Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-15 / 193. szám
Ú/tíhb forduló Brüsszelben Lord, Carrington pénteken újabb béketárgyalási fordulót nyitott meg Briisz- szelben, a volt Jugoszlávia tagköztársaságainak részvételével. A tanácskozáson az ENSZ-t Cyrus Vance egykori amerikai külügy- miniszter, az EK-t pedig Douglas Hogg, brit külügyi államminiszter képviseli. A tanácskozás célja, hogy előkészítse a hónap végére tervezett Jugoszlá- via-konferenciát. Ausztriából Kelet-Európába Számos cég foglalkozik a gondolattal, hogy ausztriai üzemét a szomszédos kelet-európai országok egyikébe telepítse át, mert ott olcsóbb a munkaerő és kisebbek az energia- és környezetvédelmi költségek — mondta pénteken Vranitzky osztrák kancellár. Iráni kémek Irakban Iránban kiképzett kémeket lepleztek le az iraki hatóságok. Bagdad állítása szerint az lett volna a feladatuk, hogy terrorakciókat hajtsanak végre az Irakban tartózkodó ENSZ- megfigyelők ellen. A Biztonsági Tanács határozatai A szerbek elutasítják Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta a két, Boszniával kapcsolatos, hetek óta készülő határozatot. Az első, 12 szavazattad és 3 tartózkodással elfogadott döntés kimondja, hogy az ENSZ tagállamai megtehetnek „minden szükséges lépést” (értsd: katonai erőt is alkalmazhatnak), hogy biztosítsák a boszniai segélyszállítmányok célba- jutását. Jelenleg egyik nagyhatalom sem tervez katonai lépéseket. A második, egyhangúlag elfogadott határozat elítéli az emberi jogok megsértését. A Biztonsági Tanács határozatai, köztük a segély- szállítmányok fegyveres védelmére feljogosító, bátorítólag hatnak Boszniára — jelentette ki pénteki sajtókonferenciáján Ejup Ga- nic boszniai alelnök. A politikus az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága Genfben tartott rendkívüli ülésén vesz részt. Ganic szerint a BT határozata „üdvözlendő jelzés”, bár az inkább csak a háború tüneteit, nem pedig okait jelöli meg. A Biztonsági Tanács határozatait a hatalmon lévő és az ellenzéki szerb pártok egyértelműen elutasították. Miroslav Markovié, a hatalmon lévő szocialista párt parlamenti képviselője a Borba című belgKülföldi események egy mondatban ............. ™ ■!'........................ ........................................ ' TO DOR ZSIVKOV, Bulgária egykori kommunista vezetője továbbra is tagadja bűnösségét az ellene felhozott vádakban. ÁGOSTON ANDRÁS, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke átfogó és részletes levélben kérte Douglas Hurd brit külügyminisztert, hogy tegye lehetővé a vajdasági magyarság képviselői számára a londoni Jugoszlávia-konferencián való részvételt. LIÍI’TORSZÁG elutasítja a területén állomásozó orosz csapatok kivonásával kapcsolatban megfogalmazott valamennyi moszkvai követelést — derül ki abból a szóbeli jegyzékből, amelyet pénteki együttes ülésén fogadott el a rigai kormány, és az államközi tárgyalásokon részt vevő lett küldöttség. rádi napilapnak kijelentette; „a fegyveres beavatkozás kéntelen megoldani egy etnikai háborút, s felmérhetetlen következményei lehetnek.” Az ellenzéki Szerb Radikális Párt véleménye Szerint a határozat „cinikus ürügy a számla rendezésére”. A boszniai Szerb Köztársaság elnöke úgy foglalt állást, hogy a boszniai fegyveres beavatkozás „az egyik fél javára történő leszámolással lenne egyenlő”. Szarajevóban viszonylagos nyugalom uralkodott pénteken reggel, a Boszniának szánt segélyszállítmányok katonai kíséretének jóváhagyásáról hozott ENSZ BT-döntés nyilvánosságra kerülése után. A magyar kormány határozott tiltakozása A belgrádi magyar nagy- követség csütörtökön a magyar kormány nevében a leghatározottabban tiltakozott a jugoszláv szövetségi külügyminisztériumnál a minden alapot nélkülöző hír miatt, miszerint Ma gyarorszag rakétafegyverze tét adott volna át Horvátországnak. A magyar kor many elvárja — hangzik a tiltakozás —, hogy a hírt nyilvánosan vonják vissza. Václav Klsus-nyilatkozat a hétfői látogatásról Václav Klaus, a Cseh Köztársaság kormányának elnöke hétfői magyarországi látogatása fő célját abban jelölte meg, hogy közelebbről megismerkedhessen Antall József miniszterelnökkel, akivel eddig csak kétszer, röviden találkoztak. Szintén elsőrendű célja az útnak, hogy megvilágítsa Csehország helyzetét a széteső csehszlovák államszövetség keretében. Az MTI tudósítójának nyi latkozva,, pénteken további lényeges elemként említet te a kölcsönös cseh-, egyelőre még csehszlovák—ma gyár kapcsolatok kérdéskörét, megjegyezve akut gazdasági problémák létezését Tüzérségi támadás Azerbajdzsán ellen Hét ember meghalt és legalább tízen megsebesültek pénteken Azerbajdzsánban a határmenti települések ellen indított örmény tüzérségi támadás következtében — jelentette az Azerinform. Az azeri védelmi minisztérium szerint a kedabeki körzetben fekvő Ivanovka, Mormor és Mutudere települések tűz alá vételével az örmények korábbi állásaik visz- szaszerzésére tettek kísérletet. A Miniszterelnöki Sajtóiroda pénteken eljuttatta az MTI-hez Antall József miniszterelnök Göncz Árpád köztársasági elnökhöz intézett levelét. „Tisztelt Elnök Ür! Köszönettel megkaptam válaszlevelét, amelyben készségét fejezi ki, hogy a médiumokkal kapcsolatos kérdéskört Katona Tamás államtitkár úrral, megfogalmazása szerint „állam- titkári meghallgatás keretében” — ha jól értem — elnöki audiencián együttesen áttekintenék. Örömmel járulok hozzá, hogy Katona Tamás államtitkár úr, aki a tájékoztatási ügyek koordinátora, részt vegyen ezen a megbeszélésen. A kormányzat célja az európai normákhoz igazodó médiatörvény mielőbbi elfogadtatása, de az átmeneti időben is törvényes kötelessége a kormánynak a felügyelet gyakorlása. E felelősséget Katona Tamás államtitkár úr — a megbeszélésük szerint jövő héten sorra kerülő tárgyaláson — megfelelően tudja majd érzékeltetni. Köszönti: Antali József Katona Tamás a médiafelügyeletrőí Nem látom időszerűnek a közszolgálati műsorokat felügyelő bizottság létrehozását — jelentette ki Katona Tamás. A Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára az MTI kérésére arra a napokban megjelent felhívásra reagált, amelyben többek között a TIB, a Közakarat Egyesület, a Pofosz és a Recski Szövetség sürgeti egy ilyen grémium felállítását a médiatörvény elfogadásáig. Katona Tamás megérti ugyan az aláírók aggodalmait, de úgy látja, igazi megoldást csak a rádióra és a televízióra vonatkozó törvény mielőbbi elfogadása jelenthet. Véleménye szerint most, amikor a tárgyaló felek bizonyították, hogy közös érdekük a törvény megszületése, kerülni kell minden olyan lépést, amely a tartós megoldást nehezítené. MSZP—MSZDP találkozó A munkásmozgalom és az egész magyar demokrácia számára súlyps veszteséget jelentett az 1948. évi kényszeregyesítés, amikor a kommunista párt erőszakkal felszámolta a szociáldemokrata pártot. Az MSZDP és az MSZP a történteket elítéli, és következményeitől elhatárolja magát — tartalmazza az a közlemény, amelyet a Magyar Szocialista Párt, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt augusztus 12-i találkozóján közösen fogalmazott meg, s amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez. VILÁGPOLITIKÁI FIGYELŐI LEHETŐSÉGEK A BThatArozatok nyomán, Miután szinte minden szót patikamérlegre tettek és hosszasan vitattak, mielőtt bevették azokat a határozati javaslatba, megszületett az a BT-dokumentum, amely az eddigi legradikálisabb a délszláv háború ügyében. A világ biztonságának őrzésére hivatott testület 12 szavazattal, három tartózkodással, felhatalmazást adott, hogy „minden szükséges eszközzel” tegyék lehetővé, hogy a Boszniába küldött segélyszállítmányok. eljuthassanak rendeltetési helyükre. A döntés azért jelent határkövet, mert eddig a Szarajevóban a repülőtéren és környékén elhelyezett ENSZ-erőknek nem volt megbízásuk arra, hogy fegyveres akciókban is részt vegyenek az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok fogadására és szétosztására, és ha a 25-30 szerb üteg a környező dombokról tüzet nyitott, kénytelenek voltak lezárni biztonsági okokból a légikikötőt. Most viszont katonai erőt is lehet alkalmazni. Ugyancsak döntés született arra is, hogy megtiltsák a szerbek által megszállt területeken az „úgynevezett etnikai tisztogatást”, amelynek keretében boszniaiak tízezreit fizik el szülőföldjükről, s ugyané határozat szabad bejutást követel minden ellenőrnek a fogolytáborokba és kilátásba helyezi, hogy felelősségre vonják a háborús népirtásban bűnös személyeket. Több nyugati fővárosban rámutatnak: a BT-döntés nem jelenti automatikusan azt, hogy katonai beavatkozásra készülnének a délszláv polgárháborúba. Egy háborút nem lehet azzal megszüntetni — hangsúlyozzák —, hogy újabb háborúval terjesztik ki. A katonai akció csupán a segélyszállítmányok célba juttatására alkalmazható — állapítják meg —, de remélhetőleg a döntés puszta megszavazása is elriasztó lehet mindazokra, akik eddig