Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-28 / 203. szám

Kormányszóvivői tájékoztató „Egyéni és személyes megnyilatkozások” (Folytatás az 1. oldalról.) ság felmondásának indoka: az NGEB hitel- és betétál­lományának 90 százaléka bizonytalan — bolgár, len­gyel, kubai és volt szovjet — követelésekből áll, és ezen tagok tartozása idén júniusban 1260 millió dol­lár volt. Hazánk adóssága 30 millió dollár, de az alap­tőkéhez való hozzájárulása 15,8 millió dollár volt. . A kormány döntött az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium kezelésében le­vő balatonlellei és tapolcai üdülő, valamint az úgyne­vezett Duna-terasz — hét­végi pihenő — értékesíté­sének engedélyezéséről is. Mivel a központi költség- vetési szervek csak a kor­mány engedélyével idege- níthetik el a tulajdonuk­ban levő vagyontárgyakat, ezért szerepelt e kérdés is a kabinet napirendjén. Az értékesítésből származó bevétel fele a költségvetést, Benépesült a Parlament Kulcsfontosságú problémák Vége a honatyák nyári szabadságának, az Ország­ház újra benépesült. Csü­törtökön három parlamenti, bizottság is ülésezett, kulcs- fontosságú problémák ke­rültek terítékre. Ülésezett az alkotmányügyi. tör­vény-előkészítő és igazság­ügyi, a kulturális, valamint a nyugdíj- és egészségügyi ellátásokkal foglalkozó: bizottság. Az alkotmányügyek bi­zottsága egyhangúlag támo­gatta a családi pótlék mó­dosításáról szóló tervezetet, mely szerint ez év szep­tember elsejétől gyerme­kenként — de differenciál­tan — átlagosan 300 forint­tal emelkednek a családi pótlékok. Ugyancsak ez a bizott­ság úgy nyilatkozol, hogy nem tartják szükségesnek a Magyaron Világszövetsé­gének működését törvény- . ben szabályozni. A kulturális bizottság egy, a médiát örvény hez kapcsolódó újabb javaslat- csomagot tárgyalt meg. A bizottsági tagok egyetértet­tek abban, h >gy együttes módosító indítványt terjesz­tenek be arra vonatkozóan: törvény írja elő, hogy a mű­sorszolgáltatóknak köteles­ségük egyenlő esélyt bizto­sítani a nézetek sokfélesé­gének. így egy adott kérdés­körben a. kisebbségi állás­pontoknak is. A nyugdíj- és egészség­ügy i ellátásokkal foglalkozó bizottság úgy ítélte meg, hogy a magyar társadalom- biztosítás helyzete kritikus, s az a nyugdíj és az egész­ségügy ellátásának bizton­ságát és a társadalombizto­sítás reformjainak sikerét egyaránt veszélyezteti. Az ezzel kapcsolatos szakértői vizsgálatok arra a következtetésekre jutot­tak, hogy bár a társadalom- biztosítási alap önállósulá­sának első évét a stabil pénzügyi helyzet jellemezte, a későbbiekben negatív változás következett be. En­nek fő okai, hogy az elő­irányzathoz képest elma­radtak a járulékbevételek, s ezáltal jelentősen emelke­dett a tartozásállomány. Az elmúlt évben a tb-alap évi hiánya 22 milliárd forint volt, s az elkövetkezendő években ennek nem a csök­kenésével. hanem növeke­désével kell számolni. Tudatos lassítással? Profil és piac nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) eredmény áz Ikarus Rt. lét­rejötte lett 68 százalékos magyar és 32 százalékos orosz tulajdonnal, az ere­deti határidő jelentős túllé­pésével. Ugyanakkor a, Cse­pel Autó szeghalmi gyárát, az Ikarushoz csatolták, de közben nem rendelkeztek az ott található készletek sorsáról. Ezáltal a Csepel Autó profil és piac nélkül maradt. Áz intézkedés gaz­daságilag racionális volt az ÁSZ szerint is, azonban arra mutat, hogy a szanálok nem a kormányhatározat­nak megfelelő megoldáson