Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-08 / 187. szám
SÜL A PÉK Hőhullámban fuldokolva ÉRD IRODMmRDS LEHETNE Budapest szerény szolgája Már hetek óta tart a kánikula. Azok, akik tóparton vágj' a hegyekben vészelik át, könnyebb helyzetben vannak. Sokunknak viszont ilyenkor is dolgoznia kell. Természetes mozdulattal emeljük le a boltok polcairól a kenyeret, mert meleg ide vagy oda, azért bizony, legalább estére megéhezünk. Arra pedig kevésbé gondolunk, hogy valakik ezt megsütötték — álltak a kemence mellett, úgy hatvan tok körüli hőségben — és gyúrtak, dagasztottak 1 Ahogy Sztankovics Lajos és fitt// István is tette, a Dunake- nyér Rt. dunaharaszti 1. vizemében. Vagy száz mázsa harapnivaló készült el üt pénteken. Kicsit távolabb serfőzde épül. Ha minden jól alakul, szeptemberben átadják, bár ez nem sokat enyhít az ácsok hőérzetén. Fönn is csak meleg van, a tűző napon ki tudja, hány fok. Ha kevés a vendég, a forróság is elviselhetetlenebb. Erre gondolhatott a butik tulajdonosa, amikor locsolókannával „felfegyverkezve'’ megöntözte a bolt környékét. Szemók Ferenc cifra autóján az Eszkimó jégkrémet teríti — azaz, szállítja az üzletekbe. A kocsiban csak úgy áll a hőség. Némi enyhülést az ad. ha a hideg krémet tartalmazó kartondobozt magához ölelve viszi be az eladóknak. igaz, ez csak néhány percig tart, azután ismét várja a forró autó. A napfény, az út. no és az újabb helység. Dolgoznak. Mi pedig vesszük, és esz- szük, a kenyeret és a fagyit. a sört. az üdítőt Mert meleg van. Nekik is. nekünk is. Az. élet, meg a nyár már csak ilyen. Kinek ez jut, kinek az. Azért a kánikula egyforma ... (Hancsovszki János felvételei) A kétezer esztendős múlttal büszkélkedő Érdnek ma közel ötvenezer lakója van. Negyedszázaddal ezelőtt Európa legnagyobb falujaként emlegették, mivel közigazgatási értelemben akkor még valóban község volt. Várossá nyilvánítása után az ország legnagyobb alvóvárosa lett, míg manapság a főváros szerény, mostohán kezelt szolgájaként lehetne legjobban jellemezni a hatvannégy négyzetkilométernyi köz- igazgatási területű települést. Amikor a húszas évek elején elkezdték parcellázni az egykori Károlyi-birtokot, még senki sem gondolt arra, hogy a budapesti kispolgárok üdülőfalujából négy évtized után egy középváros lesz, melynek lakói jórészt a fővárosban dolgoznak. M Hogyan viseli Érd ezt a kiszolgáló szerepet? — kérdezem T. Mészáros András alpolgármester tői. — Nehezen, de erre röviden nem lehet válaszolni. Egy ötven év alatt kialakult helyzetet kellene a mai kórhoz igazítani, s ennek jóformán semmifé^ le feltétele nincs meg: legkevésbé az anyagiak. Hozzávetőleg huszonötezer munkavállaló lakik a valósban, ebből húszezer Budapesten dolgozik. Az állampolgárok gyerekei nálunk járnak iskolába, ha betegek, itthon gyógyíttat,- ják magukat, természetesen Érden kell nekik a víz, a csatorna; a gáz, a villany, s a városnak kell koordinálni még a bejárók autóbusz-menetrendjét is. Az is kellemetlenül érint bennünket, hogy az ingázók hazafelé jövet rendszerint bevásárolnák, ami csökkenti városunk kiskereskedelmi forgalmát. Nem tarthatjuk oda a kalapunkat a fővárosnak, hogy mi a város fejlesztésével tulajdonképpen Budapestet, a Budapesten dolgozókat szolgáljuk ki. Tesszük a dolgunkat, próbálkozunk például Önerős kommunális beruházásokkal, s ez hellyel-közzel be is vált. Megbeszéljük a lakókkal. hogy az út portalanításának, a csatorna, vagy a telefonkábel lefektetésének felét állja a város, a másik felét pedig fizessék ki ők saját zsebből. Mivel a munkanélküliség is nálunk csapódik !e — úgy tudom, a munkaerő-gazdálkodó irodának manapság olyan háromezer kartonja van, i jóformán valamennyi, a fővárosból elbocsátott dolgozó —, nem valószínű, hogy az ilyen típusú beruházásokat folytathatjuk. ■ Ügy hírlik, a következő költségvetési évben a személyi jövedelemadónak már csak harminc százaléka marad a behajtás helyén. Mit szólnak ehhez önök? — Nagy érvágás ez nekünk. Az idén háromszáz- huszonnégymillió forintot tett ki az említett összeg,, amelyet szinte kizárólag fejlesztésre fordítottunk. Ha csak harminc százalék marad itt. jövőre az száz- kilencvennégymillió forint lesz — ugyanannyi munkavállalóval számolva —, tehát hiánvzik majd százharmincmilliónk. Ez az úgynevezett „hozzátett pénz”, amivel támogattuk, támogatnánk az önerős kommunális beruházásokat. Ha valóban harminc százalék marad itt, ■nem tudom, honnan vesz- szük elő a hiányzó pénzt. Mivel az újonnan alakúit városi vállalatok kicsik, nem tőkeerősek, a háromezrelékes iparűzési adóból sem sokra számíthatunk. öt-hat évvel ezelőtt még el tudtuk érni. hogy a Dunai Kőolajipari Vállalat hozzájáruljon egy-egy iskola. óvoda építéséhez, ma már ez sem megy. A cég Százhalombattán fizeti az iparűzési adót. s ezz.el úgy gondolja, mindenfajta kötelezettségének eleget tett. ■ Hallani manapság az önkormányzati vállalkozások megszervezéséről. Önök nem kísérleteznek ilyesmivel? — Igen is. meg nem is. Nagyon felemás a helvzet. Az önkormányzat hatóság, a vállalkozás meg vállalkozás. Van a városban egy jól működő kft., a PÁRA, ebben van tízszázalékos részesedésünk. Most folyik egy furcsa ügy. A kft. részben engedély nélkül felhúzott egy épületet, fennmaradási engedélyt kell kiadnunk, de ez jelentékeny büntetéssel jár. Tehát megbüntetjük magunkat a tíz százalék erejéig. Nem egyértelműek az ide vonatkozó jogszabályok, nem is csodálkozom rajta, hogy az önkormányzatok nem lelkesednek a vállalkozásokért. ■ Ezt a kellemetlen anyagi helyzetet nem próbálják meg valamivel feloldani? — Van egjy tervünk, ami — úgy tűnik — megnyerte a képviselő-testület tetszését. Arra gondoltunk, hogy Erden amolyan iroda varost, képviseleti székhelyeket kellene kialakítanunk. A jövő év végére lesz tízezer telefonvonal, ami jó bázist biztosít. Az az elképzelésünk, hogy kerítünk valahonnan százmillió forintot, és viszonylag alacsony kamatra kikölcsönözzük azoknak a háztulajdonosoknak, akik vállalják, hogy megnagyobbítják házukat, építenek hozzá egy-két szobát, fürdőt, teakonyhát, biztosítanak parkolási lehetőséget. így elérhetnénk. Hogy képviseleti irodákat telepítsünk a városba, hiszen a budapesti bérleti díjakat hovatovább nem lehet megfizetni, és Érden még közlekedni is lehet, nem úgy, mint Budapesten. Ez a terv szép. de egyelőre meg valósíthn inti annak tűnik, mert nagyon magasak a hitelkamatok. Ha vállalná az állam a banki kamat és az általunk alkalmazott kamat közötti különbséget, akár egy fél év alatt megszervezhetnénk az egész vállalkozást.’ Ez nagyon sokat jelentene Érdnek, mert az e.gy-kétszáz iroda alkalmazottai itt vennék igénybe a legkülönbözőbb szolgáltatásokat. Gondolkodunk azon is, hogy olyan képviselő-testületi rendeletét hozunk, miszerint a városi nagyberuházásokat azok a vállalkozók kapják, akik a hasznukból két-bá- rom százalékot hajlandók visszaadni a városnak. Íme néhány életrevaló gondolát Érdről, árról az Érdről, amely legyen bármilyen közel is a fővároshoz. szolgálja azt bármi- íven híven ' is, esak-rsak kiesik .a kormányzat látószögéből. Hegyes Zoltán öerrvlt Minden pala gyűri áront Osztrák lambéria, csiszolt, csomagolt, 520 Ft/nm áfa. Elemit Épitőanyag-kereskedés, Balatonfüred, Noszlopy u. 3. Tel./fax: (86) 43-341. KW# MAfíA IKMN „ />„ nr, r, az ? c&s:ss:,. c <<S úyrrtAQj>z, Ahon,j>u Fzí, U ho .rééfr.f A). Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. f l&j~Cegléd, Itvdai út 33. . ■Cegléd, Pesti út <57. Cegléd, Szent Imre herceg u.17 Nagy kóla, Petőfi S. u. II. Tápiószele, Juhász K. tér 1. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. Cl. Tápiószecsö, Dózsa Cy u. 25, Tápiógyörgye, Ady F. u. 54. Karmos, Jászberényi út (67. iacter eglédi út 10. Jászkarajeno, Néphadsereg u. 61. I ápió szeri tmárion, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. & a: rr.-rm^eK-f-e^yeeeK. Aranygallér
