Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-07 / 186. szám
TOK HEL TETT RÉCiÓ Vastagabb lesz a boríték az oktatók zsebében (Folytatás az l. oldalról.) ferenciálásra, a művelődési minisztérium azt szeretné,, ha a bérfejlesztést differenciálás nélkül osztanák szét. Dobos Krisztina helyettes államtitkár azt jelentette be a sajtó képviselőinek, hogy a művelődési és közoktatási miniszter — élve az 1991. évi XX. törvény 99. szakaszában biztosított jogkörével, idén szeptember 1-jei hatállyal, regionális oktatási központokat alapít a köztársasági megbízottak székhelyén. A közoktatási törvény tervezetében korábban területi oktatási központ (TOK) megnevezéssel szereplő ROK a minisztérium felügyelete alatt működő költségvetési szerv, amely igazgatóságból és a régió pedagógusaiból választott testületből áll. Az igazgatókat pályázat alapján a kultuszminisztérium helyettes államtitkára nevezi ki. Egyúttal bejelentették, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet a regionális oktatási központok igazgatói tisztének betöltésére, amelyre augusztus 7-től kezdődően, 30 napon belül kell jelentkezni. Pályázati feltételek: egyetemi végzettség, 10 éves szakmai gyakorlat, angol, német vagy francia nyelv tárgyalási szintű ismerete, publikációs tevékenység. A pályázathoz kézzel írott, részletes szakmai önéletrajzot is csatolni kell. Benyújtandó még a diplomák, oklevelek másolata, egy-egy ajánlólevél a köznevelés területén működő két köz- tiszteletben álló személytől, továbbá a pályázónak vázolnia kell közoktatáspolitikai elképzeléseit, a régió helyzetére vonatkozó elemzéseit, a tervezett munkamódszereire vonatkozó koncepcióját, valamint fontosabb publikációinak jegyzékét. A pályázatokat az MKM közoktatási helyettes államtitkárának titkárságára — 1884. Budapest, Pf, 1. — keli benyújtani. A szóvivő bejelentette még, hogy a tárca elhatárolja magát a Soros György személyét ért mindenféle támadástól. A minisztérium és a Soros-alapítvány között az eredetileg 10 évre szóló megállapodást felülbírálták és felbontották, de a tárca továbbra is partnerének tekinti a Soros-alapítványt a magyar kultúra ápolásában. MUNKACSOPORTOK HÉT „Az Együttesért” kitüntetés A kétkulcsos áfa és az iufláció Az állami bevételek szerkezetében jövő évre tervezett egyetlen alapvető változás a kétkulcsos áfa bevezetése. Enélkül a gazdaságban zajló pozitív folyamatok hatására az infláció akár 10-12 százalékra is mérséklődhetne, így azonban nem lesz kevesebb 17-18 százaléknál — állítják a pénzügyminisztériumi előterjesztés készítői. A tervek szerint, a jelenlegi 0-15-25 közötti kulcsok helyett olyan fogyasztói adórendszer lépne életbe, amelyben egy kedvezményes 10 százalékos és egy általános 20 százalékos áfa terhelné az árukat és szolgáltatásokat. Az intézkedés árnövelő hatása 4,3 százalékot tenne ki — elsősorban a jelenlegi 0-kulcsos élelmiszereket terhelő forgalmi adó 10 százalékra növeléséből. Ugyanakkor a 25 százalékos adókulcs 20 százalékra csökkenése 1,7 százalékos átlagos árszínvonal-csökkenést okozna. Ez 2,0 százalékos átlagos árszintemelkedést jelentene, ami további 0,5—1 százalékkal is növekedhetne azáltal, hogy az adóteher mérséklődése gyakran nem ösztönzi eléggé az eladókat áraik csökkentésére. Közvetett módon is növelné az inflációt a kétkulcsos áfa bevezetése azzal, hogy bérnövekedést is eredményezne, ami az árakban szintén megjelenne. Ezt a hatást a tervezők mintegy 3 százalékra becsülik a termelői áraknál. Bíznak viszont abban, hogy nem minden területen tudják érvényesíteni növekvő költségeiket a termelők a piacon. Különösen igaz ez például a mezőgazdaságnál. A lakosság vásárlóképességét is figyelembe véve, valószínűnek tűnik, hogy az élelmiszer- gazdaság nem lesz képes érvényesíteni az adóemelkedés egészét áraiban. Így általában a közvetett árszintnövelő hatás nem haladná meg a 3 százalékot. Mindezen hatások ösz- szességeként számítanak a tervezet készítői az 1993-as évre mintegy 17-18 százalékos áremelkedéssel. Véleményük szerint ez az a maximális szint, ami még nem fékezné a gazdasági kibontakozást. Az áfarendszer módosítása ugyanakkor közvetett módon hozzájárulhatna az infláció féken tartásához is. Bevezetése már a jövő évben mintegy 80 milliárd forint pluszbevételt jelenthet az állam- háztartásnak. Ez mérsékelheti a vállalkozási nyereségadó-bevétel további csökkenéséből eredő hiányt. Ha a költségvetés történetesen nem jutna hozzá a kétkulcsos áfarendszer bevezetéséből származó stabil bevételi forráshoz, akkor az könnyen a költségvetési hiány további növekedéséhez — és így úgyszintén az infláció emelkedéséhez vezethet. Együtt az Expóért Közös csoportok felállításában állapodott meg a Fővárosi Expo Iroda és a Világkiállítási Programiroda. A munkacsoportok összeállítják a világkiállítási terület működéséhez szükséges azon beruházások jegyzékét. amelyek megvalósításában a fővárosnak, mint városgazdának szerepe van — tájékoztatta a Fővárosi Expo Iroda illetékese . csütörtökön az MTI-t. A megbeszélésén, amelyet a Fűpolgármesteri Hivatalban tartottak, a főváros valamint a programiroda képviselői mellett jelen voltak a IX. és a XI. kerület alpolgármesterei és hivatalaik ügyosztályvezetői. Megtárgyalták a munkaértekezleten azt a főváros által már korábban felvetett javaslatot, amely a világkiállítási törvényben meghatározott 17 miliárd forint költségvetési juttatás felhasználására, illetve a főváros és a programiroda közötti munkamegosztásra vonatkozott. A munkacsoportok, amelyek létrehozásáról megállapodtak a részvevők, hét területen működnek majd. Ezek: a közlekedés, a közművek, az egészségügy, a kultúra, az idegenforgalom, a rendészet és a környezet- védelem. A csoportok mindegyikében képviseltetik magukat a főváros és a programiroda, az illetékes kormányszervek és a kerületi önkormányzatok is. Feladatuk a 80 hektáros terület működéséhez szükséges beruházások jegyzékének összeállításán kívül, a feleket egyaránt érintő fejlesztések és beruházások költségkihatásainak és időbeli ütemezésének kidolgozása is. Kövér-reagálás Ä képviselő is állampolgár Kövér László, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fide- szes elnöke csütörtökön — az MTI érdeklődésére — reagált a polgári titkos- szolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter egyes szerdai kijelentéseire. Mint ismeretes, Füzessy Tibor szerdán tartott sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott: a III/HI-as törvényjavaslat megoldhatatlannak tűnő problémáit egy, a nyugati demokráciákban már bevett módszerrel küszöbölné ki. Ott a . fontos posztok és tisztségek betöltése előtt a jelöltekkel kitöltetnek egy kérdőívet, amelynek segítségével kideríthető, hogy az illető zsarolható-e. A fiatal demokrata képviselő egyetértett ezzel a javaslattal, mert mint hangsúlyozta: ez lehetővé teszi a biztonsági ellenőrzést is. A miniszter úr azon — a Magyar Hírlapban megjelent — véleményével azonban, mely szerint „valószínűnek tartja, hogy ösz- szeiitközésbe kerül képviselőkkel és a nemzetbiztonsági bizottsággal, hiszen a képviselők jogállásáról szóló törvény szerint a honatya nem vonható felelősségre, ha bűncselekményt követ el, például, ha államtitkot sért”, nem ért egyet. Reméli — mondotta —, hogy Füzessy Tibor tisztában van azzal: hazánkban megvan a jogi lehetősége annak, hogy az előírt országgyűlési mentelmi eljárás után törvényesen, mint bármely más állampolgárt, felelősségre vonják azokat a képviselőket, akik állam- és szolgálati titkokat sértenek. Csenki Imre Kossuth- díjas zeneszerzőt és karnagyot 80. születésnapja alkalmából, az Állami Népi Együttes énekkarának létrehozásában és az énekkar művészeti vezetésében szerzett elévülhetetlen érdemeinek elismeréseként az Állami Népi Együttes igazgatósága „Az Együttesért” kitüntetésben részesítette. Ugyancsak „Az Együttesért" kitüntetéssel ismerték el a 60. születésnapját ünneplő Szabó József cselló- művésznek, az együttes alapító tagjának munkásságát. A kitüntetéseket ünnepi társulati ülésen, Serfőző Sándor, az Állami Népi Együttes igazgatója nyújtotta át. Kormányszóvivői tájékoztató Föltárnád a Dimag (Folytatás az 1. oldalról.) a kabinet elfogadott. Elsődleges fontosságúnak tartják ezek után a Dimag tulajdonlásának tisztázását: a miniszterek szerint ugyanis az új tulajdonos osztrák— orosz konzorcium nem tett eleget szerződésben vállalt kötelezettségeinek, így a Dimag-részvényeknek visz- sza kell kerülniük a magyar állam tulajdonába. A kormány áttekintette továbbá a cég közeljövőjére kidolgozott variációkat. Elvetették a nullaváltoza- tot, tehát a Dimag bezáráSÉRTETT SZABADSÁGJOGOK Qzabad-e Csurka Istvánnak jegyzetet írni? Sza- bad-e a jegyzetét felolvasnia a rádióban? Gombár Csaba álláspontja szerint nem. A rádió törvények fellett álló elnöke, aki a parlamenti bizottságot sem tartotta érdemesnek arra, hogy vizsgálatának alávesse magát (ezt még az amerikai elnökök sem merik megtenni!) úgy döntött: megvonja a véleménynyilvánítás állampolgári szabadságjogát Csurka Istvántól, és felfüggeszti munkaköréből azt a szerkesztőt, aki ezt lehetővé tette. Apró, mondhatnánk pitiáner ügy. Gombár Csabának már a nevére sem fognak emlékezni, amikor Csurkát még tanítani fogják az iskolában. Mégis, nem mehetünk el szó nélkül az eset mellett. Mert nem arról van szó, hogy Csurka István milyen véleményt képvisel. Arról van szó, hogy a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának szellemében lehetőség van-e az alkotmányt nem sértő álláspont közzétételére egy szerkesztőnek vagy sem. Hivatkozhat-e pártatlanságra a rádió elnöke? Kivált akkor, ha más szélsőséges megnyilatkozásoknak, például R. Székely Julianna jegyzeteinek sokkal hallgatottabb műsoridőben teret enged? 0 A sajtó szabadságát védő első amerikai alkotmánymódosítás 1783-ból származik. Az alapító atyák feltételezték, hogy az alkotmány rendelkezései alapján a pártos médiumok önmagukban jelentenek majd garanciát a túlkapások ellen. Igaz, akkor még nem volt rádió és televízió. A tézis azonban visszájára fordult. A sajtószabadság ma már Amerikában is a véleménynyilvánítás lehetőségét korlátozó eszközzé változott. Minderről Ted J. Smith, a zsurnalisztika professzora írt, még 1990- ben a The American Enterprise című folyóiratban. Ott is baj van tehát. A rádió elnöke nem állhat a társadalom, és nem ^ állhat a törvények felett. Indoklása, amely szerint Győri Bélát a Csurka-jegyzet közlése miatt függesztette fel. jogellenes. Már nem az első eset, hogy az elnök törvényt szeg. Meddig teheti még? — te — sa nem jöhet szóba. A számítások szerint beruházás nélkül jövőre legalább 2,5 milliárd forint kellene ahhoz, hogy megmentsék a komplexumot. Amennyiben viszont 600 millió forint ráfordítással befejezik az elmúlt évekről elmaradt beruházásokat, a cég már 1.1 milliárd forinttal megmenthető. E legutóbbi változatot fogadta el a kormány, azzal, hogy a 600 milliós beruházásra magánpartnert keres. Az ipari miniszter feladatául szabta, hogy a PHARE-program keretében készíttessen tanulmányt a Dimag lehetséges hosszú távú jövőjéről. — A kormány hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti a bírósági törvény módosítására vonatkozó előterjesztését — jelentette be ezután László Balázs szóvivő. A módosításokkal egyrészt összhangba kívánják hozni az 1972-ben alkotott jogszabályt a közelmúltban elfogadott új munka törvénykönyvévé!, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel és más rendelkezésekkel. Másfelől a bírósági törvénybe külön passzust kívánnak iktatni a bírák személyi összeférhetetlenségéről. Kimondanák köztük, hogy a bíró nem lehet gazdasági társaság tisztségviselője és személyei közreműködésre kötelezett tagja. Határozott a kormány arról, hogy a következő esztendőkben is ad költségvetési támogatást a pincék és más üregek által veszélyeztetett településeknek. Azonnali, vissza nem térítendő 32 millió forint egyszeri segélyt ad az erdei vasúinknak. Végül arról is döntött, hogy kétoldalú határvízi egyezményt köt Ukrajnával. Célszerűnek tartja továbbá a fekete-afrikai külképviseleti rendszer korszerűsítését. A MAGYARSÁG PONTONHÍD JA Kis nemzet nagy találkozója (Folytatás az l. oldalról.) 18-án istentiszteletekkel kezdődik. Másnap koszorúzás! ünnepségek lesznek a 301-es parcellában, a Bem- szobornál, a Washington- szobornál, és a Hősök terén, majd Csoóri Sándor nyitja meg a világkongresszust a Budapest Kongresszusi Központban. A találkozón felszólal többek között Antall József miniszterelnök, Tőkés László református püspök, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Jeszenszky Géza külügyminiszter és Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A világkongresszus résztvevőinek tiszteletére a Parlamentben fogadást ad Göncz Árpád köztársasági elnök. Egy újságírói kérdésre a sajtótájékoztatón elmondták: az MVSZ tagságának 95 százaléka egységes, így „szakadástól” a szervezeten belül nem lehet tartani. A sajtó képviselőinek bemutatták a szövetség új jelképét: masmr címer, két oldalán a Bécsben őrzött Attila-kard markolatán látható „indás motívumokkal”.
