Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-21 / 197. szám

Csapatkivonás Abbáziából A grúz kormánycsapátok csütörtökön megkezdték a kivonulást Abbázia főváro­sából. Szuhumiból, ahová két nappal korábban vo­nultak be. A grúz államta­nács szerda este döntött a csapatkivonás mellett a feszült helyzet enyhítése ér­dekében. Egy grúz tisztség­viselő közlése szerint grúz belügyi, rendőri egységek fogják fel\ráltani őket. ^ Kanada egysége Brian Mulroney kanadai miniszterelnök szerda este bejelentette, hogy az ország tíz tartományának minisz­terelnöke egyezségre jutott az ország kinevezett kép­viselőkből szenátusának megreformálásáról. A kor­mányfő szerint ezzel meg­nyílt az út az alkotmányról létrehozandó kompromisz- szum felé, amellyel meg lehet menteni Kanada egy­ségét. Kiadó a Gorbacsov-vil/a Konvertibilis valutáért külföldieknek adják bérbe azt a krími nyaralót, amelyben Mihail Gorba­csov volt szovjet elnököt a tavaly augusztusi puccs idején fogva tartották. A DPA jelentése szerint a hírt a moszkvai Komszo- molszkaja Pravda hozta nyilvánosságra Leonyid Kravcsuk ukrán elnök köz­lésére hivatkozva. Gorba- csovot tavaly augusztus 13- án. az áUamcsínykfséríet előestéjén vette őrizetbe családjával együtt a KGB a foroszi elnöki nyaraló­ban. Összetűzés az CHSZ-katonákkaI Napalmbombákkal támadnak Csütörtök hajnalban két­napos szünet után ismét megnyitották a szarajevói repülőteret. Az első segély- szállítmánnyal megrakott. repülőgép ugyanaz a brit Hercules volt, amelyre ked­den — meg nem erősített jelentések szerint szerb fegyveresek — tüzet nyitot­tak. A DPA híradása szerint az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának szóvivője Zágrábban bejelentette, hogy útnak indult a boszniai fővárosba az első 26, hu­manitárius segélyt szállító repülőgép. Szátis Nambiár tábornok, a jugoszláviai ENSZ-békefenntartó erők' főparancsnoka szerdán je­lentette be, hogy minden, a konfliktusban részes fél biztosította őt, nem fogják támadni a segélyszállító járatokat. Csütörtök reggelig nem érkezett jelentés arról, hogy életbe lépett volna az a 11 pontos megállapodás, amely előirányozza a szerb nehéz­tüzérség ENSZ-felügyelet alá helyezését. Nambiár tá­bornok ugyanakkor az AP szerint azt közölte, hogy a kereken 1500 szarajevói kék sisakos nem elegendő az egyezség betartására. Szarajevóban legalább ketten meghaltak csütörtök­re virradóra az óváros el­leni szerb tüzérségi táma­dásokban. A DPA a bosz­niai rádióra hivatkozva azt is jelentette, hogy szerb gyalogsági alakulatok t"bb szarajevói külvárost roha­moztak meg, de kísérletei­ket visszaverték, és a tá­madók jelentékeny veszte­ségeket szenvedtek. Elkeseredett harcok foly­tak Bosznia északi részén is a szerbek által elfoglalt keskeny horvát határöve­zetben. A muzulmán—hor­vát erők ellentámadásba lendültek, hogy áttörjék a szerbek által kiépített vo­nalakat. A körzetben a legsúlyosabb éjszakai har­cok Bosanski Brodban zaj­lottak le. A horvátországi szerb Krajina fegyveresei meg­szállták a batina—bezdáni Duna-hidat, ami a dráva- szögi, vagyis a megszállt baranyai terület és a Vaj­daság közötti kapcsolatot biztosítja. A hidat egy idő óta az ENSZ-esoport alaku­latai ellenőrizték, de a kék sisakosok jelenlétével a he­lyi szerb milicisták kezdet­től fogva nem tudnak kibé­külni. Az incidensre azután ke­rült sor, hogy Ilije Kojic, a „Szerb Krajina Köztársa­ság védelmi miniszterhe­lyettese”, valamint kísére­te összetűzést provokált a hídon tartózkodó ENSZ-ka- tonákkal. A szerb közle­mény szerint a kék sisako­sok fel akarták tartóztam a „miniszterhelyettest”, ez­után — hangzik a jelentés — rövid „rábeszélés” kö­vetkezett, s az ENSZ-cso- port visszavonult. A keleti ENSZ-csoport parancsnoka próbál tár­gyalni a helyzet rendezésé­ről, a megbeszélések ered­ményéről még nincs hír. A híd és az egész keleti szek­tor ellenőrzése az ENSZ- haderőre tartozik a jugo­szláv illetékesek által aláírt egyezmények értelmében. A szerb csapatok csü­törtökön folytatták- táma­dásaikat a hónapok .óta ost­romlott Gorazde városa el­len. A megerősített szerb egységek a déli órákban harckocsi- és tüzérségi tá­mogatással új offenzívát indítottak a város ellen — jelentette a bosnyák rádió­ra hiv atkozva á DPA. ■ A harcokban bevetették a jugoszláv légierő gépeit is, amelyek napalm- és re­peszbombákkal támadták a muzulmán állásokat. A bombázások következtében a város körül erdőtüzek keletkeztek. A szarajevói hatóságok szerint a csü­törtöki harcokban legkeve­sebb 41 ember életét vesz­tette és több mint 200 meg­sebesült. Észt irodalmárok kitüntetései Nemzeti ünnepünk Gazdag eseménysorozat­tal emlékeztek meg csütör­tökön Taiiinnban augusztus 2Ö-ról, a Magyar Köz­társaság nemzeti ünnepé­ről. Jávorszky Béla nagykö­vet először egy bensőséges ünnepség keretében magyar állami kitüntetéseket adott át neves észt irodalmárok­nak, magyar irodalmi alko­tások műfordítóinak és észtországi népszerűsítői­nek. Jaan Kross, az észt irodalom élő klasszikusa, a világhírű író, aki Madách Az ember tragédiája című művét is átültette észt nyelvre, a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Közép­keresztjét kapta munkássá­ga elismeréséül. Ellen Niet költőnő. Petőfi életművé­nek odaadó észtországi népszerűsítője, Edvin lilé­déi, a főleg prózai fordítá­sairól ismert író, és Aino Pervik írónő a Pro Cultura Hungariea kitüntetést kap­ta. A délutáni órákban Sza­bados Árpád festőművész­nek nyílt kiállítása az észt fővárosban, majd Faragó Laura adott sikeres dales­tet Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. Az éne-' kesnőt. a koncerten az is­mert zongoraművész, Sze- lecsényi Norbert kísérte. A kind vezérka hazánkba látogat Cse Hao-ti kínai vezér- tökön Pekingből. Magyar- kari főnök Magyarországot országon kívül Romániába is érintő közép-kelet-euró- és Lengyelországba látogat pai körútra indult csütör- el. események egy moitdotfean A BRIT MINISZTEREI,NŐKI hivatalban úgy vélik, hogy teljes mértékben eldöntött dolog a dél-iraki repü­lési tilalmi zóna az iraki légierő számára. A KÉT KOREA megállapodásra jutóit a megbékélés néhány politikai vonatkozásáról a határ menti Pan- mindzsonban tartott tárgyaláson. SIMON PERESZ izraeli külügyminiszter szerda este hivatalos látogatásra érkezett — jelentette az ITAR— TASZSZ hírügynökség. A VATIKÁN ÉS BOSZNIA-HERCEGOVINA diplomá­ciai kapcsolatra kíván lépni egymással — jelentette be csütörtökön a Szentszék sajtóirodája. IZRAEL ARAB SZOMSZÉDAI Jordániái közlés szerint, ott lesznek a közel-keleti béketái'gyalások következő fordulóján,, melyet a jövő héten tartanak Washington­ban. AZ ALGÉRIAI RENDŐRSÉG szerdán egy tűzharc so­rán agyonlőtt tíz muzulmán fundamentalistát — jelen­tette a Reuter hírügynökség. PASCAL LISSOUBÄT, a Pán-afrikai Unió a Szociá­lis Demokráciáért elnevezésű párt elnökét választották meg csütörtökön Kongó államfőjévé. A VICTOR JAPÁN elektronikai konszern Magyaror­szágra koncentrál kelet-európai üzleti kapcsolatai bő­vítésekor, tekintettel a piac itteni stabilitására — kö­zölte a társaság szóvivője. Irredenta konklávé Bu­dapesten — hirdeti vastag­betűs feleimmel az elnöki palota szócsövének számító Dimineata csütörtöki szá­mának címoldalán, ahol egy kommentár azzal riogatja az olvasókat, hogy „Erdély veszélyben van”. Az írás szerzője a cím­ben még kérdőjellel látja <*1, de azután leszögezi: a kérdés szónoki, Erdély igen is veszélyben van. Hadüze­nethez fogható, ahogyan Budapesten egyesek Erdély kérdését felvetik. A Nyugat felelőtlen módon bátorítja a magyarok agresszivitását — vélekedik a kommentá­tor. Grigore Traian Pop sze­rint Románia „nehéz órá­kat, él át” — egyfelől „Besszarábia tragédiáját”, másfelől az „Erdéllyel tör­ténő zsarolást”. Egyesek 2 Hangok innen is, onnan is irredenta