Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-26 / 201. szám

Ismét drágulásról érke­zett hír, mégpedig a lakos­ság többségét érzékenyen érintő húsáremelésről. A Budapesti Húsipari Vállalat bejelentése szerint — amelynek termékeit a me­gyében is forgalmazzák — átlagosan hat százalékkal lett magasabb a tőkehúsok óra. A hírrel kapcsolatban a Penomah illetékesétől azt kérdeztük, terveznek-e ha­sonló intézkedést. 'Mint Mátyus Ferenc, vál­lalati igazgató elmondta, ennek kérdését a különböző telephelyeken, önállóan te­vékenykedő gyárak döntik el — a piac sajátos viszo­nyai szerint. Az üzemek vezetőivel történt tájékozó­dás alapján azonban tudo­mása van hasonló elhatáro­zásról, megtartva a diffe­renciáltság elvét. A vállalat vezetése kifejezetten a több lépés taktikáját ajánlotta, azaz: az egyes termékféle­ségekre vonatkozóan a fo­kozatosságot. Az igazgató szerint az áremelés oka az alapanyag-felvásárlási árak drágulása, illetve a növekvő költségek. Bármennyire is igyekeznek figyelembe ven­ni a lakosság teherbíró ké­pességét, veszteségesen nem termelhet a gyár. A piac hatásait kényszerűen érvé­nyesíteniük kéll az árak­ban is. A vállalat ceglédi gyárá­ban Szabó Ferenc igazgató- helyettes megerősítette a fentieket. Lesz áremelés, mégpedig szeptember else­MÁKONY Az ember nem tehet mást. fogja magát, és el­képed. A Nap-tévé naponta produkálja ugyanis az erre okot adó nyalánkságokat (nevezhetnénk ezeket egyszerűen hazugságoknak is). Mint pél­dául tegnap. A médiatörvény elfogadásának várható idő­pontjáról harangoztak be interjút. Naná, hogy csak az SZDSZ szakértőjét kérték fel interjú- alanynak! S aztán mi történik? A szakértő be­vallja, hogy a médiaszociológia tudora. Ugyan miféle tudomány ez? A műsorok nézettségét, tet- szési indexét számítgatja, vagy netán a médiu­mok jól felduzzasztott munkatársi gárdájának szociológiai strukturálódását elemzi? Ki tudja! Mindenesetre nem erről, hanem jogalkotási kér­désekről- nyilatkozik. Megfizetik, tehát biztos tud úszni. És közben mellékesen elhint egy megjegy­zést: a kormányzó pártok körében van olyan né­zet is, amely rendőri erővel akarja eltávolíttatni a rádió és televízió elnökét. A riporter, Betlen Já­nos nem korrigálja az interjúalany szavait. Hadd foganjon meg a néző lelkében az ocsmány hazug­ság, mert ki ne gondolna azonnal a nézők közül Csurkára. Pedig Csurka nem a törvényesen meg­választott elnökökkel, hanem a jogellenesen al­elnöki funkciókat gyakorló intendánsokkal kap­csolatban említette a rendőri erő allcalmazását. Ha lúd, legyen kövér! A következő interjúban Betlen még egy lapáttal rátesz. Beszélgetőtársa, Balaskó Jenő kiemeli a Népszabadságból azt a rövid tudósítást, hogy nettó államadósságunk je­lentősen csökkant. A jó hírt a riporter megpróbál­ja azonnal semmissé tenni: persze, mert a dol­lár értéke csökkent, mi viszont adósságainkat márkában és jenben vettük fel. Ha az illusztris riporter az általános iskolában megtanulta volna a számtani alapműveleteket, akkor könnyen kiszámíthatná, hogy a dollárár- folyam csökkenése a márka- és jentartozások ese­tében pontosan azt jelenti, hogy a dollárban ki­mutatott adósságállomány növekszik. Ha ugyanis tavaly 10 márkáért 6 dollárt kaptam, és az idén a dollár leértékelődése miatt 10 márkáért már 8-at kapok, altkor a márkában felvett tavalyi adóssá­gom dollárban ma nagyobb summa, mint tavaly volt. Ha tehát a dollárban kimutatott államadós­ság az árfolyamcsökkenés ellenére is kevesebb lett, akkor valójában még jobb a helyzet, mint amit a számok mutatnak. Mert márkában a csök­kenés még nagyobb arányú. Nem először morgolódom a Nap-tévé miatt. Eleinte azt gondoltam a hasonló esetekben, hogy felelőtlenségről, pongyolaságról van szó. Ma már nem tudom eldönteni: végtelen butaság, vagy szándékos rosszindulat? — le — a szentendrei Duna-ágban, a nagymarosi gát környé­kén, és a váci gázlónál. A .szakember elmondotta; bár még pontos számadatok nem állnak rendelkezé­sükre, a tavalyi forgalom alapján a kényszerű forga­lomkorlátozás miatt 30-40 millió forintos bevételtől eshet el az ágazat. Nem kedvez a helyzet a taherhajózás számára sem. Mózer Ferenc a Mahart folyamhajózási főosztályá­ról elmondta: augusztus 18-tól, a Duna regensburgi szakaszán hajózási zárlat lépett életbe. Emiatt a Bu­dapest—Regensburg közöt­ti teherforgalom napokon belül összeomolhat. A ha­jók ugyan elindulnak Bu­dapestről, visszatérni azon­ban nem tudnak. A 8 hajó közül még csak egy ragadt Regensburgban, pár na­pon belül azonban mind­egyik ott vesztegelhet. A bevételkiesés a teherhajó- zásbah is várhatóan több tízmillió forint körül lesz. A teherszállítók ráadásul, az alacsony vízállás miatt, már eddig is csak 50-60 százalékos kihasználtság­gal közlekedhettek. A szakemberek szerint: a folyó legalább egyméte­res vízszintemelkedésére lenne szükség a hajók biz­tonságos közlekedtetéséhez. Erre azonban egyelőre semmi remény. A Duna vízgyűjtő területein a kö­vetkező napokban sem vár­ható csapadék. ÁRVERÉS VASADON Sok érdeklődő, két vásárló A vasadi földárverésen sok volt az érdeklődő, de lici­tálni csak négyen akartak (Folytatás az l. oldalról.) ségű föld, s a községben az ősszel még újabb árverést tartanak, amikor már azok is beszállhatnak, akik ké­sőbb kapják meg jegyeiket. Gondot jelentett — tette hozzá Sztáray doktor —, hogy a pénzintézetek a kár­pótlási jegyek kiadásánál jó néhány esetben nem tud­ták betartani a 25 napos határidőt, s : ez nemcsak megyei, hanem országos probléma is. Sztáray Mi­hály mindenesetre ígéretet ■tett arra, hogy az augusz­tus 15-ig beérkezett kérel­meket a kárrendezési hiva­tal igyekszik 30 nap alatt elbírálni. Piróth Sándor, a helyi földrendező bizottság elnö­ke elmondta, véleménye szerint az első árverésen nem sok föld fog elkelni, hiszen a vasadi földek nem éppen a legjobb minősé­gűek. Az itteni talaj — mondta az elnök — legin­kább az őszi vélemények tartására alkalmas, ezért kérte a kárrendezési hiva­tal vezetőit, hogy a legkö­zelebbi árverést október középéig tartsák meg, így az elkelt területeket még az ősz folyamán ki lehet adni új tulajdonosaiknak. A hallgatóság soraiból még sokan szerettek volna kérdéseket feltenni, de a je­len lévő szakemberek ért­hetően igyekeztek elkerül­ni. hogy az árverés fórum­má alakuljon át. Dr. Fogd Mihály hivatalvezető-he­lyettes — az árverés leve­zetője — rajzon ismertette azt a két táblát, amelyet először ajánlottak fel árve­résre. Miután a négy jelent­kező nem kívánt az 1000 forintos, aranykorona-érté­ken megegyezni, a 3000 fo­rintos kikiáltási árról in­dulhatott a licit. Erre nem jelentkezett senki, sőt a száz-száz forinttal csökken­tett összegekre sem, s még a minimális, aranykoronán­ként! 500 forintnál sem emelkedtek fel a jelentke­zést jelző tárcsák. A két eredménytelen li­cit után rövid szünet követ­kezett. s ekkor már innen is, onnan is hallható volt, a következő földterületre már lesz jelentkező. Az 50 hek­táros, 180 aranykorona-ér­tékű föld árverésekor — amikor elhangzott az 500 forintos minimális ár a magasba'lendült a széksor bal oldalán ülő Mészáros Sandámé tárcsája. A Mé­száros család 31 ezer forint értékű kárpótlási jegyet adott le. s rögvest kiderült, a kalapács alá került föld­darabból öt hektárt kíván­tak megvásárolni. Ehhez kilencezer forintért jutot­tak hozzá. A maradék már nem kelt el, egy újabb táb­lából azonban özvegy Ba­log Jánosné közel héthek­tárnyi területet vásárolt meg — szintén a legolcsób­ban, aranykoronánként 500 forintért. Az újonnan szer­zett birtok árát leadott kár­pótlási jegyük fedezte. Az első nyertesnek, Mé­száros Sándornénak férje és fia is segített a döntésho­zatalban, látszott, hogy a földvásárlás igazi csapat­munka volt. Az árverés után férj és feleség is mo­solyogva ment a jegyző­könyvet aláírni, látszott rajtuk: úgy vélték, kedve­ző áron vásárolhattak ma­guknak földet. — Gabonát, valószínűleg rozsot vetünk majd bele — mondta Mészárolná —, ez a föld egy kicsit „kusza”, másra nem jó. A másik új birtoktulaj- donas. Balog Jánosné he­lyett a fia beszélt a terve­ikről, annyit jegyzett meg, még nem tudja, mit vetnek majd a földbe, úgy szeret­nének gazdálkodni, hogy özvegy édesanyja megélhe­tését sikerüljön biztosítani, Dr. Fogd Mihály azzal búcsúzott a jelenlévőktől, az árverés folytatására vár­hatóan október végén, no­vember elején kerülhet sor. Hargitai Éva } m íf .1*#. ___* 3 Mi Hiába tartottak az árverést megelőzően egy fórumot is, a jelenlévőknek még min­dig sok kérdésük maradt, melyekre a szakemberektől vártak választ (Hancsovszki János felvételei) Előzetes konzultáció A magyar ipar létszámát, termelési volumenét és va­gyonát tekintve legalább 50 százalékban Budapesten koncentrálódik, így az ipart és a fővárost érintő dönté­sek nem nélkülözhetik az ipari tárca vezetője és a főpolgármester előzetes konzultációját. Kedden az ipari tárca kezdeményezésé­re 4. alkalommal került er­re sor. Szabó Iván minisz­ter és Demszky Gábor fő­polgármester ezúttal többek közt a főváros energetikai helyzetéről, a Fővárosi Elektromos Művek tulaj­donlásáról, a hulladék­elhelyezés témájáról, vala­mint az idegenforgalmi adó bevezetéséről tárgyaltak. Mint az összegző sajtótájé­koztatón elmondták: a hul­ladékkezelés és energetikai fejlesztés kérdésében — be­leértve a Kelenföldi Hőerő­mű rekonstrukcióját is — a főváros és a tárca hama­rosan közös munkacsopor­tot alakít. A miniszter és a főpolgármester egyetértett az idegenforgalmi adó be­vezetésének gondolatával. . Kedvező hitelkonstrukció Postások Mercedesszel A Magyar Posta Válla­latnál az. idén szükségessé vált az elavult Robur és IFA típusú gépkocsik lecse­rélése. Ezért az idén meg­tartott tesztelések eredmé­nyének megfelelően az MB- AUTO Magyarország Kit­től Mercedes típusú gép­járművet vásároltak mint­egy 280 millió forint érték­ben. A szállító kedvező hi­telkonstrukciót is biztosí­tott a postának. Az új Mercedesek üzem­anyag-fogyasztása rendkí­vül kedvező. Míg egy Robur azonos feltételek között egy év alatt 231 673 forint, egy IFA 319 550 forint, addig ez a Mercedes 175 752 forint­nyi üzemanyagot használ. A jelenlegi gépjárműpark­kal sz.emben tehát az üzem­anyag-megtakarítás egy év alatt 9,7 millió forint. Az MB 508D ugyanazzal a típusú motorral van fel­szerelve, mint a postánál már rendszeresített ME 308D típus. Az új gépjárművek ideig­lenesen még a régi emblé­mát kapják, ugyanis a pos­ta arculattervezésének je­lenlegi fázisában lehetetlen lett volna az új embléma felszerelése. Ez a munka szeptemberben kezdődik majd. EURÓPAI CIGÁNYKONFERENCIA MAGYARORSZÁGON A magyarországi cigány­ság 70 százaléka munkanél­küli, a cigánygyerekek 47 százaléka 16 éves koráig nem tudja elvégezni az ál­talános iskolát, a gazdasági válság hatására pedig erő­södik a rasszizmus — mondta többek között be­vezető beszédében Horváth Aladár országgyűlési képvi­selő, a Magyarországi Roma Parlament vezetője kedden az Európai Roma-konferen­cia megnyitóján. A háromnapos budapesti tanácskozáson a kontinens 11 országából érkezett ci­gányszervezetek küldöttei létre kívánják hozni a 2—10 millió főre becsült európai cigányság jogi. szociális és kulturális érdekeit képvi­selő Európai Roma Parla­mentet. A testületnek az is a célja, hogy fellépjen a mindenütt tapasztalható diszkrimináció és előítéle­tek ellen. A szervezet életre hívásá­ra már több kísérlet tör­tént, például 1990-ben Münchenben, de eddig ez nem járt sikerrel. A ren­dezvény szervezői remélik, hogy ezúttal siker koronáz­za vállalkozásukat. Az Európai Roma Parla­ment a Cigányok Világszer­vezete, Romani Union ke­retében kíván működni, <Jí’Man BSMÉ7 & RÁGÁS B A HÚS Hátraarc után újra áremelés jével. A gyár átlagosan tíz százalékkal magasabb áron adja a fél sertést a keres­kedelemnek, az azonban már a forgalmazón múlik, milyen árrést alkalmaz a továbbiakban, azaz meny­nyiért adja majd tovább a i vásárlónak. Az áremelés azonban nem vonatkozik a : húskészítményekre és a marhahúsra, e termékféle­ségeket változatlan összege- i kért vehetjük meg a hol- : tokban. ; S amit még Szabó Ferenc kihangsúlyozott: a mostani intézkedés csupán vissza­térés a márciusi „állapo­tokhoz”, amikor a tíz-tizen- üt százalékos áremelést rö­vid idő múltán visszavon­ták. Akkor — keresleti >kokra hivatkozva — a ke- reskedélmi partnerek java­solták a hátraarcot, s most ugyancsak velük egyeztet­ek. a tervezett intézkedést. Közös, a veszteségek elke- ■ülését célzó elhatározás »lapján döntöttek így. Va. É, KULTIKUS HELYZET R DUNÁM A nautikái határérték közelében (Folytatás az 1. oldalról.) és Vác közötti szakasz ki­vételével várhatóan min­den menetrend szerinti já­rat a kikötőkben fog vesz­tegelni. A külföldi hajó­járatok közül a Becs—Bu­dapest közötti szárnyasha­jók tovább közlekedhetnek. Igaz, a meglévő 8 szár­nyashajóból csak a két új, belorusz gyártmányú, igen alacsony merüiésű hajó tud majd utasokat szállí­tani. Legkritikusabb a helyzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom