Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-05 / 184. szám

LÍZINGELHETŐ állami tulajdon Előnyben a belföldiek (Folytatás az 1 oldalról.) A privatizációs Lízing olyan új technika, amely egy társaság gazdasági- pénzügyi helyzetének felja­vítása mellett teszi lehetővé a társaságban levő állami tulajdonrészek kivásárlását. Az'eljárás együtt biztosít­ja a tulajdonrészek privati­zálását, e privatizáció fi­nanszírozását, és rendezi egyben a finanszírozással kapcsolatos garancia prob­lémáját is. Újdonsága, hogy reorganizáció-központú, a gazdálkodás feljavítása nélkül pedig nem biztosított a lízingbe vevő tulajdon- szerzése. A klasszikus lízinget do­logi jellegű vagyontárgyak­ra alkalmazzák, a privatizá­ciós lízing tárgya azonban a kötelezettséggel csökken­tett eszközértékét képviselő társasági tagsági jog, azaz az ezt megtestesítő érték­papírok, részvények, üzlet­részek. íl privatizációs tech­nika célja, hogy a jelenlegi alacsony jövedelmezőséggel működő, de hatékony me­nedzseléssel pénzügyi és vagyoni helyzetében javít­ható állami tulajdonú tár­saságok privaii zárasához a magyar fizetőképes keresle­tet megteremtse. Abban az esetben, ha a futamidő alatt a' verseny- pályázaton győztes lízingbe vevő a szerződésben általa vállalt kötelezettségeknek eleget tesz, úgy a társaság irányításához szükséges tu­lajdonrész külön térítés és megállapodás nélkül kerül a tulajdonába. A vállalt lí­zingdíj törlesztése oly mó­don történik, hogy a törlesz- tőré.szleteket a társaság az ÁVÜ-nek közvetlenül, utal­ja át. A lízingbe adható körbe a legfeljebb ötszázmilliós saját tőkeértéket meg nem haladó társaságok állami tulajdonban levő azon ré­szei kerülnek, amelynek azonnali tulajdonátadással járó értékesítése — kész­pénz, egzisztenciahitel — előzőleg már meghiúsult. A lízingbevételre felajánlott tulajdonrésznek a lízingbe vevő számára biztosítani kell a társaság irányításá­hoz, reorganizációjához, íé- sőbbi stratégiai tulajdonlá­sához szükséges összes lé­nyeges jogot. A lízingbe vevő a devi­zajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülő természetes sze­mély (személyek) lehet(nek). Mivel a konstrukció csak a belföldiek számára elérhe­tő, ezzel is a hazai keres­let élénkítését szerelnék elmozdítani. Az önprivatizáciás prog­ram első félévében 440 vál­lalat alakult át társasággá, de ezeknek csak töredé .ük kelt el. Az említett cégek­ből az ÁVÜ több mint szá­zat tart alkalmasnak líz.og- privatizáeióra, de ez a szám a későbbiekben több száz­zal is emelkedhet A lí­zingprivatizáció — ameny- nviben síserül megegyezni a hitelezőkkel — a csődel­járás alatt levő cégekni-I is alkalmazható. H. fi. BEVEZETEK A HASZNÁÍA Ti DÍJA T Ötszáz kilométernyi autópálya 2000-ig A közlekedési tárca 2000-ig szóló közúthálózat- fejlesztési programja 500 kilométernyi autópálya megépítését tűzte ki célul. Magyarország számára ez valódi mérföldkövet jelen­tene, hiszen az elmúlt ne­gyedszázad alatt mindösz- sze 350 kilométernyi autó­pályát sikerült elkészíteni. A tervek megvalósulásá­nak esélye azonban ma­napság egyre nagyobb, hi­szen a kormány is felis­merte, hogy az ország tár­sadalmi-gazdasági fejlődé­sével összehangoltan elen­gedhetetlenül szükséges az elmaradott hazai infra­struktúra gyors ütemű to­vábbépítése. A tervezett fejlesztések költsége, azon­ÖTSZÁZÖTVENEZER MUNKANÉLKÜLI AZ ELSŐ FÉLÉV VÉGÉN Az első félév végén az Országos Munkaügyi Köz­pont végleges adatai sze­rint 547 ezer volt a regiszt­rált munkanélküliek szá­ma. A gazdaságilag aktív népesség és a munkanél­küliek aránya, azaz a mun­kanélküliségi ráta így 10,1 százaléknak felel meg. Igen hagyok viszont az el­térések, több megyében a róla megközelíti a 20 szá­zalékot, Budapesten vi­szont 4,5 százalékos a mun­kanélküliségi arány. Júniusbán már 5841-en kaptak a munkanélküli-el­látásból kikerülve — az önkormányzatok elbírálása alapján — 4000 forintos szociális támogatást. Jú­liusra újabb 4000-en nyer­tek el ■ ilyen, jogosultságot. A szakszervezetek határo­zott követelése, hogy a se­gélyösszeget 5000 forintra emeljék. A kormány és a szakszervezetek közelmúlt­ban megtartott egyezteté­sén a kormány forráshiány miatt erre nem tudott kö­telezettséget . vállalni. J úniusban az összesíté­sek szerint 433 ezren ré­szesültek munkanélküli-já­radékban, 12 ezren pálya- Uezdősegélyben. Ugyancsak júniusban az ellátásból ki­kerülők száma 23 500 volt. Közülük 15 ezren tudtak ismét elhelyezkedni, 8 ezer munkanélkülinek lejárt a járadék-, segélyideje, 2 ezer munkanélkülit kizár­tak az ellátásból, mert nein fogadták ei a felkínált állást, vagy meg sem jelen­tek a közvetítőirodákban, csaknem 2 ezren szereztek nyugdíjjogosultságot. Csak­nem 1500-arv különféle.más támogatási formát, így át­képzést, közhasznú munkát Veitek igénybe. Az idén ötmillió ECU se­géllyel támogatja a ma­gyar mezőgazdaságot az Európai Közösség a PHARE-kerétből. A prog­ram a vidéki agrárfinan­szírozás fejlesztésére irá­nyul majd. Az összeg két­millió ECU-t kitevő hánya­dát a mezőgazdasági bank­rendszer szervezeti kiala­kítására és az itt dolgozók képzésére, 3 milliót pedig hitelek biztosítására for­dítanak — mondták el az MTI-nek a Földművelés­ügyi Minisztériumban. Erre a célra a segélyen kívül 100 millió dolláros világbanki támogatásra is számíthat­nak. A pénzhez talán a jövő évben tudnak hozzáférni az érintettek, felhasználásra előbb — a hazai viszonyo­kat figyelembe véve — nem is kerülhetne sor. A programok ugyanis kés­nek. Az 1990-es évre nyúj­tott segély keretét sem si­kerül teljes egészében ki­használni, és a még tavalyi évi összeg odaítélése sem fejeződött be. 1990-ben egyébként a rendelkezésre álló 20 millió ECU 50 szá­zaléka az Agrárhitel-Ga­rancia Alapítványba ke­rült. A szervezetet igazga­tó kuratórium olyan vál­lalkozásoknak nyújt ga­ranciát, amelyek bankga­ranciához valamilyen ok­ból nem jutottak. A prog­ram a privatizációra és á gazdasági szervezet átala­kítására összpontosít, kü­lönös tekintettel a termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok átalakulására. Gyógyszerár-emelés augusztus közepétől (Folytatás az l. oldalról.) — továbbra is megmarad, megváltozik azonban az egyes készítményeknél al­kalmazott támogatás mér­téke. A változtatás — mondta Matejka Zsuzsanna — mintegy háromszáz gyógyszer esetében jelent árnövekedést. A támoga­táscsökkentés elsősorban az antibiotikumokat érinti, amelyeknél a . szakemberek szerint az átlagosnál is je­lentősebb mértékű az indo­kolatlan felhasználás. Augusztus közepétől főként az. importból származó, ed­dig 95 százalékos ártámo­gatást élvező antibiotiku­mok — mint a Zinnat tab­letta vagy a Tetrán B dra­zsé — ára növekszik. Drágábban lehet majd hoz­zájutni a patikákban né­hány, ma már korszerűtlen­nek számító, szívre ható, illetve gyomor- és bél­rendszeri fekélyeknél al­kalmazott készítményhez is. így a Carditoxinhoz vagy az Almagélhez is. Csökken a támogatása a rendszeres szedés esetén súlyos károsodást okozó gyógyszerek közül a Ridol- nak, az Erigonnak és a Germicid kúpnak, és drá­gább lesz néhány kábító­szernek számító, valamint vérnyomáscsökkentő gyógyszer is. Á gyógyszerár-emelkedés­sel párhuzamosan megvál­tozik a térítésmentesen rendelhető gyógyszerek kö­re — tájékoztatott Hamvas József miniszteri főosz- tályvezétő. Ez azt jelenti, hogy az említett körbe a tárca egyrészt újabb ké­szítményeket vont be, más­részt azonban az indokolt­ságot szigorú feltételekhez kötötte. Racionalizálási akciókkal A külföldiek és a privatizáció A külföldiek privatizá­ciós befektetései eddig csak részben, váltották be a hozzájuk fűzött nagy vá­rakozásokat — állapítja meg az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium tanul­mánya, melyet a szakmai illetékességébe tartozó ága­zatok privatizációs helyze­téről készítettek. Jó néhány iparágban még alig történt külföldi befektetés, ilyen a könnyű­ipar és a vegyipar, vala­mint az egyes gépipari ágak. A normális gazda­sági életben egyébként ver­senyképes iparágak Ma­gyarországon — már ami az állami vállalatokat il­leti — annyira leromlot­tak, hogy az e területekre érkező viszonylag kevés külföldi befektető is in­kább teljesen új vállalko­zást alapít, mintsem pri­vatizál. Több példa van erre az elektronikában, il­letőleg a híradástechniká­ban. Közös vonásuk a kül­földi befektetőknek, hogy azonnal rendkívül erős — létszámleépítéssel járó — racionalizálási akciókat hajtanak végre. Kiterjedtek a külföldiek privatizációs befektetései az építőanyag-iparban, a papíriparban, és. azokban a nagyvállalatokban, ahol állami, vagy nagy közszol­gáltatói megrendelések az uralkodók. Ilyen például az energetikai gépgyártás, illetőleg a vasúti jármű- gyártás. Az idén a külföl­diek privatizációs befekte­téseinek álülővé válását várja a tárca a szálloda- vállalatokban, a gyógyszer­iparban, a gázszolgáltató vóllxlatoknál és a vasko­hászat, valamint az alumí­niumipar területein. Bármennyire is kívána­tos, valószínűleg későbbre tolódik az olajipar, a vegy­ipar, és a talpon maradó gépipari nagyvállalatok külföldiek részvételével történő privatizálása. A befektetők egyelőre lany­ha érdeklődést mutatnak e területek iránt. Nem pon­tosan körülhatárolt ugyan­is a magyar kormány szán­déka, ezért egyelőre távol tartják magukat. e cégek­től. ban jóval meghaladja a 100 milliárd forintot, amelynek előteremtésére hazai forrásból nincs lehe­tőség. Ezért külső forrá­sok igénybevétele szüksé­ges, amelynek egyik lehe­tősége a koncessziós meg­oldás. Jelenleg két autópálya­szakasz építése van folya­matban, ezek azonban még nem koncessziós kivi- telezésűek. A Magyaror­szágon áthaladó legjelentő­sebb irányú tranzitforgal­mat a főváros elkerülésé­vel biztosító MO-s autópá­lya második szakaszának építéséhez márciusban kezdtek hozzá, s a beruhá­zás várhatóan 1994 októbe­rében készül él. Ugyancsak erre az időre tervezik át­adni az Ml-es autópálya Győrt elkerülő szakaszát is, amely a Rába-parti várost óriási zaj- és környezet- szennyezéstől szabadítja meg. Ezek lesznek az utol­só új autópálya-szakaszok, ahol az autósoknak még nem kell majd használati díjat fizetniük. A többi építkezés ugyanis, tekin­tettel a koncessziós meg­oldásra, autópályadíj beve­zetését teszi szükségessé. 1994—95-ös áron számolva — optimista vélemények szerint — kilométerenként 3-4 forintnyi költséggel kell majd számolni. Az igazság­hoz az is hozzátartózik, hogy a szaktárca sohasem cáfolta azt a feltételezést, hogy később a már megle­vő autópályák is fizetőkké válnak. Ezek korszerűsítése idővel ugyanis elkerülhe­tetlenné válik, a felújítás, korszerűsítés, viszont nem olcsó, kivitelezését szintén koncesszióba adással lehet ma elképzelni. A fizető autópálya azonban nem magyar találmány, megfi­gyelhető, hogy Európa azon országai is fontolgatják be­vezetését, ahol ez idáig szabadon lehetett autózni. A közlekedési tárca a magyar közúthálózat gyor­sabb ütemű fejlésztésére nemrégiben 50 millió EGU-s hitelt vett fel az Európai Beruházási Bank­tól (EIB). A hitel, jóvoltá­ból megkezdődhet egy 10 milliárd forintos program, amelynek keretében két túlterhelt város — Sopron és Szolnok — kap elterelő utat, nyolc létfontosságú hidat építenek újjá, s fel­újítanak 800 kilométernyi másodrendű utat is. A köz­lekedés terén hasonló hite­lek folyósítása a közeljövő­ben még várható. Nem lenne szerencsés,1 ha az ÁSZ is vizsgálná Nem lenne szerencsés, ha az Állami Számvevő- szék bekapcsolódna a baj­ba jutott pénzintézeteknél folyamatban levő pénzügyi, számszaki ellenőrző vizs­gálatokba. Egyrészt azért, mert az ÁSZ törvényben rögzített feladata a költ­ségvetési, illetve más tí­pusú közpénzek felhasz­nálásának vizsgálata, és az Ybl Bank, valamint a Vál­lalkozói Takarékszövet­kezet jelenleg már telje­sen magántulajdonban le­vő. pénzintézet. Másrészt az ÁSZTnak erre az évre igen szigorú ellenőrzési ütemtervet kell végrehaj­tania. míg ugyanakkor a pénzintézetekkel ka peso-' latos ellenőrzések végre- hajfását megfelelően tudja elvégezni az Állami Bank­felügyelet — nyilatkozta az MTI-nek llagelmayer Ist­ván. az ÁSZ elnöke, azzal kapcsolatban, hogy napvi­lágot láttak olyan hírek, miszerint az Ybl Banknál lefolytatott privatizáció pénzügyeinek átnézésére a Legfőbb ügyészségen kívül az Állami Számvevőszéket is felkérik. Az ÁSZ elnöke elmond­ta, hogy véleménye sze­rint a már lefolytatott pri­vatizációt megfelelően ké­pes megvizsgálni mind az Állami Vagyonügynökség, mind az Állami Bankfel­ügyelet. Ennek ellenére, ha a parlament, illetve va­lamely képviselői csoport részéről az ÁSZ-hoz érke­zik olyan kérés, mely in­dítványozná az Ybl Bank­kal kapcsolatban a szám­vevőszéki vizsgálatokat, azt komolyan megfontol­nák a Számvevőszéknél. Az Államil Bankfelügye­letnek a vizsgálatok lefoly­tatására mind a jogi esz­közök, mind a megfelelő személyi állomány rendel­kezésére áll, így szükség­telen lenne további ellen­őrzéseket folytatni a ban­koknál — vélekedett az ÁSZ elnöke. Telkek a világkiállításra A Magyar Államvasutak átadta a Világkiállítási Programirodának a MÁV Budapest Duna-part teher­pályaudvar ingatlankezelői jogát — tájékoztatta az MTI-t kedden a program- iroda illetékese. ■ A megállapodásra a vi­lágkiállításról szóló tör­vény értelmében — há­rom hónapos előkészítő munka után — került sor. A gyors lebonyolítást a mindkét fél részéről szak­szerű előkészítés tette le­hetővé. Minderre a világ- kiállítás sikeres megren­dezése érdekében került sor. A szükséges okmá­nyokat a Világkiállítási Programiroda benyújtotta a földhivatalhoz, ezzel megkezdődhet a telkek ki­alakítása. Számítanak a Világbankra Agrárfinanszírozási program

Next

/
Oldalképek
Tartalom