Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-15 / 193. szám

Eredete után nyomoznak Adíszkeriiéssorsa Lassan kezdjük elfelejte­ni. hogy — nem is olyan régen — a váci Postapark­ban Lenin szobra állt. Pon­tosabban, úgy örökítette meg alkotója, hogy egy dí­szes vaskapun lép ki. El­tűnt a szobor, s néhány hete eltűnt a vaskapu, ke­rítéssel, lámpákkal együtt. Moys Csaba alpolgármes­tertől kérdeztük meg — sok váci polgár érdeklődé­se nyomán —, hogy mi lett a műalkotás ezen részének sorsa, s hogy igaz-e a hír, hogy a kerítés a gödöllői Grassalkovich-lcastélyból származik. — A kerítés, a kapuval és a lámpákkal, a testület döntése után bontattuk le, ■ jelenleg a Kommunális Kft. területén őrzik — mondta az alpolgármester. — Be­széltem a gödöllői polgár- mesterrel, aki megnyugta­tott, hogy ez nem a Gras- salkovich-kastélybúl szár­mazik. Jelenleg is nyomo­zunk eredete után. Felhasz­nálásáról még nincs dön­tés a lámpákat valószí­nűlég a belváros díszvilá­gításához használjuk fel. (b.) Népszavazás után Nézsa ezzel nem politizál Nézsa polgárainak több­sége, augusztus 2-án. nép­szavazáson. a Pest megyé­hez tartozás mellett dön­tött. Nem sokkal a népsza­vazás után nyilatkozott la­punknak a község polgár- mestere, Surányi János, s többek között arról is be­szélt: nem érti, miért szen­záció a népszavazásuk, amikor az önkormányzati törvény lehetőséget ad a lakossági jogok érvényesí­tésere. — Úgy tartja a mondás, hogy minden csoda három napig tart. Ez a csoda, ez a szenzáció tovább tartott-e három napnál? — kérdez­tük a polgármestertől. — Ami a helyi közhan­gulatot illeti, az tükröző­dött a szavazáson, de az élet azóta visszatért a ren­des kerékvágásba — mond­ta Surányi János. — Van­nak azonban, akik nagyon aggódnak, hogy esetleg el­kerül a község a megyétől. Még az újságírók között is van. aki úgy fogja fel. hogy ezzel csorbulnak a megye jogai, s akadnak, akiknek ez szívfájdalmat okoz. — Elképzelhető, hogy Olvasó az olvasóhoz Alapvető különbség A július 9-i számban Úri Kovácsáé Szunyogh Ildikó „A demokrácia így műkö­dik” című írására kényte­len vagyok reagálni, a fél­reértések, vagy félrema­gyarázások lehetősége miatt. Nem kívánok különöseb­ben reflektálni a különbö­ző megállapításaira, mert valóban a demokráciába sok minden belefér, amit most igyekszünk is vala­mennyien gyakorolni. Ez így is van rendjén, mi­után az elmúlt évtizedek­ben ezt nem tehettük! A tisztelt cikkíró egyet­len megállapításával vi­szont kénytelen vagyok vi­tába szállni. Jóllehet idéző­jelbe tette a „demokrati­kusan” szót. de úgy érzem, erősen csúsztat, amikor a mai és az előző pártállami választásokat összemossa. Ugyanis nem tudom, a tisz­telt cikkíró milyen életko­rú? — mert két eset lehet­séges: 1. Vagy túl fiatal volt és nem volt választó­joga az elmúlt rendszer­ben, és így nem tudhatja, avagy 2. életkoránál fogva részt vett az akkori sza­vazáson (szándékosan írom a szavazást) és akkor tud­nia kell — a legutolsót ki­véve —, hogy az akkori szavazás nem önkéntes és szabad akaratból teljesít- tetett, hanem bizony erős presszió, fenyegetettség kö­zepette történt. Hadd ne részletezzem, hogyan. A kisebbség vélemény- nyilvánítását senki sem vi­tatja, de az más kérdés, hogy mennyire erőszakol­hatja rá akaratát a több­ségre. Arra a többségre, amely valóban szabadaka- ratú választás útján került a törvényhozásba. Akinek pedig a vállán nyugszik a felelős kormányzás, annak az akaratának kell igenis érvényesülni! Forgó László sokan ezt presztízskérdés­ként fogják fel? — Mi semmiképpen nem akarjuk, hogy ebből presz­tízskérdés legyen. — Hogyan készülnek augusztus húszadikára? Tükröződik-e majd az ün­nepségen, hogy a község fontos döntés után és válto­zás előtt áll? '— Augusztus húszadi­kán délután rendezünk kis ünnepséget az iskolában, de ezen .nem lesz szó arról, hogy a Pest megyéhez való tartozás mellett döntöttünk. A község véleménye tükrö­ződött a szavazáson, ez le­zárult, s mi ezzel már nem akarunk politizálni. CB.) Tó vh ő-szo Igéi llu tási tlij Támogatás kérhető Mint arról már röviden beszámoltunk, a városi képviselő-testület módosí­totta és kiegészítette a táv­hőszolgáltatáshoz nyújtott céltámogatás elosztásáról szóló korábbi rendeletét. A módosított rendelet szerint, a támogatás kizá­rólag egyéni kérelemmel igényelhető. A szociális és karitatív bizottság a támo­gatás megítéléséről egyedi elbírálás alapján dönt. el­sődlegesen a nettó jövedel­met véve alapul. A kérelmeket — amelyek az október 15. és december 31. közötti időszakra vonat­koznak —, személyesen, a polgármesteri hivatal szo­ciális osztályán földszint 20.) lehet beadni, szeptember 30-ig. Csatolni kell a — hi­telt érdemlő — jövedelmi igazolásokat is. Támogatást az kérhet, akinek az — egy főre jutó — átlagos havi nettó jövedelme 1992-<ben nem haladja meg a 8 ezer forintot, egyedül élőknél pedig a 15 ezer forintot. Az intézkedés indoklásá­hoz tartozik, hogy az állami költségvetésből a fűtési szezon első felére 2,7 millió forint áll rendelkezésre, s ez nem teszi lehetővé tö­meges igények kiegészíté­sét. Ezért is született mega szociális és karitatív bi­zottság javaslata, hogy az elbírálás egyedi kérelem alapján, egyénileg történ­jék. VÁC XXXVI. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT Nem lesz ideiglenes megoldás? A polgárok aggódnak, a beruházó bizakodik A 2-cs út Vácot elkerülő szakaszának előkészítő mun­kája újabb — többeket érintő — állomásához érkezett. Az út nyomvonalában levő telkek, illetve telekrészek kisajátításra kerülnek. Iliinek első jeleként az érintett telektulajdonosok értesítést kaptak a várható telek- igénybcvétclről. Az értesítés aggodalom­mal töltött el' sokakat, részben azért, mert még nem merültek feledésbe a nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos eljárások. A tulajdonosok egy része fél attól, hogy velük is előfor­dulhat: a kisajátítás után az építkezés mégsem való­sul meg. Nyomvonalterv A tulajdonosok kételyei mialt kerestük meg a váci polgármesteri hivatal ille­tékesét. Kavics Csabáné osztályvezető kérdésünk­re elmondta, hogy a 2-es út lekerülő szakaszának meg­építése nem a város, ha­nem a Budapesti Közúti Igazgatóság beruházásában történik. A leendő nyomvo­nal terve természetesen az önkormányzat birtokában van, s bárki megtekintheti, Mint megtudtuk, a város területén áthaladó nyomvo­nal körülbelül 300 telket érint. A tulajdonosoknak, az elmúlt másfél hét alatt, közel S0 százaléka már fel is kereste a műszaki osz­tályt érdeklődő kérdéseivel. Az igazgatóság váci üzemmérnökségétől is kér­tünk tájékoztatást e témá­val kapcsolatban. Mint azt Huszák János, az üzem- mérnökség vezetője el­mondta. július utolsó heté­ben egyeztetést tartottak a Budapesti Közúti Igazgató­ságon. Ennek egyik témája volt. hogy a Vác és Buda­pest közötti települések önkormányzatai kérték, a váci elkerülő szakasz építé­M0SGNPATAK0N Tiszta forrás A tűrhető kategóriába so­rolta a tiszti orvosi hivatal a mosonpataki Málnás-for­rás vizét, s ez azt jelenti, hogy a forrásvíz ismét iha­tó. A minőségjavulás annak köszönhető, hogy a vízgyűj­tőterületét bekerítették, a forrás előtti teret szilárd burkolattal látták el, s a forrás vizét kitisztították. Ebben az üdülőkörzet lakói is közreműködtek, s voltak, akik pénzadományokkal tá­mogatták a munkát VÁCI IIIRIjAP Vác, Dr. Csányi László krt. 45. £ A szerkesztőség ve­zetője: Borgó János. & Munkatárs: múlás Zoltán. • Postacím: Vác, Ff. 32. 2601. Telefax és telefon: (27) 14-095. Telex: 282-297. 