Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-18 / 195. szám
Környezetvédelmi buktatók (Folytatás az l. oldatról.) séget savanyítanak, mustárt készítenek. Ennek is keletkezik szennyvize, igaz ugyan, hogy a meglevő tárolóhelynél lényegesen kisebbre lenne szüksége. Akkor, amikor még sertéseket hizlaltak itt, nagyon is kellett a kétszer ötezer köbméteres ikermedence. VÉGHASZNÁLATI) ERDŐ A közeli, hatvanhektáros területet öntözik az ösz- szegyűlt lével. Évente egyszer elegendő már a szennyvíz kiszivattyúzása. Ehhez egyébként többféle szakhatóságtól — talajtani, vízügyi, tisztiorvosi — megkapták az engedélyt. Előírások kötik a szövetkezetei a felhasználást illetően. A téesznek nem érdeke, hogy a hatvan hektáron termelt növény károsodjon. Ami az erdőt érinti, a helyzet az, hogy már öt éve véghasználatú lett — azaz, kivágásra ítéltetett. A szennyvíztelep közelében éppen azért hagyták meg a fákat, hogy a széljárás ne hordja be a faluba a homokot. A távolabbi részen megtörtént a vágást követő erdőtelepítés, az új fák már szépen megnőttek. A szürke nyár az, ami bizonyos idő után — húsz-huszonöt év — belülről szárad, s könnyen törik. Csakhogy. egy erdőirtásnál nem lehet külön vágni ezt, s meghagyni a fekete fenyőt. Ez tűnhet úgy, hogy pusztul az erdő, holott csak arról van szó, hogy a szürke nyár már megöregedett, előbb-utóbb ki kell vágni. Talán jövőre sort keríthetnek rá. ÚJ TELEP KELLENE Űj szennyvíztelep kellene. Ám meg kell találni azt, aki finanszírozza. S azt, milyen technológiával szüntethető meg a régi. A téeszrtél is sokat gondolkodtak ezen, az élelmiszerfeldolgozó üzembe helyezésekor. Gazdaságos megoldást nem sikerült találniuk. Az üzemből kikerülő szennyvizet, közömbösítik, hogy ne legyen semmi probléma. ILLEGÁLIS ÜRÍTŐK Káló Éva az elhangzottakhoz hozzátette, hogy tavasszal a Természetvédelmi Hivatal munkatársaival tartottak szemlét a szennyvíztelepen. ötletük, a megoldásra vonatkozóan nem született. Abban maradtak, más hatóságokkal együtt megismétlik a találkozót, bár ha elgondolás lesz is, pénz akkor sem. Kinn, a telepen, békés a táj. Csend, néhány madár röppen csak a víz felett. Semmi zavaró illat, s mint- ha élővilága is lenne a szennyvíztelepnek. Viszont mellette, új csapáson, utat és helyet találtak azok, akik illegálisan ürítik a kommunális szennyvizet Nagy, szürkés-fekete tócsa, nem kellemes szagokkal. S ezzel a jelenséggel szemben szinte tehetetlen a téesz, és az önkormányzat. Állandóan nem figyeltethetik, mikor, ki jár erre, önt vagy sem szennyvizet vagy más hulladékot az erdőbe. A szabálysértési eljárás — ha tetten érnék az illetőt — sem jelent igazán semmit. Kifizeti, amit rárónak, és keres újabb helyet. Pedig, igazán ez veszélyes, hiszen a baktériumok eljuthatnak a talajba, - esetleg a vízrendszerbe. Reméljük, nem fordul elő. Addig is, amíg nem találnak megoldást a szennyvíztelep megszüntetésére, s egy korszerű létrehozására, minden marad a régiben. S mint ahogy az elején vázoltuk, rájöhettünk, ez megint nem ügy. Ismét csak arról van szó, kevés a pénz. Az illegális szennyvízürítők esetében pedig, ' olyan a gondolkodás- mód, hogy amit nem látok, nem zavar, s a „vállalkozó” ez ötletével saját zsebét kíméli. Esetleg mások egészségének rovására. Ezeknek az embereknek a szemléletét sem ártana korszerűsíteni. Csakhogy ehhez még technológia sincs ... J. Sz. I. MEGYEI KÖZGYŰLÉS Megszavazták a támogatásokat Szűkre szabott határidő Nem babra megy a játék A polgármesteri hivatal parkolójában minden hely foglalt, a Ladák, Wartburgok és Trabantok mellett néhány jobb márkát is látni. Bent. az előcsarnokban ugyancsak meglehetősen élénk a nyüzsgés. A diplomatatáskás vendégek a nagy melegben nyakkendőben izzadnak. Ja kérem, egy versenytárgyalásnak meg kell adni a módját. Az ócsat önkormányzat pályázatot írt ki az ivóvíz- hálózat kiviteli terveinek elkészítésére, melyre összesen 23 pályamű érkezett. A pályázók közt akadtak országos nevű tervező intézetek és nevesincs, most startoló kis társulatok, jóllehet ez utóbbiak szakemberhátterét is kiváló, jól ismert tervezők alkotják. Vagyis volt miből válogatni. Nem kevés munkába került, amíg a 23 pályázatból a legkedvezőbb kilencet elkülönítette a bizottság. Ezek alkotóit, illetve a pályázó cégek képviselőit invitálták meg az elmúlt szerdán. Az 1993-as célpályázati felhívásban meg vagyon írva, hogy a pályázatokat legkésőbb ez év augusztus 19-ig az önkormányzatok be kell nyújtsák a TAKISZ- hoz, amely továbbítja a kormányhoz. — Szerintem ez a határidő abszurd, túl szűkre szabták. Az önkormányzatok nem képesek a megadott dátumra engedélyezett kiviteli terveket prezentálni — állítja Öcsa polgármestere, dr. Búza Attila. — Mi is csúszni fogunk, mint ahogy, más is. De reméljük, a kormány felülvizsgálja a határidőre vonatkozó koncepcióját, s meghosszabbítja a terminust. — Muszáj volt a huszonnegyedik óra utolsó percét kivárni? — Dehogy vártuk! Egy tanulmányterv elkészítéséhez minimum négy hónap szükséges. A miénk június végére készült el, a pályázatot csak ez után lehetett kiírni. Itt nem babra megy a játék, igen nagy volumenű beruházásról van szó, jól át kell tehát mindent gondolni. A zárt ajtók mögött a polgármester elnökletével négy képviselő és két külső szakértő hallgatta meg a pályázók argumentumait. A döntést egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A beruházásban közvetlen érdekelteket, a lakosságot nem is a döntés érdekli. Hanem az: mikor buggyan ki, a jóízű vezetékes víz az ócsai csapokból. Dr. Búza Attila szerint; ha minden jól megy, már a jövő év második- felében, de legkésőbb év végén. (m. gy. o.) (Folytatás az 1. oldalról.) viselője. Az albizottsági tagok megvitatták a kérdést, és javasolták a közgyűlésnek, hogy Lutten berger Gusztávot taggá válassza. A képviselő-testület ezt egyöntetűen megszavazta. Már öt hónap telt el azóta, hogy megalakult a megyei közgyűlés sportalbizottsága, amelynek tagjai alapvető feladatuknak tekintették, hogy megismerjék a megye sportéletét, erősítsék a megyei önkormányzat és a sportszervezetek közti kapcsolatot, javaslatot tegyenek ezek együttműködésére és gondoskodjanak róla. hogy a közgyűlés által jóváhagyott 19 millió forint a lehető legigazságosabban kerüljön szétosztásra. A júliusi albizottsági ülésen a tagok találkoztak a megyei sportági szakszövetségek vezetőivel. Ez a beszélgetés megerősítette, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben a megye sportéletének 19 millió forintos támogatása kiemelkedő jelentőségű, ugyanakkor indokolt lenne a pályázatokból kimaradt területek részére további 5 millió forint folyósítása. Ezt a javaslatot a képviselők megszavazták, az ötmillió forint fedezete az 1992. évi céltartalék. A kormány június 25-i ülésén elfogadta a helyi önkormányzatok címzett és 'céltámogatási rendszerének szabályozásáról készített belügyminiszteri előterjesztést. Ennek értelmében a pályázatokat augusztus 19-ig kell benyújtani a BM területi szervezetéhez. A pályázatok előkészítése a szakmai, műszaki és pénzügyi szükségletek és lehetőségek ütköztetésével, az intézmények vezetőinek bevonásával történik. Címzett támogatásra a Szent Rókus Kórház nyújtott be igényt. A kórház-rekonstrukciók folytatásának fontossági sorrendjét a Népjóléti Minisztérium dolgozta ki. Az előzetes felmérések alapján a kórház pesthidegkúti pszichiátriai osztályának rekonstrukcióját az 1993— 94. évekre, a haemodialízis-. központ létesítését pedig az 1995—96. években javasolják megvalósítani. A két igény teljesítése mintegy 180 millió, illetve 150 millió forintos befektetéssel valósítható meg. A címzett támogatási pályázatokon saját forrás biztosítása nem feltétel. A megyei önkormányzat 180 millió forintos állami támogatást szavazott meg a kórház pszichiátriai osztályának újjáépítésére. Különböző egészségügyi intézmények részére hagylak jóvá céltámogatásokat, amelyek három nagyobb területet ölelnek fel. Így a megyében működő egészségügyi intézmények számára gép-, műszerbeszerzés címén 264 millió forintos támogatást juttatnak, amelynek 60 százalékát, mintegy 158 millió 400 ezer forintot saját költségvetésből biztosít. Az abonyi szociális otthonban lehetőség van arra, hogy újabb 50 férőhelyes pavilont építsenek, ehhez 64 millió forintot kértek, ennek egy részét, 38 millió 400 ezret a megyei önkormányzat áll. Az Albertirsán működő Szakosított Szociális Foglalkoztató Intézet 40 millió 620 ezer forintot kérvényezett egy harminc férőhelyes pavilon létesítésére. A képviselő-testület megszavazta, és az összeg hatvan százalékát kitevő 24 millió 372 ezer forintot a megyei önkormányzat adja. A már említett kórházrekonstrukció keretén beiül a kerepestarcsai Flór Ferenc kórház 120 millió forintot kap, felét, hatvanmilliót a megyei önkormányzat biztosítja. Űjabb támogatás, ezúttal a törökbálinti tüdőgyógyintézet számára, födém- és tetőrekonstrukció céljából. A támogatás mértéke 36 millió, felét a megyei önkormányzat fizeti. A Gyomron létesítendő új diákotthon előkészítése már folyamatban van, a támogatás 204 millió 750 ezer forintos, ennek 60 százaléka a megyei önkormányzatot terheli. — papp — Elsőként a mélységet Budajenőn a napokban kezdődtek meg a csatornázási munkálatok. Juhász Agos- tonné polgármestertől megtudtuk. első lépésben a falu mélyebben fekvő részén szeretnék a tervek szerint ez év decemberére befejezni az építkezést. Egy dunántúli céget bíztak meg a kivitelezéssel, a település másik, magasabban levő felében jövőre látnak mun kához. 4 a ‘Vrmi V SZOBORPARK. Még csak néhány tucat gödör jelzi, hogy a napokban elkezdték Budapesten, a XXII. kerületben a Balatoni és a Szabadkai út által határolt mintegy 21) hektáros területen a szoborpark kialakítását. A fővárosi önkormányzat a tervek szerint 50 millió forint költség felhasználásával építteti fel az emlékhelyet, amelyet Eleőd Ákos és Vadász György tervez. Az előzetes elképzelések szerint az I. kerületben levő Kun Béla- emlékműtől a Vecsés halárában álló Steinmetz kapitány szoborig mintegy 40, az elmúlt évtizedekben készült politikai ihletésű alkotás kerülne elhelyezésre. Újabb látnivalóban lesz tehát részük az erre autózó érdieknek és százhalombattaiaknak, hiszen ez a terület nem más. mint amit mindenki lőtérnek ismer. Képünkön a munkaterület és a tervezett panteon bejárata látható. (Hancsovszki János felvétele) Tolikarcok Anyám virágja \j agyapám háza Várad ^ ’ legszélén állt, rozzant kis valyogviskó egyetlen dísszel: az utca felőli részt nagyanyám befuttatta virággal. Előbb Marná halt meg, aztán Papó. A házat a testvérek eladták. Anyám az ingóságokból nem hozott el semmit, egyedül a klemen- tisz gyökereit ásatta ki apámmal, s átköltöztették a Kolozsvár utcai kertünkbe. A klementisz megfakadt, s pont huszonöt évig virágzott májustól szeptemberig. Aztán anyáin is elment, kiköltözött Papó mellé a Hhé- dey sírkerlbe, s mikor a temetés után apám megkérdezte: mit szeretnél elvinni anyád személyes holmijai közül? — én gondolkodás nélkül rámutattam a lila csillagokat nyitó kle- mentiszbokorra. — Ha engeded, hogy kiássam, azt vinném el magammal Magyarországra. A klmentiszt csak ősszel szabad kiásni, áttelepíteni más helyre. Tavalyelőtt októberben csak ezért utaztam haza Váradba. Az óvatosan kiemelt töveket nedves rongyokba bugyolál- tam, s úgy hoztam át a határon. Tavasszal a gyökér kihajtott, de csak satnya indákat eresztett, s a bimbókból sem lett virág, szép lassan elszáradtak, — Nem szereti a helyet — mondta apám burkolt szemrehányással. A néhány szó elszomorított, lelkiismeret- furdalást éreztem. Minek is kellett kimozdítsam anyám virágját a t megszokott helyéből? ősszel a kert lapnapo- sabb sarkában jókora gödröt ástam, s egy közeli kertésztől jófajta televényt vettem. Ebbe költöztettem át, immár másodjára a bokrot. Tavasszal kihajtott, de májusban még nem hozott virágot. Kezdtem beletörődni, hogy a váradi virág nem érzi jól magát, csak sínylődik a kispesti kertben. Júliusban nyaralni mentünk, a kert locsolását a szomszédom vállalta magára. És mire megtértünk, láss csodát, a klementisz öt vtrággyereket szült a tomboló kánikulában. Az egyiket levágtam, lepréseltem, majd feladtam postán. — Anyám virágja megfakadt, ki is virágzott, minden remény megvan, hogy végleg megmarad, és megszokik az új környezetben — írtam a levélben apámnak. Valahogy úgy volt ez a virág is, mint én most tíz éve. Hosszú hónapok kellettek, amíg úgy tudtam végigmenni Pest utcáin, hogy közben nem nehezedett rám az ott hontalanság bénító súlya. És ehhez nekem is kellett a televény: munkahely, ahonnan a kenyerem kikerül, Emberség ismeretlen emberek részéről. És bátorító, baráti kézfogások. Irök hála azoknak, akiktől mindezt megkaptam, akik erőt adtak az újrakezdéshez. (—gyé—) &
