Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-01 / 181. szám

• • 1» _ _ GODQLLOI XIX. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1092. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Célba ért a repülő nyíl Az örök szerelem Autó a divat! — kürtölte világgá az örökzöld igazsá­got egy sláger talán évti­zedekkel ezelőtt. Magam is autóval — egy taxiban — utaztam a minap a divat után Gödöllőn. Amikor azt mondtam a vezetőnek, hogy Rigó utca, automati­kusan kérdezett vissza: Pa­tties Autóház? Megjegyzem: Wartburg­ban utaztam. Patócs László pedig évtizedek óta a Sko­da szerelmese. Az autósze­relő kisiparos ezt a márkát javítja, olyan hírrel, hogy más márkák birtokosai is ismerik. Na de mi lehet az üzlet ma a Skodában, amikor mindenki a nyugatibb autókkal álmodik? Amikor meghallottam a számot, hány Skoda is fut útjain­kon, már megértőbb let­tem. Százötvenezer cseh autóról van szó, amit szer­vizelni is kell időnként. Nos, így jutottam el a mester birodalmába, aki — mióta megismerkedett a Nyugattal — arra töreke­dett; hogy ~ „honosítsa” a fejlett országokban tapasz­taltakat. Ha valami új le­hetőség nyílt, belevágott. H)68-ban az első Skoda márkaszervizben dolgozott, 1982-ben önállósította ma­gát. A kilencedik volt az országban, aki garanciális szerződést kötött a néhai Merkúrral. Szervizében először egy, majd kettő, ma pedig hét. állasban „műtik” a repülő nyíllal jelzett négykerekűeket. Most pedig, hogy a piac- gazdaság betört a Kárpát­medencébe is, nagyszerű lehetőség nyílt előtte. Az Auto Hungária Kereske­A Forman csomagtartójában — kis túlzással —- kem- pingezni lehet (A szerző felvételei) del mi Kft. — a Porsche Hungária leányvállalata­ként — kizárólagos joggal importálja a Skoda gépko­csikat és a gyári alkatré­szeket. A cég az év végére mintegy harminc kereske­désből és szervizből álló márkaképviseletet kíván létesíteni Magyarországon. Az első hivatalos márkake­reskedés Gödöllőn nyílt meg a napokban, a Patócs Autóházban. Az iparát közben jármű- és gépke­reskedő tevékenységgel bő­vítő Patócs László megnyi­tószavai után Borbás Ba­lázs, az Auto Hungária ügyvezető igazgatója ecse­telte, miért is bíznak a tu­lajdonosban. Az ünnepsé­gen jelen voltak dr. Gémesi György polgármester, vala­mint a pénzügyi kapcsolatok — a Budapest Bank, a Merkantjl Bank és a Mer­kantil Car — képviselői is. Az autóház természete­sen nemcsak értékesíti a Skodákat — a Favoritot, a Formant és a Pick-up kis­teherautót —, hanem min­den elképzelhető szolgálta­tást is nyújt, alkatrész­árusítástól a zöld kártya „kiosztásáig”. Ügy tűnik, Patócs László a messzebb vezető utat választotta, amikor úgy döntött, hogy csak a szabó dolgozik ho­zott anyagból. ( Mert ugye még ismerős, hogy itt-ott az autótulajdonosra bízzák az alkatrészbeszerzést.) Ami pedig a Skodákat il­leti, egy évig szünetelt a behozataluk, s most már az időközben Volkswagen-ér- dekeltségű gyárból érkez­nek — számtalan újdon­sággal — a kocsik. A múlt­ra már csak az embléma emlékeztet. A legújabb változatból, a Formánból még csak nvolc-tíz példány fut a honi utakon. B. G. LOVARDA UTCA Emlékszoba Ambrus Zoltán Gödöllőn címmel jelent meg beszél­getés az író-esztéta