konklávé rt! még (a román demokra­tikus ellenzék — a szerk.) nyugalomra intenek — há­borodik fél a szerző. Meg­engedi, hogy ezek közül nem mind áruló, és az el­lenzék szekértolója, bár — mint írja — ilyen söpredék is terem az országban. A cikkíró leginkább amiatt aggódik, hogy „sok román tudatlansága a ter­mészetes ellenség malmára hajtja a vizet”. Grigore Traian Pop „reméli, hogy az RMDSZ nemcsak reali­tásérzéket nélkülöző sovi­nisztákból, irredentákból áll”. Ezek után kijelenti: „ha Erdélyben vér fog foly­ni, az nemcsak a románok vére lesz”. Az Evenimentui ZAlei. egy fél kolumnán. hat tudósítás­ban ismerteti a budapesti magyarság rendezvényekkel kapcsolatos jelentéseket. Budapesti tudósítója cím­ben emeli ki, hogy Tőkés László püspök az elnökség­ben foglalt helyet, felszóla­lását ismertetve pedig ki- 'emeli, hogy manipulálás összekeverni a Magyarok Világszövetségének kong­resszusát az erdélyi világ­kongresszussal, amely utób­bira az RMDSZ-t még csak meg sem hívták. Szerepel­nek a lapban Jeszenszky Géza szavai is, amelyek szerint a román külügymi­niszter levele lehetőséget nyújt a kétoldalú megbe­szélések folytatására is, mi­vel kollégája biztosította őt arról, hogy a román kor­mány kész szíbatolni a ma­gyar kisebbség jogait az európai normákkal össz­hangban. Koluinbán Gábortól, az RMDSZ szervezési alelnö- kétől a lap idézi címben, hogy az erdélyi helyzetet nem Budapesten kell meg­vitatni. Egy további tudósí­tás viszont a Melbourne-i rádió magyar adása igazga­tójának, Ámon Antalnak a román érzékenység felbor- zolására alkalmas téziseit ismerteti a következő cím­mel: „Nem az a kérdés, hogy miként tudunk egyet­értésre jutni a szomszéd or­szágokkal, hanem az, hogy hogyan tudjuk megsemmi­síteni a határokat.” A Romania Libera csü­törtöki számában a Rom- pres tudósítójának, Galam­bos Évának részletes tudó­sítását közli a következő cím alatt: „Budapesten sok ügyetlen szó, kevés jó gon­dolat.” Több román lap beszá­mol különben arról, az AP alapján, hogy Horthy Mik­lós hamvai hazatérnek Magyarországra, és hozzá­fűzik, hogy „a fasiszta dik­tátor a románok ádáz el­lensége volt”. GÖNCZ ÁRPÁD ÉS KATONA TAMÁS MEGBESZÉLÉSE Szerdán egy órakor meg­kezdődött Göncz Árpád köztársasági elnök és Ka­tona Tamás, a Miniszterel­nöki Hivatal államtitkára közötti megbeszélés a mé­diatörvényről. Mint a köz- társasági elnök a találko­zó előtt a sajtó munkatár­sainak elmondta: nem vár­ható szenzáció, a találkozó egy folyamat kezdete, de a törvény ügyében a döntés a parlament kezében van. "f Katona Tamás szintén a sajtó munkatársainak hang­súlyozta : egy elnöki audiencián, nem lehet eze­ket a kérdéseket megolda­ni, de mód van arra. hogy a, felek kölcsönösen jelez­zék, hol húzódnak a komp­romisszumkészség határai, Mint Katona Tamás rámu­tatott : mindkét fél részéről szükség van rugalmasság­ra, valamint arra. hogy ne történjenek olyan lépések, amel.yék a további előreha­ladást veszélyeztetnék. Az államtitkár arra is rámuta­tott: a jelenlegi helyzet zsákutca, amelyből ki kel] törni. A találkozóról kije­lentette: ez az a pillanat, amikor tudomásul vettük, hogy bárkinek a hibájából, de kialakult egyfajta lehe­tetlen helyzet, ami senki­nek nem érdeke — sem a kormánynak, sem az ellen­zéknek, és főképpen nem a rádiónak és a televíziónak. A köztársasági elnök ehhez hozzátette: ez elsősorban az országnak nem érdeke. Ka­tona Tamás így folytatta: a médiatörvény 90 százaléká­nak szövegét a felek már egyeztették és elfogadták. Meg kell tehát találni, ho- gyon lehet a még nyitott területeket áthidalni és az egész folyamatot meggyor­sítani. Reményei szerint az Országgyűlés még a jövő évi költségvetés tárgyalása előtt megszavazhatja a mé­diatörvényt. A tervezettnél tovább, mintegy egy órán út tartott Göncz Árpád és Katona Tamás megbeszélése. Kato­na Tamás a tárgyalás után a sajtó előtt gyakorlatilag megismételte a megbeszé­lés előtt elmondottakat. Mint hangsúlyozta: annak tudatában tárgyaltak, hogy ki kell küszöbölni bárme­lyik fél részéről olyan lépé­sek megtételének veszélyét, amelyek lehetetlenné ten­nék a megegyezést. Mint fogalmazott, Göncz Árpád és ő megpróbálták körülír­ni a biztosítékokat. A mé- diakérdést azonban végső soron az Országgyűlésnek kell eldöntenie, és nem le­het „bármilyen magas szinten” paktummal megál­lapodást kötni. Katona Ta­más szerint óriási munka vár az Országgyűlés kultu­rális bizottságára, mert meg kell szabadulni azoktól a jóindulatú módosító in­dítványoktól, amelyek csak bonyolítják a dolgokat, és amelyek működésképtelen­né tennék elfogadásuk ese­tén magát a törvényt. Göncz Árpád egy újság­írói kérdésre válaszolva ki­jelentette: ha nem volna optimista, akkor nem kezd­te volna el a tárgyaláso­kat. Ugyanakkor rámuta­tott: ebben a kérdésben a hat pártnak és a parla­mentnek kell döntenie. Az államtitkár ismét utalt arra, hogy a doku­mentum 90 százalékával minden fél egyetért. Konk­rétan azonban nem óhaj­tott nyilatkozni arról, hogy mely kérdések képezik á vitatott 10 százalékot. Meg­ítélése szerint a vitás pon­tokat külön menetben kel­lene megbeszélni. A jövő­ben olyan javaslatok fogal­mazhatók meg — mondta az államtitkár —. amelyek elfogadása nem jelent egyik fél részéről sem fegyverletételt. Mint fogal­mazott: a kormány nem hátrált meg, hanem komp­romisszumot keres, és nem érdeke az oknyomozás ar­ról, hogy ki miben hibás. Katona Tamás fontos­nak tartja azt, hogy a mé­diatörvény tárgyalása alatt ne legyenek „személyek el­leni hajszák, olyan küzdel­mek, amelyek szintén meg­nehezítenék a megegye­zést”. Mint mondta: az ön­mérséklet mindenkire vo­natkozzon. A törvény az ál­lamtitkár megítélése sze­rint szeptember végéig el­fogadható, ha nem vetődik fel jogi szempontból vitat­ható kérdés — például a közalapítványok problémá­ja — vagy valamilyen technikai kérdés. A kor­mánynak érdeke, hogy a dokumentum gyorsan meg­szülessen. és használható legyen. A Göncz Árpáddal folytatott tárgyalásra utal­va Katona Tamás kijelen­tette: mindenki azt akarja, hogy Magyarországon XX. század végi, modern, műkö­dő polgári demokrácia le­gyen. Hozzáfűzte: „ez azért az európai receptekhez ké­pest is szabadelvű tör­vény”. A Miniszterelnöki Hivatal közleménye Göncz Árpád köztársasá­gi elnök szerdán fogadta Katona Tamás miniszterel­nökségi politikai államtit­kárt. A médiumokkal kap­csolatos egyes kérdésekről tárgyaltak. A Miniszterel­nöki Hivatal ezzel kapcso­latos, MTl-hez eljuttatott közleménye szerint egyetér­tettek abban, hogy minden egyes érintett félnek kellő önmérsékletet kell tanúsí­tania, nehogy a tárgyalások sikerét az Országgyűlés kulturális bizottságában, az Országgyűlésen vagy a szakértői megbeszéléseken veszélyeztessék. Mindezekre figyelemmel a kormány indokoltnak tartja hangsúlyozni a kö­vetkezőket : A vitás kérdések rende­zése igényli mindkét fél kompromisszumkészségét, azonban tévedés volna azt hinni, hogy a kormány gesztusai, a kormánypártok jó szándékú magatartása mögött elveinek és politi­kájának bármiféle feladása húzódik meg. A kormány alkotmányos törekvései a pártatlan tele­vízió és rádió megteremté­sére irányulnak, éppen ezért tűrhetetlen lépés, ha a médiumok elnökei az egyik oldal álláspontjához közelebb tartozónak vélt személyekkel szemben lép­nek fel és tesznek meg­torló intézkedéseket. A to­vábbi sikeres tárgyalások­hoz ezen a téren is feltét­lenül szükség van önmér­sékletre, így az említett személyi döntések elfogad­hatatlanok, és ezek fenn­tartása megfelelő válaszin­tézkedéseket tesz indokolt­tá. A törvény megalkotásáig a Magyar Köztársaság kor­mánya gyakorolni fogja a hatályos törvényekben megha'ározott jogkörét mind a Magyar Televízió, mind a Magyar Rádió, il­letve más szervezetek te­kintetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom