Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-04 / 183. szám

Egy kis darab éden Budakalász polgármester nélkül Rémregény vagy tanmese? Sikk lett falun nyaralni (Folytatás az 1. oldalról.) meginogtak a régi rend­szer politikai alapjai, a ba­ráti körön belül pártcsírák fejlődtek ki, legerősebb ezek közül talán a helyi MDF-szervezet volt. Eljött 1990. szeptember 30-a. a helyhatósági vá­lasztások napja. A 8000 la­kosú nagyközség képviselő­testületet választott és pol­gármestert, Vámos Attila elektromérnök személyé­ben. Ez így elég simának hangzik, de i^n rögös volt mind a választópolgárok, mind a kalászi pártok útja idáig. Először is az dőlt el, valamikor augusztus köze­pén, hogy az addig ki­válóan működött baráti kör sem polgármestert, sem képviselő-testületi tagokat nem jelöl. Ezután követ­keztek a pártok. A helyi MDF-szérvezet az általa kiválasztott polgármester­jelöltek között amolyan t>e- télkedgfélét rendezett. Vá­mos úr lényegében itt nyerte el a jelöltséget. Meg­választásában nagyon so­kat számított, hogy vallá­sos, templomba járó em­ber. A „Don” A választások után mun­kához látott a testület, a nagyközség első embere is. Valamikor január végén a képviselő-testület néhány tagjának javaslatára, amo­lyan számvetésfélét tartot­tak, zárt ülésen. Megvizs­gálták, mit végeztek el ed­dig, mit csináltak jól s mit nem. A zárt ülésen igen kemény bírálat érte a pol­gármestert. Fejére olvasták, hogy a testület elé döntésre kerülő anyagokat nem ké­szíti, készítteti elő megfe­lelően. A folyó ügyekről nem informálja a testületet a szükséges mértékben. Egész munkájára jellemző a határozatlanság, a kapko­dás. A három hónap alatt nem jutott el odáig, hogy a polgármesteri hivatal al­kalmazottai megfelelő mér­tékben kiszolgálják a kép­viselő-testületet. Az önkor­mányzati testület tagjai azt is kifogásolták, hogy a pol- gármeslernek nincsen rendszeres munkakapcsola­ta a nagyközség irányítása alatt lévő intézmények ve­zetőivel. A zárt ülés lénye­gében azt állapította meg, hogy semmi sem működik úgy, ahogy kellene. Amint a következő hónapok ta­nulsága mutatja, a polgár- mester elengedte a füle mellett a bírálatot. Néhány kirívó példa az utolsó másfél év budakalá­szi ügyeiből. Van a nagy­községi képviselő-testület­nek egy tagja, aki súlyos börtönbüntetést szenvedett az 1956-os szabadságharc után, kiváló közgazdász. Hatalmas lelkesedéssel fo­gott hozzá a nagyközség költségvetésének elkészíté­séhez, sőt kidolgozta a szer­vezeti és működési sza­bályzat alapjait is. E min­den szabadidejét felőrlő munka kapcsán konfliktus­ba került a polgármester­rel, s lemondott képviselő- testületi tagságáról. A pol­gármester a lemondást nem fogadta, el, a városatya folytatta munkáját. Majd egy-két hónap múlva, ami­kor feltehetőleg súgott va­laki valamit Vámos úrnak, a lemondást elfogadta, holott akkor már a képvi­selő-testületi tag nem kí­vánt lemondani. Ez a rendkívül kínos ügy meg­osztotta az egész testüle­tet, azóta a tagoknak mintegy kétharmada jár a testületi ülésekre. Tavaly árvíz volt a Du­nán, veszélyben volt Buda­kalász is. Az egyik képvi­selő-testületi tag egész éj­szaka hordta a homokzsá­kokat a gáton egy számára ismeretlen emberrel pár­ban, feljött a nap, mire ki­derült, hogy párja a po- mázi polgármester. Vámos urat nem érdekelte az ár­víz, „elfelejtett” ott meg­jelenni. A budakalászi műve­lődési háznak igencsak karcsú költségvetése van. A nagyon gyakorlatias igazgató hosszas után­járással szerzett egy to­vábbképző tanfolyamok amit a házban rendeztek volna meg, s belőle az in­tézmény mintegy 180 ezer forintos többletjövedelmet remélt. A -jó szándékú igazgató levélben tájékoz­tatta erről a megoldásról a polgármestert és a képvi­selő-testület valamennyi tagját. Ez volt talán élete legrosszabb döntése. A kéDviselő-testület egyik tagja ugyanis — a buda­kalásziak öt csak „a Don” néven emlegetik, lévén, hogy jóformán valamennyi ismerőse maffiafőnöknek tartja — elolvasván a neki címzett levelet, felkereste a tanfolyam rendezőit, át­csábította őket saját, újon­nan épült házába, s zsebre vágta a 180 ezer forintot. Eltűnt akták A kirívó esetek krémje talán az a néhány hónap­pal ezelőtti képviselő-testü­leti ülés, amelyiken meg­jelent egv rendőr zászlós, közölte, ő ide ki van vezé­nyelve, mert a rendőrség­nek olyan információja van, hogy a testületi ülést megzavarják. Egy órával a rendőr zászlós után megje­lent a testületileg illetékes rendőrkapitány is, elismé­telte az információt. A kép- viselő-testütet tagjai köve­telték, tárja fel az infor­máció eredetét. Kiderült, hogy az ülés megzavarásá­ról szóló, légből kapott mendemonda a betegsza­badságon lévő polgármes­tertől ás az általa megbí­l^egszoktuk, ha ketten ™ jelentkeznek egv mun­kahelyre azonos végzett­séggel, azonos képességek­kel, akkor a sorstársunk marad ki. Megszoktuk, ha botra támaszkodva bice­günk az autóbusz után, minkét otthagy, mert nem tudunk futni. Megszoktuk, hogy senkinek nem jut eszébe átadni a helyet. Mondom, mindezeket meg­szoktuk, mert leéltünk negyven-egvnéhán.y évet egy olyan rendszerben, amely fennen hangoztatta magáról, hogy legfőbb ér­téke az ember. Akkor sem vettük ^komolyan, mikor először hallottuk, később még annyira sem. A megszokásból remény lett. Két évvel ezelőtt re­ménykedtünk benne, hogy a Magyar Köztársaság tör­vényhozása reánk tekint és megalkotja végre a rok­kanttörvényt, Minket, moz­gáskorlátozottakat az élet különböztetett meg más emberektől, ezért hát ter­mészetesnek tartjuk, hogy vonatkozzon reánk egy po­zitív értelemben megkü­lönböztető törvény. Mindez azért jutott eszem­be mert az immáron 10 százalékot meghaladó mun­kanélküliség idején sem érdekegyeztető tanács, sem egyéb fórum nem foglalko­zik a csökkent munkaké­pességűekkel. Nem kívá­nunk sokat, nem akarjuk kipréselni az elszegényített zott alpolgármestertől szár­mazik. Vámos Attila, a polgár- mester elég hosszú ideje betegeskedik. Ez viszont nem gátolja meg abban, hogy céges levélpapírt és borítékot, valamint egy bé­lyegzőt tartson a lakásán, ahonnan továbbra is intéz­ni próbálja a nagyközség ügyeit. természetesen a képviselő-testület gondos megkerülésével. A beteg­ség abban sem gátolja meg. hogy időnként elmen­jen a testületi ülésekre, s azokat az ő hírhedten rossz módszerével megkísé­relje levezetni. Ez utóbbi ügyben kénytelen volt ál­lást foglalni a régió köztár­sasági megbízottja is, ki­jelentvén, ülést a beteg- szabadságon lévő polgár- mester nem vezethet, a testületi üléseken csak sza­vazhat. Üvöltés helyett Március óta van két al­polgármester Budakalá- szon. Az ügyek átvétele roppant nehezen ment. ak­ták tűntek el. dokumentu­mok hiányoznak. Ezektől függetlenül úgy tűnik, vég­re kezd kialakulni a nor­mális munkakapcsolat a polgármesteri hivatal és a testület között, kész az új szervezeti és működési sza­bályzat, van testületi mun­katerv, sikerült néhány pert lezárni, megegyeztek a telefonhálózat további fejlesztéséről, dűlőre jutot­tak a gázszolgáltatóval is. Ügy tűnik, ha mindén ma­radhatna így. ahogy most van. normalizálódna a köz­igazgatás Budakalászon. De ennek akadálya van ... Július utolsó napján Vá­mos úr újra megjelent a budakalászi községházán, s minősíthetetlen hangon üvöltözött az egyik alpol­gármesterrel. Az önkor­mányzati törvény nem te­szi lehetővé a polgármes­ter visszahívását, lemonda- tását. A döntés Vámos úr kezében van. Egy jó dön­téssel valóban ki tudná mutatni, hogy a szívén vi­seli lakóhelye sorsát. Hegy cs Zoltán országból, mondjuk, a svéd jóléti állam ellátását. Azt viszont kérjük. hogyha már megkülönböztetettként kel! leélni egész életünket, vagy annak egy részét, e megkülönböztetés ne csak hátrány legyen. Időszerű volna külön­választani a valóban rok­kant és rokkantnyugdíjas tógáimat is. A leváltott rendszerben 100-200 ezer forinttal meg lehetett sze­rezni a rokkan fásításra szóló igazolásokat. Mi ál­lunk elébe, vizsgálják felül az utolsó 15-20 év rokkan- tosításait. öntsünk tiszta vizet a pohárba. Ne kerül­hessen a látszatiníarktus- sai nyugdíjba menő, majd balatoni vendéglőt nyitó polgártársunk egy kategó­riába azzal az emberrel, aki kétéves korában para- lízisben megbetegedett es érettségi után rokkantként kezdett el dolgozni. A kor­mányzat helyzetét könnyí­tené egy ilyen [elülvizsga-, lat, hiszen előbb-utóbb új­ra kell osztani azt a kevés pénzt, ami számukra az ál­lami költségvetésből jut. Azt sem tartanám rossz öt­letnek, hogy kapjon adó- kedvezményt a valóban Ügy tűnik, sikk lett fa­lun tölteni a nyarat. Az emberek felfedezték a sza­bad ég szépségeit és az egyszerű, minden civilizá­ciós flanctói mentes na­pok örömeit. Egyre többen éreklődnek a falusi turiz­mus iránt, de nem mindig sikeres a próbálkozásuk. Nem mindig azt kapják, amit szeretnének, illetve a környezet nem is annyi­ra falusi, mint' amennyire drága. Az ilyen jellegű botlá­sok elkerülése végett ala­kult meg a Magyar Falu­si és Tanyai Vendégfoga­dók Szövetsége. Nem tit­kolt céljuk, hogy segítse­nek mindazoknak. akik arra adják a fejüket, hogy az elfáradt embereknek lakást, kikapcsolódást biz­tosítsanak. méghozzá úgy, hogy az idelátogatók érez­zék. a környezet családias és befogadja őket. Egy pályázatot is kiír­tak. amelynek során több mint ezer elmaradottabb település lakói kérhetnek támogatást, hogy olyan beruházásokat eszközöl­hessenek. amelyeknek a segítségével lakásaikat át­alakíthassák falusi ven­dégfogadókká. Pest megye területén is élnek emberek, akik ilyen álmokat dédelgetnek. Mint azt a szövetség munkatár­sa, Takács Ferencné mond­ta. már most sok kérés ér­kezett be hozzájuk, ha­bár a határidő szeptember elseje. Sajnos a levelek között akad olyan is, amelyben nem fogalmazó­dik meg tisztán a végcél, csak az, hogy a kényelem és a kondort javítására igényelnek pénzt. Igaz, még nem minden­kinek világos, miként fog működni a falusi vendég­látás, de azért már me­rokkant munkavállaló. De csak a munkavállaló, nem a látszaírokkant-vállalko- zó! A magyar rokkantaknak a közlekedétsieszköz-rend­szere sincs megoldva. Év­tizedekig ilyen-olyan ked­vezménnyel lehetett vásá­rolni Trabant Hycomatot. Manapság már az sincs, nem gyártják az autót, és senkinek sem jutóit eszébe másik autótípust behozat­ni, kipróbálni. Négyszázezer emberről van szó. Négyszázezer olyan emberről, akiknek nagy többsége családban él, ahonnan természetesen kap segítséget. De elvárjuk a segítséget az államtól is, hiszen egy másik, hazug jelszavakra építkező állam szorított bennünket az élet peremére. Bíztunk és re­ménykedtünk, reméltük, hogy másképpen lesz ez­után. A z elmúlt két évben nem került ránk a sor. Egy kicsit még min­dig reménykedünk, még kö­zel két év van az új vá­lasztásokig, ahol a mi sza­vazataink is számítanak. H. Z. gyénkben is van település, ahol családi kezdeménye­zésből kiindulva olyan fo­gadót alapítottak, amely bármelyik válogatós nyu­gati vendég igényeit kielé­gíti. Az ácsai vállalkozó. Bal­ló Ambrus büszkén vallja, hogy kertje olyan, mint egy kis darab éden. Meg­található minden, amiről a turista és a városi em­ber azt hiszi, hogy hozzá­tartozik a faiu képéhez. Még a mindennapok éle­tébe is bekapcsolódhat a vendég, ha akar. lovat va­karhat, vagy tehenet fej­het, de szabadidős prog­ramnak ott van a kis há­zi múzeum is, amelyet ki­vétel nélkül hitelesen fa­lusi szerszámokkal és munkaeszközökkel töltölt meg. Ö már tagja a szö­vetségnek, tehát jogosan hirdeti a ház falán, hogy nem egy „zimmert rei” stí­lusú helyen, hanem igazi fogadóban jár az ember. Papp Antonella Árengedmény! A cement óra emelkedett, de a TBG beton ára nem! Sőt! A készbetont vásárlóknak szeptember végéig, 0 vásárolt mennyiségtől függetlenül, 7% rendkívüli ár­engedményt adunk Készbeton o TBG VÁC Kft. tői Kiváló minőség, megbízható, gyors, pontos szállítás. Cím: Vác, Építők útja (C telep). Te!.: (27)-14-485. Ezután és? Az élet peremén

Next

/
Oldalképek
Tartalom