Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-04 / 183. szám
GODQLLOI xJÍmiía XIX. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 4.. KEDD Az összefogás segíti a falvakat Gáz után szennyvíz — Ha a költségvetés forintjait meg lehetne sokszorozni — mondta Kovács Sándor vácszentlászlói polgármester —. akkor is akadna hely minden forintunknak. És mivel a polgármester a katedrát cserélte fel az önkormányzati vezető íróasztalával, nem csodálkozhatunk azon, ha elsőként s gyorsított ütemben az iskola építését fejezné be, hogy a falu gyermekei az igényeknek és a jövő század emberének kijáró körülmények között gazdagíthassák ismereteiket. Vácszentlászlón az iskola építése minden mást megelőz. Szerencsére ezzel a célkitűzéssel egyetértenek az önkormányzat tagjai, meg a község polgárai is. CÉLTÁMOGATÁSOK 1991-ben 2.7 millió, 1992- ben pedig 3,9 millió forint céltámogatást kaptak. Ez a segítség enyhítette a képviselő-testület gondjait, de nem oldotta meg teljesen. Hogy elvégezhessék a belső burkolást, hogy bevezethessék a vizet, s beszereljék a gázfűtést, a cél- támogatás mellett a saját forrásaikból származó bevételt is ezeknek a feladatoknak a megvalósítására kellett fordítani. A polgármester szerint még a következő esztendőben is az iskolaépítés költségei lesznek a legmagasabbak a költségvetés tételei között, de nagyon reméli, hogy 1993 szeptemberében, az ünnepélyes tanévnyitón és iskolaavató ünnepségen minden vácszentlászlói büszkén veszi birtokba a község új létesítményét. Az iskola szomszédságában levő művelődési ház felújítását is elvégezték. Az épület tetőszerkezetét szinte teljesen kicserélték. Ugyanezt kellett csinálni az elavult elektromos hálózattal. Bevezették a gázfűtést is. ÖNKÉNTESEN — Természetesen sok más feladattal is sikeresen birkózunk — hallottam Kovács Sándortól. — Alig két hónapja indítottuk a gázprogramot, ami önerős építkezés, vagyis a lakosság pénzéből készül, de előkészítése, a feladat koordinálása nagyon sok munkát adott a képviselő- testület tagjainak és a hivatal dolgozóinak egyaránt. Valószínű, hogy a térségben ez az első olyan munka, amely 14 település összefogásával, az önkormányzatok önkéntes társulásával jött létre, s túljutott a megye határán is. Boldog Heves megyéhez. Jászfényszaru pedig közigazgatásilag Szolnok megyéhez tartozik, mégis együtt valósul meg a lakosság által annyira várt gázprogram első. majd második üteme. Talán most azt is nyugodtan mondhatom, a falu polgáraival együtt örülünk a rendetlenségnek — az utak feltúrásának, az árkok betemetésének —, mert ez a felfordulás a kényelmet, a tiszta és korszerű fűtést hozza számunkra. Kovács Sándor elismeréssel szólt a falvak ösz- szeíogásának jelentőségéről. Jó példaként említette a dányi, vácszentlászlói és zsámboki szennyvíz- tisztító telep egvüttes építésének és működtetésének lehetőségét: — Olyan telepet kívánunk építeni, amelynek vize a tisztítás után. a fertőzés és szennyezés veszélye nélkül visszavezethető a természetbe. A tervek Szolnokon készülnek, s mivel ilyen célra jelentős az állami támogatás, nagyon reménykedünk, hogy a kivitelezéshez komoly támogatást szerezhetünk. Ha külön-külön építenénk, magasabbak lennének a költségek. A szennyvíztisztító megépítését nem lehet halogatni- A szippantok ellenőrizhetetlenül engedik le tartályaik tartalmát a határ legkülönbözőbb részein. Ha lesz telep, akkor kötelezhetjük őket, hogy azt használják. A feltételek biztosítása az önkormányzat kötelessége, s ha ezt megteremtjük, akkor joggal lépünk fel a kihágást elkövetők ellen a törvény teljes szigorával. De mindaddig tehetetlenek vagyunk. Igaz, a határban csökkentek az illegális szemét- lerakók. Az is igaz, hogy a falu utcái tiszták. Sok a virág, a gondozott udvar és kert. örül a polgármester a fejlődésnek, az építésnek, de legalább ennyire zavarja, hogy a falu útjainak, járdáinak a javítását későbbre kellett halasztani. A lakosság sokat segíthetne, ha a lakóháza előtti utat, járdát, árkot mindenki gondozná, ha nem engedné, hogy az apró felfagyásból tengelyt törő kátyú keletkezzék. Sajnos elmaradt a közvilágítás korszerűsítése, új lámpatestek felszerelése is. Polgármesteri hivatalt is kellene építeni vagy vásárolni. Elismerem, sok a gond. NEM ELTÚLZOTT — -Ugye, mennyit el lehetne Vácszentlászlón is költeni? Pedig