Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-31 / 205. szám

IMTFR.IÍ CSIIRKA ISTVÁNNÁL „Tudtam, hogy szelet vetek, és vihart aratok” Hétvégén a Magyar De­mokrata Fórum országos választmánya Cegléden tar­totta kétnapos tanácskozá­sát. Szombaton, a marato­ni hosszúságú tanácskozás egyik szünetében Csurka István alelnök interjút adott lapunknak. — Az aligha kétséges: ön tudta, hogy tanulmá­nyával szelet vet, és vi­hart arat. Mégis megje­lentette. Azért, mert meg­unta a helyben járást, avagy a nyári szünet után meg akarta pezsdíteni a honi politikai életet? — Tudtam, hogy szelet vetek, és vihart aratok. Azért, mert vihart akartam aratni. Mivel úgy láttam, hogy a Magyar Demokrata Fórum, a kormány és egy­általán a magyar társada­lom csak így tud kikecme­regni ebből a meglehetősen rossz helyzetből, amibe be- lemanővérézte" magát. Ezért tehát egy olyan mozdulatra — ha úgy tetszik, menny­dörgésre — volt szükség, amelyik felhívja a figyel­met arra, hogy eddig, s ne tovább! A mennydörgés ve­szélyes — sokan megijed­nek tőle. De mindig hasz­nos is. Ahogy a természet­ben is az égzengést meg­váltó eső követi — amire most is nagy szükség vol­na —, és akkor felüdül a táj; megmozdulnak, fellé­legeznek a növények, az ál­latok és az emberek. Ezt akartam. — Ez a dolgozat nem volt-e túl nagy kockázat? — Túl nagy kockázat nem volt benne — csak kockázat. Ami minden el­határozó politikai és egyéb lépésben mindig van. Az ember élete tele van rizi­kóval. Az a pályaválasztás, a házasság, a vállalkozás stb. Hogy a rendszerváltás mekkora kockázat, azt mindannyian tudjuk. — Az ellenzék több pártja azt hiányolta, hogy az MDF vezetése nem ha­tárolta cl ezektől a gon­dolatoktól magát. Vajon azért nem. mert féltek . öntől, egyetértettek a dolgozattal, vagy úgy érezték: Csurka István felhalmozott annyi erköl­csi és politikai tökét az elmúlt két-három évben, hogy kimondhatja, amit akar. — Egv-két kivételtől el­tekintve — amelyek most jelentkeztek a liberálisnak mondott tagtársainktól — az MDF-ben és egyáltalán a magyar kultúrában, ez a fogalom, hogy elhatárolód­ni, meglehetősen ismeretlen volt. A bolsevikok, a Kun Béla-ifjúk és egyebek ha­tárolódtak el először a szü­leiktől. Amikor a nagytőkés fia kommunista volt, akkor a szülő határolódott el a gyerektől vagy fordítva. Aztán ez így folytatódott. De egy homogén, a hagyo­mányait tiszteletben tartó társadalomban ez nagyon ritka jelenség. Nem termé­szetes mozzanata áz élet­nek. hogy a fiú elhatároló­dik az apjától Hanem an­nak kell lejátszódni, hogy a fiú meghaladja őt; túlmegy rajta. De az elhatárolódás szeretettelen momentuma ebben nincs benne. Ezt a modern kor elidegenedése, Marx Károly és követői szabadították rá a világra. Ez a keresztény világban ismeretlen. — A napokban ön és három társa bement a Rá­dió épületébe, felolvas- taltak egy petíciót. Jó né- hányan megrettentek: ho­vá vezethet ez? Ha ma Csurkáék, holnap pedig mások ... — Nézze, ez7,el nem kell sokat foglalkozni. Most va­lakik botrányt akarnak ka­varni, hogy néhány ország- gyűlési képviselő bement a Rádióba. A botrány nem ez. Hanem az, hogy egy csomó kommunista nem jött ki! — Az SZDSZ egyik ve­zetője azt mondotta, egy évvel ezelőtt a Kónya-ta- nulmány volt az MDF forgatókönyve. Attól tart, hogy most az ön gondolatai is beépülnek. — Természetesen boldog volnék, ha az én tanulmá­nyom alapja lenne az egyetlen vezérfonal, ami az MDF politikáját a jövőben meghatározza. Hiszen azért írtam. De mint reálisan gondolkodó ember tudom: ez lehetetlen. Egy személy — akárki legyen is az — Képviselői fogadóórák Augusztus 31-én, hétfőn, délután 4-től 6 óráig a vá­rosháza aulájának az 1-es szobájában a 3-as válasz­tókörzetnek Farkas Márta, a 12-es választókörzet pol­gárai részére Kárteszi Fe­renc képviselő tart fogadó­órát. Szeptember 1-jén, ked­den délután 4-től 6 óráig a városháza aulájának az 1-es szobájában az 5-ös választókörzetnek dr. Hor­váth Ágnes, a 14-es válasz­tókörzetben élők részére dr. Sebők Miklós képviselő tart fogadóórát. Ceglédi közlemények Áramszünet! értesítés! Dé­masz Rt. ceglédi kirendeltsége értesíti a lakosságot, hogy Cegléden, a felsorolt területe­ken 1992. szeptember 3-án, 8— 13 óráig, karbantartási munkák végzése miatt, áramszünet lesz. Kazinczy u. Kossuth tértől a Szív utcáig, Alkotmány u. Kossuth tértől a Szív utcáig. Körösi út Kossuth tértől a Má­tyás király útig, Dózsa Gy. u. Petőfi utcától a Körösi útig, Mátyás király út Petőfi utcától a Körösi útig, Víz u. Körösi út­tól a Mátyás király útig terje­dő szakaszán, valamint Iskola, Síp és Petőfi u., továbbá a Kossuth tér keleti oldalán. Kér­jük a lakosság szíves türelmét és megértését. (122 399, 111) Mozi A Szabadság filmszín­házban délután 6 órakor: Dupla dinamit (amerikai akciófilm). Este 8 órakor: Papa. én nő vagyok (ameri­kai vígjáték). Az autósmoziban Dupla dinamit. Az előadás este 9 órakor kezdődik. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin, é Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Tele­fax és teleron: 53 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetés­felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. gondolkodása semmikép­pen nem határozhatja meg egy párt (különösen egy kormányt alkotó, vezető párt) működését, ideoló­giáját és sorolhatnám. Ugyanakkor örülök, hogy ennyivel is hozzá tudtam járulni ahhoz, hogy a program erre épüljön. Re­mélem — s örülök neki —, hogy mindez kovásznak bi­zonyult. S ezeket a kérdé­seket — amelyeket bedob­tam a köztudatba — nem lehet, nem érinteni. — Kerényi Imre azt ír­ta ... — ... ne tessék folytatni ezt a kérdést. Ez nem ide való. Tömörkénynek egy kis tárcájára hivatkozom, ami egy árvízi történet. A sze­gény kubikosok, akik szinte éheztek, kimentek az árvízi töltésre, és ingyen dolgoz­tak. Az árvízi biztos — mi­után megmentették a falu­jukat — megkérdezte tőlük, hogy mivel tartozik. Ezek­nek jól jött volna a kis pénz. De a kubikos banda­gazda elhárította: Nem szá­mos, nem uraknak történt. Hát Kerénvivel kapcsolat­ban is ennyit tudok megje­gyezni. Belefojtottam ön­be a kérdést. Mert Kerényi ezzel a szememben olyan emberré vált, akinek az említésére nem vagyok haj­landó válaszolni. — Egyesek máris elfor­dultak öntől. Viszont má­sok éltetik. Ha szabad ezt mondanom, kik rajonga­nak önért? — Nem végeztem szocio­lógiai vizsgálatokat. Akik szeretnek, azok éltetnek. Ettől egyáltalán nem va­gyok meghatva, és nem vál­toztatok emiatt a gondol­kodásmódomon. Természe­tesen mint színpadi szerző­nek a siker jólesik. Fehér Ferenc CEGLÉDI K/tíwian XXXVI. ÉVFOLYAM, 205. SZÄM Nem igaz a szóbeszéd 1992. AUGUSZTUS 31., HÉTFŐ A továbbiakban is látogatható lesz Abonyban az Abonyl La- ,jósról elnevezett falumú­zeum immár negyedszáza­da hű, megbízható és ki­zárólagos dokumentálja a település több évszázados történelmének. Állandó és időszakos kiállításai, isme­retterjesztő rendezvényei mindig érdekesek voltak. Mostanában az a hír jár­ja. hogy az intézmény ne­tán becsukja kapuit, mert megcsappantak működte­tésének anyagi feltételei. A szóbeszéd minden alapot nélkülöz. Mint Győré Pál igazgatótól megtudtuk, a múzeum a továbbiakban is látogatható lesz; esetleg a nyitvatartását korlátoz­zák. Erről a megyei igaz­gatótanács dönt maid. ABONYI ARCKÉPEK A további folyamatos működést mi sem bizonyít­ja jobban, mint a közeli tervek, a várható prog­ramok. Augusztus 30-án például a helyi református egyház Kálvin út 2. szám alatti imatermében nyitják meg az Abonyi arcképek a századforduló idejéből című kiállítást. Itt hajdan volt, megbecsült csalá­dok és tagjaik meglehető­sen nagyméretű fényké­peit tekinthetik meg a lá­togatók. A kuriózumnak számító fotókat részben az utódok, leszármazottak, ro­konok, ismerősök lakásá­ból, részben padlások és egyéb tárolóhelyek mélyé­ről gyűjtötték össze. Érde­kességük aligha lehet két­séges. MÚZEUMI MŰHELY Nem sokkal később, szeptember 13-tól lehet megtekinteni a jelenlegi Abonyi tanyák üzenete cí­mű állandó kiállítás része­ként azt a kovácsműhelyt, amelynek berendezését, esz­közeit a régi abonyi mun­kahelyeken használtak az egykori mesterek. Az im­már múzeumi műhely az intézménv udvaráról nyíló egyik raktári helyiséget kapja meg. Nyári hónapokban az in­tézményt jobbára az át­utazók, a településen ven- dégeskedők látogatják. Az említett állandó kiállítás mellett szemügyre vehe­tik az egykori Hegyesi-fé­le kötélgyártó műhelyt, a nemrégen odakerült Mol- dován András abonyi szíj­gyártó munkahelyének be­rendezéseit és eszközeit Nem kevésbé érdekes a Barangolás az öreg emlé­kek között című bemutátó sem. A szemlélődő viszont­láthatja. milyenek voltak az egykori falusi szobák, konyhák és kamrák; mi­lyen praktikákat használ­tak az élelemtartósításhoz, hogyan savanyították . a káposztát; miféle eszközök­kel végezték a kenyérsü­tést, a tejfeldolgozást. Az abonyi múzeum bará­ti köre évenként kirándulást szervez tagjainak az or­szág valamely nevezetes vagy látnivalóban bővel­kedő vidékére. Szeptem­berben Nógrád megye egyik legvonzóbb tájára készülnek. FOLYAMATOSSAG Ha az intézménynél ne­tán meghúzzák a nadrág­szíjat, minden folyamato­san megy tovább. És most ez a fontos. Gy. F. Európa legerősebb embere A legközelebbi verseny a skóciai vb lesz Az erős embereket álta­lában mítosz lengi körül. Nem véletlen, hiszen erős fizikummal sok esetben könnyebb csatát nyerni. Csemőben augusztus hú­szadikán show-val egybe­kötött bemutatót tartott Fekete László Európa-baj­nok erőemelő, aki ezt a büszke címet néhány héttel ezelőtt nyerte Tihanyban. A műsora után beszélgettünk a csemői iskolában. — Gratulálok a legutóbbi sikeréhez. Gondolom, azért is értékes ez a győzelem, mért Magyarországon szűr letett. Erről a versenyről mégis keveset hallottunk. Miért? — Videofilm készült az eseményről, és a televízió szeptemberben egyórás mű­sorban fog beszámolni er­ről. Egyébként valóban úgy érzem, hogy az újságok nem tulajdonítottak túlzot­tan nagy jelentőséget az EB-nek. — Ez számomra érthetet­len, hiszen nem mindenki mondhatja el magáról, hogy Európa legerősebb embere... — Gyakorlatilag az a helyzet, hogy ezt — ahogy hallom — nem akarják el­ismerni sportnak. Pedig rendeznek erőemelésben vb-t. EB-t, és a fellépé­seimnek show-jellege van. Várpalota mellett, Ősiben születtem, de jelenleg Do­rogon lakom. A sikereim után a dorogiaktól még egy köszönő szót sem kaptam. No, nem az emberektől, hanem azoktól, akiktől a ió szereplés reményében egy kis anyagi támogatást re­méltem. Foglalkozom azzal a gondolattal, hogy elköltö­zöm olyan helyre, ahol megbecsülnek, elismernek — Láttam a műsorát. Különösen az tetszett, ami­kor Csemő hat legerősebb emberét kihívta a színpad­ra, és lehetőséget adott ne­kik. hogy ugyanazt megcsi­nálják. amit ön. Volt már olyan ember, akinek sike­rült kinyomnia ezeket a sú­lyokat? — Amatőrök között nem. Azért a százharminc kilós farönköt és a százhúsz kilós golyót vállra emelni nem gyerekjáték. Mindenesetre találkoztam már olyan erős emberrel, aki néhány hó­napi kemény edzés után vi- hetné valamire. — Már gyerekkorában is erősebb volt az átlagnál, vagy később jött rá arra, hogy milyen erő lakozik önben? — Éppen nem tettek ar­rébb, de semmi nem utalt arra, hogy egyszer ilyen erős leszek. Kézilabdáztam és birkóztam. Imádtam a mozgást, sőt zenekarban ze­néltem is. Ekkor egy kicsit szabadabban éltem. Dorog­ra is a kézilabda miatt ke­rültem. NB II-ben játszot­tam évekig, amikor is megszűnt a csapat. Ott áll­tam a világban állás, mun­ka nélkül. — Hogyan került a „ne­héz” műfajba? — Néhány hónappal a csapat megszűnése után mutatták a televízióban a ,.bajnok” Toldi Miklóst. Dicsekedtek vele, hogy há­rom méter húszra eldobta az ötvenkilós malomkövet. Ez felbolygatott, gondol­tam, én is megpróbálom. Első kísérletre sikerült a bajnok teljesítményét pro­dukálnom. Ez biztatást, hi­tet adott. Elmentem egy kőműveshez, hogy öntsön malomkövet nekem. Alig nyolcvanhárom kilósra si­keredett, rengeteget edzet­tem vele. — Mikor volt az első Toldi-verseny? — 1987-ben, ráadásul be volt gipszelve a lábam, úgy lettem negyedik. Melegítő­vel takartam be a sérült részt, hogy ne vegyék ész­re. mert nem engedte.* vol­na indulni. Később három­szor nyertem meg a ver­senyt. — Láthattuk önt a Fri- derikusz-show-ban is, ahol félelem, lámpaláz nélkül beszélt, humorizált. Ezen túlmenően azt vettem ki a műsorból, hogy bizony él­hetne jobb körülmények között is ... — Valóban nem vet fel a pénz, ezekből a műsorok­ból élek. Szerencsére most már ismernek, így kapok annyi meghívást, hogy meg tudok érni. Abba. am.t én csinálok, nem nagyon fek­tetnek pénzt a szponzorok, pedig véleményem szerint eladható a műsor. Egyéb­ként ceglédi támogatóim is vannak. Azt, hogy részt ve­hettem az EB-n, Zakar Jó­zsefnek és Gál Györgynek is köszönhetem. — Milyen tervek foglal­koztatják? — Amint már említettem, mindenképpen olyan helyre szeretnék költözni. ahol megbecsülnek. A , legköze­lebbi verseny a skóciai vb lesz, ahol szeretnék sikere­sen szerepelni. Kóbor Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom