Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-14 / 192. szám
h munkavállalók szerint vitára alkalmatlan Szociális támogatás - jövedelmi viszonyok alapján A szociális ellátások távlati koncepcióját megalapozó országgyűlési határozattervezettel, illetve a szociális törvény tervezetével foglalkozott csütörtöki ülésén az Érdekegyeztető Tanács szociálpolitikai bizottsága. Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium kormánybiztosa szerint a korábbi szociális ellátási rendszer azokat is támogatja, akik egyáltalán nem szorulnak rá. Ugyanakkor pedig sokan kiszorulnak az ellátásból. Példaként említette a rendkívüli segélyek meglehetősen körülményes igénybevételi módját. Az új ellátási rendszer csökkenteni kívánja az ellátási körből kiszorulók számát, figyelembe veszi viszont a tervek szerint a családi pótlékoknál is a jövedelmi viszonyokat. A következő években fokozatosan vezetnék be — elsőként 1993-ban a biztosítási munkanélküli ellátásból kikerülőknél —, majd az alacsony jövedelmű családoknál, a rokkantaknál és a nyugdíj nélküli időseknél a jövedelempótló támogatást. Ez a támogatás valamennyi ilyen rászorultsági körben járna, az öregségi nyugdíjminimum HO százalékára egészítené ki a jövedelmeket. Ennek fedezetét részben a költségvetés, részben az önkormányzatok vállalnák. Az önkormányzatok ezen túl a helyi sajátosságoknak megfelelően további jövedelempótló támogatást is adhatnak majd. Az ellátásokhoz az önkormányzatok a tervek szerint a jelenlegitől eltérő számítási mód szerint kapnának pénzt a költségvetéstől. Az egyes települések az aktívak és inaktívak aránya, a munkanélküliségi ráta, illetve a személyi jövedelemadó, azaz a helyi jövedelemszint összevetésével juthatnának a szociális ellátáshoz használható összeghez. A jelenlegi, lakosonként számított körülbelül 1750 forint helyett, az egyik lehetséges megoldási változat szerint 180Ó forint és 3 ezer forint közötti összegeket kaphatnának lakosonként a települések. A mértéket az előbb említett szempontok szerint állapítanák meg. ★ Az MSZOSZ ügyvivő testületé az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében a „Szociális ellátásokról szóló törvény” tervezetének és a bevezetés költségkihatását bemutató előterjesztésnek a megtárgyalása után az alábbiak szerint foglalt állást: A jelen törvénytervezet a regionális szociális hivatalok felállításával a központi igazgatási kiadásokat szándékozik növelni, miközben a szociális feladatok nagy részét továbbra is az önkormányzatokra osztja. A testület úgy véli, hogy a kormánytól olyan számítások elvégzését kell mielőbb igényelni, amiből világosa:» kitűnik, hogy a nagy állami jóléti és szociális elosztó rendszerek lebontását, és az úgynevezett szociális védőháló létrehozását célzó intézkedések milyen kihatással vannak és lesznek a lakosság egészének es egyes nagy rétegeinek életszínvonalára Ennek ismeretében cáfolható lesz az elméletileg hibás nézet, hogy a jóléti és szociális kiadások GDP-hez viszonyított hányadát a nagy elosztási rendszerek reformja során szükségszerűen csökkenteni kell. Az MSZOSZ ügyvivő testületé sajnálattal állapítja meg, hogy a kormány az egyre növekvő szociális feszültségek kezelésére a mai napig sem készített egy több évre szóló átfogó szociálpolitikai koncepciót. Ezért a törvénytervezet 1993-ra vonatkozó normatív szövege koncepció nélkül nem tárgyalható. A törvénytervezet jelenlegi formájában nem felel meg a komplexitás követelményének, mivel a régi normatív ellátási rendszerek egy részét (például temetési segély, bölcsődék működtetése) felszámolja, és az így keletkezhető szociális feszültségek feloldásáról nem intézkedik. Ugyanígy arról sem, hogy az ingyenes oktatási juttatások tervezett szűkítéséből keletkező újabb szociális gondokat a rászorulóknál hogyan kívánják enyhíteni. A szociális ellátásról szóló törvény végrehajtásának költségvetési fedezete az MSZOSZ elemzéséi szerint nem látszik biztosítottnak. Az intézkedések végrehajtása 30-10 milliárd forintot igényel, ami nem áll renTrombitás Zoltán a Glattfelder-ügyről Körülvágott Fidesz-fotók A parlamenti Fidesz- frakció több tagjával is előfordulhat, hogy személy- azonosságuk hitelét kétségbe. vonják, mert valameny- nyiük képviselői igazolványában ugyanő yan körülvágott fénykép van, mint a vonatról rendőri kézráté- tellel leszállított Glattfelder Béláéban. Erről tájékoztatta az MTI munkatársát Trombitás Zoltán, a Fidesz- írakció képviselője, a mentelmi bizottság volt alelnö- ke. aki a jegyzőtársával történt eset kapcsán nyilatkozatával a mentelmi jog megsértésének veszélyére akarta felhívni a figyelmet. A képviselő elmondta, hogy a Fidesz-frakció tagjainak fotóit a háttér rossz megválasztása miatt az igazolványok elkészítésekor ^ fej és a váll kontúrja mentén körülvágták, majd feher alapra ragasztva tették az okmányba. A ragasztás elengedvén, a fénykép elválhat az igazolványtól, s ezt kifogásolták a Glattfelder Bélát leszállító rendőrök is. A mentelmi jog kollektív volta miatt Glattfelder Bélának jelentenie kellett az esetet a parlament házelnökének, a közlekedési tárca vezetőjének pedig azért írt levelet, hogy figyelmeztesse őt hasonló esetek megelőzésére. delkezésre. Emiatt a kormány a végrehajtást öt évre kívánja „széthúzni", ami a szociális ellátások védőhatását alapvetően gyengíti. Az MSZOSZ az intézkedések azonnali végrehajtása mellett áll ki. ★ Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala csütörtökön elutasította, hogy az ÉT pénteki ülésén megtárgyalják a szociális ellátásokra vonatkozó parlamenti határozattervezetet. illetve a szociális törvény tervezetét. Indokuk, hogy nem felel meg az előzetes kormányígéretnek, a szociális törvénytervezet kritériumainak. A munkavállalók nem látják alkalmasnak a vitára a kormány szakszervezeti választásokra kidolgozott törvénytervezetét sem. Az ország szántóterülete, ez év május 31-ig, 6 ezer hektárral csökkent az elmúlt évi 4 713 ezer hektárhoz képest — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal. A területből 234 ezer hektárral kevesebbet vetettek be a termelők az előző évihez viszonyítva, összesen 4 378 ezer hektárt. A vetetten terület a tavalyi 101 ezerről 329 ezer hektárra emelkedett ez időszakban, ami az ország összes szántóterületének 7 százalékát jelenti. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb ve- tetlen terület 51 ezer hektár. Ez a megye szántóterületének közel 17 százaléka. A szántóföldi növények csoportján belül, főleg a két legjelentősebb gabonaféle: a búza és a kukorica esetében, a vetésterületek eltérően alakultak. Míg a búza idei vetésterülete a tavalyi és az 1980—90 közötti időszakhoz képest is Kormányszóvivői tájékoztató Diplomáciai kapcsolataink A kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy a diplomáciai kapcsolatok januári felvétele után hamarosan nagykövetséget létesít a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisineau- ban. A kabinet azt is elhatározta, hogy hazánk egyezményt kyt a Morvát Köztársasággal és a Szlovén Köztársasággal a vízum- mentesség bevezetéséről. Az egyezmények szövege gyakorlatilag készen van, de még nem ismeretes aláírásuk időpontja — hangsúlyozta László Balázs kormányszóvivő az MTI kérdésére válaszolva. Még egy nemzetközi vonatkozású bejelentés hangzott el a csütörtök délutáni kormányszóvivői tájékoztatón: hétfőn egynapos látogatásra hazánkba érkezik Václav Klaus, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke. A tervek szerint a cseh politikus megbeszélést folytat Antall József miniszterelnökkel. A kormány törvényjavaslatot fogadott el a büntetőeljárásról szóló 1973. évi és a polgári perrendtartásról szóló 1951. évi törvény módosításáról. Az előterjesztés kidolgozását az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és 1992. december 31 -i hatállyal megszüntette a törvényességi óvás jogintézményét. A kormány csütörtöki ülésén két gazdasági kérdéssel is foglalkozott: egyrészt az agrárágazat jövedelmezőségi helyzetével, és visszatérő likviditási gondjaival, valamint a volt Szovjetunió utódállamaiba irányuló magyar gyógyszerexport áthidaló támogatásával. Engedély a liszt kivitelére Felfüggesztett cukorexport A már korábban kiadott engedélyeken túl az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság nem támogatja a finomított cukortermékek további exportját. Az exportfelfüggesztés csütörtöktől érvényes az MTI-hez eljuttatott bizottsági közlemény alapján. Aki azonban augusztus 12-e után, de még a közlemény megjelenése előtt nyújtotta be export engedélykérelmét, és erre a letéti díjat be is fizette, az visszaigényelheti. Kérelmét ez ügyben a Pénzügyminisztérium Élelmiszer-gazdasági Főosztályára kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell a jóvá nem hagyott export engedélykérelmet és a letéti díj befizetését igazoló hiteles bizonylatot is. Az intézkedést az előzetesen meghatározott exportkeret kimerülése tette szükségessé. Az okok között azonban a hazai ellátás biztosítása is szerepel. Ilyenkor ugyanis — az újabb cukorkampány előtt — fokozott igény jelentkezik cukorexportra, hiszen ebben az időszakban magasabb áron lehet értékesíteni a terméket. Engedélyt lehet azonban kérelmezni összesen 150 ezer tonna búzakenyérliszt exportjára. Az engedélyek augusztus 17-től igényelhetők és ez év december 31-ig lesznek érvényesek. Ebben az időtartamban, egy igénylő legfeljebb 10 ezer tonna búza exportját kérelmezheti. Letéti díjként pedig árutonnánként 400 forintot kell befizetni. Az engedélyek nem hosz- szabbíthatók meg. A letéti díj arányos része visszaigényelhető, amennyiben az engedélyezett mennyiségnek legalább 74 százalékát már kiszállították. A kérelmet az FM Agrárrendtartási Főosztályán kell ellenjegyeztetni, a letéti díj befizetését igazoló dokumentummal. Ezután lehel csak a kérelmet az NGKM engedélyezési főosztályához henvűitani. jelentősen csökkent, a kukoricával hasznosított területek nagysága nőtt. Kenyérgabonát 847 ezer hektáron vetettek, ami 26 százalékkal kevesebb a tavalyi, és 33 százalékkal az 1986—90 közötti évekhez képest. A kukorica 1 200 ezer hektáros idei területe viszont mind a tavalyinál, mind az említett öt év átlagánál nagyobb 8,5 százalékkal. Az elmúlt évekhez viszonyítva meglepően nagy ugrás következett be az árpatermesztés területén. Árpát ugyanis az előző évinél több mint 34, az 1986— 90. évek átlagához képest pedig csaknem 85 százalékkal nagyobb területen vetettek a gazdaságok. A fajon belül a tavaszi árpa vetésterülete növekedett dinamikusabban, közel 74 százalékkal. Szintén csökkent az idén a rozs, a cukorrépa és a szántóföldi zöldség vetésterülete. A zöldségek tekintetében az elmúlt 10 év folyamán ilyen kevés szántóföldi zöldségterület — 83 ezer hektár — utoljára 1983-ban volt. Ezzel szemben burgonyát, zabot és napraforgót nagyobb területen termesztettek hazánkban 1992-ben, mint a tavalyi évben. A Gazdasági Kabinet ülése Faraghatnak a kiadásokból A Gazdasági Kabinet szerdai ülésén történtekről csütörtökön tájékoztatta a Pénzügyminisztérium Kabinet Irodája a Magyar Távirati Irodát. A tájékoztatás szerint a kabinet foglalkozott az ez évi költségvetés egyensúlyát javító intézkedésekkel. A pénzügyminiszter szerint a kiadásokat 15-20 milliárd forinttal kell csökkenteni, és az ezzel kapcsolatos kormányhatározatot végre kell hajtani. Az ülésen megvitatták a fejezet- szintű intézkedésekre tett javaslatot. Ennek alapján úgy döntöttek, hogy mintegy 17 milliárd forinttal lehet a költségvetés kiadásait lefaragni. Ezt a javaslatot terjeszti a kabinet a kormány elé. Foglalkozott a testület az ez évi és jövő évi költségvetéssel kapcsolatos döntést igénylő kérdésekkel is. A kabinet ezt az előterjesztést első olvasatként javasolta a kormány elé vinni. Az ülésen elhangzott javaslatokat, illetve véleményeket figyelembe véve átdolgozzák az előterjesztést. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter beszámolt a szovjet utódállamokba irányuló gyógyszerexport helyzetéről és az áthidaló támogatásokról. A határozati javaslatot azzal fogadta el a kabinet, hogy a kormánynak valóban garanciát kell nyújtani az export támogatása érdekében, ám a garancianyújtáshoz szükség van a vállalatok jelzáloggal való megterhelésére is. Gergátz Elemér földművelési miniszter arról számolt be a testületnek, hogy az agrárágazatok az idén a múlt évihez hasonló jövedelmezőségi és likviditási gondokkal küzdenek. Ezek enyhítésére javaslatokat dolgoztak ki. Ezek közül a: Gazdasági Kabinet jóvá hagyta a gázolaj fogyasztási. adójának visszaigénylését, hozzájárult ahhoz, hogy az agrárpiaci támogatás terhére 500 ezer tonna intervenciós célú gabonavásárlás történjen. A kabinet szerint a felvásárolt gabonát a, következő esztendő első félévében indokolt értékesíteni. A befolyó pénzt ismét felhasználják agrár- támogatásként. A kabinet foglalkozott a műszaki fejlesztés központi finanszírozásával, a jelenlegi finanszírozási struktúra felülvizsgálatával is. Ügy döntött, hogy további szakmai egyeztetésekre van szükség, s így a későbbiekben a testület ismét napirendire tűzi a témát. Bank kon feren cia Befektetők és hitelezők A befektetők és hitelezők kapcsolatának fejlesztéséről; a bankélet kockázati és garanciális tényezőiről; a negatív hatások megelőzéséről; a banki tevékenység emberi tényezőiről rendez tanácskozást szeptember 7-én, Budapesten a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája vállalkozók és bankszakemberek részére a Nemzetközi Bankárképző Központ közreműködésével. Az országos szakmai érdekegyeztető fórumon a vállalkozói szféra befektetői és a hitelező pénzintézetek szakemberein kívül a minisztériumok, az érdekvédelmi szervezetek, a felügyeleti és az önkormányzati szervek, továhbá az oktatási intézmények képviselői kaptak meghívást a szervezőktől. A tanácskozáson többek között olyan neves előadók vesznek részt, mint Bácskai Tamás egyetemi tanár, a Nemzetközi Bankárképző Központ igazgatója, Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Csuhaj V. Imre, a privatizációért felelős helyettes államtitkár, Wimmer István, a GYOSZ főtitkára, valamint több érdek-képviseleti szervezet — közöttük: a BEFÉSZ, a VOSZ, az IPOSZ, a KISOSZ, a MOSZ — szakértői. ^iíriap ® Csökkent az ország szántóterülete Az árpa nagy ugrása
