Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-25 / 200. szám

A tavaszi árpa a r r • ff „tragédiája VESZTES CÉGEK Befektetőkre várva (Folytatás az 1. oldalról.) termésből adódó több mint' 2 millió tonnányi búzafe- lesleg piaci elhelyezése ér­dekében állami intézkedé­sek megtételére változatla­nul szükség van. Így pél­dául a gabonakészletezés pénzügyi feltételeinek biz­tosításában az állam vál­laljon érdemi szerepet. Az exportot szubvencióval, a termelők kényszerű készle­tezését kamatpreferenciá­val segítsék. A pénzintézetek vagy a kereskedők csak abban az esetben adnak hitelt a ter­melők búzájára, ha tudják, hogy a piac az árut felve­szi. vagy az állam garan­tált áron felvásárolja Szá­mos gazdaság az aratást kö­vetően kénytelen-kelletlen szembe találja magát a hi­Várhatóan kritikus lesz az idei év a Mahart szá­mára, még a nem túlzottan optimista tervek teljesítésé­re is kevés a remény — mondta el az MTI kérdésé­re Nyirali László, a cég il­letékese. A vállalat tavaly 28,597 millió forintos nyereséget ért el, ám hat üzletágának csupán a fele hozott nye­reséget. Legeredményeseb­ben a kikötői üzletág zárta az évet. A három vesztesé­ges tevékenység negatív eredményei közül kiemel­kedik a tengerhajózási üz­letág, amelynek tavalyi vesztesége meghaladja a 200 millió forintot. A meg­rendelések alakulását mu­tatja a statisztika: 1988-ban a Mahart 2,3 millió tonna árut szállított folyamon, és 668 ezret tengeren, addig 1991-ben a folyami áruszál­lítás 1,327 millió, a tengeri tel-visszafizetési kötelezett­ségekkel. Pest megyében 53 ezer hektáron termeltek búzát, s az átlaghozam hektáron­ként elérte a 3,8 tonnát. Ahhoz képest, hogy számos gazdaság likviditási gondok miatt nem tudta megfele­lően előkészíteni a kalászo­sok őszi magágyát, majd ezt követően a szükséges növény- és talajvédelmi munkákat, rozstermésben is elfogadható eredmények születtek. Az FM megyei földművelésügyi hivatalától származó tájékoztatás sze­rint a legnagyobb meglepe­tést kétségtelenül a tavaszi árpa hektáronkénti 3,1 ton­nás termése okozta. Ez utóbbi „tragédiájának" te­kinthető, hogy a söripar csak elenyészően kis meny­pedig 395 ezer tonnára csökkent. A korábban virágzó szál­lítmányozási tevékenység gyakorlatilag a nullára re­dukálódott az elmúlt évben. Ennek oka elsősorban a te­rület több szakemberének távozása, és ezzel együtt jelentős vevőkör elmaradá­sa volt. Az idei első félév reménytkeltőbb, ez a tevé­kenység talán ismét vissza­nyerheti jelentőségét, és versenyképes, nyereséges üzletágává fejlődhet a vál­lalatnak. Az idei év adózás előtti nyereségét 40 millió forint­ban irányozták elő a cég szakemberei. Az eredmény azonban kétséges, mert a jövedelmezőségi mutaló még a 10-15 százalékot sem fogja elérni, a tevékenysé­gek magas eszközigénye és a hazai eszközök leromlott állapota miatt. fejjiségben vásárolt fel az idén tavaszi árpát:, s így ezt a gabonát kénytelenek a gazdaságok takarmányo­zásra felhasználni. Ami az aratást követően feltétlenül figyelemre méltó s egyúttal örvendetes is: számos kisgazdaság jelent­kezik szalmavásárlási szán­dékkal. Ez utóbbi azt jelzi, hogy a farmergazdaságok­ban változatlanul adott az állattartási kedv, s a jószá­gok almolására használt szalma a későbbiekben mint szerves trágya kerül ki a határba. Értesülések sze­rint a megye mezőgazda- sági nagyüzemeiben szinte a bálázógép alól hordták el a vásárlók a 120—200 forint közötti áron kínált szalma- bálakötegeket. Cy. L. Különösen rossz a tengeri nagyhajók műszaki állapo­ta. Ezért az idei évben a cég szakemberei még nem terveznek nyereséget a ten­gerhajózási ágban, azonban szeretnék, ha a tavalyi 200 milliós veszteség helyett a tevékenység legalább null­szaldós lenne, és ezt az év első felében el is érték. A költségek csökkentéséért hat hajót időbérleti szerző­dés alapján, külföldi társa­ságok fognak üzemeltetni, magyar legénységgel. A társaság helyzetét ne­hezíti. hogy az idén már nem kap állami támogatást, és a megelőző évek fogyasz­tói árkiegészítésének is csak töredéke lesz az idei összeg. A jogszabályi válto­zások is a Mahart kiadásait növelik, ugyanis a korábbi gyakorlattal ellentétben, az üzemanyag is vám- és adó­köteles. A díjtételek idei 5 száza­lékos növekedése sem eredményez számottevő be­vételtöbbletet, hiszen a költségek ennél jóval na­gyobb mértékben növeked­tek. Súlyosan érinti a vállala­tot a jugoszláviai helyzet is: a háborús állapotok 450-500 millió forintos be­vételkiesést okoztak a cég­nek, amiért kártérítést je­lenleg senki nem fizet. Angol font Ausztrál dollár Helga frank (100) lián korona I'inn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán jen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz Ura (1000) Osztrák schilling (11X1) Portugál escudo (100) Spanyol pezeta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) A Magyar Tudományos Akadémia Ipar- és Vállalat- gazdaság-kutató Intézete ta­valy — az Európai Közös­ségek ACE-programjának támogatásával és három nyugat-európai társintézet munkatársainak bevonásá­val — kutatást végzett há­rom iparágban azzal a cél­lal. hogy megállapíthassák: a vállalati szférában milyen tényezők segíthetik vagy akadályozhatják a magyar gazdaság és gz EGK orszá­gainak kapcsolódását. Az alábbiakban dr. Török Ádám, az MTA IVKI igaz­gatója tanulmányának ki­vonatát adjuk közre, amelv- ben 12 gépipari vállalattól kitöltve visszakapott kérdő­ívek tudományos igényű feldolgozása révén von le következtetéseket. SOEKOLÓAN HAT A tőkehiány és a tőke­szerzés kényszere szinte minden megfigyelt vállalat­ra jellemző (az egyetlen ki­vétel egy „újonnan'’ alapí­tott számítógépcég). A tő­kehiány talán a legfonto­sabb oka a gépiparban a szinte sokkolóan alacsony magyar (vagy általában ke­let-európai termelékenysé­gi színvonalnak. A nyugat­európai vállalatokhoz viszo­nyított lemaradás általában 30-50 százalékra tehető, az ár/vállalati költség alapján számolva. A nehezen besze­rezhető termékszíntű in­formációk rosszabb helyzet­re utalnak. Az első, nem Magyarországról származó bizonyítékot erre a szerző l.engyelországban szerezte 1986-ban, ahol az ottani FIAT autógyár nyugati be­rendezésekkel ugyanazokat az igen egyszerű autókat egységenként 50 százalékkal több idő alatt állította elő, mint Palermóban az olasz partnercég. A tőkehiány ebben az esel ben főleg az anyagbeszerzés és a terme­lési infrastruktúra hiányos­ságaiban nyilvánult meg. (Folytatás az 1. oldalról.) bejelentették termőföidigé- nyüket augusztus 15-ig. Az ő igényeiket legkésőbb 60 napon belül bírálják el. 254,59 259,25 13,68 13.94 19,17 19.57 15.59 15.87 42,59 43.43 46.94 47.80 139.68 142/28 59-93 64.13 62,96 64,36 253.30 258.80 52,96 53,92 13,38 13.62 69.47 70.75 750,72 764.32 60.33 61.43 82.53 84,05 59,52 60.60 14.48 14,74 75,01 76,57 107,43 109,39 A tőkeszegénység és a technológiai elmaradottság nagyon alacsony eladási árakkal jár. Erre sok pél­dát említhetünk a szer­számgépiparból a CNC-gé- pekkel kapcsolatban, ame­lyek különböző műszaki színvonalú technikai, illet­ve elektronikai részegysé­gekből épülnek fel. Köztu­dott volt az 1980-as évek elején, hogy a korábbi NDK komplett CNC-gépeket adott el Japánnak, akik ab­ból csak a mechanikai részt használták, és a gépet sa­ját elektronikával egészí­tették ki. KÉT OKBÓL A tőkeszegénységnek az eddig tárgyalt technológiai vonatkozásokon kívül van egy pénzügyi megközelítése is. A vállalati vezetés szák­irodalma a teljes adósság- állomány és a teljes vagyon arányát 33 százalék alatt még elfogadhatónak tekin­ti. és rossznak, ha ez meg­halad ia az 50 százalékot. A mintánkból származó meg­felelő magvar adatokat drá­mainak kell értékelnünk, bár figyelembe kell venni, hogy e cégek többsége mo­dernizáció előtt áll. illetve magas adósságállomány terhe nyomja, ugyanakkor elavult állóeszközökkel ren­delkezik. Tény, hogy jelenleg elég­gé általános a félelem Ma­gyarországon attól, hogy a főbb kereskedelmi bankok konvertálni akarják „rossz" vállalati befektetéseiket (a hiteleket ugyanis valószínű­leg rövid időn belül leírják) jobbakra. Ez egy német típusú, a nagyvállalatok fe­lett erős banki ellenőrzést gyakorló bankstruktúra lét­rehozását jelentené. A pri­vatizációnak ezt a financiá­lis alternatíváját a legtöbb szakértő elveti ott, ahol az iparban nincs jelentős kül­földi tőke és technológiai korszerűsítés az úgyneve­Elhangzott a beszélgeté­sen, hogy a megyei föld­rendező bizottságok nem szívesen fogadják az augusztusi földárveréseket, hiszen így nem élhettek ja­vaslattételi jogukkal. Pedig az adott községekben nyil­vánvalóan ez a bizottság a legfelkészültebb, s ami lé­nyeges: a táblakijelölés sorrendjének meghatározá­sában is komoly segítséget adhatnak a földárverésen kívüli megegyezések előké­szítésére. — Az árverésre kerülő földeknél figyelembe vesz- szük a kárigény-elbírálások arányát, tehát bőven ma­rad megfelelő minőségű és művelésű földterület a ké­sőbbiekre. Így nem kerül­hetnek hátrányba azok, akik nem jutottak hozzá kárpótlási jegyeikhez. Ép­pen ezért esetleg csak ér­deklődőként vehetnek részt az árverésen. A megyei kárrendezési hivatal mun­katársai több községben próbaárverést tartottak, amelyet nagy figyelemmel kísértek a résztvevők. Ko­moly segítséget jelentenek az ott nyert szakmai ta­pasztalataink. és az egyér­telmű tájékoztatás érdeké­ben bemutatjuk az elkészült zett ipari alternatívával szemben, amelynél külföldi tőkés csoportok beruházná­nak a gyengélkedő magyar állami iparvállalatokba. A financiális megoldást legalább két okból bírálhat­juk. Az egyik, hogy az iga­zán erős banki kontroll va­lószínűleg igyekezne elke­rülni egy komoly vállalati korszerűsítést. A pénzügyi megoldás másik hátránya: nem garantálja, hogy a vállalatokba tőke kerül. A bankok számára ez a meg­oldás egyszerűen az adós­ságcsere igen kedvező, spe­ciális módját jelenti, hiszen így névértéken (vagy könyv szerinti értéken) juthatnak adósaik vagyonához. A ban­kok nyernének, az iparvál­lalatok valószínűleg veszte­nének. összefoglalóan megálla­píthatjuk, hogy a struktú­raváltás a vártnál gyorsab­ban zajlik, legalábbis a fel­mérésbe vont vállalatoknál, a folyamat hatékonyságát elsősorban a pénzügyi és technológiai feltételek befo­lyásolják. NEM ISMERIK Mivel igazi segítség csak külföldi tőkebe­vonásból remélhető, a vál­lalatokat megkérdeztük, is­merik-e a nyugati országok­ban vagy a nemzetközi szer­vezetekben, különösen a Közös Piacban elérhető tá­mogatási lehetőségeket. A válasz általában nemleget volt. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az ipar- irányítás a vállalatokat ma­gára hagyta a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, kénytelenek az új piacokat vagy/és új befektetőket tel­jesen magukra utalva fel­kutatni. Ezért megoldásra vár a külföldi (főleg közös piaci) vállalati színtű tá­mogatási programok infor­mációs hálózatának kiépí­tése. oktatófilmet is, amely jó hangulati alapot ad az ár­verésre. Dr. Sztáray a továbbiak­ban arról beszélt, hogy hi­vataluk nem csinál presz­tízskérdést az árverések ütemezéséről, és ha indo­kolt, a lehető legrövidebb időn belül megtartják a második árverést, hogy mi­nél kevesebb ideig legyenek bizonytalanságban a termő­földet igénylő károsultak. Végül elhangzott, hogy az úgynevezett IV. kárpótlási törvény lehetőségét ad ar­ra, hogy még az árverések előtt a kárigény lök ingye­nes bérlet formájában jussanak termőföldhöz. Eh­hez az illetékes mezőgazda- sági nagyüzem, no és az önkormányzat jó együttmű­ködése is szükséges. Ügy igazából ez készítheti elő az árveréseken kívüli meg­egyezéseket is. A legfon­tosabb számunkra — mon­dotta Sztáray dr. — a falu békéje, s ezen belül a ká­rosultak igényeinek lehető­ség szerinti kielégítése. Gy. Dunai Cement- és Mésxmű Kft Vác, Pt.: 198 2601 Tel.: (27)-14-611 Telefax: (27)14-492. Telex: 282-263 Rendelés telefonon: (27)-11 -801. Faxon- (27)-14 493 Építkezők figyelmébe! Cement, égetett mész és kőbányászati termékeink mellett augusztus 14-én megkezdtük a 250/60-as kohósalak portlandcement gyártását, értékesítését Új termékünket elsősorban lakossági felhasználásra ajánljuk Áro ömlesztetten: 3000 Ft/tonna + áfa, zsáko'tan: 3600 Ft/tonna + áfa. Kérje írásos tájékoztatónkat! Korábbi szolgáltatásainkkal változatlanul tisztelt vevőink rendelkezésére állunk. Kritikus helyzetben a Habart Érvényben: 1992. augusztus 24. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam I egységre forintban 148.00 53,37 150,80 51,61 FOIDÁR VERÉSEK A MEGYÉBEN Vasad után Áporka következik

Next

/
Oldalképek
Tartalom