Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

SZPONZOR OK KERESTETNEK ÚJ TV-SOROZAT Irodalmi kincsesbánya Szentendrét a képzőmű­vészek városának tartják. „Itt nincsenek írók, csak festők!” — mondták a szentendreiek Pethö Né­meth Erikának és G. Sin Editnek, amikor vagy húsz éve, friss könyvtárosként, idletve helytörténészként — egymástól függetlenül — arról érdeklődtek, kik azok, akik a kisvárosban írás­sal foglalkoznak! Mindketten Békés me­gyéből származnak, a JATE magyar szakán vé­geztek. Számukra Szent­endre feltáratlan irodalmi kincsesbánya volt. Ma­gánszorgalomból. s talán egy kicsit dacból is, hogy megmutassák, igenis él­tek, élnek itt írók, gyűj­teni kezdték az adatokat. Felkutatták az összes hozzáférhető forrást, vé­giglapozták a helytörténe­ti gyűjteményeket, lexiko­nokat, végül maguk is meglepődtek az eredmé­nyen. Amikor munkájuk során találkoztak, száz­negyven írót számoltak össze. Első közös kötetükben a „szentendreiséget” állítot­ták kritériumnak. Szent­endreinek tekintették mindazokat, akik a város­ban születtek, vagy itt haltak meg. illetve itt dol­goztak. éltek. nyaraltak hosszabb ideig. A kötetben olvashatunk például Czine Mihályról, Hamvas Bélá­ról és feleségéről. Kemény Katalinról. Hann Ferenc művészettörténészről, a múlt században élt ügvvéd- újságíró-regényíró ígnja- tovic Jakovrál. Lupusról. s II. századi aquincumi köl­tőről, Ráby Mátyásról és Németh Lászlóról. Mivel hasonló munka korábban nem készült, ne­héz volt egységet teremte­T ercpgyakorl.it Kelet-Afrikában (Ilancsovszki János felvétele) A Természettudományi Múzeum ezúttal a Nem­zeti Múzeum egyik impo­záns termében rendezte meg azt a kiállítást, amelynek során egy kö­zös kenyai és ugandai ku- tatóút alkalmával össze­gyűjtött néprajzi és ter­mészettudományi jellegű tárgyak tekinthetők meg. A kutatóútról közel tízezer óMatpéldán-yt, háromezer­ötszáz mohát és nyolcszáz ősmaradványt hoztak ha­za a részvevők. A kiállí­tás — amely ezekből a tár­gyakból nyújt válogatást — a Terepgyakorlat Kelet- Afrikában címet kapta. 6 PETHÖ NÉMETH ERIKA G.SIN EDIT Írók, költők Szentendrén ni, a kézirat lezárta után is egyre-másra érkeztek az újabb és újabb adatok. A könyvhöz függelék ké­szült, s még így is jó pá­ran kimaradtak. A gyűjtemény 1990-ben jelent meg írók, költők Szentendrén címmel — a borítón Balogh László fes­tőművész kedves grafiká­jával — mindössze ezer példányban. A két szerző kutatómun­kája során számos olyan irodalmárra, költőre, író­ra akadt, aki Szentendre környékéhez kötődik, vagy írt ugyan a városról, de nem tekinthető szentend­reinek. Már első könyvük előszavában is ígéretet tet­tek a folytatásra: „A kö­zeljövőben szépirodalmi szöveggyűjtemény kiadá­sát tervezzük írók, költők Szentendréről címmel. Eb­ben a kötetben azoknak a szerzőknek a műveiből közlünk szemelvényeket, akik nem laknak Szent­endrén, de verset, szép­prózát írtak a városról. (Például Áprily Lajos, Arany János, Ember Má­ria, Kádár Erzsébet, Kas­sák Lajos, Lipták Gábor.)" Az adatok közös feldol­gozása néha-néha okozott összeütközést, ami abból adódott, hogy Németh Eri­ka a „mesélősebb”, Sin Edit pedig a tömörebb, lé­nyegre törő fogalmazást ré­szesíti előnyben. Egymás állandó korrigálásának azonban maga a kötet, s végső soron az olvasó lát­ja hasznát. Ha látja ... Mert ez az újabb mun­ka hamarosan nyomdakész állapotba kerül, de idő­közben megszűnt a szerző­páros korábbi támogatója, a Pest Megyei Művelődési Központ. Szponzorokra lenne szükségük, hogy ki­adhassák a szöveggyűjte­ményt! (er—ed) Fészket rakott a Kolibri Az idén májusban önál­lósult bábtársulat — a Jó­kai téren játszó Kolibri Színház — megtartotta évadnyitó társulati ülé­sét. Novák János igazgató a megbeszélés után a táv­irati irodának elmondta: a színház önálló társulattal rendelkezik. A Jókai téri anyaépületen kívül is lesz játszóhelye, a bábszínházi próbateremben működik majd a Kolibri fészek, il­letőleg az Andrássy út 77.