Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

■ Heti film tegyzetm Dupla dinamit MÓRlCZ-NAPOK LEÁNYFAL UN A rangrejtett fejedelem Lehet-e még kitalálni új sztorikat? Vagy .minden új film-, színdarab- és re­génytörténet visszavezet­hető egy korábban már kitalált történetre? Sokak szerint az ókori görögök óta csak ugyanazoknak a témáknál? az új és! még újabb variánsait adjuk elő újdonság gyanánt. Köny- nyen lehet, hogy így van. Mert itt van most ez a Dupla dinamit című film. A sztori alapja az, hogy egy fiú ikerpár még cse­csemő korában elszakad egymástól amikor szülei­ket halálos támadás éri. A gyilkosoknak a csecsemők­kel is végezniük kellett volna, de a véletlen foly­tán mégis megmenekülnek. Aztán sok év múlva, már felnőttként összetalálkoz­nak, és közös erővel bosz- Szút állnak szüleik gyilko­sain. Aki egy kicsit is járatos a színművek világában, rögtön gyanút foghat, hogy itt egyfelől Shakespeare több darabjának a motívu­mai is felmerülnek —, hogy csak a Tévedések víg- játékát és az Ahogy tetszi- ket említsem —, s jelen Van némiképp még a gö­rög Oidipitsz-motívum is. Másfelől pedig arra is em­lékezhetünk, hogy már Shakespeare is a görög Menandrosz és a római Plautus komédiái alapján dolgozott ikerpárügyek­ben, és Szophoklész is gya­korlatilag Homérosztól s a homéroszi eposzokban fog­lalt Labdakida-mondakör- ből merítette az Oidipusz- témát, melynek fő pontja, hogy a pusztulásra ítélt csecsemőt megszánja az elpusztításával megbízott emberséges pásztor, s eb­ből a gyermekből lesz a későbbi Óidipusz. akivel majd annyi szörnyűség esik meg. A hagyomány szerint a bánhidai Kö hegy alatt üt­között meg Árpád és Szva- topluk hada. A millenniu­mi ünnepségekre készülő Komárom vármegye közön­sége ezért itt kívánt vala­miféle emléket állítani. A bökkenő csak az volt, hogy mi legyen az. A már idézett Feszty-levélben er­re is megtaláljuk a vá­laszt. „Hagyományaink sze­rint a magyar sereget a koronás Turul vezette. Azt hiszem, hogy mi sem volna szebb mint ha magával a Turul madárral díszítenénk e helyet.” Az emlékmű felállítása azonban nem ígérkezett ol­csó mulatságnak, mert az előzetes becslések alapján is 9000 forintba került vol­na. (Ennyi pénzből akko­riban kisebb birtokot lehe­tett venni.) A vármegye által felállított Turul Bi­zottság az Országos Em­lékbizottsághoz fordult tá­mogatásért. Az Országos Emlékbizottság „... a kért 3000 írt állami segély, Persze a Dupla dinamit nem jár ilyen klasszikus irodalmi magasságokban. Itt csak maffiák és gengsz­terbandák adják a hátteret az ikrek történetéhez, és a felcseperedett ikrek is a maffiák és a gengszterek között — maguk is ezek­nek az eszközeivel élve — teszik „rendbe” a szüleik ellen elkövetett bűnöket. (Hogy a szülők sem vol­tak éppen ma született bá­rányok, az más kérdés ...) A mozi modern mitoló­giái így használják fel a klasszikus mitológia és irodalom motívumait, s al­kotnak belőlük, modern motívumok hozzáadásával, Új mitológiákat. A nem­egyszer igen véres és ke­gyetlen klasszikusokba be- leojtják, beleszövik az ak­ciófilmek dramaturgiáját. Nem egyéb ez, mint ami­kor Shakespeare Plautus- ba beleszőtte a maga an­gol reneszánsz világának motívumait. Nincs új a Nap alatt... Azt is a mozi tette lehe­tővé, hogy az ilyen iker­pártörténetekben egy szí­nész alakíthassa az ikre­ket (feltéve, hogy nem Schwarzenegger-féle Ikrek­ről van szó). Itt most a több filmből ismert karate­bajnok, Jean-Claude van Damme alakítja az ikreket, amiből egyenesen követke­zik, hogy az eddig is óriási bunyók hőseként villogó Van Damme most kétszer annyit bunyózik, elvégre ő ikrek. A történet apróbb megcsavarásai, bonyodalmai tulajdonképpen nem is ér­dekesek, mert a fordulatok végül is hatalmas üldözé­sekbe, verekedésekbe, tö­megjelenetekbe torkollnak, innen nézve pedig a Dupla dinamit nem több, mint soktucatnyi akciófilmtársa. Takács István avagy bár ennél kisebb összeg megadását..el­utasította, mondván, hogy „... azon alap is, mely az országnak országgyűlési- leg megállapított 7 pont­ján emelkedő millennáris emlékek költségeire van megállapítva, aránylag oly korlátozott, hogy abból a 7 emlékmű költségei is csak szűkösen fedezhetők .. Miután állami támoga­tásra nem lehetett számí­tani, ezért Sárközy Aurél főispán azzal a kéréssel fordult a vármegye „T. Kö- köznségéhez”, hogy adomá­nyokkal járuljanak hozzá a terv megvalósításához. Amikor a vármegye köz­gyűlése elfogadta a Turul felállításának tervét, már ekkor arra számítottak, hogy a költségekhez hozzá­járulnak a megye nagyobb földbirtokosai, pénzintéze­tei, városai, falvai. Leg­inkább gróf Esterházy Miklós József áldozatkész­ségében bíztak. A gróf azonban 1896. január 14-én kelt levelében kerek perec kijelenti, hogy „...a ter­vezett Turul-madár szobor létesítéséhez hozzájárulá­somat fel nem ajálhatom.” Néhány nappal később azonban ingyen átengedte Emlékmű az áldozatoknak Pestszentimre annyira a főváros déli-délkeleti pe­remén terül el — részeként a XVIII. kerületnek —, hogy akár Pest megyei te­lepülésként is felfoghat­nánk. S valóban: 1950-ig ide is tartozott. Nem vélet­lenül kereste lapunk szer­kesztőségét Pándy Tamás. a pestszentimrei Dr. Széky Endre Történeti Társaság elnöke. Elmondta: Pest­szentimre II. világháborús áldozatainak emlékművet szeretnének állítani. Széles körű kutatómunkával ed­dig mintegy 130 névről si­került adatokat gyűjteniük. Szeretnék azonban ezt a listát minél szélesebb kör­ből teljesebbé tenni. Ezért kérik azon hozzátartozók, ismerősök jelentkezését — a szomszédos Pest megyei településekről, így Vecsés- röl, Gyálról is —, akinek tudomása van olyán el­hunyt személyről, aki a II. világháború időszakában Pestszentimrén lakott. A jelentkezést a következő címen várják: 1188 Buda­pest — Pestszentimre, Szél­ső út 89/B. Telefon: 1288- 786. Számítógépes nyelvokta­tással foglalkozó nemzet­közi konferencia és tan­folyam kezdődött szerdán Szombathelyeti a Berzse­nyi Dániel Tanárképző Fő­iskolán, ahol az idén feb­ruártól foglalkoznak a szá­mítógéppel segített nyelv­az emlékmű felállítására kiszemelt területet. Az adakozók között élen­járt Feszty Árpád (1000 Ft-ot áldozott a célra). Te­hette, hisz’ a millennium alkalmából a vármegyének festett képért szép summát kapott. A főispán felhívása azonban nem mindenütt talált meghallgatásra. Al- sógalla közgyűlése ......te­ki ntettel arra, hogy — a község — anyagi viszonyai nagyon mostohák...”, nem szavazta meg az előterjesz­tésben szereplő támoga­tást. A felsőgallaiak szin­tén nem adtak egy vasat sem. Bánhida viszont ada­kozott. A község ugyan nehéz anyagi helyzetben volt, de a szegény pénz­tárból adott „... a szobor felállítási költségeire 100 irtot” A magánemberek pénztárcái sem igen akar­tak megnyílni. A lelkese­dés. a honfiúi buzgalom ke­vésnek bizonyult. A Turul elkészítésére — Feszty javaslatára — Do­nátit Gyula kapott megbí­zást, alti dolgozott már „Lement a nap a maga járásán . ..” énekelték el Móricz Zigmond kedves népdalát azok, akik a halá­lának 50. évfordulóján ren­dezett Móricz Zsigmond- emiéknapok kezdetén, augusztus 25-én délelőtt egybegyűltek leányfalui házánál — melyet ma is a nagy író családja, leszár­mazottai laknak —, hogy megkoszorúzzák a ház falán lévő emléktáblát. Ezután átvonultak Leányfalu mű­velődési ház.ába, az ott tar­tott tudományos ülésre. Az ülést Móricz Virág, az író lánya nyitotta meg. Akármilyen nagy idő az ötven év, mióta Móricz Zsigmond eltávozott közü­lünk, a családban ma is úgy j'elen van, mintha élne — mondta. Leányfalun sze­retett élni, itt is szeretett volna meghalni; nem rajta múlt. hanem hozzátartozói gondoskodásán, hogy a ha­lál pesti kórházban ragad­ta el. Népes családjuk min­den tagja ma is szívesen tartózkodik Leányfalun. Amint belépnek a házba, Móricz Zsigmond oltalma és palástja alá kerülnek. Érezzék jól magukat, s oktatással. A rendezvényen 40 magyarországi német és angol szakos nyelvtanár ismerkedik a számítógép nyelvoktatásban való al­kalmazásának lehetőségei­vel. Képzésüket 20 neves külföldi szakember irá­nyítja. Becsben, majd hazatért. Itt­hon több középület díszí­tésében vett részt, s több neves személyiség síremlé­kének elkészítésével is megbízták. (Ezek közül a legismertebb talán a Vajda Jánosé.) Fesztyvel jó kap­csolatban volt, s valószínű­leg ennek köszönhette, hogy a választás őrá esett. Donáth 1896 februárjára elkészült a szobor nagy mintájával. A Turul em­lékbizottság Donáthnál tett látogatása alkalmával ké­szült jegyzőkönyvből ki­derül : „... a nagy minta már huzamosabb idő óta készen áll és annak átvéte­le nem az ő mulasztása miatt szenvedett késedel­met.” Valószínűleg a pénz­telenség volt az oka. Ezt látszik igazolni az is, hogy csak 1896 júliusában köt­nek vele szerződést, misze­rint megbízzák a „turul madár” gipszmintájának el­készítésével. A kivitelezési munkák csak ennek elké­szülte után kezdődhettek el. Tóth Attila (Folytatjuk.) mondjanak el minél többet Móricz Zsigmondról — kí­vánta az ülés résztvevőinek. Czine Mihály irodalom- történész tartotta a beveze­tő előadást. Rangrejtett fe­jedelem volt Móricz Zsig­mond, mondta. Országosan most, ezen az évfordulón sem emlékeznek rá. Ennek ellenére, a világirodalmat tekintve is, a XX. század legnagyobbjai közé tarto­zik. Szociális látással ren­delkezett, de úgy írt min­denfajta nyomorúságról, hogy abban az általános emberit is megmutatta. Műveiben mindig vívódó lelkek jelennek meg. Meg­újította a novellát. Regé­nyeiben felhasználta, amit a naturalizmus, expresszio- nizmus hozott. Nemcsak szűkebb hazájában, az Al­földem volt ismerős, de mindenütt e hazában. Be­népesítette Magyarországot a legkülönbözőbb emberek­kel, s ezt azért tehette, mert ő maga Az Ember volt — magyar színben. Micsoda ízei, színei voltak! írásait olvasva meg lehet ismerni a magyar világot, látni sze­replői szemvillanásait, hal­lani a hangjukat, szagokat, hangulatokat érezni. írónak hatalmas volt, s embernek is az. Kortársai emlékezé­seiből kirajzolódó arca cso­dálatosan szép. Marcos Duprat brazil fes­tő-diplomata alkotásaiból nyílik kiállítás szerdán a Budapesti Történeti Mú­zeum királypincéjében. Duprat két esztendeje Bu­dapesten él, jelenleg hiva­tásos diplomata, a brazil nagykövetség tanácsosi tisz­tét tölti be. A Rio de Janeiróban szü­letett művész nem isme­retien a magyar közönség előtt: 1991-ben a sziráki kastélyban már volt önálló tárlata. A királypincében az utóbbi négy évben ké­szült alkotásaiból ad ízelí­tőt: figurális kompozíciókat. Az előadás után olyanok is felszólaltak, akik még személyesen találkozhattak Móricz Zsigmonddal. Csen- ki Imre karnagy, zeneszer­ző a 20-as évek végén Deb­recenben ugyanabban a kollégiumi szobában lakott, amelyben harminc évvel korábban Móricz Zsigmond, s jelen volt, mikor az író egyszer felkereste hajdani lakhelyét — a Légy jó mindhalálig kisdiákja szen­vedésének helyszínét. Meg­állapította, hogy a szobá­ban semmi sem változott, de — mint az emlékkönyv­be írta: „harminc évvel előtte ... komolyabb em­bernek éreztem magam, mint ma”. Gsemki Imre még egy emlékét mondta el: Mezőtúron tanárkodott. mikor Móricz odalátogatott. Örvös Lajos és Kopré József azt idézték fel, hogy a Kelet Népe szerkesztősé­gében láthatták Móricz Zsigmondot. Boros Zoltán a Sarlós Mozgalommal, Ra­dies Károly a népfőisko­lákkal, Szeberényi Lehel — aki szintén Leányfalun él és alkot — Móricz Leány­faluval való kapcsolatáról beszélt. Bodnár György Móricz és a modernség címmel tartott előadást, Katona Imre pedig Móricz Szatmári gyűjtésének 1-2. kötetét mutatta be. enteriőröket, csendéleteket mutat be. •k Marcos Duprat Rio de Janeiro Szépművészeti Fő­iskolájának rajz és festé­szeti szakán diplomázott, majd tanulmányokat foly­tatott Tokióban és Wa­shingtonban. Az elmúlt években számos csoportos kiállításon szerepelt, és egyéni tárlata volt az ame­rikai kontinensen kívül több európai nagyvárosban: Lisszabonban, Milánóban, Londonban. Munkái megta­lálhatók múzeumokban, például a híres Gulbenkian- alapítvány gyűjteményé­ben is. Egy pogány szobor története (I.) *'... a Pusztaszeren vagy Pannonhalmán felállított em­lékek úgy szólván elfelejtve csak azok által lösz látható * kik azt e czélból külön felkeresik, ez egy világforgalmi vasút vonal mellett lévén egész Európa szeme előtt len­ne s minden erre utazónak a figyelmét magára von­ná. S az idegenben egy emlékművünk sem keltene fel annyi érdeklődést hazánk régi történelme iránt, mint a bánhidai sziklacsúcson székelő Turul.” — írta Feszty Árpád egy 1895-ben kelt levelében. A számítógépes nyelvoktatásról (Nádudvari) Brazil piktor Budapesten A festő-diplomata múzeumi tárlata

Next

/
Oldalképek
Tartalom