Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-15 / 193. szám
Léderemé, mi van a kosárban ? (Folytatás az 1. oldalról.) vezetesebb eset, és sajátos módon a bűncselekmér > ekkor is a Csepel-szigethez kapcsolódott. Milyen motívumok lehetnek ezeknek a bűncselekedeteknek a hátterében ? Természetesen a szakembereket is élénken foglalkoztatják ezek a kérdések. Az 1925. január 6-án történt nevezetes gyilkosság anyagát (rövid leírást adunk a bűnügyről) dr. Dénes Sándor ezredes, a Rendőrtiszti Főiskola főigazgatójának általános helyettese, ismert kriminológus bocsátotta a rendelkezésünkre. A csepeli Duna-parton 1925. január 9-én néhány ruhadarabot találtak a járókelők: egy fekete kabátot, mellényt, valamint gumikesztyűt. A dolog még nem lett volna feltűnő, de a nyomozók összefüggésbe hozták egy másik lelettel. Pestszenterzsébetröl jelentették a rendőrségnek, hogy a Gubacsi híd alatt négy emberi bordát, és emberi belső részeket találtak. A gyerekek állati maradványnak vélték, és játszadoztak vele... Nagy erővel indult meg a nyomozás, a maihoz hasonló módszerekkel. Utánanéztek, hogy ki tűnt el azokban a napokban. Kiderült, hogy Kodelka Ferenc, gazdag budapesti kolbászgyáros nem tért vissza egy látogatásról a családjához. A vendéglátó Léderer Gusztáv 31 éves csendőr főhadnagy, fővárosi lakos volt. Eltűntek a kutyák Léderer Gusztávot az előző napokban jókora kofferekkel látták cipeked- ni. Ezek tartalmára, bár nem kérdezték róla, próbált magyarázatta' is szolgálni. Arról beszélt, hogy Franci nevű kedvenc farkaskutyáját Pestszenterzsé- beten elgázolta a villamos. A kutya kimúlt, és tetemét a Dunába akarja dobni. Akik hallották ezt a históriát, nagyon furcsának találták, és jelentették a dolgot a főhadnagy fölöt- tesének. A százados . érdemesnek találta utánanézni, hogy mi van a história mögött. Megállapította, hogy Léderernek három kutyája volt, de az utóbbi napokban valamennyi eltűnt a házából. Egyiket korábbi szolgálati helyére vitette. a másik kettőt sürgősen elajándékozta. Bármilyen furcsán is hangzik, de ezen az ebhistórián bukott le a főhadnagy. Amikor fölöttese megkérdezte tőle, hogy mi történt Francival, teljesen összeomlott, és csak ezt ismételgette : — Nem tehetek róla, nem én vagyok a bűnös! S ekkor megkezdődött a nyomban lefokozott és előzetes letartóztatásba helyezett főhadnagy kihallgatása. Valóban nem volt véletlen, hogy el kellett tüntetni a három ebet, hiszen aligha viselték volna vonítás. csaholás nélkül egy emberi áldozat feldarabolását, s az azzal járó vérszagot. A szép teles ég A gyilkosság indítéka nem gyűlölet volt, hanem anyagi haszonszerzés. A nyomozás kiderítette, hogy Kodelka Ferenc eltűnése előtt két nappal 100 millió korona kölcsönt kért testvéreitől, mert — mint mondta — Lédererék egy óriási üzletet tudnának neki szerezni, s e közös vállalkozáshoz kellene a hatalmas összeg. A kolbászgyáros végül 80 millió koronát szedett össze, s ezzel a pénzzel ment el Lédere- rékhez, akik régi ismerősei voltak. Az áldozat már régen szerelmes volt a főhadnagy szép feleségébe. A gyilkosság napján együtt vacsoráztak. majd a tiszt kijelentette, hogy szolgálati ügyben távoznia kell. A kolbászgyáros ott maradt éjszakára, és nem sejtette, hogy Mici asszony már előre odakészítette a mosdótálat. a gumikesztyűt és egyéb eszközöket ahhoz, hogy a gyilkosság után felÁremelés ellen nincs gyógyszer (Folytatás az 1. oldalról.) Gödöllő legnagyobb gyógyszertárából Hegedűsné ár. Tóth Anikó a következőket mondta. — A mi forgalmunk csak annyival emelkedett, amennyivel nyaranta minden alkalommal, mivel ilyenkor a kis patikák szabadságok miatt zárva vannak. Semmi nyomát nem látom, hogy a vásárlók hosszú távra készleteznének. Cegléd központi, állandó ügyeletet tartó gyógyszertárának vezetője, ár. Jós Miklósáé a következő véleményt mondta el: — Mivel nyár van, kánikula, reméltük, kevesebb lesz a beteg, a gyógyszervásárló. Nem lett igazunk, e héten meg különösen sokan megfordultak nálunk. A vény nélkül vásárolható gyógyszerekből fel tűnőén nagy volt a forgalom, aki eddig egy-két dobozzal vett, 4 VJfírtnn most ötöl-halot vitt. A receptre kiadott gyógyszerekből is több fogyott. Megjegyzem, a gyógyszerek ártámogatásának csökkentése nagyon rosszul időzített dolog. A patikában zömmel nők dolgoznak, családanyák, kisgyerekesek. A nyár nekünk ugyancsak nyár, mi is most szabadságolnánk, készítenénk a gyermekeinket iskolába. Ehelyett az árazógépeinket kell átállítani. Vác nagy patikájából Palotai Ferenc, a vezető így vélekedik: — Harmincszázaléknyival nagyobb a forgalmunk egy hete, mint tavaly ilyenkor. Minden gyógyszerből több fogy! Az ártámogatás megvonásának időzítését kifejezetten rossznak tartom. A recepteket figyelve azt tapasztaljuk, hogy az orvosok nincsenek erre a dologra felkészítve. Ha a jövő héten is kétszeres-háromszoros adagokat írnak fel, mint eddig, a betegek ugyancsak meglepődnek majd, ha száz forintokkal fizetnek többet, mint ma. if. í. darabolják a tetemét. Amikor Kodelka elaludt, Léderer előjött a kamrából, és agyonlőtte. Pénzét és ékszereit elvették, majd hajnali 5 óráig akkurátusán feldarabolták a holttestét. A vallomások szerint a fejét a Margit-hídról dobták a Dunába. A test többi részét Léderer kofferben vitte ki Csepelre. Ami már nem fért el a bőröndben, azt a padláson rejtegették. Halálos ítélet A rendőrség 22 darabban találta meg Kodelka Ferenc holttestét, a feje azonban soha nem került elő. Léderer Gusztávot, akinek múltjából a katonai ügyészség zavaros dolgokra derített fényt, kivégezték Az asszonyt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Ez volt az első nagy port felvert darabolós gyilkosság Magyarországon, melyről sajátos módon még egy kupié is született ilyen formán: „Lédererné. mit visz a kosárban? Ko- delkának keze, feje, lába..." Ügy látszik, bár a férfit ítélték halálra, a közfelfogás az asszony szerepét helyezte előtérbe. Milyen közös sajátosságai vannak a darabolós gyilkosságoknak ? Lapunk következő számában erről a témáról közlünk interjút dr. Dénes Sándor ezredessel. Gál Judit VAKON, FÉL KÉZZEL Elet a fény túlsó oldalán Rithnovszky Jánost egy író-olvasó, találkozón ismertem meg szülővárosában, Nagyliátán. „A fény túlsó oldalán” című, akkoriban megjelent könyvét mutatta be ismerőseinek, egykori osztálytársainak, barátainak. Elképedve hallgattam történetét, olyany- nyira, hogy a csodálkozásból mostanára alakult ki a szándék; ezt az embert be kell mutatni olvasóinknak is. Személyesen kerestem hát, mondaná el, milyen az élet ott, a fény túlsó oldalán. KLINIKAI HALÁL Mert Rithnovszky János többszörösen megjárta a poklok poklát. Huszonegy éves korában tragikus bal- 'eset érte: sorkatonai szolgálata idején mindkét szemére megvakult, elveszítette bal kezét, hallása a minimálisra csökkent. Negyven esztendővel ezelőtt élet és halál között lebegett. Két percig a klinikai halál állapotában feküdt kórházi ágyán. Amikor aztán eloldalgott a halál réme. akkor ott maradt a sötétség, körülvették a kétségek, kérdések. „Mit kezdjek így magammal ? Egy kézzel? Vakon? Süketen? Hogyan áUhatom meg a helyemet? Lehet egyáltalán még HELYEM a többiek között? Lehet így élni? Akarjak?! De miért?" ÚJRA SZÜLETETT Felrémlett benne a gyermekkor riasztó látványa: idős parasztember botorkál a földes járdán, felesége karjába kapaszkodva. Magát látta, s megborzongott. Három hétig tartó álmatlan éjszakák, vajúdó, fénytől elzárt nappalai után megfogalmazódott benne az újjászületés igenlése. akarása: „Azért sem adom fel, kivágom magamat!" Rithnovszky János napról napra óriási erőfeszítések árán újraformálta önmagát, amihez szerencsére mindig talált segítőket, partnereket. Sárának elnevezett fogantvús botjával újra tanult járni, közlekedni. A beszéd, a hangok jelentőségének felismerésével kialakította az emberi kapcsolatteremtés számára eddig ismeretlen módszereit. Megházasodott, többször tragikusan egvedül maradt, de mindig volt ereje újrakezdeni. Egyetemeken diplomákat Augusztus 19-e a határideje annak, hogy az ön- k or mány za t o k beny ú j tsák igényeiket a céltámogatásokra. Ezzel kapcsolatban tartott Ny Urai Edit. a Belügyminisztérium főosztályvezetője sajtótájékoztatót. A tájékoztatón elhangzott: a céltámogatás olyan kiegészítő rendszer, amelyet normatív módon, alanyi jogon kapnak az önkormányzatok különféle beruházásokra. fejlesztésekre, rekonstrukciókra. Az igényeket a kormány bírálja el. hogy azok megfelelnek-e a törvényben meghatározott követelményeknek, majd az Országgyűlés tételesen dönt a kért támogatásokról. Az elmúlt két évben elsősorban a már korábban beindított beruházások kaptak ilyen támogatást, mivel ekkor került sor a korábban megyei hatáskörbe tartozó rendszer átalakítására országossá.^ A kormány júniusban hagyta jóvá az idevágó törvény tervezetét, s az előreláthatóan októberben kerül az Országgyűlés elé. A cél- támogatásokra élőirányzott összeg az 1991. évi 6,2 milliárd forinttal szemben 1992-ben 16,6 milliárd forint lesz. Olyan híresztelések is elterjedtek, amelyek szerint a kormányzat úgy kíván „takarékoskodni”, hogy igen rövid időt — a júniusi kormánydöntéstől augusztus 19-ig — ad az önkormányzatoknak igényeik bejelentésére. Nyitrai Edit elmondta: az igénybejelentés nem azonos a beruházási tervek elkészítésével, mivel az utóbbiakat már jóval előbb el kellett készíteni ahhoz, hogy az illetékes önkormányzót tisztában legyen azzal, mennyi céltámogatásra van szüksége. Továbbá a céltámogatás alanyi jogon jár, tehát a kormány nem ..takarékoskodhat" vele. hanem a törvény értelmében köteles azt az ön- kormányzatok rendelkezésére bocsátani — cáfolta a vádakat a belügyminiszté- 'riumi főosztályvezető. A céltámogatások igénybevételévé) megvalósuló be- ru házásokhoz egyébként önkormányzati hozzájárulás is szükséges: egy település megfelelő vízellátásának a kiépítéséhez akár 90 százalékos támogatást is lehet kapni, míg egv iskolai tornaterem felépítését mintegy 60 százalékban kell az önkormányzatnak fedeznie. Azon települések számára, amelyek nem rendelkeznek megfelelő anyagi erőforrásokkal, kiegészítő keretet hoznak létre, amelyet azok vehetnek igénybe, akik rajta vannak a hátrányos helyzetű települések listáján. szerzett, engedéllyel egy időben két szakot is végzett. Bekapcsolódott a Vakok Szövetségének munkájába, irodalmi együttest alapított, irányít. Tagja volt a DISZ-nek, 56-ban forradalmi bizottságban tevékenykedett. A vakvezető kutya kezdettől fogva legfontosabb, legnélkülözhetetlenebb társának számít. Ott van minden pillanatában, életének minden zegében-zugában. Kísérletezik, összegyűjti tapasztalatait, ennek alapján 1961-ben megírta „A vakvezető kutya kiképzése” című könyvét. Hosszú Idő óta akkoriban ez volt az országban az első ilyen szak- könvv. Két év múlva már azt is elhatározta, hogy meg kell szervezni a vak- vezetőkutya-képző iskolát. Személyesen látott az óriási munkához, a támogatások megszerzéséhez. Nem tagadja — miért is tenné? —, hogy a KISZ-től kapott legtöbbet a csepeli létesítmény felépítéséhez. Az intézmény azóta is működik. KÖNYVET ÍRT Az alapító elmondása szerint, nem egyszerűen vakvezető kutyák képzése lehetséges itt. A sérült embereket szolgáló szociális munkakutyák okítására ai- kaJmas, ahonnan a vakok mellett siketeknek, mozgássérülteknek ugyancsak képezhetnek ki négylábú segítőtársakat. Rithnovszky János most újabb könyvet írt, amelyben természetesen egyik főszereplő a kutya, Triton, a tízéves óriás. Aki napon-’ 1a elkíséri gazdáját munkahelyére. Mert Rithnovszky János szinte kezdettől fogva dolgozik, pénzt keres: a TIT és a Gondolat Kiadó telefonközpontját kezeli. „Amikor megvakultam, akkor egv dolgot tudtam: vak koldus nem akarok lenni!' Könyvében leírta, beszélgetésünk alkalmával elmondta, hogy valójában milyen az élet a fény túlsó oldalán. — Ezt a könyvet alapműnek szántam — jelentette ki. Azok részére, akik sérült emberekkel foglalkoznak : hogy ezáltal is közelebb kerüljenek a meglevő pszichikai buktatókhoz, ami minket körülvesz, jellemez. (tóth) Monor Város Polgármesteri Hivatala felvételt hirdet felső- vagy középfokú épületgépészi végzettségűek számára, műszaki ügyintézői munkakör betöltésére Havi illetmény: a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. törvény szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben, részletes önéletrajzzal, az iskolai végzettséget igazoló diploma másolatával és érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal, a polgármesternél vagy a személyzeti ügyintézőnél. MONOR VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA felvételt hirdet felsőfokú magasépítői végzettséggel és megfelelő gyakorlattal rendelkezők számára építéshatósági ügyintézői munkakör betöltésére Havi illetmény: a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. törvény szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben, részletes önéletrajzzal, az iskolai végzettséget igazoló diplomamásolattal és érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal, a polgármesternél vagy • személyzeti ügyintézőnél. Önkormányzatok céltámogatása Cáfolták a vádakat
