Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-29 / 204. szám

Sörözőben — galéria ‘"•'S Szeptember közepéig tart nyitva a nagymarosi Kinizsi söröző Duna Galériájában Losonci Lilla szentendrei festőművész kiállítása (Sintár Antal felvétele) Ä bunyó elmaradt, a füst nem Mire jó a liget ? A váci horgászok és kör­nyezetvédők több kérdés­ben szembenálló felek, ab­ban viszont egyetértenek, hogy a ligetben pöfögő jár­műveknek nincs helyük. Legtöbbjük tudna olyan esetet mondani, amikor a kényelmeskedőkkel, vagy terepmotorosokkal összezör­dült. Sajnos, a föútról akár a stációk közé is be lehet hajtani. És ha már módjuk nyílik rá, sokan meg is te­szik. Ügy látszik, csak egy magas kerítés segítene. Pe­dig a feladvány nem ne­héz: adott egy szép, üde le­vegőjű park, amelynek megőrzése az egész város érdeke. Vagy mégsem? Egy bivalyerős horgász (fénykorában négy-öt em­bert játszva elhallgattatott) meséli, hogy augusztus 20- án piknikezőkkel találko­zott. Polgári szokást eleve­nítettek föl. A kosárban elemózsia, néhány palack a hangulatért, aztán „hadd menjen”. Már jó néhány au­tóból álló karavánjuk a li­get közepéig ért. Ott aztán szalonnasütés, pezsgődur­ranás, kerekedő jókedv. A szíves tájékoztatásra, hogy védett területen vannak, rá se hederítenek. A szóváltás kishíján verekedést ered­ményezett. Ebben az atléta termetű pecás még kemény ellenfél lehet, de ahol sza­lonna van, akad bicska is. Így maradt a szavakban formát öltő düh, meg az egyelőre hasztalan zsörtölő- dés. A fák közé az egyik ol­dalon ugyanis lyukas zsák­utca vezet. Kocsival a Gombás patak belső híd- jáig, kétkerekűvel azon túl is bárki könnyedén bero­boghat. A másik oldal leg­alább ilyen nyitott. Az elő­zékenyen égre mutató („fe­lőlem akár oda is mehetsz, pajtás”) sorompó már a tó­ra nyit távlatot. Szabaddá tett útján, annak Pest felő­li széléig lehet elgurulni. Sajnos, nálunk még kevés ez a halk, nem tolakodó felhívás, tilalom. Amíg a sorompón nincs lakat, az úton behajtani tilos tábla, vagy őr, ne adj Isten meg nem változik a szemlélet, addig a sétálgatót e nyu­godt helyen is bosszúságok érhetik. Ahogy a napokban is, amikor egy terebélyes gesz­tenyefa alá épp „finoman” beálló Wartburgba botlot­tam. A volán mögül kipat­tant csinos vezetőnő beme­legített, majd a kétütemű megrekedt bűzében köhög­tünk néhányat egy ütemre. Aztán megigazította diva­tos joggingszerelését, beál­lította a stopperórát, és el­indult az egészségügyi ko­cogásra. (Ribáry) Kopjafa­koszorúzás A második világháború áldozatainak emlékére ál­lított kopjafánál idén is tartanak koszorúzást Vác alsóváros! temetőjében. Az MDF helyi szervezete és a Váci Városvédők és Város- szépítők Egyesülete szep­tember 1-én 17 órakor tart­ja a megemlékezést, amely­re mindenkit szeretettel várnak. Százezer forint a strandon Tombolasorsolás lesz a váci strandon augusztus 30-án, vasárnap 16 órai kezdettel. Akik 10 egyéni belépőjegyüket, vagy öt családit a strandszezon ide­jén tombolajegyre váltot­ták. azok között ekkor sor­solják ki a 100 ezer forint értékű ajándékokat. A fődíj egy mountainbike- kerékpár, a díjak pedig kü­lönböző sporteszközök, fel­szerelések lesznek. VÁCI wíllll XXXVI. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT Amit még nem tudtunk róla Nekem itt a legjobb A kitüntetetteket általában szélesebb körben ismerik, így van ez a Pro Űrbe díjas Lehőcz Jánossal, is, akinek nevere azonnal több információ is beugrik a váciaknak. Mindenekelőtt a mestersége, hogy szakács, méghozzá aranyérmes, aztán, hogy ő volt 1956 forró napjaiban városunkban az összüzeini munkástanács elnöke. A bé­késebb időkből pedig az, milyen műkedvelő színi elő­adásokban vett részt cs hogy kiváló atléta volt. Olyan í ürgelábú futó, aki sorra nyerte a díjakat, köztük a ke­gyeleti váltót is mint sxirinter befutó. Augusztus 20-án, amikor Bartos Ferenc polgármes­ter a város közönsége -előtt átadta neki a díszoklevelet, indoklásként a szakmai si­kereit említette. Erre Le­hőcz János a legbüszkébb. Aranyérmesnek lenni va'a- hol annyi, mint a színészek között Kossuth-díjasn äk! Ennek ellenére világéle­tében egy szerény, nalk szavú, de humoros ember volt, akinek szerepelni any- nyi, mint másnak 'egyet váltani a vonatra. Termé­szetesen viselkedett a szín­padon, amiből sokféle ju­tott ki neki. A politika színpada éppúgy, mint' egy- egy bohózat előadásáé, vagy versenyeken az étter­mi konyha. Aki nem látta, nem tud­ja elképzelni, milyen alka­tú lehet egy szakács, aki ugyanakkor futóbajnok is. Ö nem hízott el, amit iá­ját bevallása szermt két dolognak köszönhet a sportnak és a mértékletes­ségnek. Szereti a hasát, de mindenből csak keveset fo­gyaszt. Otthon a felesége főz, neki csak vasárnap jut fakanál, hogy kímélje cár­ját. — Mire a legbüszkébb, amit pályafutása során el­ért? — kérdeztük a nyári melegben is hűs otthoná­ban. — Sokfelé jártam a vi­lágban, versenyeken bemu­tatókon vettem részt, még's talán a legutóbbi ománi utat említeném. Ugyanak­kor nem hallgatható n el. nagy sikerünk volt azzal a szakácsparádéval is, ana t a világon először mi szervez­tünk a Pokolszigeten. Leg­először a legjobb hazai szakácsok mutatták be, mit tudnak, aztán nemzettvózi- vé szélesítettük. — ön világot járt em­ber. Hol érezte legjobban magát? — Számomra mindig Vác volt és marad a világ kö­zepe. Nekem itt a legjobb. — ön az egyik legismer­tebb közösségi ember. A nevéhez fűződik a Remény­ség Egyesület újraéleszté­se is. Mégis az hírük, szí­vesen vonul el még otthon­ról is egyszemélyes ma­gányba . .. — Ez igaz, van egy kis telkem, ahová ebéd után kivonulok. Szigorú napi­rend szerint élek, amihez ez is hozzá tartozik. — Mit csinál legszíveseb­ben szabad idejében? Azt ugye még nem is mondtuk, hogy évek óta nyugdíjas, 71 éves elmúlt, s még min­dig visszajár a vendéglátó­ipari vállalat váci közoont- jába tanácsadóként. — Igen, nehezen tudok elszakadni a szakba ától, nem is akarok. A szabad­időmhez azonban ragasz­kodom. ahogy a rendszeres otthoni ebédhez is ponto­san fél egykor. Ha ráérek szívesen olvasok szépirodai­mat, főleg történelmi regí­nyeket. Most ugyan nem regényt, hanem Gósztonyi Péter részletes leírását a máso­dik világháborúról, a ne y véleményem szerint az első hiteles leírás az ott történ­tekről. Magam is voltam a fronton, hadifogságba ke­rültem, ami ott le van írva velem is megtörtént. — Végül engedje meg, hogy megkérdezzem, azon túl, hogy nyilván nagy örömmel fogadta a Pro Űr­be díjat, mi okozza önnek a legnagyobb örömet? — Mindenképpen az, hogy megértem, sok meg­próbáltatás. üldöztetés után egy olyan kort ebben az országban, amikor nyugod­tan élhetünk, nem keil ret­tegni, félni — válaszolta Lehőcz János Vác város egyéni Pro Űrbe díjasa 1992-ben. (Dudás) Mozi Dunagyöngye filmszín­ház: (Dr. Csányi László krt. 58.): augusztus 28-tól 30-ig, péntektől vasárnapig este fél 7 és fél 9 órakor a Batman visszatér című amerikai sci-fi a műsor. Hétfőn és kedden nincsen előadás. VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45. 9 A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. O Munkatárs: Dudás Zoltán. 9 Postacím: Vác, Pf. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 14-035. Telex: 282-297. ® Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. 9 Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 11-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá­ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. Aratók a föidesúr efőtt Egy magból száz terem Bokrétás felvonulást tar­tottak Peneen, körbe a fa­luban, megmutatva az új kenyeret, amely az idén ara­tott búzából, s az abból őrölt lisztből készült. Ara­tási áldomásnak nevezik azt a régi hagyományt, amit Szent Istvánkor ünnepel­nek itt, de legutoljára 1939- ben és 1940-ben tartották meg. Az iskola óriási udvarába akár az egész falu népe el­fért volna, ott is voltak so­kan, ünneplőbe öltözve. Várták a felvonulókat, akik népviseletbe bújtak, ami egyben az előadás jelmeze is volt. Jelmez és színjáték, ami valamikor évről évre ismétlődő valóság volt, tisz­telgés a kenyér, Isten ado­mánya előtt, valamint a földbirtokos előtt, aki pedig az aratói felé tette meg a maga köszönő gesztusát. A penci faluvédő egyesü­let szervezte ünnepség egy­szerre szolgálja a' közösség épülését és a hagyományo­kat. Céljuk is éppen ez volt Gerengay Vilma, az egyesület elnöke azt is el­árulta, az ő földesurukra nem lehetett rossz szavuk. Tisztelte a munkájukat, s őt is tisztelték. Az öreg l'öldes- úr már rég nem él, ezért fiát, a nyolcvanéves Wal- tenberger Gyulát keresték meg levélben. Talán abban is reménykedtek, hazaláto­gatna erre az alkalomra. A külföldön élő idős úr meg­kapta az invitáló levelet, örömmel fogadta, de nem tudott eleget tenni a meg­hívásnak, kora és tervezett amerikai útja miatt. Vá- leszlevelet fogalmazott, amely után két nappal — később tudták meg a pen- ciek — meghalt. A bokrétás, népviseletes csoport megérkezését így csak a falubeliek ünnepel­ték, és az uraságnak beöl­tözött szereplő, s az annak családját, háza népét alakí­tók. Aznap délután a falu főutcáján mindenki ide tar­tott, siettek, kíváncsian, va­jon milyen is volt az az ara­tási áldomás, amiről csak a nagymama, nagypapa tu­dott mesélni. A műsorvezető Bodonyi Józsefné, aki a művelődési házat vezeti, név szerint fölsorolta azokat, akik öt­venkét esztendeje is ott voltak, s még ma is el tud­tak jönni. A fehér inges, mellényes, csizmás férfi, aki a sor ele­jén haladt, megfelelő rig­musokkal, kalapot emelve jelentett. Jelentette, immár befejezték az aratást, eny- nyi és ennyi búzát takarí­tottak be idén. A jelentést a földesúr köszöntővel fo­gadta, majd megáldatta a kenyeret. Ez utóbbi már va­lódi volt, Mekis Ádám he­lyettes lelkész adta, aki az elvetett magról beszélt, amely föláldozza magát, el- rohad a földben, hogy belő­le száz teremjen. Jézus is így áldozta magát értünk, üdvösségünkért. A példabeszéd után saját kezűleg látott neki föídara- bolni a kenyeret, és ki-ki kóstolót kapott. A kerek, magas, aranysárgára sült kenyeret a helyi pék sülötte. kimondottan erre az alka­lomra. Akinek nem jutott, azt a háziasszonyok saját készítésű édes süteménnyel kínálták. A falu népe azon­ban igen szerény volt, épp csak csipegettek. Ettől sze­rényebbek, talán azt is mondhatnánk, félénkebbek csak a férfiak, a fiatalem­berek voltak, mert az elő­adás után fölcsendülő zene­szóra alig-alig kérték tánc­ra a lányokat, asszonyokat. Elárulhatjuk, nagyon igaz nak látszott az, amit egy helyi népdalban énekeltek: a penci kotlós harminc to­jásból csupán egy kakast költ. Kevésnek tűnt a férfi, amit néhány találomra megkérdezett hajadon só hajtással kísért bólintással erősített meg. Sebaj, ahol ilyen aratási áldomást tartanak, előbb- utóbb legény is akad! Dudás Zoltán Olvasóink írják Kulturált körülmények között az OTP Szépen átépítve, kicsino­sítva, kultúráltan, a célnak megfelelően berendezve új funkciót lát él a vámosmi- kolai volt „pártiház”. Ugyanis augusztus 25-től ebben az épületben tevé­kenykedik, szolgálja a kör­nyező lakosokat az OTP he­lyi fiókja. Hanzelik Lászlóné el­mondta, hogy a helyi pol­Váci közlemények A Eudapesíi Elektromos Mű­vek Szentendrei Szerelésveze­tősége értesíti a lakosságot, hogy a Szentendre Mll-es út papszigeti bejáró csomópont­ban az épített 20 kV-os és 0.4 kV-os hálózatot, transzformá­torállomást 1992. augusztus 29- én feszültség alá helyezzük. A fenti időpont után nevezett vil­lamos berendezéseket megkö­zelíteni és érinteni TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES! (122 410/211) Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy dr. Kautz Anna Mária közjegyző 1992. szeptember 1- jén- megnyitja irodáját. Vác, Március 15. tér. 3. szám alatt, a főtéren, a régi kórház köze­lében'. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig 13 órától 1.6.30-ig. pénteken 8.30 órától 12 óráig. Egyéb időpontokban előzetes megbeszélés szerint. Hagyató-* ki ügyek, okiratok, aláírások hitelesítése, végrendeletek, el­tartási szerződések, öröklési szerződések elkészítése, tanú­sítványok, nyilatkozatok ok­iratba foglalása stb. gázmesteri hivatallal és az érdekelt párttal, amelynek egy bizonyos részben az épületben használati joga volt. az épület bérbeadásá­ról a megegyezés még 1991 nyarán jött létre. Az épület helyiségeinek felújítása, külső bepucolása, rácsok­kal, telefon- és telcfaxvo- nalakkal való felszerelése, bebútorozása most július végére fejeződött be, és ki- seb hibák kijavítása után kedd óta itt fogadják ügy­feleiket. Erre a helycserére azért volt szükség, mert a régi épületben már nem fértek el, a korszerű technikát nem tudták megfelelően el­helyezni. Ami pedig a he­lyi önkormányzatot illeti, a bérbeadással elég komoly bevételhez jut, amit a köz­ség javára fordíthat. Az OTP ügyfelei pedig kulturált körülmények kö­zött intézhetik ügyeiket, nem beszélve az ott dolgo­zók szép és kényelmes el­helyezéséről. —kg— x Jfírltiii H

Next

/
Oldalképek
Tartalom