Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-26 / 201. szám
HA EG Y HOBBI BEG YUR ŰZIK ., A visegrádi kezdet is nehéz? Visegrád tipikus „üdülőfalu". Lakóinak száma télen alig haladja meg az 1500-at, a tavaszi, nyári hónapokban viszont tízezrek jönnek ide várnézőbe, a palotajátékokhoz vagy egyszerűen csak túrázni. Nem lehet könnyű dolga annak a népművelőnek, aki Visegrád sokfajta igényét egytől egyig ki akarja elégíteni. Mikest Tamás, a művelődési ház júniusban kinevezett új igazgatója egyelőre maga is csak találgatásokba bocsátkozhat, fog-e sikerülni neki, mivel nemcsak Visegrádon, de a népművelés berkeiben is újoncnak számít. 24 éves, idén végzett Esztergomban tanító, művelődésszervező és fiímterjesztő szakon. Nem a saját ötlete volt, Hogy nyár közepén munkába álljon, a falu vezetői kérték, hogy — gyakorlósegítő szinten — ismerkedjen meg a palotajátékok szervezésének módszereivel. Egyéb munkája is akadt, az új könyvtárossal át kellett vennie a falu könyvtárát. (A régi könyvtáros dédelgetett álma végre teljesült, kapott egy tanítói állást!) Alig értek véget az idei palotajátékok, máris a következő szervezésébe fogtak. Mikesi Tamás már majdnem naprakészen tudja a programot: — Jövőre két napig tart majd, és több programot szervezünk, mint eddig. A délelőtti órákban zajlik majd a hagyományos lovagi torna, délután az amatőr színjátszók versenyét rendezzük meg. Úgy tervezzük, hogy csak korhű előadásokkal lehet majd benevezni. Lesz dalnokverseny, futárverseny és reneszánsz lakoma. A futárverseny tulajdonképpen egy tájékozódási tereplovaglás lesz az erdőn át, térképpel és pe- csételőhelvekkel. • A jövő nyár ugyan hamar eljön, de közben még lesz néhány hónap. Mit tervez őszre? — Lesz egy Móricz-em- lékkiállítás, és szeretném meghívni az esztergomi diák színjátszó verseny győztesét egy előadásra. Folytatódnak a tavalyi tanfolyamok, tovább működnek a jól bevált klubok — mint a néptánccsoport és a nyugdíjasok klubja —, de több nyelvtanfolyamot szeretnék- indítani. Sokan kérték. hogy szervezzünk természet gy ógy ász-tanfolya- mot, vezetőt azonban még nem találtam. 9 Tudja-c hasznosítani filmterjesztői szaktudását? A visegrádi mozi legalább két éve zárva tart. — Szerencsére nem ment teljesen tönkre, a hetvenes években újították fel. Jól felszerelt, kulturált mozi, nem sokat kell rajta igazítani. Ha minden jól megy, október elején újra indulhat a vetítés. Több filmklubot tervezek, először két korosztálynak, később talán más szempontok szerint is. Az új filmeket pedig hetente egyszer-kétszer vetítjük. 9 Van-e rá igény egyáltalán? Mondják, hogy a tévé, a műholdas adások és a video leszoktatta a moziról az embereket. — Itt nagyon sokan kérték a mozit, sőt „élő előadásokat”, színházi esteket, író-olvasó találkozókat is. Eddig nem volt helyünk ilyen programokra, de a mozinak van színpada, úgyhogy nemcsak filmvetítések lesznek. 9 Milyennek szeretné látni a művelődési házat? — Jó lenne elérni, hogy minél több önszerveződő csoport, klub jöjjön létre, amihez nekem psak a helyet és a pénzt kell biztosítanom. Ideális esetben rám csak az alkalmankénti programok megszervezése jutna! Még egyelőre távlati terv, de szeretnék egy kulturális centrumot kialakítani; egy tető alá hozni a művelődési házat, a mozit és a könyvtárat, hátul pedig kijáratot nyitni a sportpálya és az iskola felé. Ezt Egyházzenei fesztivál Szellemiségében elfogulatlanul 1100 éves a magyar egyházi zeneművészet. A jubileum alkalmából hagyományteremtő szándékkal szeptember 2. és 13. között egyházzenei fesztivált rendez a Budavári Zene- művészeti Alapítvány — jelentette be Budapesten tartott sajtótájékoztatóján László V. Gyula művészeti vezető-rendező. A fesztivál eseményeinek színhelyéül történelmi, egyháztörténeti szempontból kiemelkedő városainkat: Budapestet, Egert, Esztergomot és Székesfehérvárt választották. A nyitó hangversenyt szeptember 2-án, Budavár török megszállás alóli felszabadulásának 306. évfordulóján az Országházban tartják. Egyúttal megemlékeznek arról is, hogy ez az esztendő Kodály Zol6 MEdan tán születésének 110., halálának 25. évfordulója. Hangsúlyozták, hogy a fesztivál szellemiségében elfogulatlan bármely egyház és felekezet iránt, s e szellemiség felett a legmagasabb társadalmi és egyházi vezető személyiségek őrködnek nevükkel. E kultúrtörténeti szempontból is igen jelentős rendezvény- sorozat fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök és Viczián János, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke. Védnökei között ott találhatók a magyar történeti egyházak vezetői. A fesztivál kiemelkedő eseménye lesz Szokolai Sándor szerzői estje szeptember 5-én este 8 órától a Mátyás-templomban. Ekkor lesz Tanúságtétel című művének ősbemutatója, amellyel — amint azt a szerző a sajtótájékoztatón kifejezte — hosszas betegségéből való felépüléséért mond hálát, a tervet azonban egyelőre kevesen támogatják. 9 Van-e olyan hobbija, ami előbh-ulóbb „begyűrűzik” a ház programjába? — A mozin kívül éppen a gyűrűzés. Pontosabban az ornitológia. Régen sokat madarásztam, de négy éve időhiány miatt abba kellett hagynom. A vágyakozás és a természet szeretető maradt meg belőle. Egyébként az Erdei Művelődési Ház vezetőjével sokat madarásztam annak idején. Ö még nem is tudja, hogy kollégák lettünk i Könnyén lehet, hogy Ócsa után még egy nagy madárvártája lesz Pest megyének: Visegrádi (er-ed) Elhunyt Székely János Augusztus 24-ére virradóra Marosvásárhelyen elhunyt Székely János költő, író, műfordító, esszé- és drámaíró. A már régebben betegeskedő íróval szív- infarktus végzett. Székely János Tordán született 1929-ben. A kolozsvári egyetem filozófiai karán szerzett oklevelet. 1956-ig az irodalmi könyvkiadó lektora, 1956-tól a marosvásárheíyi Igaz Szó szerkesztője. Gazdag életművet hagyott maga után. 1953-ban jelent meg első műfordításkötete (Mihai Beniuc költeményeit ültette át magyarra), 1955-ben első Önálló verseskötete Csillag- fényben címmel. Húsz-egy- néhány verseskötete, prózai és drámagyűjteménye jelent meg romániai és magyarországi kiadóknál, nevét különösen ismertté tették az olyan drámák, mint a „Caligula helytartója’’, „Hugenották” vagy az „Irgalmas hazugság”. Nines pénz díszletre, jelmezre Operapremierek csak koncert jelleggel Pályázat útján dől el, hogy a lemondott Keveházi Gábor helyett ki lesz a Magyar Állami Operaház új balettigazgatója — válaszolt az MTI munkatársának kérdésére Ütő Endre, az Operaház igazgatója. Egyúttal elmondta azt is, hogy döntése alapján Keveházi Gábor október végéig helyén marad, s csak aztán veszi át posztját utódja. Más témát érintve Ütő Endre sajnálattal említette, hogy a Magyar Állami Operaház dologi kiadásainak fedezetéül nyújtott állami támogatást — a tavalyihoz viszonyítottan — csaknem 22 millió forinttal megkurtították. Emiatt még az is előfordulhat, hogy az új, azaz a 109. évadra tervezett premiereket csak koncert jelleggel: díszlet nélkül, jelmez helyeit szmokingban adhatják elő. A tervezett bemutatókat, szám szerint hetet, azonban kivétel nélkül megtartják. A premierek közül az igazgató kiemelte Francesco Cilca: Adriana Le- couvreurt című operájának november 14-ei és 20-ai olasz nyelvű bemutatóját, Lamberto Gardelli vezényletével. Az új évad másik kiemelkedő eseménye 1993. április 11-én és 16-án az Erkel Színházban a felújított Bánk bán című opera lesz, amelyben Gertrudis szerepét Marton Éva meghívott vendégként énekli. NEM FÉLTEK AZ ŐSÖK BOSSZÚJÁTÓL A sírrabló sosem kíméletes Keveset tudunk az avarokról, de az valószínű, hogy a halottaktól való babonás félelem nem alkotta részét hitviláguknak. Bu- dakalászon, ahol .immár négy éve avar temetőt tárnak fel, minden sírban rablás nyomai mutathatók ki, s nem tőlük távoli korokban történt a dúlás. Még maguk az avarok fosztották ki egy-két nemzedékkel korábbi elődeik nyughelyét. Mint Pásztor Adrienn, a szentendrei Fe- renczy Múzeum régésze, az ásatás vezetője mondta, megdöbbentő, hogy — a nyomok vallomása szerint — milyen kíméletlenül es□ Írásos emlékek maradtak fenn róluk? — Nagyon kevés. A frank hadjárattal kapcsolatban említik őket mint behódolt népet. Azonkívül a bizánci krónikák említik a „copfos hajú” avarokat. A 600-as évek első harmadában Bizánc fizetett nekik azért, hogy ne támadják meg. □ Átvehették-é Bizánctól a keresztény vallást? — Elvétve találtunk a sírokban keresztet, míg más világvallásra utaló jelet nem. Pogány vallásukat, ősi keleti hitvilágukat őrizhették. Sárkányok és griffek, vagyis szárnyas, lebomlóban levő társadalomra vallanak. ' Korsó a koporsón □ Ide, a budakalászi temetőbe mikor temetkeztek? — Letelepedésüktől, 568- tól a VIII. század első feléig. Itt végigkövethető a korai, közép- és késő avarkor. Mintegy négy és fél hektárnyi területen fekszik a temető, 1512 sírt nyitottunk fel eddig, s körülbelül ennyi is van még hátra. Ez a rész, amelyet most tárunk fel, VII. századi, s köznépi sírok sorakoznak benne. Nagyon sok mindent megtudhatunk itt a társadalom rétegződéséről. A harcosok, lovasok nagy számából arra következtethetünk, hogs7 az itt élők a Duna közelsége miatt védő feladatot láttak el. □ Milyen leletek kerültek elő a sírokból? — A legkorábbi időszak leletei tausírozott övdíszek, vagyis ezüstszállal díszített vaslemezek. Aranyból és ezüstből préseltek övdíszt, a későbbi korokban pedig öntötték. Kezdettől temettek lovasokat, felövezve, fegyverrel. Pajzsot, dárdát, lándzsát, íjat, nyilat helyeztek melléjük. A korai időszak szép lelete volt egy 620-as évekből származó aranypénz. Nem találták meg a rablók. A közelében, egy szintén feldúlt sírban a koporsón kívül bronz késő antik korsó hevert, az oldalán ezüstös rézberakással, vadászatot és állatküzdelmet megjelenítő domborművekkel. Zsákmányként vagy ajándékként kerülhetett az avarokhoz. Általában jellemző a különböző helyekről, népektől származó tárgyak kavargása. Akkor is voltak divatdolgok. amelyek messze földön elterjedtek. Összeszédték a rómaiak itt maradt holmijait. De sok a bizonyíték az együttélésre is, gótoli, szlávok, germánok, longo- bárdok nemcsak szakadatlanul harcoltak, de meg is fértek egymással. Az a jelentősége ennek a temetőnek, hogy hosszú korszakot tanulmányozhatunk belőle, amelyben mindenre akad példa. Munkán clk üliség, pénzhiány □ Diákok dolgoznak az ásatáson? — Diákok voltak, most munkanélküliek. (Ezen szomorúan nevetünk. Igen, a társadalmi változások itt a temetőnél is megmutatkoznak.) — Pénz kéne az ásatáshoz is — mondja Pásztor Adrienn. — A korábbi feltárásokat a pomázi munka- terápiás intézet támogatta, az ő területüKön vagyunk, de már erre se számíthatunk. A pénzhiány lehetetlenné teszi, hogy megállapítsuk, merre volt a falu, amelyhez a temető tartozott, pedig nem lehetett innét messze. Terepbejárással próbálom lokalizálni. Hogy a leleteket lerajzol- tassuk, publikáljuk: arra tényleg nincs pénz. Nem láthatók egészében az eredményeink. Csak távlati cél, hogy ez a temető átfogó képét adja, nyitját jelentse a korszaknak, amelyben keletkezett. Nádudvari Anna A budakalászi avar kori (emelő irözben (Hancsovszki János felvételei) tek neki - a- hulláknak, dobálták szét csontjaikat, hogy a velük eltemetett tárgyakhoz minél könnyebben, gyorsabban hozzájuthassanak. Copfos hajú ivarok — Lehet látni a rablásfoltokat — hívja fel a figyelmemet Pásztor Adrienn a sírok oldalfalán azokra a helyekre, ahol sö- tétebb a föld. — Itt ástak e a rablók. Szerencsére a nagy sietségben nem vettek észre mindent, így még mi is találunk tárgyakat. □ Kik voltak azavarok? — Belső-Közép-Ázsiából származó lovas, nomád nép. 568-ban a longobárdo- kat űzve ki innét Itália felé, telepedtek meg a Kárpát-medencében. csőrös, palás állatok láthatók viseleti tárgyaikon, övdíszeiken. A szíjvégeken levő ötvösmunkák szinte történeteket mondanak el, ahogy különböző állatok küzdelmét ábrázolják. □ Milyen életmódot folytattak? És hogyan temetkeztek? — Elterjedt a koporsós temetkezés. Vannak lovas sírok, ahol a harcos mellé lovat temettek, ök itt is sztyeppéi, félnomád életet folytattak. Társadalmuk valószínűleg katonailag tagolódott, vezetőjük a ka- gán volt. Mivel körbe voltak véve erős birodalmakkal, a VIII. század elejére már vesztessé váltak. Nem tudni, megélték-e a magyar honfoglalást. Mindenesetre a 800-as évek közepétől a honfoglalás koráig keletkezeit temetők már nagyon szegényesek, Pásztor Adrienn régész