elhiheti, hogy a türelmetlenségünk egészséges, és nem eltúlzott türelmetlenség — mondta befejezésül Kovács Sándor. F. M. Erdélyben jártunk Művészeink nyomában Július vegén negyvenöt gödöllői turista szállt be egy autóbuszba, hogy hat napon keresztül ismerkedjék Erdély tájaival, nevezetességeivel, s nem utolsósorban az erdélyi magyarokkal. Az első állomás Erdély kapuja. Nagyvárad volt, majd a csodás szépségű Királyhágón át Bánffyhu- nyadra vitt az utunk. Az Árpád-kori eredetű református templomban meghallgattuk a templom lelkészének értékes tájékoztatását. Első napunk végcélja Kalotaszeg egyik gyöngyszeme, Körösfö volt. Az európai hírű gödöllői festőművész, Körösfői Kriesch Aladár, aki nagyon sokat dolgozott Erdélyben, a kalotaszegi népművészet iránti tiszteletből és elismerésből e faluról vette fel művészi elő- nevét. A Szocialista Párt gödöllői szervezete a romániai rendszerváltás óta szoros baráti kapcsolatot tart fenn Körösfővel. Ennek keretében tavaly nyáron 13 körösfői gyerek két pedagógus kíséretében egy hetet töltött Gödöllőn. E vendéglátásnak is köszönhető az a nagy szeretet, mellyel a körösfőiek turistacsoportunkat fogadták. A szintén kazettás mennyezetű, varrot- tas térítőkkel díszített református templomban — melyet Körösfői Kriesch Aladár több alkotásán is megörökített — meghallgattuk Kántor Attila tiszteletes úr előadását a falu és a templom történetéről. Másnap Kolozsvárott felkerestük többek között a házsongárdi temetőt, s leróttuk kegyeletünket Kós Károly, Apáczai Csere János, Misztótfalusi Kis Miklós és Dsida Jenő sírjánál. Rövid időre megálltunk Tordán, ahol a városi múzeumban megcsodáltuk Körösfői Kriesch Aladár hatalmas olajfestményét, melynek címe Az 1368-as tordai országgyűlés, melyen kimondták a vallásszabadságot. Délután érkeztünk Marosvásárhelyre, ahol először a kultúrpalotába látogattak el, melynek homlokzatát Körösfői Kriesch Aladár tervei alapján készült mozaiklapok. térdomborítá- sok és szobrok díszítik. Ő festette az előcsarnokban látható két freskót is, a tükörteremben található, székely mondavilágot ábrázoló festett ablakok pedig Nagy Sándor és Thoroczkai Wigand Ede gödöllői festőművészek alkotásai. Csíkszeredái szálláshelyünk felé utazva megálltunk Segesvárnál; a fehéregyházi csata színhelyén virágcsokrot helyeztünk el a Petöfi-emlékműnél, Szé- kelykeresztúron megnéztük a Gyárfás-kúriát, ahol Petőfi utolsó estéjét töltötte. A harmadik napot Gödöllő testvérvárosában, Csíkszeredán, illetve Csík- somlyón töltöttük. A búcsújáról ismert ferences templomban egy kedves Csíkszeredái magyar orvos Bach- és Liszt-műveket játszott az orgonán tiszteletünkre. Természeti szépségeket rejtegetett a következő nap, s talán az utolsó állomáson, C'sikkozmáson eltöltött néhány nap marad a legemlékezetesebb. A község polgármestere .és néhány kedves lakosa kíséretében felkerestük az 1849-es szabadságharc ‘utolsó székely ellenállásának emlékművét. A faluban borral és friss kürtőskaláccsal láttak minket vendégül, s igazi baráti beszélgetés folyt. Nagyon szép volt! Anvért Külön köszönet illeti Flóris Jánost idegenvezetéséért és Szabó Lászlót, buszunk kormányzásáért. Körösfői László Bagi emlékek Írásokat várnak Rag 1994-ben lesz hatszáz éves. Az évforduló méltó megünneplése céljából a másfél éve alakult Helytörténeti Baráti Társulat Bag 600 éves elnevezéssel alapítványt hozott létre elsősorban egy emlékmű költségeinek finanszírozására. Tervezik továbbá, hogy Bagi emlékek címmel kiadványt jelentetnek meg a községben születettek és mindazok visszaefnlékezé- sével, akik írásaikkal — maradandó élményként — a helybeliekben a szülőföld iránti szeretetet, megbecsülést, ragaszkodást váltanak ki Bag iránt. E célból többeket levélben kerestek meg, de mások írásait is várják augusztus 20-ig a társulat címére: 2191 Bag, Dózsa György út 50. A beérkezett emlékezéseket értékelve, pályázatra nyújtják be a tervezett kiadványt. Az írások más- l'eles sortávolsággal, 20-25 oldalasak lehetnek. Elsősorban helytörténetileg, vagy néprajzilag értékelhető dolgozatokat várnak. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Cödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőséi; vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatársak: pillér Éva és didi Szilveszter. • Postacím : Gödöllő, Pl. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20- 796. • Szerkesztőségi fogadóóra : hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. 10 Tábori élet Leltén A hajrájához közeledik a vakáció, de addig még sokan nyaralnak a balatonlellci városi gyermektáborban. Évről évre sok emléket őriznek a különböző naplók, rajzokkal, fényképekkel, versekkel. Persze nemcsak az a fontos, amit megörökítünk, de az a biztos. Képeslap helyett ismeretien rajzolónk „üdvözletét” küldjük Istencsapás vagy isteni adomány? Ha maga ura az ember Ismerősömmel — akivel együtt diákoskodtam —, júniusban közölték:- betöltötted a hatvankettedik esztendőt, ideje lenne pihenned! A történtek óta több mint egy hónap telt el, ám ő még mindig nem tudott napirendre térni a közöltek fölött. Háborog, lázong, tiltakozik, keresi az ellenségét. — Szellemileg, fizikailag egészséges, aktiv ember vagyok! — mondogatja. Próbáltam magyarázni, hogy a nyugalomba vonulás valójában etikailag, erkölcsileg magasrendű állapot, amelyben az egyén, aki életét hasznos munkával töltötte, most munkájának gyümölcsét élvezi. Gondtalanságban, biztonságban és abban a biztos tudatban élhet, hogy nyugalmas létét addig végzett munkájával saját maga teremtette meg. Tudom, túlságosan szépre sikerültek a szavaim, hiszen az általam ideálisnak mondott helyzetet számtalan esemény befolyásolja. Egyik ilyen tényező az. hogy a nyugdíjas jövedelme jóval kisebb az eddig élvezett jövedelménél. ezért sokan újabb munkaiégzésre kényszerülnek. Az anyagi helyzet romlásával egyidejűleg jelentkezik egy másik kedvezőtlen tényező is, mégpedig a nyugdíjas ember társadalmi helyzetének változása. A vezető, vagy akár, nem vezető is, de addig mindenképpen megbecsült helyzete megszűnik, a tekintélyes ember egyszerre tekintély nélkül marad. És micsoda tragédia, ha valahol azt hallja, hogy ő az állam eltartottja, és mekkora gondot jelent a társadalomnak a nyugdíjak létének a biztosítása. A fiatalok, az utódok ném emlékeznek arra, hógv két évtizeden át, gyakran tovább is, őket is eltartották. Az eltartók pedig a mai nyugdíjasok voltak. Nyugdíjas múzeumigaz- gató barátom panaszolta a minap, hogy sokszor úgy tűnik, mintha a hatvanon túliak kölönc lennének az állam nyakán, vagy a családén. Eltartottak. Teher, nehézség, akadály, a jobb és kényelmesebb élet gátja a megöregedett ember, s ezért szinte nemkívánatos elem. Azt a nyugdíjasoknak sem lehet vitatniuk, hogy az idős ember munkaképessége csökken, mert az évek múlásával a fizikai munka valóban nehezebbé válik, de hasznos tevékenységet képesek folytatni. Csak szét kell nézni körzetünk falvaiban. Hét- ven-nyölcvanéves férfiak dolgoznak a kertekben, a szőlőkben. Nagyszülők nevelik az unokákat. Van a rokonságomban hetvenkilenc éves asszony, aki képes a kapálásra, s olyan hetvenhét éves férfi, akt reggeltől estig permetezővel a hátán jár a szőlősorok között. A szellemi foglalkozású időseket sem lehet leírni és elsiratni, vagy félreállítani. — Sajnálatos — hallottam dr. Pethő Ede főorvostól —, hogy a közvélemény az öregedést azonosítja az érelmeszesedéssel és a szellemi képességek csökkenésével. Ha az idős ember tapasztalatai és józan gondolkodása alapján bizonyos megalapozatlan változásokkal szembehelyezkedik: begyepesedett fejű, meszes agyú, kerékkötő. Ha ő terjeszt elő valamilyen újítást: szamárság! Az unoka megmosolyogja a vele foglalkozó nagyszülőt. Az idős ember véleményét általában semmibe veszik. Ha lassan megy a gyalogjárón, az autósok rádudálnak. Ha az üzletben vásárol, a pénztárnál hátratolják: Mit igyekszik! Nyugdíjas. Ráér. Igaz, ezek a példák kihegyezettek, de igazak és tapasztalhatók. Több idős barátommal beszéltem a leírtakról. A megismert gondolatokban közös volt az a felismerés, hogy a nyugdíjasidőszak legjobban akkor viselhető el, ha a nyugdíjazott új életet kezd, mely produktív munkával jár, és erre az életre már ki-ki a nyugdíjazása előtt hosszan és nyugodtan felkészül. Ha valaki pontosan tudja, hógy mikor kell befejeznie és feladnia azt a munkát, amelyet egész életében végzett, és azt is tudja, hogy milyen keretek között fog élni ezután, nyugdíjas- létét nem istencsapásnak, hanem isteni adománynak tekinti. A maga urává Válik, több időt szentel családjának, sétál az unokáival, és már nem kényszerből, hanem olyan munkát végez, ami kielégíti. F. M.
