Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-06 / 185. szám

Gyászol ez Országgyűlés A Magyar Köztársaság Országgyűlése mély meg­rendüléssel tudatja, hogy Faddi József, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Bács-Kiskun megye 4-es számú válasz­tókerületének országgyűlési képviselője hosszú beteg­ség után, 1992. augusztus 4-én, életének 73. évében elhunyt. Az Országgyűlés Faddi Józsefet saját halott­jának tekinti. Temetésének később kitűzendő időpont­járól közlemény jelenik meg. ★ A Magyar Köztársaság Országgyűlése tudatja, hogy Borz Miklós ország- gyűlési képviselő temetése 1992. augusztus 19-én, szer­dán 15 órakor lesz a buda­keszi temetőben. TERVEZETT MUNKANÉLKÜLISÉG TERVEZETLEN KÖVETKEZMÉNYEI (Folytatás az l. oldalról.) tásához az egész év során mintegy 67 milliárd forint szükséges. Ebből 32 mil- liárdra lehet számítani 70-80 százalékos teljesít­mény esetén a járulékbe­fizetésekből, 10 milliárd fo­rintot tesz ki a költségveté­si intézmények befizetései­re biztosított, s rrjár az el­ső félév során felhasznált összeg. Ezen felül szüksé­ges, hogy a költségvetés 6 plusz 19, azaz összesen 25 milliárd forintot biztosítson a Szolidaritási Alapnak. A jövő évben több szak­értő véleménye szerint a költségvetés már képtelen finanszírozni a 900 ezret, esetleg az 1 milliót is elérő munkanélküli sereg járadé­Magyar műszaki értékek Az első — 1842-ben meg­rendezett hazai iparműkiál­lítás eszmeiségének jegyé­ben nyitotta meg Pungor Ernő tárca nélküli minisz­ter a Magyar műszaki érté­kek 150 év ipar- és világki­állításain című tárlatot a Legújabbkori Történeti Mú­zeumban szerdán. A mi­niszter elmondta: a múlt is­merete kiemelkedő fontos­ságú a jövő szempontjából annál is inkább, mert a ha­zai tudomány, technika, technológia szintje min­den korban elérte a nem­zetközi színvonalat. Az Országos Műszaki Mú­zeum és a Hungexpo Vásár - és Reklám Rt. közös szerve­zésében létrehozott bemu­tató tárgyai többségükben egyetemes technikatörté­neti jelentőséggel bírnak. A kiállítás külön foglalkozik a XIX. század második fe­lének hazai vásáraival a magyarok szerepével a vi­lágkiállításokon és felvil­lantja a kiállítások és vá­sárok történetét a század- fordulótól napjainkig. kát, segélyét. Ilyen mértékű munkanélküliséghez 120 milliárd forintra lenne szükség. Ha jövőre is mint­egy 30-40 milliárd forintot fizetnének be járulékként a munkaadók és a munkavál­lalók, a költségvetést akkor 80 milliárd forint terhelné. Ezért — döntés ugyan er­ről még nincs — többen úgy vélik, hogy minden­képpen emelni szükséges az 5, illetve 1 százalékos járu­lék mértékét, illetve szigo­rítani az ellátásokat. ★ Ügyrendjéről és idei munkatervéről döntött szerdai alakuló ülésén a munkanélküliséggel foglal­kozó tárcaközi bizottság. A 11 tagú testület munkájá­ban 10 minisztérium vezető tisztségviselője, illetve Sza­bó Tamás privatizációs tárca nélküli miniszter vesz részt. A testület havonként ülé­sezik. A szeptemberi talál­kozón áttekintik, mire ele­gendő 1993-ban ,a munka­adók és a munkavállalók befizetéseiből, illetve a költségvetésből fenntartott Szolidaritási Alap. Vita tár­gya az aktív foglalkoztatás­politikai feladatokra fordí­tandó Foglalkoztatási Alap helyzete is. Elemzik a mun­kanélküliség várható ala­kulását. Az alakuló ülésen egyér­telművé vált, hogy a Mun­kaügyi Minisztériumon kí­vül a többi szaktárcának is számos lehetősége, feladata van a foglalkoztatási gon­dok mérséklésében. Jfégrjp esztendő aSaft Működőtőke-bsáramlás Továbbra is gyors ütemű a külföldi működőtőke-be- áramlás Magyarországra. Havonta mintegy 100 mil­lió dollár értékű pénztőke érkezik az országba. Az első öt hónapban 606 mil­lió dollárt hoztak befekte­tési szándékkal külföldi üzletemberek hazánkba. Június végén az előzetes adatok szerint az idén be­érkezett pénztőke nagysá­ga meghaladja a 700 mil­lió dollárt — tájékoztatta Hárshegyi Frigyes, a Ma­gyar Nemzeti Bank alel- nöke az MTI munkatár­sát. Elmondta, hogy az el­múlt másfél év során je­lentősen gyorsult a műkö­dőtőke-beáramlás. A köz­vetlen külföldi tőkebefek­tetés nagysága még 1988- ban 23 millió dollár volt, egy évre rá is csupán 215 millió dollárt ért el. 1990- ben megduplázódott a be­fektetések összege, 569 mil­lió dollár körül alakult. Az első csúcsév e tekintetben 1991 volt, amikor is az ossz közvetlen külföldi tő­kebefektetés — a korábbi években érkezett pénztő­két is figyelembe véve — 2,1 milliárd dollárra emel­kedett. Négy és fél év alatt az országba — június vé­géig — mintegy 3 milliárd dollár értékű pénztőke ér­kezett. Az MNB elsősorban azt tartja nyilván, hogy a kül­földi befektetők egy-egy vállalatalapításhoz, válla­lat-megvásárláshoz meny­nyi pénzt hoznak Magyar- országra. Ezen túl a tőike- beáramlást még növeli, ha a befektetés nem kész­pénzben, hanem tárgyia­sult formában, például gép­ben vagy más apport tárgyban történik. A tőkebeáramlás gyors ütemű növekedése azért fontos az ország számára, mert lényegesen megköny- nyíti a gazdaság külső fi­nanszírozását. Jelenleg ugyanis közel annyi pénz­tőke érkezik havonta Ma­gyarországra, mint ameny- nyire tehető a külföldi adósság utáni kamatfize­tés. Havonta ugyanis a hitelek után az MNB mint­egy 90-100 millió dollár értékű kamatot fizet ki. Emellett a lejáró hitelek nagysága havonta 200 mil­lió dollárra tehető. R HIÁNY NÖVEKSZIK Költségvetés júliusban Várhatóan a héten közzé­teszi a Pénzügyminiszté­rium a júliusi költségvetés­ről szóló jelentését. Előze­tesként Naszvadi György államtitkár-helyettes az MTI-nek elmondotta, hogy a költségvetési deficit a hetedik hónapban va­lószínűleg 120-125 mil­liárd forint között alakult. Júniushoz képest kisebb mértékben, csupán a felével nőtt a hiány. Júniusban ugyanis jelentősebb kifize­tése volt a költségvetésnek. Akkor utalták vissza a ke­reskedelmi bankoknak a múlt évben túlfizetett nye­reségadókat. Naszvadi György szerint amennyiben minden a je­lenlegi elképzeléseknek megfelelően alakul, úgy az év végén a költségvetés de­ficitje 180-200 milliárd fo­rint között lesz. Ennek azonban az a feltétele, hogy a GDP visszaesése ne le­gyen nagyobb a vártnál, és megvalósítsák a tervezett kiadáscsökkentéseket. A költségvetési kiadások csök­kentésére kidolgozott terve­zet várhatóan szeptember­ben kerül a parlament elé. A kiadásokat 15-25 milliárd forinttal kívánják csökken­teni. Egyelőre nem okoz gon­dot a vártnál jóval nagyobb költségvetési hiány finan­szírozása. (Az idén a parla­ment által elfogadott költ­ségvetési törvény szerint a hiány csupán 70 milliárd forint lehetne egész évben.) A szükséges forrásokat ed­dig teljes egészében a pénzpiacról sikerült előte­remteni, elsősorban likvidi­tási kincstári jegy kibocsá­tásával. Ősszel jelentősebb mennyiségű államkötvény­nyel is megjelenik a Pénz­ügyminisztérium a piacon. Első lépésben az MNB mintegy 15 milliárd forint értékű hároméves lejáratú államkötvényt hoz forga­lomba pénzügyminisztériu­mi megbízásból. Emellett a kormány felhatalmazást kért a parlamenttől, hogy a tervezett idei 30 milliárd fo­rintos államkötvény-kibo­csátási keretet 100 milliárd forintra emeljék fel. Amennyiben ez az engedély megszületik, úgy szeptem­bertől jelentősebb összegű további államkötvény-kibo­csátás kezdődhet meg. A források előteremtése ál­lampapírok révén nem okoz gondot, mivel az országban jelentős pénzbőség tapasz­talható. KEVÉS A KORONA A BANKOKNÁL Nem kielégítő a keres­kedelmi bankok ellátottsá­ga csehszlovák koronából. Az MNB az 1991. december 9-i rendelkezést követően már nem működik közre a korona eladásában, amely a szabadpiaci rendben forgal­mazható valuták közé lé­pett. Ezzel a kereskedelmi bankokra hárult a valuta-^ készlet biztosítása. A cseh és szlovák pénzintézetek helyzetüket tekintve még bizonytalanok és nem ér­dekeltek a cseh valuta fo­rintért történő eladásában, mert többmilliós forint- készlettel rendelkeznek. Az IBUSZ Bank tájékoztatása szerint a jövőben árfolyam- változás is elképzelhető, ami a forint leértékelését jelenti a koronához képest. Befejezés előtt az aratás Aszály és pénzhiány A hét végén befejeződik a kalászos gabona aratása. A Földművelésügyi Mi­nisztérium értékelése sze­rint az idei kenyérgabona közepes termést adott. 4- 4,1 tonna hektáronkénti átlag, 20 százalékkal ke­vesebb az elmúlt 3 év át­lagánál. A kiesés egyrészt az aszály, másrészt a pénzhiány miatti „takaré­kos” műtrágya-felhaszná­lás számlájára írható. Pest megyében a gazda­ságok 3,6—3,8 tonna hek­táronkénti termésátlagot könyvelhettek el. Ez a kö­zepes eredmény a szakem­berek számára nem volt váratlan, hiszen erre már a koranyári szárazság után számítottak. A közepes termés bősé­gesen fedezi a jövő évi ha­zai kenyérgabona-szük­ségletet, amely 1,6 millió tonnát tesz ki; jut gabo­nából takarmánynak és exportra is. Az agráripari rendtartás koordinációs bi­zottsága most tárgyal ar­ról, hogy 500 ezer tonná­nyi búzát felvásárol az ál­lam a gazdaságoktól, még­hozzá a napi piaci árnál magasabb összegért. Ezzel a napokon belül várha­tóan életbe lépő intézke­déssel részben a kereske­dőkkel szemben a terme­lők érdekeit igyekszik vé­deni — megakadályozva, hogy kényszerből áron alul adják oda a termést, rész­ben pedig készleteket hal­moz fel, hogy a világpia­con akkor értékesítse a gabonát, amikor a legked­vezőbb árat kínálnak ér­te. MÁV-megrendsIés Ganz Hunsiet Rt-tol Villamos motorvonatokat rendel a Magyar Állam­vasutak a Ganz Hunsiet Járműgyártó Részvénytár­saságtól. Az erről szóló szállítási szerződést hétfőn írták alá a MÁV, a jármű­gyár és a pénzügyi fedeze­tet biztosító Postabank képviselői. A megrendelés 40 darab négyrészes, úgy­nevezett városközi motor­vonatra vonatkozik. Ha­sonló, klimatizált utastérrel rendelkező, energiatakaré­kos vonatok már működ­nek a Budapest—Szob vo­nalon. Ez az üzlet jelenleg az angol—osztrák—magyar vegyes vállalat legnagyobb megrendelése. A cég mint­egy 6 milliárd forint ér­tékben vállalt már szállí­tási kötelezettséget az el­következő másfél évre, melynek egy része maláj, másik fele MÁV-megren- delés. Előkészületben van egy mintegy 100 millió