Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-07 / 186. szám

TOK HEL TETT RÉCiÓ Vastagabb lesz a boríték az oktatók zsebében (Folytatás az l. oldalról.) ferenciálásra, a művelődési minisztérium azt szeretné,, ha a bérfejlesztést diffe­renciálás nélkül osztanák szét. Dobos Krisztina he­lyettes államtitkár azt je­lentette be a sajtó képvi­selőinek, hogy a művelődé­si és közoktatási miniszter — élve az 1991. évi XX. törvény 99. szakaszában biztosított jogkörével, idén szeptember 1-jei hatállyal, regionális oktatási köz­pontokat alapít a köztársa­sági megbízottak székhe­lyén. A közoktatási törvény tervezetében korábban te­rületi oktatási központ (TOK) megnevezéssel sze­replő ROK a minisztérium felügyelete alatt működő költségvetési szerv, amely igazgatóságból és a régió pedagógusaiból választott testületből áll. Az igazga­tókat pályázat alapján a kultuszminisztérium he­lyettes államtitkára nevezi ki. Egyúttal bejelentették, hogy a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium pá­lyázatot hirdet a regionális oktatási központok igazga­tói tisztének betöltésére, amelyre augusztus 7-től kezdődően, 30 napon belül kell jelentkezni. Pályázati feltételek: egyetemi vég­zettség, 10 éves szakmai gyakorlat, angol, német vagy francia nyelv tárgya­lási szintű ismerete, publi­kációs tevékenység. A pá­lyázathoz kézzel írott, rész­letes szakmai önéletrajzot is csatolni kell. Benyúj­tandó még a diplomák, ok­levelek másolata, egy-egy ajánlólevél a köznevelés területén működő két köz- tiszteletben álló személy­től, továbbá a pályázónak vázolnia kell közoktatás­politikai elképzeléseit, a régió helyzetére vonatkozó elemzéseit, a tervezett munkamódszereire vonat­kozó koncepcióját, vala­mint fontosabb publiká­cióinak jegyzékét. A pályá­zatokat az MKM közokta­tási helyettes államtitká­rának titkárságára — 1884. Budapest, Pf, 1. — keli be­nyújtani. A szóvivő bejelentette még, hogy a tárca elhatá­rolja magát a Soros György személyét ért min­denféle támadástól. A mi­nisztérium és a Soros-ala­pítvány között az eredeti­leg 10 évre szóló megálla­podást felülbírálták és fel­bontották, de a tárca to­vábbra is partnerének te­kinti a Soros-alapítványt a magyar kultúra ápolásá­ban. MUNKACSOPORTOK HÉT „Az Együttesért” kitüntetés A kétkulcsos áfa és az iufláció Az állami bevételek szer­kezetében jövő évre ter­vezett egyetlen alapvető változás a kétkulcsos áfa bevezetése. Enélkül a gaz­daságban zajló pozitív fo­lyamatok hatására az inf­láció akár 10-12 százalék­ra is mérséklődhetne, így azonban nem lesz keve­sebb 17-18 százaléknál — állítják a pénzügyminisz­tériumi előterjesztés ké­szítői. A tervek szerint, a je­lenlegi 0-15-25 közötti kul­csok helyett olyan fo­gyasztói adórendszer lép­ne életbe, amelyben egy kedvezményes 10 százalé­kos és egy általános 20 százalékos áfa terhelné az árukat és szolgáltatáso­kat. Az intézkedés árnö­velő hatása 4,3 százalékot tenne ki — elsősorban a jelenlegi 0-kulcsos élelmi­szereket terhelő forgalmi adó 10 százalékra növelé­séből. Ugyanakkor a 25 százalékos adókulcs 20 szá­zalékra csökkenése 1,7 szá­zalékos átlagos árszínvo­nal-csökkenést okozna. Ez 2,0 százalékos átlagos ár­szintemelkedést jelente­ne, ami további 0,5—1 szá­zalékkal is növekedhetne azáltal, hogy az adóteher mérséklődése gyakran nem ösztönzi eléggé az el­adókat áraik csökkentésé­re. Közvetett módon is nö­velné az inflációt a kétkul­csos áfa bevezetése azzal, hogy bérnövekedést is eredményezne, ami az árakban szintén megjelen­ne. Ezt a hatást a terve­zők mintegy 3 százalékra becsülik a termelői árak­nál. Bíznak viszont abban, hogy nem minden terüle­ten tudják érvényesíteni növekvő költségeiket a ter­melők a piacon. Különö­sen igaz ez például a me­zőgazdaságnál. A lakosság vásárlóképességét is figye­lembe véve, valószínűnek tűnik, hogy az élelmiszer- gazdaság nem lesz képes érvényesíteni az adóemel­kedés egészét áraiban. Így általában a közvetett ár­szintnövelő hatás nem ha­ladná meg a 3 százalékot. Mindezen hatások ösz- szességeként számítanak a tervezet készítői az 1993-as évre mintegy 17-18 száza­lékos áremelkedéssel. Vé­leményük szerint ez az a maximális szint, ami még nem fékezné a gazdasági kibontakozást. Az áfarendszer módosí­tása ugyanakkor közve­tett módon hozzájárulhat­na az infláció féken tar­tásához is. Bevezetése már a jövő évben mintegy 80 milliárd forint pluszbe­vételt jelenthet az állam- háztartásnak. Ez mérsé­kelheti a vállalkozási nye­reségadó-bevétel további csökkenéséből eredő hiányt. Ha a költségvetés törté­netesen nem jutna hozzá a kétkulcsos áfarendszer bevezetéséből származó stabil bevételi forráshoz, akkor az könnyen a költ­ségvetési hiány további növekedéséhez — és így úgyszintén az infláció emelkedéséhez vezethet. Együtt az Expóért Közös csoportok felállítá­sában állapodott meg a Fő­városi Expo Iroda és a Vi­lágkiállítási Programiroda. A munkacsoportok összeál­lítják a világkiállítási terü­let működéséhez szükséges azon beruházások jegyzé­két. amelyek megvalósítá­sában a fővárosnak, mint városgazdának szerepe van — tájékoztatta a Fővárosi Expo Iroda illetékese . csü­törtökön az MTI-t. A megbeszélésén, amelyet a Fűpolgármesteri Hivatal­ban tartottak, a főváros valamint a programiroda képviselői mellett jelen voltak a IX. és a XI. kerü­let alpolgármesterei és hi­vatalaik ügyosztályvezetői. Megtárgyalták a munkaér­tekezleten azt a főváros ál­tal már korábban felvetett javaslatot, amely a világ­kiállítási törvényben meg­határozott 17 miliárd fo­rint költségvetési juttatás felhasználására, illetve a főváros és a programiroda közötti munkamegosztásra vonatkozott. A munkacsoportok, ame­lyek létrehozásáról megál­lapodtak a részvevők, hét területen működnek majd. Ezek: a közlekedés, a köz­művek, az egészségügy, a kultúra, az idegenforgalom, a rendészet és a környezet- védelem. A csoportok mindegyikében képviselte­tik magukat a főváros és a programiroda, az illetékes kormányszervek és a kerü­leti önkormányzatok is. Feladatuk a 80 hektáros te­rület működéséhez szüksé­ges beruházások jegyzéké­nek összeállításán kívül, a feleket egyaránt érintő fej­lesztések és beruházások költségkihatásainak és idő­beli ütemezésének kidolgo­zása is. Kövér-reagálás Ä képviselő is állampolgár Kövér László, az Or­szággyűlés Nemzetbizton­sági Bizottságának fide- szes elnöke csütörtökön — az MTI érdeklődésére — reagált a polgári titkos- szolgálatokért felelős tár­ca nélküli miniszter egyes szerdai kijelentéseire. Mint ismeretes, Füzessy Tibor szerdán tartott saj­tótájékoztatóján úgy nyi­latkozott: a III/HI-as tör­vényjavaslat megoldha­tatlannak tűnő problémáit egy, a nyugati demokrá­ciákban már bevett mód­szerrel küszöbölné ki. Ott a . fontos posztok és tiszt­ségek betöltése előtt a je­löltekkel kitöltetnek egy kérdőívet, amelynek segít­ségével kideríthető, hogy az illető zsarolható-e. A fiatal demokrata képvise­lő egyetértett ezzel a ja­vaslattal, mert mint hang­súlyozta: ez lehetővé teszi a biztonsági ellenőrzést is. A miniszter úr azon — a Magyar Hírlapban megje­lent — véleményével azon­ban, mely szerint „való­színűnek tartja, hogy ösz- szeiitközésbe kerül képvi­selőkkel és a nemzetbiz­tonsági bizottsággal, hi­szen a képviselők jogállá­sáról szóló törvény szerint a honatya nem vonható felelősségre, ha bűncselek­ményt követ el, például, ha államtitkot sért”, nem ért egyet. Reméli — mondot­ta —, hogy Füzessy Tibor tisztában van azzal: ha­zánkban megvan a jogi le­hetősége annak, hogy az előírt országgyűlési men­telmi eljárás után törvé­nyesen, mint bármely más állampolgárt, felelősségre vonják azokat a képvise­lőket, akik állam- és szol­gálati titkokat sértenek. Csenki Imre Kossuth- díjas zeneszerzőt és kar­nagyot 80. születésnapja alkalmából, az Állami Né­pi Együttes énekkarának létrehozásában és az ének­kar művészeti vezetésében szerzett elévülhetetlen ér­demeinek elismeréseként az Állami Népi Együttes igazgatósága „Az Együt­tesért” kitüntetésben része­sítette. Ugyancsak „Az Együt­tesért" kitüntetéssel ismer­ték el a 60. születésnapját ünneplő Szabó József cselló- művésznek, az együttes alapító tagjának munkás­ságát. A kitüntetéseket ünnepi társulati ülésen, Serfőző Sándor, az Állami Népi Együttes igazgatója nyúj­totta át. Kormányszóvivői tájékoztató Föltárnád a Dimag (Folytatás az 1. oldalról.) a kabinet elfogadott. Elsőd­leges fontosságúnak tartják ezek után a Dimag tulaj­donlásának tisztázását: a miniszterek szerint ugyanis az új tulajdonos osztrák— orosz konzorcium nem tett eleget szerződésben vállalt kötelezettségeinek, így a Dimag-részvényeknek visz- sza kell kerülniük a ma­gyar állam tulajdonába. A kormány áttekintette to­vábbá a cég közeljövőjére kidolgozott variációkat. Elvetették a nullaváltoza- tot, tehát a Dimag bezárá­SÉRTETT SZABADSÁGJOGOK Qzabad-e Csurka Istvánnak jegyzetet írni? Sza- bad-e a jegyzetét felolvasnia a rádióban? Gombár Csaba álláspontja szerint nem. A rádió törvények fellett álló elnöke, aki a parlamenti bi­zottságot sem tartotta érdemesnek arra, hogy vizs­gálatának alávesse magát (ezt még az amerikai el­nökök sem merik megtenni!) úgy döntött: meg­vonja a véleménynyilvánítás állampolgári szabad­ságjogát Csurka Istvántól, és felfüggeszti munka­köréből azt a szerkesztőt, aki ezt lehetővé tette. Apró, mondhatnánk pitiáner ügy. Gombár Csa­bának már a nevére sem fognak emlékezni, ami­kor Csurkát még tanítani fogják az iskolában. Mégis, nem mehetünk el szó nélkül az eset mellett. Mert nem arról van szó, hogy Csurka István mi­lyen véleményt képvisel. Arról van szó, hogy a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségok­mányának szellemében lehetőség van-e az alkot­mányt nem sértő álláspont közzétételére egy szer­kesztőnek vagy sem. Hivatkozhat-e pártatlanság­ra a rádió elnöke? Kivált akkor, ha más szélsősé­ges megnyilatkozásoknak, például R. Székely Ju­lianna jegyzeteinek sokkal hallgatottabb műsor­időben teret enged? 