- ben pinceklub várja az ér­deklődőket. Ez utóbbiban zenés játékokat, kisebb nézőközönséget vonzó avantgárd produkciókat tűznek műsorra, s ez ad otthont a főváros színházi életéből hiányzó panto­mimelőadásoknak is. A konkrét műsortervről az igazgató kifejtette: az első bemutatók egyike lesz A nap születése összefog­laló címet viselő zenés báb­játék, amely négy Pi- linszky-mesét dolgoz fel. Pogány Judit színművész cigány népmesékből össze­állított gyermekdarabot rendez a Kolibriban. Ke­mény Henrik nemzetközi hírű bábművész is tagja a társulatnak, és Vitéz Lász­ló újra itthon címmel mu­tatja be új produkcióját. A Kolibri társulata a kő­színházi évadnyitó előtt, mintegy bemutatkozásként nemzetközi utcai bábjáté­kos fesztivált rendez a budapesti Vörösmarty té­ren augusztus. 23—24-én — mondta Novák János, a Kolibri Színház igazgató­ja. Angol szépség Nem az elegáns, szomorú mosolyú Lady Dy, sem pe­dig Twiggy, az Európára soványőrületet hozó leány­zó az angol szépség. Nem, ezt, az 1906-ban Charles Steward Rolls és Henry Royce alapította üzem­ben a nevüket viselő, kis sorozatban gyártott, kézi megmunkálással készült luxusautók egyike érdemel­te ki. E kocsitípus valóban olyan, hogy történetek so­rát lehet, rá építeni. Különö­sen akkor, ha méltó part­ner is találtatik hozzá. A kellően sármos, vé­kony csontú. magas, nyárfa- tartású, tekintetében me­legségre vágyp, de már csak emlékezetben virgonc, alig őszülő úr, akit az élet viha­rai bár megpaskoltak, még­sem vesztette el férfias bá­ját — szóval ő — helyzetbe kerül, összeiszakad körü­lötte minden addig biz­tonságot adó. ő is márkás és a kocsija is. így hát fantasztikus ka­landok történnek vele. Ezt mondjuk a Rolls-Royce sej­teti is. Julien — Daniel Caccaldi alakítja, magyar hangja Bács Ferenc — félig kényszerből fuvarokat vál­lal. Ez hat részben, hatszor ötvenöt percig hat különbö­ző történet. A szereplők ezért változnak is. Marad állandóra a feleség, aki jo­gász. de csellózik ahelyett, hogv a nehéz helyzeteket áthidalni tudó háziasszony lenne. És a barát is kitartó, az autószalon-tulajdonos, akitől az „angol szépség” származik. Az első történet krimi Mert hát hova máshova le­het elrejteni egy hullát, ha nem ebbe a luxuskocsiba! A második egy kisfiúról szól, aki anyukájához utaz­na Lyonba. Persze anyuká­ját nem találja, a rendőrség körözi, rajta csak Julien se­gít. Harmadik alkalommal tévés történetet látunk, egy vetélkedőt, ajándékműsort, amelynek nyertese az a lány, akit kollégái humoros ötlete juttat egy erőszakos, szenzációéhes riporter kar­mai közé. A következő tör­ténetben egy kutya a fő­szereplő. Miközben a he evekbe szállítják, sok min­den történik: bekapcsoló dik egy hoppon maradt vő­legény s egy esküvőről majdnem lekéső örömszü­lő Az ötödik történetben Julien egy multimilliomos bárónő férjének szerepébe kényszerül, s ehhez megje­lenik a saját felesége. A hatodik részben pedig az események közepette lát­ványélményünk lehet Saint-Tropez. Ala gyár művészek Alünchenben Bel canto az őrülésig Nagy sikerrel mutatkozott be a Münchenben hétfőn, augusztus 3-án kezdődött egyhetes „Bel canto ’92” hangversenysorozat megnyi­tó előadásán a Magyar Ál­lami Operaház zenekara és a Magyar Állami Kórus az európai színvonalú Geste'g kultúnközpant Carl Orff- termében. A szólóénekesek között több magyar is van, így Pitti Katalin, Szűcs Márta, Pánczél Éva és Kármándi Mihály. A hangversenysoro­zatban, címének megfele­lően, ismert, dallamos rész­leteket adtak elő Verdi, Do­nizetti, Rossini, Puccini és Bizet operáiból. A kiválóan összeállított és rendezett hangversenysorozat két sze­reposztásban áll a program­ban, de egyesek mindkettő­ben fellépnek, így a magyar művészek közül Pánczél Éra is. Két karmester fog felvált­va vezényelni, közülük az egyik szintén magyar, Ko­vács János, a másik Fran­cesco Corti, aki a megnyi­tón, az első estén vezényelt. A magyar művészek közül Szűcs Márta Donizetti Lam- mermoori Luciája közis­merten igen nehéz áriájá­nak. az „őrülési jelenetnek” kiváló előadásával nagy si­kert aratott. A Magyar Állami Opera­ház zenekarának ez volt az első fellépése Németország­ban. Korábban csak mint a Filharmóniai Társaság zenekara adott hangverse­nyeket, de nem operarészle­tek kísérőzenéjét. München­ben ez volt az első fellépé­se mind az opera zenekará­nak. mind a Magyar Állami Kórusnak. A Piért a terjesztő A tankönyvrevízió eredménye Az általános iskolákban használatos mintegy 160- féle tankönyv, illetve mun­kafüzet közül 145-féle már megjelent, 13 augusztus­ban készül el, s mindösz- sze két munkafüzet meg­jelenése marad szeptem­berre — válaszolta az MTI érdeklődésére Danka At­tila, a Tankönyvkiadó Vál­lalat kereskedelmi igazga­tóhelyettese. A középiskolásoknak szó­ló 80-fajta könyvből ed­dig 62 készült el, 13 au­gusztusban kerül ki a nyomdákból, két tankönyv várhatóan szeptemberben jut el a diákokhoz. A kö­zépiskolák negyedik osz­tályának első, illetve má­sodik féléves anyagát tar­talmazó történelemkönyv, valamint egy latin szöveg- gyűjtemény kézirata még nincs a nyomdákban — ismertette a kereskedelmi igazgatóhelyettes. Elmond­ta még, hogy a Művelődé­si és Közoktatási Minisz­térium által elrendelt tan­könyvrevízió nyomán ösz- szesen 116 általános és középiskolai tankönyv tar­talmi felülvizsgálata feje­ződött be idén tavasszal. A mérleg: 40-féle — iro­dalom-, földrajz- és tör­ténelemkönyv — nem fe­lelt meg a tárca követel­ményeinek. Szólt arról is, hogy az idei tanévtől a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és az ÁKV helyett pályá­zat útján 5 Piért Vállalat: a Pest megyei, az észak­dunántúli, az észak-ma­gyarországi, a dél-dunán­túli és a dél-magyarorszá- gi nyerte el a tan­könyvek terjesztéséin ok jo­gát. Ezek az ország egy-egy meghatározott területét látják el. A Tankönyvki­adó budaörsi raktárában felhalmozott készleteket a vállalat már átszállította a terjesztőkhöz, a jelenleg gyártás alatt levőket pedig — a korábbi gyakorlattól eltérően — nem a Tan­könyvkiadó budaörsi rak­tárába, hanem egyenesen a terjesztőkhöz szállítják majd. Raoul Wallenberg svéd diplomata születésének 80. évfordulóján emlékkiállítás nyílt kedden a Legújabbko- ri Történeti Múzeumban. A tárlaton diafelvételek mutatják be a nyilasura­lom rettegett napjait, a má­sik póluson pedig eredeti dokumentumok illusztrálják a Wallenberg által szerve­zett követség! humanitárius osztály működését, ahol az úgynevezett schutzpassokat, menleveleket állították ki. üldözöttek százait juttatták be a svéd követség állal vé­dett házakba. Dokumentu­mok foglalkoznak a svéd követség titkárának 1945 elején történt titokzatos el­tűnésével. Ott van a kiállí­táson a börtönkartonja, amely szerint 1945. január 19-én tartóztatták le Buda­pesten. és február 6-án vet­ték nyilvántartásba Moszk­vában. Fényképek, levélmá­solatok tekinthetők meg, amelyek a kiszabadítására indított nemzetközi tiltako­zási akció keretében íród­tak. A tisztelgő tárlaton lát­hatók személyes emléktár­gyai is, amelyeket a roko­nai bocsátottak a közgyűj­temény rendelkezésére a kiállítás idejére. A Raoul Wallenberg-em- lékkiállítás október 31- g tekinthető meg. Dokumentumok a titokzatos eltűnésről W allenberg- emlékkiállítás

Next

/
Oldalképek
Tartalom