dol­láros . egyiptomi szerződés is, amelyről az év végéig fejeződnek be a tárgyalá­sok. Mii iud a iiikossss^Egfáimi ? Nem pártérdeket szolgálnak (Folytatás az l. oldalról.) nincs szükség. Ám ennek ellentmond egyebek kö­zött az, hogy a nyugati or­szágokban reneszánszát éli ez a tevékenység. ZSAROLHATÓ EMBEREK A módszerek sokfélék; Amerikában például, bizo­nyos munkakörök, közéle­ti funkciók ellátása előtt azt is vizsgálják, hogy zsa­rolható-e valamilyen kö­rülményből adódóan a szá­mításba jöhető személy? Ehhez ismerni kell az il­lető családi életét, esetle­ges házasságon kívüli kap­csolatait, és egyebeket is. Például zsarolható szemé­lyek lehetnek a homosze­xuális hajlamú embe­rek ,.. Felmerül ezzel kapcso­latban természetesen a személyi jogok kérdéskö­re. A tárca nélküli mi­niszter felidézte erre vo­natkozóan azt, hogy Ame­rikában a repülőtereken ki van függesztve a tájékoz­tató, mely szerint, aki jo­gai megsértésének tekinti, hogy utazás előtt a biz­tonsági szempontoknak megfelelően átvizsgálják a poggyászát, az nem köte­les alávetni magát ennek az intézkedésnek. Ám a légitársaságok nem köte­lesek őt szállítani, ha meg­tagadja a felszólítást. Szó­val — a biztonság minde­nekelőtt. NEMZETBIZTONSÁGI TÖRVÉNY Ami a hazai szolgálatot illeti, természetesen sze­mélycserék történtek. Je­lenleg új szervezetekről van szó. Az emberek, akik ezt a munkát végzik, több- diplomások, idegen nyel­veket beszélnek, tehát szakmailag rendkívül jól felkészültek. Máshol felte­hetően jobb anyagi lehe­tőségeik lennének, de az elhivatottság miatt vá­lasztják e7,t a munkát. Há­rom alapvető tényezőt kell szem előtt tartaniuk, ami­kor feladataikat ellátják. Az egyik a törvényes mű­ködés, mert a legkisebb visszaéléseket is keményen megtorolják. A másik, hogy szakszerűen dolgoz­zanak, és mindig a leg­jobb módszereket, a leg­korszerűbb technikát vá­lasszák. Végül pedig tudo­másul kell venniük, hogy olyan körülmények között dolgoznak, amikor nem pártállamot, illetve párt­érdekeket szolgálnak, ha­nem a parlamentáris pol­gári demokráciát. Elhangzott a tájékozta­tón, hogy bár a nemzet- biztonsági törvényt be­nyújtották, de még nem került a parlament elé, bár rendkívül fontos len­ne. Várhatóan előbb a rendőrségi törvény szere­pel majd a napirenden, ami szükségszerű, az ösz- szefüggéseket tekintve. Dr. Füzessy Tibor fon­tosnak tartja, hogy a gaz­dasági életben is szerepe legyen a titkosszolgálat­nak, hiszen jelenleg pél­dául senki sem tudja, hogy a sokezer kilométer­ről érkező külföldi vállal­kozó dúsgazdag üzletem­ber-e, avagy szélhámos? Rosszul áll az államtitkok védelme, előfordul például, hogy egyik-másik képvi­selő zárt ülés után a meg­vitatott témáról részletes tájékoztatást ad az újság- fióknak. KIRÁLYOK TUDOMÁNYA A tárca nélküli minisz­ter Richelieu bíborost idézte, aki szerint a hall­gatás a királyok tudomá­nya. Feladatkörükbe tehát sok minden tartozik, s az ered­ményes munka érdekében azt a tévhitet is el kell oszlatni, hogy a politikai múltat szaglásszák. Hivatalos szóvivő — mint a tárca nélküli miniszter mondta — nem lesz, mert már két példa is bizonyít­ja, hogy a fegyveres tes­tületeknél ez nem válik be. Rendszeres tájékozta­tást kívánnak azonban ad­ni a konkrét ügyekről — kivéve, ha a nemzetbiz­tonsági érdek megkívánja a titkosságot. Ga. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom