Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-17 / 194. szám
Nemzetközi pszichiátriai fórum Szentendrén Magyarságtudat nélkül nincs magyarság (Folytatás a? I oldalról.) lül sok érdekes felszólalás hangzott el, köztük dr. Kosza Ida és dr. Huncsik Péter előadása, ez utóbbi Szlovákiából érkezett. Egy laikust nyilván meglep, milyen szoros összefüggés van a nemzeti identitásérzet és egyes szociál- jelenségek között, miként alakul a demográfia, hogyan nő vagy csökken az alkoholisták száma, az öngyilkossági mulató, ha háttérbe szorul az egyén nemzeti tudata. Az elmúlt évtizedekben az internacionalizmus gondolatát preferálták hazánkban, tabu volt Magyarországon magyarságról, magyar identitásról beszélni. Pedig az, ha toleráns, és nem irányul más ellen, megtartója a nemzetnek. Mindezt dr. Kosza Idától hallottuk, aki tömör, átfogó képet adott a magyarság történelméről az adott téma prizmáján keresztül, azt bizonyítandó: a különböző korok idegen elnyomásait mennyire szenvedte meg a magyar nemzeti tudat, s mindez mennyire befolyásolta — például — a születés és elhalálozás közti eltolódásokat az utóbbi javára, vagy azt a tényt, hogy világelsők vagyunk az öngyilkosságban. Dr. Kosza Idát, a szentendrei fórum háziasszonyát az együk szünetben kérdeztük: H Nyilván a magyarok III. világkongresszusa adta a konferenciájuk alaptémáját? — Részben. Mi ugyanis nyolc éve foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy miként éli meg magyarság- tudatát a szerte a világban elő magyarság, és hogyan azok, akik itthon magyarok ... Érdekel bennünket, hogy lelkileg milyen hatást gyakorol a magyarságra, ha idegen közegbe, idegen kultúra körébe kerül. Ez persze minden etnikumra érvényes, nincs olyan náció, amely ne sínvlené meg valamilyen formában, ha elszakad a szülőföldjétől. Legfeljebb az egyik könnyebben, a másik nehezebben illeszkedik az új környezetbe, s éli meg az ezzel járó megrázkódtatást. B Mi, magyarok melyik csoportba tartozunk, a könnyen vagy nehezen asszimilálódók közé? — Erre nincs adatom, de nyilván magyar és magyar közt is van különbség. ES Igen komor képet kaptunk, kivált az öngyilkossági statisztikánk aggasztó. jóllehet ön felcsillantotta a javulás kilátásait. — Az én adataim az el- gondolkoztatást szolgálják, és nem a pesszimizmust sugallják. Hatvan évvel ezelőtt évente kétezren választották az öngyilkosságot hazánkban. Ez a szám a nyolcvanas évek közepén közel ötezer volt, megegyezett egy nagyközség lélekszámúival. Azóta szerencsére csökken, a tavalyi statisztika 4100 körül vólt. El Magyarázható ez a rendszerváltással, amely előtérbe hozta az identitás kérdését? — Túl korai erre így egyértelmű választ adni. Ahhoz több idő kell, hogy elteljen, további pozitív változásokkal.. Csak akkor vonhatunk le következtetéseket. tényekkel alátámasztva. (— matula —) Gépkocsiátalány és adózás Lassan fél éve, hogy szigorodtak a gépkocsi hivatalos használatáért a dolgozóknak nyújtott gépkocsi- átalány elszámolásának feltételei, de még mindig sokan érdeklődnek a részletek iránt. A szabályozás egyes elemeiről Vámosi ■ Nagy Szabolcs, az Adó Pénzügyi és Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetője adott bővebb ismertetést az MTI munkatársának. A változás lényege, hogy a módosított adótörvény szerint a gépkocsi után kapott költségtérítés jövedelemnek számít, ami után adózni kell, feltéve, ha az állampolgár nem kíván élni a költségelszámolás lehetőségével. Az egyik következménye ennek, hogy jogszabály már nem. korlátozza a kifizethető gépkocsi- átalány felső határát. Az átalánnyal szembe állítható költségelszámolás alapja az útnyilvántartás, amelyet mindenkinek magának kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az utazás időpontját, célját, a felkeresett üzleti partnerek megnevezését és a legrövidebb úton megtett kilométerek számát. Az üzemanyagköltségek elszámolásának legegyszerűbb módja a 60/1992. kormányrendelet által engedélyezett 'átalányelszámolás. Ez köbcentiméterenként meghatározott átlagfogyasztás szerint állapítja meg az elszámolható üzemanyag mennyiségét 100 kilométerenként 8 és 10 liter között. Erről nem kell számla, a felhasználáskori üzemanyagárat lehet figyelembe venni. Az Adó és Ellenőrzési Értesítő Közlöny és az Adó című lap is közli az árváltozásokat, az ÁFOR árai szerint. A fenntartási költségekből a hivatalos használat arányában elszámolható a biztosítások, a gépjárműadó, a javítás, a karbantartás és az amortizáció. Ezeket a költségeket azonban számlával kell igazolni, illetve az adó esetében a befizetési bizonylattal. Amortizáció címén a gépkocsi bekerülési költségének 2,0 százalékát lehet évente figyelembe venni, s ezt kell természetesen' a többi költséghez hasonlóan megosztani a magán és a hivatalos használat arányában. Az önadózás alapelvének megfelelően a költség- elszámolással kapcsolatban is azt fogadják el, amit az adózó bevall. Az útnyilvántartást, a számlákat és a befizetési csekkeket azonban legalább öt évig meg kell őrizni. Für Lajos, az MDF ügyvezető elnöke Isaszcgen Az 1848-as emlékmű adott keretet a magyar diákok első világtalálkozójának (Folytatás az 1. oldalról.) megemlékezés napján — melyet dr. Sajgó Mihály, a GATE Mezőgazdasági Kara dékánjának védnöksé0RVÖ5TUD0MRHY1 TALÁLKOZÓ Visszatérünk a közös gyökerekhez (Folytatás az 1. oldatról.) lemre, irodalomra. Szükség van arra, hogy együtt legyünk, és szakmai szinten is taláfkozhassék minden magyar,— mondta. Kosáry Domokos, az Akadémia elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyben, kiváló szakemberek, olykor milyen nagyon mostoha körülmények között kényszerülnek dolgozni. Jávor András népjóléti minisztériumi államtitkár hangsúlyozta: soha nem volt annyira szükség jó orvosra, mint most. Az átalakulás alatt álló magyar egészségügynek nagy segítséget nyújthat az ilyen és ehhez hasonló rendezvény, mert alkalmat teremt az orvostudomány új eredményeinek megismerésére. A találkozóra 17 országból 400 résztvevőt, köztük világhírű professzorokat — Dienes Sándort, Széntágo- thai Jánost, Udvarhelyi Györgyöt — várnak. Kétségkívül egyik leg- meghatóbb esménye lesz az a SOTE Baráti Köre állal szervezett fogadás, melyen a régi évfolyamtársak találkozhatnak újra. Ne maradjanak elefántcsonttoronyban A filozófia feltámadása A filozófusoktól azt kéri a társadalom, hogy e tudomány ne maradjon elefántcsonttoronyban, ne a kevesek kiváltsága legyen, hanem itassa át a társadalmat, vonuljon be az iskolák falai közé is. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Andrásfalvy Bertalan a magyar filozófusok I. világtalálkozóját vasárnap az ELTE jogi karán. A művelődési miniszter, aki a rendezvényt a magyar filozófia feltámadásának ünnepeként értékelte, hangsúlyozta: a filozófusoktól, csakúgy, mint a politikusoktól azt várja el az ország, hogy „az emberség hitele álljon tetteik mögött”. Vagyis — mondotta a miniszter: a jövőben nem fogunk hinni annak a politikusnak, filozófusnak, aki mást mond, mást gondol és megint mást cselekszik. Babona az, hogy a magyar alkat nem alkalmas az elvont gondolkodásra. Bár ma még inkább a politizálás, semmint a filozofálás jellemzi a társalgásokat. — Ezt már Csoóri Sándor jelentette ki, aki a Magyarok Világszövetségének nevében üdvözölte a háromnapos tudományos tanácskozást, s aki And- fásíalvy Bertalanhoz hasonlóan, a filozófiai közélet megteremtésének fontosságát emelte ki. A tudományos tanácskozáson, amelynek fővédnökségét a Filozófiai Társaságok Világszövetsége, angol rövidítése FISP vállalta, mintegy 60 előadás hangzik el a magyar-, valamint az egyetemes filozófiatörténet, továbbá a mai kor filozófiai problémáinak témaköréből. „Amikor találkozóra hívtuk a filozófusokat, nem gondoltunk semmiféle kötelező identitásra. Aki eljött közénk és jól érzi magát ebben a körben, attól senki sem kéri számon vagy írja elő számára, hogy ehhez milyen identitással kell rendelkeznie.” — fogalmazott G. Havas Katalin, a rendezvény szervező- bizottságának elnöke, a FISP igazgatótanácsának tagja a találkozó mintegy 150 résztvevője előtt, akik közül mintegy százan országhatárainkon innenről, a többiek pedig a világ számos mai országából érkeztek. gével, és dr. Réti László tudományos főmunkatárs vezetésével az egyetem hallgatói és az isaszegi, kákái és tápióbicskei önkormányzatok tisztségviselői szerveztek — a vidék tör- ténelmisége került előtérbe. Dr. Tóthné Pacs Vera, Isaszeg polgármestere a közönség soraiban helyet foglaló Für Lajos történész, honvédelmi miniszter köszöntése után abbéli reményét fejezte ki, hogy az itt élőkkel való találkozás minden magyart hozzásegít ahhoz, hogy sohase eresszük el egymás kezét. Hajdú József, az isaszegi múzeumbarátok körének elnökségi tagja rövid hely- történeti ismertetője után a Csata népi táncegyüttes és az asszonykórus mutatta be műsorát, majd a vendégsereg a Szoborhegyre vonult, ahol megkoszorúzták az isaszegi csata emlékművét. Für Lajos a történész szemszögéből méltatta az 1849. április 6-án történteket. A szobor tövében rögtönzött beszédében kiemelte: A Kárpát-medencében élő népeknek akkori célkitűzései ma is ugyanazok; abszolút életképtelen és a térség történelmi fejlődésétől idegen gazdasági, társadalmi és politikai struktúrát kell átalakítani, amely nagyon nehezen megy, mégis el kell végezni azt. Ml már visszakaptuk nemzeti és állami szuverenitásunkat, de a visszakapott függetlenségre vigyázni kell — ezért vannak most itt a diákok, hogy megpróbálják megteremteni a többfelé szakított magyarság megmaradásának feltételeit. E történelmi parancs elől sem itthon, sem külföldön kitérni nem lehet. Az isaszegi megemlékezés után ebéd következett a kókai Pince-hegyen, majd a tápióbicskei római katolikus templomban ökumenikus imát tartottak. A honvédsíroknál Láng Ferenc, Tápióbicske polgár- mestere mondott beszédet, majd a helyi gyermek tánccsoport adott műsort. A tizenhárom autóbusz a késő esti órákban tért vissza Gödöllőre. Midi Szilveszter Nagy sikerű műsort adott az isaszegi Csata táncegyüttes Vidám diákok a találkozón (cím feletti képünk) (Hancsovszki János felvételei) Az arab diák is nálunk szeretne élni A megmaradás történelmi parancs