unoká­jával, dr. Fallenbüchl Zol­tánnal a Pest Megyei Hír­lap hatodik oldalán július 28-án. Többek érdeklődését felkeltette az írás, melyből kimaradt, hol található a ház, amelynek udvarán mellszobor áll, bent pedig emlékszobát is berendez­tek. Talán a gödöllőiek sem tudják, hol keressék, de egy budai telefonáló is érdeklődött. Nos, a , ház — mint említettük — nem abban az utcában áll, ame­lyet Ambrus Zoltánról ne­veztek el, hanem a kastély­hoz közeli Lovarda utcá­ban. Egy hónapos szünet után, augusztus első hétfőjén, 3-án ismét megtartja ösz- szejövetelét a Gödöllői Ké­zilabda Baráti Kör. Napi­rendjén a csapat háza tá­ján bekövetkezett lényege­sebb változások, a második Szent István Kupa előké­születei, a klub helyzete és kilátásai szerepelnek. Aszály A téma a folyosónkon „hever”. Az épületben — amelyet legegysze­rűbben még mindig a volt járási hivatalnak neveznek — egyebek mellett a munkanélkü­liekkel foglalkozó iroda kapott helyet. Tudvale­vő, hogy napjainkban nincs olygn sor a vilá­gon. amely hosszabb lenne az itt várakozóké­nál. Fis ezeknek az em­bereknek több mint egy éve koedukált mellék­helyiségük van. FIárom hete pedig víz sincs benne! Lehet, hogy az illetékes valahol most strandol. Remélem, csuklik. —ZS —V Táltos alapítvány T ehetségesek művelődéséért A Táltos Gödöllői Gyer­mek- és Ifjúsági Művelő­dési Alapítvány dr. Ujj Béla kezdeményezésére 1990. májusában jött létre gödöllői tehetséges gyerme­kek támogatása, illetve a még fel nem tárt tehetsé­gek felkutatása, és szá­mukra művelődési lehető­ségek nyújtása céljából. Az alapítványt a Petőfi Sándor Művelődési Köz­pont 150 ezer, a Gödöllői Városi Tanács 100 ezer, a Budapest Bank 100 ezer, az MN Gödöllői Gépgyár 15 ezer, a Gödöllői Városgaz­dálkodási Vállalat 10 ezer, Körösfői László 10 ezer és a Magyar Szocialista Párt ötezer forinttal hozta lét­re. Az alapítvány alaptőké­je nem felosztható, annak kamatjövedelme szolgál a felosztható pénzalap for­rásául. Ez az összeg az idei esztendő elejéig 120 ezer forint volt. A Táltos alapító okirata szerint a támogatás nem lehet pénz, csak a művelő­dési célt szolgáló szolgálta­tás megvásárlása. Ennek szellemében az alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy ebben az évben két­féle támogatásra fordítja a kamatjövedelmet. Az egvik egy tehetség- gondozó képzőművészeti tá­bor. A gödöllői általános is­kolákból kiválasztott nyolc tanuló és két középiskolás egy hétig egész napos fog­lalkozásokon vett részt a Szocialista Párt Ady sé­tányon lévő helyiségében Hegedűs Andrásáé rajz- szakos tanárnő irányítása mellett. Az ügyes, tehetsé­ges alkotások — rajzok, grafikák, akvarellek — a helyszínen kiállítva jelen­leg is megtekinthetők. A másik fajta támoga­tás egyének, vagy gyér- mekközösségek művelődési célú tevékenységének segí­tése. E kategóriában sok pályázat érkezett be. A gö­döllői gyerekek széles körű érdeklődésére jellemző, hogy számitógépes, irodal­mi, csillagászati szakkör ugyanúgy szerepelt a pá­lyázatok között, mint nép­viseleti gyűjtőmunka, kör­nyezetvédelmi kutatás, ön­álló irodalmi tevékenység, vagy nyelvtábori részvé­tel. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat, aki fontosnak tartja és segíteni akarja a gödöllői gyerekek tehetsé­gének a kibontakoztatását. A támogatás az adóalapból leírható. Felvilágosításért a Petőfi Sándor Művelődési Központ vezetéséhez lehet fordulni. K. L. Középkori falak között Csembalóhangverseny Jövő vasárnap folytató­dik az egyházzenei hang­versenysorozat Hévízgyör- kön a helyi művelődési ház szervezésében. A helyszín ezúttal a középkori temp­lom lesz, melyet néhány évvel ezelőtt példaszerű összefogással állítottak helyre a Galga mente ki­Csinos csomagok a Pick- upben GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. 0 Munkatársak: Pillér Éva és Hidi Szilveszter. 0 Posta­cím : Gödöllő, Pf. 14. Z100. Telefax és telefon: (28) 20- 7S6. 0 Szerkesztőségi foga­dóóra : hétfőn 10-től 13 órá­ig. 0 Hirdetésfelvétel: mun­kanapokon 8.30-íól 13 óráig a szerkesztőségben.' 10 V alamikor az ötvenes években láttam az utolsó működő cséplőgépet. A kisparaszti gazdaságok­kal együtt ez is megszűnt, helyét átvette a kombájn, amit mi akkoriban „saját lábán járó, önmagát etető szörnynek” neveztünk. Nem akartam hinni a szemem­nek, amikor egy múzeum­ba illő cséplőmasinát lát­tam a Jászságban. Igaz, nem működés, hanem von­tatás közben. A magamkorú, hatvanon túljutott férfi szívesen idé­zi fel ifjúságának élmé­nyeit, nem csoda hát, hogy azonnal a régi cséplésekre gondoltam, meg az etetők­re, a kévevágókra, a szal­mahordókra, akik port nyeltek és vályogot köptek a betakarítás emberpróbáló munkájában, a július­augusztusi napok vizet for­raló hőségében. A cséplőbanda a ke­mény, munkabíró, ám egy­másnak a tiszteletet mindig megadó férfiak és nők cso­portosulása volt. A ban­datagokkal még a kopogó fagyok idején megkötötte a bandagazda, — erős, százeszű és nyomós szavú ember volt — a szerződést. Különben ő sem csak a rangot viselte, hanem dol­gozott is. Ö állt a gép fa­ránál, ahol vasszájakon ömlött zsákokba a csépel- mény. Segített mázsára rakni a pirosán meleg bú­zát, s beírta kockás füze­tébe a lemért mennyiséget. Ma biztosan vállalkozónak A cséplöbanda Hangyaként dolgoztak neveznék, mert ő szervez­te a munkát, mozgatója volt a munkafolyamatoknak, és vigyázott a rendre, fegye­lemre, igazságra és tisztes­ségre. Igaz, a feladatkörö­ket nem neki kellett kita­lálni, hiszen a gép kiszol­gálásának természetes kö­vetelései voltak. . A gép például gépész nélkül halott vastömeg, ezért érthető, hogy cséplés- kor az első ember a gépész úr. Ha ura a szakmájának, megérdemli a becsületet. Ha lelket tudott csiholni az értetlen gépbe. Mert az nem állat. A megrokkant, lusta, csökönyös állatot os­torral, villanyéllel lábra lehetett állítani. A meg­rokkant, lelkét vesztett gé­pet hiába ütik a nagyka­lapáccsal. A gépész tiszte, hogy vá­ratlanul adódó hiba miatt ne ácsorogjon a gép, s mellette az emberek, a banda. De a gépész ügyelt arra is, hogy az etetők ará­nyosan szétterítsék az ete­tőnyílásba eresztett kévét. Hogy ne gombóc módjára kapkodják el a verődobok, mert akkor rángat, szaggat a gép. Gyerekként sokat néz­tük a cséplés csodálatosan szervezett ritmusát, tempó­ját. A kévevágó lányok hajlongását, a kévét. haji- gáló legények megfeszülő izmait. A gép zúgása hol biztatott, hol elandalított, de a banda tagjai, mint a hangyák, dolgoztak. A bandagazda a félré­szesek segítségével aggat­ta fel' a zsákokat a gép faránál. Egyikbe-másikba belenyúlt, élvezte a meleg szemek áramlását. A teli zsákot megemelte, megráz­ta, bekötötte. A zsákolok a gazda kívánsága szerint hordták a padlásra, a kam­rába a feszülésig telített zsákokat. Vállon vitték, falétrán a padlásra. Mi­csoda erő kellett hozzá! A kazalrakpk a bölcs öregek közül kerültek ki, mert ehhez a munkához inkább tapasztalat, mint erő szükséges. A legporo­sabb munkát a pelyvaka- parók végezték. Az ebéd — nekünk, le­selkedő gyerekeknek — úgy tűnt, olyan, akár egy kisebb lakodalom. A csép­lőgéphez tartozó kis tűzol­tófecskendő slagjával le­verették a bandatagok egy­más hátáról, melléről a port, s mintha véletlen lett volna, az ebédhozó lányok, asszonyok is kaptak az el­tévedt vízsugárból. Ügy visítoztak, mint húsvéti locsoláskor. Aztán előke­rült a csirkebecsináltleves, a sült hús, meg a tejfölös uborkasaláta, a pampuska, és végül a savanyú, szó- dás bor. A gépész megtörölte a gazda asztalánál a száját. Begyújtották a traktort, s fordult annak kereke. Azon az óriási szíj, amely átvitte a lö ló erejét a cséplőgép főtengelyére, amelyről százfelé szaladtak a kisebb szíjak, a törek- polyva-, szalmarázőkra, rostákra, magemelő kana­lakra, ventilátorokra. Pörgött a gép. Az etető enni adott neki. Meglas­sult kicsit a forgás, a haíg lejjebb szállt. Olyan volt, akár egy óriási orgona mélységesen szép muzsiká­ja. Ha ez a hang szalado- zott, sok reményt reptetett. Volt mit csépelni, s ezer reményt adott arra, hogy lesz mit enni. Kerül az asztalra az imában kért mindennapi kenyér. 11 ány éve már ennek? Talán fél évszázada, hogy láthattam a működő, kévét evő, port okádó óriá­si gépet, és körülötte a szenvedő, ám a minden­napiért mégis boldogan dol­gozó embereket. Fercsik Mihálv emelkedő művészettörté­neti értékeként. A távoli évszázadok em­lékét sugárzó falak között Ella Péter csembalómű­vész ad koncertet augusz­tus 9-én 17 órától. A mű­sor: Bach D-dúr toccata, Telemann 4 fantázia olasz stílusban, Bach G-dúr fran­cia szvit és Telemann 4 fantázia francia stílusban. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel var­nak, a belépődíj 60 forint. Veresegyház Szent István Sakk-kupa A veresegyházi Kéve Kisszövetkezet augusztus 20-a tiszteletére Szent Ist­ván Sakk-kupa versenyt írt ki, meghívásos alapon, tíz amatőr sakkozó részé­re. A tornát körmérkőzé­ses rendszerben bonyolít­ják le, tehát minden játé­kos kilenc alkalommal bi­zonyíthatja tudását. A körmérkőzéseket a székház udvarán álló nagy diófa alatt rendezik meg. Az első játéknap augusz­tus 7., péntek. A továbbiak­ban péntektől vasárnapig sakkoznak a kupáért, az első két napon 18 órától 22-ig, vasárnaponként 9-től 20 óráig. Az ünnepélyes díjkiosz­tás augusztus 20-án dél­után hat órakor lesz — ek­kor egy nagymester szi­multánt játszik a tízekkel. Az első díj a vándorserleg, a győzt«s nevének bevésé­sével. Akinek harmadszor kerül rá a neve, végleges tulajdonosa lesz. Ezenkí­vül még két díjat adnak ki. A verseny valamennyi résztvevője a Kéve szep­temberi kiállításának dísz­vendége lesz. —kas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom