borostyánleveles indák vesznek körül, és lugasszerűen ráhajlanak. Az oszlopon olvasható majd az elesett katonák névsora. Amíg dolgozik, körülnézek egy kicsit az udvarban. Már a kerítés és a kapu szokatlan formája is meglepi a látogatót, hát még az a hatalmas faszobor, amely a Védett madarak címet viseli. □ Nemcsak szobrászi „minőségében” kerestem meg, hanem mint a kulturális bizottság elnökét is — folytatom a kérdczőskö- dést. amikor leülünk a ház mögötti sziklakért tövében. — A művelődési ház igazgatónője veszélyeztetett terhes, de még mindig dől„Védett madarak” a kertben (A szerző felvételei) Ki kap ösztöndíjat külföldi tanuláshoz? A Művelődési és Közok- megével érkeznek a minisz- tatási Minisztérium csak tóriumba olyan szülői kéré- azoknak a külföldön tanuló sek, hogy a tárca járuljon magyar diákoknak tud ősz- hozzá gyermekük tandíjá- töndíjat adni, akik a kői- hoz, útiköltségéhez. Erre csönösségen alapuló állam- azonban a minisztériumnak közi egyezmények alapján nincs lehetősége, nyertek felvételt külország! Természetesen egészen felsőoktatási intézménybe más a helyzet, ha valaki h.i- — nyomatékosította Havasi vatalosan meghirdetett János, a tárca szóvivője. külföldi ösztöndíjra jelent- Az utóbbi két évben meg- kezik, s pályázatát a Maszaporodott a külföldön ta- gyár Ösztöndíj Tanács ked- nuló diákok száma — je>en- vezően bírálta el. Ebben az tette ki a szóvivő —, ugyan- esetben a költségeket a pú- akkor azt is hozzátette: tő- lyázat kiírója állja.
