Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-19 / 196. szám

Jjdinpionos felvonulás Verőce ma ünnepel A Dunakanyar fúvós- együttes műsorával kezdő­dik ma este hét órakor a Szent István-napi ünnep, majd Alpári György pol­gármester mond beszédet. Fél kilenctől lampionos felvonulás lesz a Dunán, ezt követően pedig a Pa- Dö-Dö ad műsort. A nap stranddiszkóval zárul. .Ülven éve lóriént A Markok fiatan voltak Vác város vezetése 25 ezer pengőt szavazott meg dunai uszoda építésére. Ezt az összeget állami támoga­tás is kiegészíti — írta elő­dünk fél évszázada, s idéz­te augusztus 13-i számunk­ban P. R„ ötven éve tör­tént című összeállításában. — Az írás így folytatódik: A 10X.20 méteres medence tervét Markó Jenő főmérnök készítette el... Markó Dénes, az unoka­öcs. ezt lehetetlennek tart­ja. Ugyanis, mint elmond­ta, Markó Jenő mozdony- vezető volt. Azt is Markó Dénestől tudtuk meg, hogy nagy- bátyjai, a Markó testvérek, hatan voltak, közülük Jó­zsef volt az építészmérnök. Hübschl utódaként lett fő­mérnök, amely posztot 1945-ig töltötte be. A me­dence tervét tehát, min­den bizonnyal ő készítette el. Markó Dénes szerint nagyon is valószínű, hogy nem P. R., hanem ötven évvel ezelőtt publikáló kol­légája tévedett. Egy nappal később Szemétszállítás A csütörtöki ünnepnapon szünetel a szemétszállítás. A Kommunális Kft. tájé­koztatása szerint a háztar­tási hulladék elszállítására — augusztus 20. helyett — 21-én és 22-én kerül sor. Vác, Dunakeszi, Verőce Zöld klub programok Augusztus utolsó napjai­ban három településen — Vácon, Dunakeszin és Ve­rőcén — lesznek úgyneve­zett Zöld klub programok, a Zöld Gyógyítás Alapít­vány és a Magyarországi Zöld Párt Pest megyei szer­vezete rendezésében. Vácon augusztus 24-én, a volt pártház második eme­letén, az MSZP-irodában, délután hat órakor Makai József természetgyógyász tart előadást a vese- és cu­korbetegségek gyógyításá­ról. Dunakeszin augusztus 25-én, szintén délután hat órakor, a művelődési ház­ban, Medveczki Zoltán, a Zöld Párt országos társel­nöke a daganatos betegsé­gek gyógyításáról beszél. Verőcén, a művelődési ház­ban, augusztus 30-án, dél­után négy órakor életre­form főzési bemutatót tart a Zöld klub, ingyenes ter­mészetgyógyászati diagnosz­tikával, tanácsadással együtt. Az alábbi írás Ausztrá­liából érkezett. Szerzője, dr. Kristóf Béla, Vác egy­kori polgármestere. Gon­dolatait ünnepi számunk­ban adjuk közre, ezzel fe­jezzük ki nagyrabecsülé­sünket iránta. S hogyha már testben nem lehet je­len az ünnepen, legalább írása legyen jelen. Orvosi ügyelet Az orvosi ügyelet a váci egészségügyi alapellátás épületében található (Vác, dr. Csányi körút 47.). Az ügyeleti szolgálatokat a 11-525 és a 10-079-es tele­fonszámon lehet hívni. Orvosok a városiak szá­mára mindennap tartanak ügyeleti szolgálatot. A városkörzetiek számá­ra csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap van ügyelet. Gyermekorvosi ügyelet csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap van. Az ügyelet helye szin­tén az egészségügyi alapel­látás épülete. Dunagyöngye filmszín­ház (Dr. Csányi László kör­út 58.): augusztus 19-én és 20-án, szerdán és csütörtö­kön. este fél 7 órakor Paul McCartney Get Back című koncertfilmjét vetítik. Ren- deze: Richard Lester. Hő­se az idén ötvenéves, egy kori Beatles-fiú. — Mind­két napon, este fél 9 óra­kor a Freddy halála (Az utolsó rémálom) című ame­Fogászati ügyelet: csü­törtök, péntek, szombat, va­sárnap, reggel 8-tól 12-ig tart, csütörtökön dr. Kéke­si Annamária, pénteken dr. Gáspárdy Attila, szomba­ton dr. Tomka Eleonóra, vasárnap dr. Madudák Ist­ván. Helye: Cházár A. utca 17. Állatorvosi ügyelet: az északi körzetben csütörtök, péntek, szombat, vasárnap, dr. Kalácska Lajos, Szob, telefon: 70-068. A déli körzetben csütör­tök, péntek, szombat, va­sárnap dr.- Perényi Péter, Dunakeszi, telefon: 41-121. rlkai horror van műsoron. Rendezte Rachel Talalay. Főszereplők: Robert Eng- lund és Lfea Zane. — Té­mája: A Rémálom-sorozat utolsó, hátborzongató da­rabjában Freddy Krueger örökre eltűnik és vele együtt a csíkos pulóver, a puha barna kalap, a borct- vaujjak és az összeégetett arc... Árpád fejedelem leszár­mazottai örökölték a ma­gyar törzsek fejedelemsé­gét. Az utolsó fejedelem, Géza, elsőként tekintett nyugatra, mert innen várta a kulturális értékeket. Neki köszönhető, hogy fia, Vajk megértette apja útmutatá­sát és felismerte azt is, hogy a magyarság a Kár­pátok övezte Duna-meden- cében csak úgy képes fenn­maradni, ha a még széthú­zó nomád törzseket egye­síti és a maga uralma alá vonja. így az egyesült ma­gyarság képes lesz egy új keresztény állam megala­pítására, amelyik meg tud­ja védeni a Duna-meden- cében már korábban tele­pedett más törzsekkel szemben. A 1000. év őszén Rómá­ba küldte Ascherik apátot, hogy II. Szilveszter pápá­tól királyi címe és méltó­sága elismerését és a ma­gyar katolikus egyház megszervezésére felhatal­mazását kérje. Szilveszter pápa ennek örömmel tett eleget és egyúttal koronát is küldött Istvánnak, akit az 1000. év karácsonyán megkoronáztak. Emlékezzünk vissza: a Rákosi-korszak egy vérben fürdő, kegyetlen gyilkos­nak bélyegezte meg nem­zetünk honalapítóját, el­ső királyát. Ha összeha­M o I XXXVI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 19., SZERDA Az ütősök újra divatba jöttek A Váci nyár keretében megrendezett kortárs zenei napok sorozatában a váci ütősök is hangversenyt ad­tak. A Fazekas László ál­tal szervezett koncert, a szakemberek szerint, igen színvonalas volt — a hall­gató számára pedig egy csodálatos élményt jelen­tett. Mindez egy elhivatott embernek, a köré csopor­tosuló volt tanítványainak, és természetesen a váci ze­neiskola és szakközépisko­la növendékeinek köszön­hető. Ök azok, akik a mos­tani anyagias világunk­ban sem mondtak le arról, hogy továbbadják a zene örömét. Fazekas Lászlót, a váci Zeneművészeti Szakkö­zépiskola tanárát arról kér­deztük, mióta foglalkozik koncertek szervezésével. — 1968 óta dolgozom itt, Vácon, és még abban az évben megfogant bennem a gondolat a koncertszer­vezésre, hiszen úgy gondo­lom, hogy a pedagógia és az előadóművészet igen szerrosan összetartozik. — A koncertezéshez hangszerek is kellenek. — Az ehhez szükséges hangszereket csak Nyu­gatról lehetett beszerezni. A szükséges pénzt a város akkori vezetői segítségé­vel sikerült előteremteni. így jelenleg országunkban talán a mi zeneiskolánk van a legjobban felszerel­ve. Miután a hangszerek a' rendelkezésemre álltak, el­kezdtem a koncertek szer­vezését. Talán az egyik je­lentősebb állomás, az or­szágos zeneiskolai csopor­tok ütős hangszerekre ki­írt koncertje volt 1974- ben. Azóta próbálok mi­nél színvonalasabb, és szé­lesebb skálájú zenét biz­tosítani a közönségnek. — Kik segítenek? — Ügy tizenöt éve csat­lakozott hozzám Fehér Gyula, Bártfai Zoltán, Pá­linkás Levente és Ábrányi Tibor. — Mi az a hajtóerő, amely csaknem negyedszá­zad után sem merül ki? — Erre nehéz válaszolni! Az együtt zenélés, az a ba­rátság, a kapcsolatok leg­mélyebb formája. Az együtt zenélés együtt léleg­zést jelent nekünk. Ügy érezzük, ilyenkor egy új dimenzió kapuja nyílik meg előttünk, és talán az egyik hajtóerő az, hogy ezt az élményt szeretnénk meg­osztani a közönséggel is. — Van valami oka an­nak, hogy ütősökkel kon­certeznek? — A hagyományos hang­szerekkel játszott kortárs zene hallgatósága sajnos leszűkült, viszont az ütő­hangszerek újra divatba jöttek. Ennek sok oka le­het. Könnyebben megérin­tik a közönséget, de az sem mellékes, hogy a leg­szélesebb dinamikai skálát is ütőhangszerekkel lehet megoldani. Elterjedésének még az is oka lehet, hogy a huszadik századot, amelyben az események ilyen széles skálán mozog­nak, legjobban csak egy ugyanilyen hangskálán mozgó hangszer tudja ki­fejezni. Gecscg Gyula A szent korona tana sonlítást teszünk az ún. nagy októberi orosz forra­dalom és István király honalapító munkája alatt történtekkel, szerintünk nem kétséges, melyik volt a véresebb és pusztítóbb. Az orosz forradalom nem nemzetalapító, hanem nem­zetpusztító volt. Nem lehet egy új rendszert milliók és milliók holttestén keresztül felépíteni. Lenin és az őt követő Sztálin viszik el a pálmát az emberirtásban, nem is beszélve a magyar­irtó, Rákosi, Gerö és tár­sairól. Az államalakítás nem történhetett vérontás nél­kül, de a kiontott vérből egy új keresztény állam született. Az összehasonlí­tásnál azt is figyelembe kell venni, hogy a két vér­ontás között majdnem 2000 év telt el. A kommunisták nagyon sokszor szerettek visszatekinteni a történe­lembe, és az elmúlt száza­dok kirívó eseményeit a XX. század szemszögén ke­resztül bírálni, elferdíteni vagy eltorzítani. A Rákosi-korszak igye­kezett szisztematikusan aláásni augusztus 20-ának alkotmányos jelentőségét. Céljuk az volt, hogy lerom­bolják az ország egvik leg­jelentősebb tradícióját, ezért tákoltak össze egy „új alkotmányt” szovjet mintára, amelyik a ma­gyar nemzet függetlenségét volt hivatva megszüntetni. Ez az új alkotmány telje­sen idegen volt a magyar­ságnak, ez az alkotmány eladta az országot, meiy gyarmata lett a Szovjet­uniónak. Rákosiék kritizálták, gya- lázták az előző rendszerek kiváltságosait, de ők is ki­termelték a pártarisztok­ráciát, a „vörös bárókat”. Erőszakos, brutális politi­kájukkal megfélemlítették a magyar népet, de minden propaganda-had járatuk sem tudta azt az igazságot megmásítani, hogy István király honalapító munkája nélkül ma nem beszélhet­nénk egy független Ma­gyarországról. Egyetemi éveim alatt megismerkedtem dr. Mol­nár professzorral, aki ko­runk egyik legkiválóbb közjogásza volt. Több könyvet és értekezést írt, a legnevezetesebb „A Szent Korona Tana". Ebben fél­reérthetetlenül rámutatott, hogy a szent korona a ma­gyar nemzet alapköve. Évszázadokon át a szent korona a magyar állam függetlenségének törvényes forrása lett. A szent koro­na maga, a magyar nép al­kotmányos funkciója sze­rint, az ország területén a népszuverenitás kifejezője, és mint ilyen, független le­het a királyság intézmé­nyétől. Más szóval, a szent korona évszázados alkot­mányhordozó szerepe fenn­tartható az államforma megváltoztatása után is. Eltérni ettől az alkotmány­forrástól a nemzet hagyo­mányainak megtagadását jelentené. Évszázadokon keresztül a szent koronára tett eskü a hatalom gyakorlásának elő­feltétele volt. A magyar nemzet önként sohasem mondott le a szent korona alkotmányjogi szerepéről, akkor sem, amikor az új, vörös alkotmányt a népre ráerőszakolták, de szerin­tem az 1989—90-ben ké­szült új alkotmány kikiál­tásakor sem. A szent korona sokkal fontosabb szerepet töltött be a magyar történelem­ben, mint csak egy koroná­zási ékszer. így a későbbi alkotmányunk egyedüli forrása lehet, mert egye­dülálló alapköve nemze­tünk tradíciójának. A tör­ténelem bebizonyította számos esetben, hogy a nemzet megszűnik nemzet lenni, ha feladja tradíció­ját. Legyünk hűek és büszkék erre a tradíciónkra, au­gusztus 20-a legyen örökké a nemzet alapítójának. Szent Istvánnak és ősj al­kotmányunknak ünnepe. De mindenekelőtt legyünk magyarok! Dr. Kristóf Béla VÁCI HÍRLAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45. • A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. G Munkatárs : Dudás Zoltán. $ Postacím: Vác, Pf. 32. 2C01. Telefax és telefon: (27) 14-095. Telex: 282-297. Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. $ Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től 11-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. A kapcsolatok legmélyebb formája: az együtt zenélés Amit ő jónak lát Családunk Rozi nenne gondoskodnom, és még az utcai villanyoszlop töve is virágba borult.. . Rozi'néni a konyhában is otthon van nálunk. Na, mit főz hétvégén a felesé­ge? — kérdezi, amikor pad­jához érek. Elmondom, s ő rögtön válogatni kezd. Persze nem csupán a me­nühöz valókról gondosko­dik, vannak extra javasla­tai is: egy kis káposzta, mert az bármilyen salátába jó (és biztosan örülni fog a feleségem, ha viszek), na­gyon szép uborka, ami hét közben jó lesz egy kis franciasalátához, vigyek egy kis fejtett babot, tegyem be a hűtőbe, jó az otthon. Végül pedig vi­gyem el ezt a csokor virá­got, ne hervadjon rá. A legutóbbi szombaton csúnyán elkéstem, a piac már oszlani kezdett. Rozi nénit nem találtam. Vala­kinél vettem paradicsomot és paprikát — ugyanis töl­tött paprika volt a hétvégi menü —, és már mentem is haza. Persze a paprika sok volt, a paradicsom ke­vés. És mivel nem volt ott Rozi néni, senki nem mondta nekem, hogy a töl­tött paprikába zellerzöld is kell. Nélküle bizony elég gyengére sikeredett a vasár­napi ebéd. (—nos) Nálunk a házban Rozi %éni az úr. Vagy ha nem is az egész házban, a kert­ben és a konyhában biz­tosan. Az előbbiben azok a zöldségek teremnek, ame­lyeket ő jónak lát, az utób­biban az fő, amit ő kigon­dol. Pedig még sohasem járt otthonunkban. Rozi néni egy sokszok­nyás, fejkendős néni. Min­den szerdán és szombaton ott van a falu kis terén működő, alkalmi piacon. A sétatér legjobb padja az övé — talán tekintélye, ta­lán fájós lába miatt. Tavasszal a pad elé te­rített fólián évek óta ott vannak a palánták. Ter­mészetesen csupa olyasmi, aminek — Rozi néni szerint — nagyon fog örülni a fe­leségem. S persze egy be­vásárlásra kárhoztatott férj, aki ráadásul képtelen megjegyezni, hogy minek örül a felesége, ráhagyat­kozik. így aztán az terem a veteményeskertben, amit Rozi néni akar. És talán felesleges is mondani, hogy virágok is olyanok nőnek, amilyene­ket ő jónak lát. Az idén például az árvácskák éve volt. Egymást követő há­rom szombaton hozott egy- egy nagy kosár árvácska­palántát, így aztán hétvégi programról sem kellett %

Next

/
Oldalképek
Tartalom