Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-19 / 196. szám
Molnár C. Pál grafikája Az ezredforduló -táján a magyar nép válaszút elé érkezett, s jól választott, évezredes jövő nyílt a számára. A történelem nagy, személytelen erői, összefüggései természetesen ebben a folyamatban is közrejátszottak. ám maga a döntés egyetlen személy, Szent István király műve. A hatalom központosítása már Taksony fejedelemsége alatt (931—962) elkezdődött. Jelentős mértékben ennek tulajdonítható, hogy az augsburgi vereség után a magyar népet nem őrölte föl a Kárpátok koszorúján kívül vagy belül, támadó vagy védekező harcok sorozata. Géza idejében (972 —997) ez a központosítás már politikai programként jelentkezett, majd ez az irányzat Szent István uralkodásakor (997—1038) fölvette azt a nélkülözhetetlen iogi. politikai, kulturális formát, amely a több száz éve kereszténnyé vált népek, uralkodóházak, államok sajátja volt. E hatalmas életmű, melyet az államalapítás és egyházszervezés alkot, joggal kiérdemelte az utókor tiszteletét. A KÖZNÉP ŐRIZTE EMLÉKÉT A történelmi valóságnak azonban csak egy részét vennénk figyelembe, ha pusztán ezekben jelölnénk meg Szent István sok századon át töretlen kultuszának alapjait. Az államalapító- egyházszervező szent király kultuszának vizsgálata pedig személyiségének legértékesebb összetevőire vet világot. Miként vált hivatalossá ez a kultusz s milyen emlékei vannak? A trónviszályoktól, több évtizednyi pártütéstől, kül- és belharcoktól meggyötört nemzet a XI. század utolsó negyedében. Szent László király uralma alatt A MAGYAROK JELES TANÍTÓJA Mikor kezdődött a nagy király tLszteiete? (1077—1095) rátalált arra a békére, amelynek egykor, Szent István utolsó évtizedében örvendhetett. A királyi hatalom a haza „atlétája”, Szent László kezében összpontosult, és lehetővé vált a békés, belső fejlődés mellett a múlt viszonylag rövid, de eredményes keresztény szakaszának számbavétele. Ennek kiemelkedő ténye István király szentté avatása, 1083-ban. László és emberei részéről a múlt számbavétele elsősorban annak értékhordozó volta miatt történt, és nem kicsinyes, fölöttébb bizonytalan eredményű politikai számítga- tások miatt. Szent István 1038-ban történt temetésének leírása után Hartvik győri püspök a következőket jegyezte föl: „... érdemeiért az Űr több éven át sok kórságban senyvedőnek, lázbetegnek, sanyargatását és nyomorúságát kiáltozónak, törvény alatt görnyedőnek számtalan jótéteményét tanúsította." Mialatt a hatalmon a főemberek marakodtak, s emiatt az országot nyomorúságok sorozata sújtotta, a köznép megőrizte emlékezetében első királyának alakját és tetteit. A hatalom önkényétől szenvedők előtt még világosabbá vált, hogy Szent István kötelességeit teljesítve, az ország függetlenségét biztosítva, törvényeivel rendet és békét teremtve, az egyházi szervezet kiépítésével a keresztény tanítás, hit befogadását segítve nem mást, mint Isten akaratát teljesítette. Aki pedig. Isten akaratát hősies fokon teljesíti, az részesül Isten kizárólagos tulajdonából, a szentségből. vagyis ő maga is szentnek mondható. Nem a politikai hatalom jogtalan vagy jogos örökösei, gyakorlói, hanem a nép kezdte Istvánt szentként tisztelni, S a kultusz helye az István által alapított, a sírját befogadó fehérvári bazilika volt. István munkatársának. Szent Gellertnek az életírása megőrizte VII. Gergely pápa engedélyének emlékét, miszerint „emeljék fel azok testét. akik Pannóniában a hit magiót elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék.” LEGENDÁK, IMÁK, HIMNUSZOK 1083. augusztus 20-án, a király, László jelenlétében történt István tetemének „fölemelése”, hogy a hívek méltó módon, új helyen, oltáron tisztelhessék. A fehérvári, mennybe fölvett Boldogasszony tiszteletére Szent István ereklyetartó mellszobra (a zágrábi székes- egyházban) Szent István — a legendák tükrében „ ... ámbár még gyermekéveinek virágjában állt, nem a száján volt a szíve, hanem a szívében volt a szája.” „ ... mérgét a bölcs végül is lecsillapítja.'’ Ilyen és ehhez hasonló eseteket sorolhatnánk fel. Szent István akár kisebbik, akár nagyobbik legendájából. Biblikus eredetű Szavak ezek, megfontoltsággal és igazságérzettel. „Szellemének frissességét élete végéig megőrizte. Alig nyílt ajka nevetésre, mivel az írásra gondolt: akkor is fájhat a szív, amikor nevetünk, örömnek is lehet szomorúság a vége.” Időrendi sorrendben próbáljuk meg végigkövetni Szent István születésétől a haláláig tartó útját. Pontosabban: születése élőitől a halhatatlanságig tartó „égi küldetését'’! Géza fejedelemnek egy éjjel különös látomása volt, az Űr gyönyörű külsejű ifjat állított elébe. „Tőled származik a születendő fiú... az isteni gondviselésnek megfelelően rád bízza. Ű az Űrtől választott királyoknak egyike lesz, a födi élet koronáját majd az örökkévalósággal fogja felcserélni." Géza ekkor megkeresztelkedik, és Magyarországra is elkezd „fény terjengeni”. Aztán megszületett a fiú. „'Nőtt a gyermek gyámolít- va a királyi nevelésben, átlábalta a kisdedéveket.” „Már gyermekkorában átitatta a grammatika tudománya.” Sokkal többet nem tudunk róla. (A gram- matica a latin ábécé, írás és olvasás elsajátítását jelentette.) Személyes ügy, de élt az udvarban egy főrangú személy, akit István Tatának hívott, és nagyon megkedvelte. Kadla cseh pap volt bizonyára a szerény és jóságos szerzetes: Sebestyén, aki az ezredfordulón a magyar udvarban élt, s István „csodálatos módon megszerette”. István édesapja halálakor — miután a trónutód- lást már eldöntötték — kitört a Koppány-lázadás. Vér fröccsent bizony Istvánra is a felkelés megtorlásakor! „Az ország táján az utak mentén kettesével felakasztva elvesztették. Hallották a föld lakói az ítéletet, mellyel a király intézkedett, és megrettentek." Tudjuk, István 1001. január elsején megkoronáz- latott. Gizellával köt házasságot, s a sok megszületett. de korán elhunyt fivér közül egyedül Imre herceg nevelkedik föl. Elmondani is rengeteg ideig tartana, milyen vehemenciával kezdett az új országépítéshez! A tíz püspökség megszervezése az esztergomi érsekséggel; a parancs, hogy tíz falu egy templomot építsen; a papi tized bevezetésének ellenőrzése; az udvar és udvari szervezet; a királyi vármegye kialakítása: kincstár és pénzverés; a jogi írásbeliség, oklevéladás, törvénykezés; a lengyel, bésenyő és bolgár háborúk — mind-mind az életének csak kicsiny mozaiklapjai. Imre herceghez írta az Intelmeket, aki — mint jól tudjuk — fiatalon meghalt. „ ... őrizze a katolikus hitet, erősítse az egyházi rendet... kedvelje a főembereket s vitézeket, hozzon igaz ítéletet, minden cselekedetében mutasson türelmet, a vendégeket jóságosán fogadja, még inkább gyámolítsa, a tanács nélkül semmit se tegyen, az elődök példája mindig szem előtt legyen, sűrűn teljesítse az imádkozás kötelmét, s a kegyesség, irgalmasság meg a többi erények ékesítsék.” 1031-ben István megvakítatta Vazult. .,Kegyetlen” — mondhatnánk, ugyanakkor — béketűrő. másokhoz figyelmes. „Miért hágtátok át a törvényeket? Miért nem ismertek irgalmat és ártatlan embereket mért büntettek? Mert nem azokat kell büntetni, akik a törvényt hallgatják, hanem akik áthágják.” Idősebb korra mély gyászban élő, irgalmas — „szent”. „Hiszen hányszor fülébe jutott, hogy beteg valaki, egy darab kenyeret, egy kis gyümölcsöt vagy fűszeres fii-' vet küldött orvosságul számára." „Alamizsnálkodás- sál és imádkozással töltve idejét, gyakran borult a szentegyház padlójára, s könnyeit hullatva bízta Isten akaratára tervének teljesedését.” Részvéttel, együttérzően, meglehetősen szelíden láttatja őt a nagyobbik legenda. „Megújította a dicsőséges Szent Szűz Máriáról elnevezett templomot Fehérvárban” — jegyzi meg a Kis Legenda. A Nagy Legenda ünnepélyesen kinyilatkoztatja: A kalocsai székesegyházból származó XII. század végi királyiéi minden valószínűség szerint István királyt ábrázolja „Fogadalom s felajánlás útján szüntelen imáiban magát és királyságát az örökszűz istenanya, Mária gyámsága alá helyezte." Milyen volt külsőre Szent István király? Szerintünk közepes magasságú, vékony alkat volt. Tény az. hogy meglepetésre, sem az egykorú források, sem a XI. század végi visszaemlékezések nem beszélnek róla. Fennmaradt viszont — bármilyen elmosódottan is — Gizella koronázási palástján a képe, amire fel- tételezésünket is támaszthatjuk. Bizonyosra vehető, hogy egy XII. századi szobortöredéken, a kalocsai ásatásoknál előkerült vörös márvány királyion is felismerhetők a paláston megfigyelt jellegzetességek. Kisugárzik, átfénylik viszont az egymásra rétegződő tíz évszázad mélységeiből is, hogy ki-ki magában hordja pontos arcmását, amelynek két legfontosabb vonása: a kereszténység felvétele és az államalapítás. szentelt bazilika ekkor, az ünnepi mise számára fogalmazta meg azt a hitvallásszámba menő könyörgést, amelyet az 1083—1092 között másolt és Zágrábban napjaikig fennmaradt Szent-Margit Sacramenta- rium István liturgikus kultuszának első emlékeként őrzött meg: „Isten, aki boldog Istvánt, a mi királyunkat és a te hitvallódat a földi hatalom dicsőségével megkoronáztad és szentjeid társaságába emelted, add. kérünk, hogy akit Pannónia a földön az isteni vallás tanítójaként érdemelt ki. ugyanúgy a te Egyházad az égben védelmezőjeként nyerje el.” A kultusz nélkülözhetetlen támasza. a nagyobbik legenda ekkor már ismert lehetett, hiszen névtelen szerzője 1077 táján írta. A kisebbik legenda pedig 1083 táján készült. Hartvik győri püspök szükségesnek látta," hogy a XI. század vége felé maga is lejegyezze mindazt, amit Szent Istvánról tudott. Ez a három életrajz, majd a fokozatosan megszülető liturgikus imádságok, himnuszok, sőt verses zsolozsma ápolták elsősorban Szent István kultuszát. Szent István igazságosztó, jótevő, kardforgató, jogart tartó jobbja, a szentté avatás után a Berettyó- parti kis monostorban föl- bukkanva „külön életet élt” és külön kultusz tárgya lett. Az első király, a proto- rex tiszteletére a teljes zsolozsma, a minden részében eredeti verses história fokozatosan épült ki. A XII. század végi újabb ka- nonizáeió, László szentté avatása új lendületet adott Szent István kultuszának. A történelmi sorscsapásokban bővelkedő XIII. század végére készült el teljes egészében a verses história, a már meglévő szövegrészeket magába építve, s ezzel hatékonyan előmozdította, hogy a kultusz megújulása révén az államalapító-egy- házszervező szent király misztikus kisugárzásából táplálkozó karizmatikus erő fogja egybe, keresztény nemzetté a magyar népet AZ ORSZÁG PATRÓNUSA Szent István kultuszát ezen túlmenően szolgáltak a róla szóló, őt dicsérő templomban vagy másutt elhangzó beszédek, egyházi énekek, azután a műalkotások egész sora. képek, szobrok. Ö pedig őrködött a templomok. monostorok, egyházmegyék, sőt az egész ország fölött, mint patró- nus. A XII. század elején, valószínűleg a székesfehérvári bazilika káptalani iskolájában íródott Codex Albensis elnevezésű zso- lozsmáskönyvben olvasható a következő antifona: Isten dicsőséges imádója, István király, / magyarok jeles tanítója, / a pogánvok szilaj- ságát megszelídítette, / a kegyetlenek hagyományait megszüntette. / Krisztusban győztes, / az Úr előtt kedvessé tette a népet. Szent Istvánnak a középkoron át töretlenül végighúzódó, egyre gyarapodó kultuszát ezen sorok elégségesen indokolják. Ámbár az igazi indok a hivatalos, liturgikus kultuszon: sőt a spontán népi kultuszon túl maga István, a király és szent, személyisége gazdagságával. karizmatikus egyénisége napjainkban is kivehető sugárzásával. Dr. Török József 13