dolgoztak. A Számvevőszék szerint a szanáló szervezet vezetője és a szanálási biz­tos is hozzájárult tevékeny­ségével ahhoz, hogy ered­ménytelenül záródjon az együttes szanálás. Az ÁSZ- jelentés szerint feltételez­hető, hogy a szanáló szerve­zetnél dolgozók tudatosan lassították az ügyek inté­zését. . így a már előkészített el­járásokért járó díj — ami mindig a feladat befejező- ' sekor esedékes — nem a költségvetést, hanem a tár­saságot gazdagította. Ez az összeg az ÁSZ becslése sze­rint 2-300 millió forintot tesz ki. A sajtótájékoztatón je­lenlévő Thuma József, pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár jelezte, hogy a felvetett szabálytalanságok feltárásáért köszönettel tar­toznak a Számvevőszéknek. Azt is elmondta: amint tu­domásukra jutottak az ÁSZ jelentésében foglaltaik, azonnal intézkedtek. Ennek keretében többek között visszavásárolták a Reorg Rt. részvényeit, s így a tár­saság tulajdonosa 99,75 szá­zalékban a magyar állam. Ugyanakkor szerinte az Ikarus és a Csepel Autó ügyében a körülményekhez képest elfogadható megol­dás született. A szanálók- nak köszönetét kell mon­dani azért, hogy az időköz­ben gyorsan változó körül­mények között volt szakmai bátorságuk a kormányhatá­rozattól eltérő megoldás mellett kiállni. másik fele pedig a minisz­tériumot illeti meg. A kormány rendeletet hozott a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség birságbe- vételeinek megosztásáról. Ennek lényege: a bírságok 60 százalékát a főfelügye­lőség feladatainak ellátásá­ra — többek között a fo­gyasztók tájékoztatására, termék-összehasonlító vizs­gálatok elvégeztetésére, ki­adványok megjelentetésére — kell fordítani. A fenn­maradó 40 százalék a költ­ségvetést illeti. A rendel­kezés a központi költség- vetési szervek kiadásainak csökkentését, illetve a költ­ségvetés bevételeinek nö­velését szolgáló intézkedé­sek sorába illeszkedik — mondta el a kormányszó­vivő. A kormány tagjait Für Lajos honvédelmi minisz­ter tájékoztatta az ország biztonsági helyzetéről, más országoknak a volt Jugo­szlávia elleni embargóval kapcsolatos magatartásá­ról. A tárca vezetője ezen­kívül beszámolt a kor­mánynak „egyes külföldi katonai vezetők által han­goztatott nézetekről is” — jelentette ki Juhász .Judit, hozzáfűzve, hogy részletek­kel ebben az esetben sem kíván szolgálni. Újságírói kérdésekre vá­laszolva a kormányszóvivő közölte: a kabinet ülésén az előzetes terveknek meg­felelően szerepelt a tartó­san állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon meghatározása is. Csépi Lajos marad Csépi Lajos marad az Ál­lami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója továb­bi 4 évig. A Miniszterel­nöki Sajtóiroda csütörtökön az MTl-hez eljuttatott köz­leménye szerint az igazgatói tisztségre a miniszterelnök Szabó Tamás privatizá­cióért felelős miniszter ja­vaslatára nevezte ki. A miniszterelnök, mint ismert, Csépi Lajost augusztus 27-i hatállyal felmentette az ÁVU ügy­vezető igazgatói tisztségére határozatlan időre szóló megbízatása alól. A felmen­tést az tette szükségessé, hogy az időlegesen átUmi tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosítá­sáról szóló, közelmúltban elfogadott, törvény értelmé­ben az ÁVÜ ügyvezető igazgatóját a jövőben ha­tározott időtartamra kell kinevezni. A történelem nem lezárt folyamat A reális történelmi gon­dolkodásmód megalapozá­sában rendkívüli feladat hárul a történelemtanárok­ra. Ha a nemzetet politi­kai és gazdasági sokuhatá- sok érik, akkor a társadal­mi gondolkodásmódban megbomlik az ész es az ér­zelem kívánatos aránya Az átalakuló Magyarországon éppen ezért kiemelten fon­tos, tisztázó szerepe tan a szaktudományoknak. A tör­ténettudománynak társadal­mi funkciója van, .rosszá távú, stratégiai íeleaiőségű a történelem oktatása — hangsúlyozta Kosáry Domo­kos akadémikus, az MTA elnöke a középiskolái tör­ténelemtanárok V. országos konferenciáját megnyitó előadásában, csütörtökön. A budapesti Veres Péter Gimnáziumban tartott ta­nácskozás mintegy 600 résztvevője a Vezérfonal • magyar és egyetemes törté­nelem oktatásához készített vitaanyagot tárgyalta meg, A konferencia egyik célja a pedagógusokkal való együtt gondolkodás, annak méneglése. hogy az okta­tásban elsőso-ban fogalma­kat és ismereteket rög­zítő követelményt endszerre, vagy csupán az ckíatá* nagy témaköreinek megje­lölésére van szükség Ex utóbbi elképzelés a tanári önállóságra bízza: mennyi és milyen mélységű a meg­követelendő i tni eretanv ag, i melyeit az .,k az alapfogal­mak, amelyeket ajánlató« a diákokkal elsajátíttatni. NEM SZAKAD AZ MDF Csurka dolgozata: politikai vitaanyag (Folytatás az 1. oldalról.) szembenéztek a vales prob­lémákkal. Ezt követően Csurka Ist­vánt vették pt rgőtűz alá az újságírók. Csurka István elmondta: sajnálja és be­látja, hogy tévedett, amikor az utódlás gondolatát felve­tette . az amúgy szerencsét­len időben megjelent dolgo­zatban. A lényeg viszont az, hogy nagyon csalódtak azok, akik az MDF-en be­SZIGORÚBB LEVEGŐTISZTASÁGI TÖRVÉNY KÉSZÜL Az elképzelések szerint a jövő évben a parlament elé kerülő levegőtisztaság­védelmi törvény már nem ad lehetőséget a határér­ték feletti szennyezést ki­bocsátóknak arra, hogy a bírság megfizetésével el­lentételezzék mulasztásu­kat. Az előkészítés alatt álló törvénytervezetről a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Miniszté­riumban tájékoztatták az MTI-t. A törvény az Európai Közösség országaiban el­fogadott határértékeket ír­ja elő valamennyi új be­rendezésre és termelőegy­ségre. A régi üzemek tech­nológiai lehetőségeik sze­rint néhány éves vagy akár 10 éves időt kaphatnak a normák teljesítéséhez. A határértékek megsértését az új és bizonyos türelmi idő után a régi üzemek­nek sem engedik meg. A megszabott értéken felüli szennyezés esetén — bi­zonyos moratórium lejártá­val — vagy megvonják áz üzemeltetési . lehetőséget, vagy annyira magas bírsá­got vetnek ki,- amely gya­korlatilag ugyancsak lehe­tetlenné teszi a további üzemeltetést. Hasonló szisztémát kí­vánnak érvényesíteni a közlekedési légszennyezés­nél is. lüli szakadásra fogadtak, hiszen nem ez volt a cél. hanem az, hogy a kormány legyen sokkal határozot­tabb. Csurka István meg­állapította, hogy elérte cél­ját, mert most arról beszél­nek a politikusok, amit ő fontosnak tart a nép jelene és jövője szempontjából. Újságírói kérdésekre vá­laszolva Csurka István el­mondta, hogy nincs meg­rendülve a Debreczeni Jó­zsef által jegyzett Népsza­badság-beli írás megjelené­se után, de ennek következ­ményei lesznek, mert iga­zolhatatlan állításokat tar­talmaz. Furmann Imre arról szólt, hogy tudott az írásról, és ezt is úgy kell tekin­teni, mint a Csurka-doigo- zatot, hiszen ez ugyancsak egy vélemény a sok közül, amit minden bizonnyal meg fog vitatni majd a tagság más, megszületendő tanul­mányokkal egyebemben. Csurka István saját dol­gozatát publ'cisztiicai mű­nek tartja, amelyben felté­telezéseket és következteté­seket fogalmazott meg. Far­kas Gabriella határozottan visszautasította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az MDF antiszemita lenne Eddig sem volt az, a jövőben pedig egyértel­művé teszik ennek a felté­telezésnek a képtelen vol­tát Csurka Istvánt megismé­telte álláspontját, amely szerint bizonyos esetekoen igenis szükség van rendőri beavatkozásra. A rádiónál és a tv-nél kialakult jog­ellenes helyzetre utalt a po­litikus, amikor ezt mondta. Érdekes bejelentést tett Furmann Imre, amikor kö­zölte, hogy a kialakult hely­zet megújító erővel is ha­tott a nem MDF-tagokra is. Példaként elmondta, hogy Bencsik András nála kért« felvételét az MDF tagjainak sorába. Az újságírónak nem feladata az események és a hallottak kommentálása, annyit azonban szeretne je- tezni, hogy a Csurka-tanul- mány fölkavarta a nyári politikai hangulatot, él minden bizonnyal több fó­rumon is megvitatják a benne foglaltakat. Nine* hatalmi harc az MDF el­nökségében, ezt többször i* hangoztatták és hangsúlyoz­ták, de vannak arra utaló jelek, hogy kemény véle­ményütköztetésekre kerül sor hamarosan. Csak abban lehet bízni, hogy ezek az egymástól el­térő vélemények nem sza­kadáshoz fognak vezetni, hanem az MDF politikai erejének megerősítéséhez, hiszen a megújuláshoz ad­va van minden lehetőség, hiszen az ősz folyamán tel­jes tisztújításra kerül sor. Papp János HATPÁRTI EGYEZTETÉS A HONVÉDELMI TÖRVÉNYRŐL A készülő honvédelmi törvény tervezetéről, illet­ve a tiszti és szolgálati tör­vény koncepciójáról a jö­vő héten csütörtökön a Honvédelmi Minisztérium­ban tartják a hatpárti egyeztetést — közölte az MTI érdeklődésére Ralfay Ernő, a Honvédelmi Mi­nisztérium politikai állam­titkára. A kérdést az in­dokolta, hogy az SZDSZ honvédelmi tagozata szer­dán nyilatkozatban kifogá­solta a hatpárti egyeztetés elmaradását e kétharmados törvények tervezetéről. I Haffay Ernő elmondía, hogy a parlament nyári szünete előtti egyik hon­védelmi bizottsági ülésen már megegyezés született a hatpárti politikai egyez­tetés megtartásáról köz­vetlenül a nyári szünet utá­ni időpontban. A tárca már több hete megküldte a képviselőknek a honvédel­mi törvény tervezetét, illet­ve a szolgálati törvény koncepcióját, hogy legyen idő a felkészülésre. Néhány napja pedig névre szóló meghívót küldtek a parla­menti pártok frakcióveze­tőinek, illetve a honvédel­mi bizottsági tagoknak, a hatpűrti egyeztető ülésre. A magyar mezőgazdaság jövője, szempontjából rend­kívül fontos, hogy az ag­rárpiaci rendtartási tör­vényt minél hamarabb megalkossa az Országgyű­lés — hangzott el csütörtö­kön Nyíregyházán, azon a regionális agrárfórumon, amelyen a parlamenti Ag- rárkluib és a Magyar Ag­rárkamara képviselői mel­lett Borsod, Nógrád, Pest, valamint Szabolcs megye több mint kétszáz mező- gazdasági szakembere vett részt. A kormány által elfo­gadott agrárpiaci rendtar­tási tervezetről a pártok képviselői úgy vélték: az átalakuló magyar mezőgaz­daság jövője szempontjá­ból meghatározóan fontos a törvény megalkotása, Egységes volt a vélemény arról is, hogy kifejezetten egy szakmai, sarkalatos törvény van születőben. Ugyancsak egyetértettek a képviselők abban, hogy a keretjellegű törvénynek biztosítania kell a terme­lők jövedelmének garantá­lását, s ehhez megfelelő eszköz- és intézményrend­szert szükséges teremteni. Hangsúlyozták: igen fon­tos az ágazat versenyké­pességének megteremtése. Regionális agrárfórum

Next

/
Oldalképek
Tartalom