0 Szerkesztőségi fogadóóra: kedd és péntek 13-tól 15 óráig. <9 Hirdetésfelvétel a szerkesztőségben naponta délelőtt 9-től ll-ig, vala­mint a váci hirdetőirodá- ban (Jókai utca 9.) hétfőn és kedden délután 14-től 17 óráig. * Arokparti tűnődés sekor ne készüljön vissza­vezetés Sződliget és Göd között a 2-es útra. Észrevételek Az elkerülő út vagy Du­nakeszinél kössön vissza, vagy egy ütemben épüljön az egész út. Az érintett önkormányza­tok ugyanis félnek attól, hogy a Sződliget és Göd kö­zötti visszavezetés olyan op­timális megoldás lehet, ami után leáll az építkezés, nem készül el a gödi. illet­ve dunakeszi elkerülő sza­kasz. Így pedig ezek a te­lepülések nem mentesülnek az igen nagy átmenő forga­lomtól. (Az egyetlen, ideig­lenes megoldásként azt fo­gadnák el, hogy az elke­rülő út a gödöllői úton tér­jen vissza a 2-esre, mert ez nem jelentene igazi meg­oldást, tehát folytatni kelle­ne az építkezést.) Az egyeztetésen az az ál­láspont alakult ki, hogy ha Vácnál elkezdődik az épít­kezés. akkor nem készülnek ideiglenes visszavezetések, hanem az új út a végleges csomópontokkal épül ki. Az elvi kérdések, úgy tű­nik. lassan tisztázódnak, de továbbra is sok a kétely, a bizonytalanság, a megvála­szolatlan kérdés. Megépül? Mivel ismereteink sze­rint — a bizonytalan­ságok ellenére — a köz­lekedési tárca program­jában továbbra is sze­repel az építkezés megkez­dése. s nincs információnk arról sem. hogy a Közép­európai Fejlesztési Bank visszalépett volna a finan­szírozástól, remélhető, hogy a. problémák rendeződnek. Az út pedig megépül. Sz. K. K. (Vimola Károly felvétele) Egy észrevétel kapcsán A posta igaz története Tisztelt Asszonyom! Ba­ross Gáborról szóló írá­somra reflektált, amikor e lap augusztus 8-i számában levelének néhány sora meg. jelent. Igaza van, amikor így ír: ....... még kislány vo ltam, amikor az első há­borúban, 1915-ben, Vácra kerültem, s akkor mi is a régi postára jártunk a Kos­suth utcába ...” Gyermekkori emlékei igazak, nem a magam tu­dása. A valós tájékoztatás­tól elröpített az érzelem, mivel az írásomban emlí­tett egyesítéskor, az akkor ott működő távírda épüle­tében. lakom ma. a régi vá­ciak által ismert Dartos-fé- le házban. Egyik szobám falán kegyelettel őrzöm azt a vasat, melyre a távíró­készüléket függesztették. Érzelmeim vezettek a hiba elkövetésére, ám az ön ész­revétele késztetett arra, hogy felkutassam régi fel­jegyzéseimet. Sok'fiókot ki­borogattam, mire az alábbi szövegre leltem: .......a vá­ci postahivatal 1784-ben ke­rült Vácra Ácsáról, és né­hány évig a Paradicsom utcában (ma Báthori u.), egy magánházban műkö­dött. A Baross-fóle államo­sításkor (183G) költözött a Csillaa utcába (később Kos­suth u.) az ún. Serédy-féle házba, s ott volt mindaddig, míg a jelenlegi, a húszas évek elején épült posta el­készült ...” (Bakk József: A Magvar Posta történetéből. Bp. 1931.) Az ön igazát nem tagad­hatom! Bárcsak mindenki ilyen segítséget adna e.gy- egy tévedés kiigazítására! Kedves észrevételét kibő­vítem — most már pontos — új információval. Az 1849-os Nemzeti Kalendá­riumban olvashatjuk: „Fő Póstákközönséges Járása. Magyar Országban. Budá­ról. Gácson. Besztercebá­nyán által Rosenbergába. — Dunakesz. Vácz, Rétságh, Balassa Gyarmat. Szakái, Gács, ... Rosenberg ...” Hasonlóan tünteti fel me­netrendjét az említett nap­tár (értesülései annyira pon­tosak,. mint mai utódjainak az országos vásárok idő­pontjának közlése!) a Bu­dáról induló. Vácon keresz­tülügető s a sziléziai vég­állomáshoz jutó lovas pos- tajáratnak. Itt a magyarázata a 18. századi posta Ácsáról Vác- ra kerülésének! Akkor, az akkori posta, forspontos lo­vas fogatot működtetett (jobbágyi szolgáltatásként), az útviszonyoktól függően meghatározott állomáshe­lyekkel. Az.északi útvona­lon — akár Gácsra. Galícia felé. akár Szilézia irányá­ban —. Ácsa jó helyen volt. A későbbi, „modern” kor­ban. Baross idejében — 1880-ban —. a távíró s a közlekedés fejlődése Vácot tette kedvezőbb helyre. Nos, a régi posta ezért ke­rült hozzánk, és lett köz­pontja az észak felé irá­nyuló hírközlésnek ... E gondolatok megírására B. J.-né kedves olvasónk észrevétele adott ösztön­zést, Boldog lennék, ha kis­lányként találkozhatnék ve­le. a mai posta bejárata előtt. Ez ugyan reményte­len, mégis üdvözli: Csankó Lajos <J(MavU

Next

/
Oldalképek
Tartalom