ezt megakadályozni igyekeztek. Valóban, Kis-Jugoszlávia vezetői máris bejelentették, hogy Belgrádból készek szárazföldi folyosót biztosítani a humanitárius szállítmányoknak, s ugyancsak rendelkezésre bocsátják a főváros repülőterét is a boszniai légihíd hatékonyabbá tételére. De ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy minden katonai akció visszaverésére is felkészültek. Amerikai és más nyugati fővárosokban ugyanis befolyásos politikai körök a további délszláv vérontás megszüntetésére leghatásosabb eszköznek légi bombázásokat sürgetnek. De a vélemények megoszlanak arról, hogy ebben az esetben mit bombázzanak. Egyesek szerint elegendő volna, ha a Szarajevó környéki szerb állásokat „iktatnák ki” ilyen légitámadással. Ezeket az ütegeket azonban a szerbek másokkal helyettesíthetnék — hangzik az ellenvetés —, így az eddiginél hevesebb támadásokat intézhetnének a repülőtéren és környékén levő kék sisakosok ellen. S ha pedig Kis-Jugoszlávia elleni célpontok ellen hajtanának végre ENSZ katonai akciót, ez a háború kiterjedéséhez vezetne. Ugyanígy az sem járna eredménnyel, ha több százezer főnyi szárazföldi csapat légi támogatással igyekezne folyosót nyitni az Adriai-tengertől Szarajevóhoz. Ez a polgárháborúba való belebonyolódásba torkollna és mindazok a csapatok, amelyek ebben részt vesznek, egy vietnamihoz vagy libanonihoz hosonló véres gerillaharc résztvevőivé válnának. Remélik azonban, hogy a BT döntései komoly figyelmeztetésként hatnak, s elmozdítják, hogy az augusztus 26-ra Londonba összehívott széles körű békeértekezleten a harcoló felek mindegyike nagyobb megegyezési készséget tanúsítson. SIKERÜL-E ISMÉT BAKERNEK? Bush nem várt a houstoni republikánus párti elnökjelölő gyűlés megnyitásáig, hanem Rabin izraeli miniszterelnök washingtoni tárgyalásai után azonnal bejelentette a hírt, amelynek csak az időzítése volt kérdéses: Baker külügyminiszter a Fehér Ház személyzeti főnöke lesz, s átveszi az elnökválasztási hadjárat irányítását. A volt külügyminisztert távollétében Eagleburger, a kül- ügyek eddig „második számú embere” helyettesíti. Busht az sürgette nyilván, hogy Clinton, a demokratapárti elnökjelölt jelenleg 61:35 arányban vezet vele szemben a közvélemény- kutatás adatai szerint. S Baker 1988-ban Bush számára hasonlóan kedvezőtlen helyzetben Dukakisszal szemben egyszer már „csodát” művelt, s republikánus párti politikus barátja bevonulhatott diadalmasan a Fehér Házba. Baker „régi-űj szerepkörében” máris megmutatta rendkívüli kortesvezéri képességeit: arra hivatkozott, hogy a kormányzatot eddig túlságosan lekötötték a fenyegető „atomhalál megakadályozásának” problémái, de most a biztonság körülményei között Bush, ha megnyeri az újabb négyéves elnökséget, exportszuperhatalmat csinál majd az Egyesült Államokból... Árkus István A történelmi értékek fogódzóul szolgálnak A győri Széchenyi téren tart ünnepi megemlékezést Szent Istvánról augusztus 20-án az idén párrtá alakuló Nemzeti Demokrata Szövetség. Pénteken sajtótájékoztatón jelentették be Győrött, hogy a szónok Pozsgay Imre országgyűlési képviselő, az NDSZ elnöke lesz. A szövetség vezetői szerint szimbólumértéke van annak, hogy ott hangzik majd el a pártpropagan- dát nélkülöző beszéd, ahol 1989. március 15-én Pozsgay tízezer ember előtt szónokolt a remélt közmegegyezés jegyében. Bíró Zoltán, az NDSZ társelnöke a tájékoztatón elmondta: ebben az „elpár- tosodó világban” rendkívül fontos, hogy legyenek a társadalomban olyan történelmi értékek, amelyek fogódzóul szolgálnák. Mozgalmuk az ünnepet nem pártcélokra használja fel, hanem támogatni szeretnék a demokratikus magyar jövő kialakulását. A megegyezés ismét elmaradt Nem dőlt cl a 230 millió A korábbi tárgyalásokon úgy tűnt, a MÁV vezetése megegyezhet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetével a 230 millió forint folyósításának kérdésében. Az augusztus 13-ai érdekegyeztető tárgyaláson azonban a MÁV képviselője kifejtette: a felfüggesztett támogatási összegről a továbbiakban nem hajlandó tárgyalni a szakszervezetforint sorsa tel — mondta el Gaskó István, a VDSZSZ pénteki sajtótájékoztatóján. Ezzel a munkaadó nem tartja tiszteletben a bíróság és a Munkaerő-piaci Bizottság döntését és kockáztatja 230 millió forint sorsát is. A bizottság ugyanis az érdekképviselet és a MÁV vezetése közötti megegyezéshez kötötte az összeg folyósítását. A miniszterelnök válasza a köztársasági elnöknek FORDULÓPONT KÖVETKEZHET?