0 A sajtó szabadságát védő első amerikai alkot­mánymódosítás 1783-ból származik. Az alapító atyák feltételezték, hogy az alkotmány rendelkezé­sei alapján a pártos médiumok önmagukban jelen­tenek majd garanciát a túlkapások ellen. Igaz, ak­kor még nem volt rádió és televízió. A tézis azon­ban visszájára fordult. A sajtószabadság ma már Amerikában is a véleménynyilvánítás lehetőségét korlátozó eszközzé változott. Minderről Ted J. Smith, a zsurnalisztika professzora írt, még 1990- ben a The American Enterprise című folyóiratban. Ott is baj van tehát. A rádió elnöke nem állhat a társadalom, és nem ^ állhat a törvények felett. Indoklása, amely szerint Győri Bélát a Csurka-jegyzet közlése miatt függesztette fel. jogellenes. Már nem az első eset, hogy az elnök törvényt szeg. Meddig teheti még? — te — sa nem jöhet szóba. A szá­mítások szerint beruházás nélkül jövőre legalább 2,5 milliárd forint kellene ah­hoz, hogy megmentsék a komplexumot. Amennyiben viszont 600 millió forint ráfordítással befejezik az elmúlt évekről elmaradt beruházásokat, a cég már 1.1 milliárd forinttal meg­menthető. E legutóbbi vál­tozatot fogadta el a kor­mány, azzal, hogy a 600 milliós beruházásra magán­partnert keres. Az ipari miniszter fel­adatául szabta, hogy a PHARE-program kereté­ben készíttessen tanul­mányt a Dimag lehetséges hosszú távú jövőjéről. — A kormány hamaro­san az Országgyűlés elé terjeszti a bírósági törvény módosítására vonatkozó előterjesztését — jelentette be ezután László Balázs szóvivő. A módosításokkal egyrészt összhangba kíván­ják hozni az 1972-ben al­kotott jogszabályt a közel­múltban elfogadott új munka törvénykönyvévé!, a köztisztviselők jogállásá­ról szóló törvénnyel és más rendelkezésekkel. Másfelől a bírósági tör­vénybe külön passzust kí­vánnak iktatni a bírák személyi összeférhetetlen­ségéről. Kimondanák köz­tük, hogy a bíró nem lehet gazdasági társaság tiszt­ségviselője és személyei közreműködésre kötelezett tagja. Határozott a kormány arról, hogy a következő esztendőkben is ad költség­vetési támogatást a pincék és más üregek által veszé­lyeztetett településeknek. Azonnali, vissza nem térí­tendő 32 millió forint egy­szeri segélyt ad az erdei vasúinknak. Végül arról is döntött, hogy kétoldalú ha­tárvízi egyezményt köt Uk­rajnával. Célszerűnek tart­ja továbbá a fekete-afrikai külképviseleti rendszer korszerűsítését. A MAGYARSÁG PONTONHÍD JA Kis nemzet nagy találkozója (Folytatás az l. oldalról.) 18-án istentiszteletekkel kezdődik. Másnap koszorú­zás! ünnepségek lesznek a 301-es parcellában, a Bem- szobornál, a Washington- szobornál, és a Hősök te­rén, majd Csoóri Sándor nyitja meg a világkong­resszust a Budapest Kong­resszusi Központban. A ta­lálkozón felszólal többek között Antall József mi­niszterelnök, Tőkés László református püspök, Ágos­ton András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Je­szenszky Géza külügymi­niszter és Kosáry Domo­kos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A világ­kongresszus résztvevőinek tiszteletére a Parlamentben fogadást ad Göncz Árpád köztársasági elnök. Egy újságírói kérdésre a sajtótájékoztatón elmond­ták: az MVSZ tagságának 95 százaléka egységes, így „szakadástól” a szerveze­ten belül nem lehet tarta­ni. A sajtó képviselőinek bemutatták a szövetség új jelképét: masmr címer, két oldalán a Bécsben őr­zött Attila-kard markola­tán látható „indás motí­vumokkal”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom