Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-25 / 200. szám

Az ellenőrzések hét hónapja az ÁPEH-nél Az adózók köze! nyolcmilliárdos tévedése Az év első hét hónapjá­ban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munka­társai mintegy 72 ezer kü- lönféle ellenőrzést tartot­tak. Ennek során arra a megállapításra jutottak, hogy a bevallást készítők 33,4 milliárd forinttal ke­vesebb adókötelezettséget számítottak ki a valósnál, miközben a saját kárukra az adózók 7,8 milliárd fo­rintot tévedtek — tájékoz­tatta Monostori Lajosné, az APEH ellenőrzési főosztá­lyának vezetője az MTI-t. Az ellenőrzések közül 30 ezer volt a helyszíni adó- vizsgálat, 36 ezer az úgy­nevezett egyéb, és 6600 a pénzforgalmi revízió. Az egyéb ellenőrzések közé tartozik például a nyugta­adási kötelezettség és a pénztárgépek fekete dobo­zainak vizsgálata. keletkezik, hogy az adózó többet fizet be, mint amennyit a bevallása sze­rint kellene, de kevesebbet annál, mint amennyi köte­lezettséget az APEH szak­emberei megállapítanak. Szintén növeli az eltérést, hogy az adóhatóság az el­lenőrzések során jogtalan­nak bizonyult vállalkozói áfa-visszatérítéseket adókü­lönbözetként tartja nyilván, de már eleve át sem utalja. Ez már önmagában 1,7 mil­liárd forintot jelent. Miköz­ben a költségvetés kárára elkövetett tévedéseknek alig felére volt fedezet a külön­féle számlákon, addig a 7.8 milliárdos — az adózó S'.ját kárára elkövetett tévedések után csak mintegy 5GO mil­lió forintot kellett vissza­utalnia az APEH-nek. Vagyis, akik tévedtek a ki­számításban, azok többsége mazóan 17,5 milliárddal ke­vesebb jutott a költségve­tés kasszájába. Az első hét hónapban az APEH az el­lenőrzések alapján 5,2 mil­liárd forint adóbírságot, 0.1 milliárd forint mulasztási bírságot és 2,6 milliárd fo­rint késedelmi pótlékot szabott ki. Egy-egy ellen­őrzés során az APEH mun­katársai átlagosan 1,1 mil­lió forint adókülönbözíetet és 600 ezer forint adóhiányt állapítottak meg. Tömegében a legtöbb adóhiány az áfa meg nem fizetéséből, illetve jogtalan visszaigénylésből szárma­zott, mintegy 7 milliárd fo­rint összegben, ezt követi a be nem fizetett vállalko­zási nyereségadó 4,5 mil- liár.ddal és a személyi jö­vedelemadó 1 milliárd fo­rintja. A KÁRPÓTLÁSI JEGYEK ÁRFOLYAMA Az elmúlt héten hétfőtől szerdáig a Budapest Érték­papír és Befektetési Rt. ár­folyamértéken 2,436 millió forint érték kárpótlást je­gyet forgalmazott. A kár­pótlási jegyek súlyozott át­lagára névértékűk 77 száza­léka volt — tájékoztatta a BÉB Rt. illetékese hétfőn az MTl-t. A közölt adatok jelentős forgalomcsökkenést mutat­nak, hiszen két héttel ez­előtt még 29 miiló forint volt a brókercég által for­galmazott kárpótlási jegyek árfolyamértéke. A múlt heti adatokkal való összehason­lításánál azonban figye­lembe kell venni, hogy csak egy három munkanap­ból álló tört hétre vonat­koznak, és valószínűleg a négynapos munkaszünet is közrejátszott a forgalom csökkenésében. Mindezt fi- gye'“p->h? véve az sem ne­vezhető jelentős változás­nak, hogy a kárpótlási je­gyek árfolyama az egy hét­tel ezelőttihez képest 0,6 százalékkal csökkent. Az ellenőrök által megál­lapított 33,4 milliárd forint adókülönbözetből 18 mil­liárd forint a tényleges adóhiány, vagyis a befize­tendő adó. A két adat kö­zötti eltérés például úgy nem eszerint fizetett. A követelések és a tarto­zások különbözetét össze­vetve 25 milliárd forinttal kisebb adókötelezettséget ismertek el az adózók a ténylegesnél, és ebből szár­/ •• Szeptember elején nyugdíjemelés KATALÓGUS KÉSZÜLT A PRIVATiZÁTAADÓ VAGTIRÉSZTKIŐL Az Állami Vagyonügy­nökség most angolul is megjelentette a Katalógus az átalakult Vállalatok álla­mi vagyonrészének meg­vásárlásához című kiad­ványt. . Néhány hete már magyarul is olvashatták a privatizáció iránt érdeklő­dők, hogy az ÁVÜ milyen vagyonrészeket kíván érté­kesíteni. A kiadvány a már átalakult, illetőleg az év végéig átalakuló vállalatok alapadatait, azaz: fő tevé­kenységüket, a cég ter­mékösszetételét, referen­ciáit, a gazdasági adatokat, a dolgozók létszámát hozza Az idei év első félévében a folyó fizetési mérleg ak­tívuma elérte a 657 millió dollárt. Ez a többlet a mintegy 20 százalékkal nö­vekvő export és a tavalyi szintet tartó import mel­lett alakult ki. A kivitel értéke az év első hat hó­napjában 5,25 milliárd, a behozatalé pedig 4,561 mil­liárd dollár volt — tájé­koztatta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hétfőn az MTI-t. A félévi mérleg szerint az idegenforgalmi és az egyéb valutabevételek nem­csak kompenzálták az első hat hónapban esedékes 5S6 millió dolláros kamatfizeté­si kötelezettséget, de még jócskán meg is haladták azt. A folyó fizetési mérleg további javulásához hozzá­járult a működő tőke kész­pénzben történő beáramlá­sa is. Ennek első félévi egyenlege elérte a 641 mil­lió dollárt. Az első félév alapján az éves teljes devi­zabevétel mintegy 13 mil­liárd dollárra becsülhető, és ehhez közel 1,2 milliárd dolláros kamatfizetési kö­telezettség járul. Ez azt je­lenti, hogy az úgynevezett nyilvánosságra. Emellett tá­jékoztat a vagyoni, tulajdo­nosi és tőkeszerkezet meg­oszlásáról, valamint az ab­ban bekövetkezett változá­sokról. A naprakész, folyamato­san kiegészülő katalógus mintegy 140 társaság ada­tait közli, és az év végéig ez további 140-150 átalakult céggel bővül. Az adatok ki­terjednek az önprivatizációs program keretében átala­kult vállalatokra is. A cserélhető lapos, közel ezeroldalas kiadvány rövi­desen német nyelven is megvásárolható. kamatfizetési arány 10 szá­zalék alá szorul, s ez nem­zetközi összehasonlításban is szép eredmény, ami to­vább javítja az ország hi­telképességének megítélé­sét. Az első félévben törlesz­tésre 1,33 milliárd dollárt fordított az ország, miköz­ben a folyó fizetési és a tőke­mérleg többlete 1,298 mil­liárd dollár volt. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az ország hitelfelvétel nél­kül is képes lenne eleget tenni kötelezettségeinek. Tovább csökkent az or­szág nettó adósságállomá­nya, amely jelenleg 13,4 milliárd dollár. A bruttó adósság értéke 22,8 milliárd, dollár volt az első hat hó­nap végén. Ezt mérséklik az 5,268 milliárd dolláros devizatartalékok, valamint a 4,165 milliárd dolláros egyéb devizakövetelések. Ez azt jelenti, hogy az or­szág teljes külső nettó adóssága mindössze az egy­évi teljes devizabevétellel egyenlő. Két-három évvel ezelőtt a nettó adósság ér­téke még az éves devizabe­vétel háromszorosa volt. (Folytatás az I oldalról.) özvegyi és szülői nyugdíj, az árvaellátás és a hozzá­tartozói baleseti nyugellátás is, ugyancsak 6,5 százalék­kal, de legalább havi 300 forinttal. Az emelés összege a havi ezer forintot nem haladhatja meg. A baleseti járadék is 6,5 százalékkal, de legfeljebb havi 400 fo­rinttal emelkedik. A nyugdíjemelés összegé­nek kiszámítását az augusz­tusra járó — tehát a ko­rábban már felemelt — nyugdijösszegre vetítve kell elvégezni — mutatott rá az OTF közleménye. A számi, tásnál ugyanakkor nem le­het figyelembe venni a nyugdíjjal folyósított házas­társi pótlék, a házastárs utáni jövedelempótlék, a családi pótlék és a nem tár­sadalombiztosítási ellátás (kártérítési járadék, cukor­betegek anyagi támogatása, kitüntetés utáni pótlék, lak­bér-hozzájárulás, lakbér- emeléssel kapcsolatos szo­ciális támogatás) összegét. Ha azonban a nyugdíjjal együtt nyugdíjszerű rend­szeres szociális ellátást — például vakok személyi já­radékát — folyósítanak, az Júliusban 51 millió dollár értékben vásároltak turis­takeretükből valutát a ma­gyar állampolgárok, majd­nem annyit, mint az első félévben összesen. Január­tól júniusig ugyanis 53 mil­lió dollár fogyott el — mondta az MTI érdeklődé­sére Pál Tibor, a Magyar Nemzeti Bank lakossági osztályának helyettes veze­tője. így az idei igénybevé­tel hét hónap alatt összesen 104 millió dollár volt, míg tavaly, a hasonló időszak­ban 74 millió dollár. Ugyan­akkor 1989-ben, amikor még nem lépett életbe az 50 dolláros korlátozás, hét hónap alatt 440 millió dol­lárt váltott ki a lakosság. A július 1-jétől erre az emelés összegének meghatá­rozásánál a két ellátást együttesen kell alapul venni. Az országgyűlési döntés értelmében az egyes sze­mélyes szabadságot korlá­tozó intézkedésekkel, vala­mint semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá az 1991. évi XII. törvény alap­ján megszüntetett nyugdíj- kiegészítés helyébe lépett pótlék összegét a nyugdíj összegétől függetlenül — külön- kezelve — önállóan kell 6,5 százalékkal emelni. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások (rendsze­res szociális járadék, vakok rendszeres járadéka, hadi- gondozási pénzellátás) ösz- szege havi 30 forinttal nö­vekszik. A saját jogú és az özve­gyi nyugdíj együttes folyó-' sítása esetén ennek össze­gét a döntés szerint legfel­jebb havi 9210 forintra kell emelni. Havi 300 forinttal emelik a házastársi pótlé­kot (házastárs után járó jö­vedelempótlékot) és a rend­szeres szociális járadékos eltartott hozzátartozója után fizetett növelés összegét. évre 300 dollárral megnö­velt lakossági turistakeret iránti vásárlási kedv az év hátralévő hónapjaiban vár­hatóan csökkenni fog, mert az idegenforgalomban már véget ért a főszezon. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy jú­liusban minden bizonnyal sokan voltak azok is, akik devizaszámlájukra helyez­ték el az összeget. A belföldi magánszemé­lyek devizaszámláinak ér­téke júliusban mintegy 30 millió dollárral növekedett, s értéke az elmúlt hónap végén 143.1 milliárd forint — 1,8 milliárd dollár — volt, ami forintban 2,5 milliárdos emelkedést je­lent egy hónap alatt. Jó pénzügyi helyzet az első félévben Mérsékelt a lakossági turistadollár-vásárlás HAZÁNK NEM JÁRULT HOZZÁ A BŐS! ÁRAM TRANZITÁLÁSÁHOZ Magyarorszag és Cseh­szlovákia között nem jött létre megállapodás a bősi erőműben esetleg terme­lendő áramra vonatkozóan — mondotta Bakay Árpád, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium energetikáért felelős államtitkár-helyet­tese az MTI érdeklődésére. Pozsonyi lapértesülések szerint Magyarország hoz­zájárult, hogy ezt az ára­mot a közös energiahálóza­ton keresztül továbbítsák. MINDEN Az államtitkár-helyettes rámutatott: a frekvencia­tartás és más műszaki okok miatt a magyar, a csehszlo­vák, a lengyel és az ukrán energiarendszer együtt dol­gozik, de a szokásos koope­ráción kívül más jellegű egyezményt nem írt alá a magyar fél. Mint az állam­titkár-helyettes arról a te­herelosztónál is tájékozó­dott. alacsonyabb szinten sem kötöttek megegyezést a bősi erőműben termelt áram tranzitálásáról. ROSSZ A FOGYASZTÓN CSATTAN (Folytatás az 1. oldalról.) rint semmi sem indokolja a nagymérvű áremeléseket, hiszen liszt van elegendő. Kizárt dolognak tartom, hogy idén újabb áremelke­dések riogassák a fogyasz­tókat, már ami a sütőipari termékek árát illeti — mondotta dr. Polgárdi Jó­zsef. A Ceglédi Sütőipari Vál­lalat szintén szeptember 1-jén kényszerül emelni termékei árát. Szerteágazó partneri kapcsolatai révén ennek a vállalatnak a ter­mékei 500 élelmiszerboltba jutnak el. Ördög Ferencné, a vállalat gazdasági igaz­gatója sajnálkozva említet­te, hogy a közelmúltban végrehajtott 18 százalékos lisztáremelés kényszerítette őket erre a nem éppen szimpatikus lépésre. Mivel termékeik 80 százalékban lisztből készülnek, így ért­hetően kénytelenek átlago­san 10-15 százalékkal drá­gábban adni a sütőipari termékeiket. Ördögné elmondotta: szá­mára is furcsa, hogy meg­termett az ország kenyere, van elegendő liszt, és még­is áremelést hajtott végre a malomipar. Ennek, meg­ítélése szerint az lehet az oka, hogy kevesebb első osztályú, azaz malmi egyes búza termett, mint amire számítottak. Gy. U EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS Hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy Európa ne el­szigetelt bástya legyen Ma­gyarország számára az el­következendő években — mondotta Klaus Rettel, a berlini képviselőház tagja, a CDU-frakció ügyvezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet az augusztus 28-án aláírásra kerülő, Berlin és Budapest közötti szerződés­ről tartottak hétfőn Buda­pesten a Grand Hotel Cor- vinusban. A CDU frakciója a jelen­leg Londontól Torinóig hú­zódó európai metropolisok közötti kapcsolatokat sze­retné kiterjeszteni Varsó, Bécs és Budapest irányába is, hangzott el a tájékoz­tatón. A Magyarországgal és Budapesttel való kapcso­lat erősítésének szándékát mutatja, hogy a frakció augusztus 27. és 30. között hazánkban tartja tanácsko­zását. Államtitkárokkal és más pártok képviselőivel együtt több mint 180-an utaznak először Debrecen­be, majd Szegedre, végeze­tül pedig Budapestre. Itt részt vesznek majd az au­gusztus 28-án 14 órakor a régi városházán sorra ke­rülő szerződés-aláírási ce­remónián. Magyar-szlovén üzleti találkozó Harmincnyolc magyar cég mintegy ötven képviselője utazik kedden a szlovéniai Otocecbe, a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége Nemzet­közi Vállalkozási és Keres­kedelmi Központja által szervezett üzletember-talál­kozóra. A rendezvény folytatása a júliusban Dobogókőn tar­tott hasonló találkozónak, amelyen a két ország vál- lolkozói egyebek között gu­mi cipőtalpak, tetőszigetelő anyagok, mosóporok, élel­miszer-ipari hűtők, továbbá sertés szállításáról, építő­ipari és számítástechnikai együttműködésről folytattak tárgyalásokat. Tamás Jó­zsef, a kereskedelmi köz­pont ügyvezető igazgatója szerint elképzelhető, hogy Otocecben már szerződések, véglegesítésére is sor kerül. A szlovéniai találkozó a szlovén és a magyar gazda­ságról szóló általános tájé­koztatóval kezdődik. Ezután a résztvevők előadásokat hallgathatnak meg a vállal­kozásokkal összefüggő szlo­vén és magyar jogszabá­lyokról, adó- és vámelőírá­sokról, biztosítási lehetősé­gekről. Az üzleti megbeszé­léseken kívül sor kerül egy kisebb kiállításra is, ame­lyen a vállalkozók bemu­tathatják az általuk gyár­tott. illetve forgalmazott termékeket. A találkozón a két ország diplomáciai tes­tületé, illetve a szakminisz­tériumok is képviseltetik magukat. A Nemzetközi Vállalko­zási és Kereskedelmi Köz­pont rendszeresen szervez találkozókat a kis- és kö­zépvállalkozók számára — mondta el Tamás József. Áprilisban Momentum ’92 címmel rendeztek nagy si­kerű nemzetközi üzletem­ber-találkozót Budapesten a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával közösen. Májusban Szlovákiában vol­tak magyar—szlovák üzleti napok, amelyet szeptember­ben szeretnének megismé­telni. S még az idén Német­országban, Olaszországban, Chilében és Dél-Afrikában lesznek hasonló rendezvé­nyeik. i JfMnn 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom