Pest Megyei Hírlap, 1992. augusztus (36. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-08 / 187. szám

A csaló csalimeséje Az emberek hiszékenyek CEGLÉDI K^tMan XXXVI. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1992. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT Régebben mindig néztem a Kék fény című műsort, ami a bűnesetekkel, illetve azoknak a felderítésével foglalkozott. Sok bűnöző került kézre ennek az adásnak a segítségével. Egy kicsit irigykedve és némi csodálattal figyeltem azok­nak a riportereknek a munkáját, akik jeges nyu­galommal vallatták a bű­nözőket, azokról a nem ép­pen dicsőséges dolgokról, amiket elkövettek. Megjátszotta a dadogást Ülök a ceglédi rendőrsé­gen, és ezúttal én várok egy érdekes riportalanyra. Fa rkas László alezredes, bűnügyi osztályvezető en­gedélyével meg is érkezik Varga László, aki jelenleg Cegléd város „vendégsze- reietét” élvezi. Az alezre­des előre biztosított arról, hogy nem fogok unatkoz­ni. hegyezzem a toliamat. Vékony, megtévesztő kül­sejű fiatalember foglal helyet velem szemben. El­ső ránézésre még gyűjtést is rendeznék a számára, de a későbbiekben ki fog derülni, hogy ez talán túl­zás ienne. —- Hogyan lesz valaki bűnöző? Erre is születni kell? — Hiába közhely, de ne­kem tényleg nehéz gyerek­korom volt. Négyen vol­tunk testvérek, és anyám hiába dolgozott, apám al­koholista volt, rengeteg pénzt elivott. Mivel cigány származású vágyók, sajnos elég hamar rákényszerül­tem a csalásra, a lopásra. Korán kezdtem a munkát is. már ameddig dolgoztam. Nyolcéves koromban virá­got és újságot árultam, és a pénz nagy részét haza­adtam, mert kellett a szű­kös megélhetésünkhöz. Egyszer megtörtént, hogy újságot árultam, és a vonat elvitt Pozsonyba, mert Ko­máromnál nem tudtam le- száilni. Itt elkezdtem árul­ni az Esti Hírlapot. Vették, mint a cukrot. Persze ki­derült a svindli, hazahoz­tak, és itthon folytatódott minden tovább, ugyanúgy. — Mi volt az első önálló akciója? — Tizenkét éves korom­ban, amikor is megjátszot­tam, hogy dadogás vagyok, jártam a vállalatokat. El­mondtam, hogy négyen vagyunk testvérek, és ne­héz körülmények között élünk, kellene egy kis tá­mogatás- Hogy mindez hi­hető legyen, elloptam a ta­nácsi bélyegzőt. Egymással versengtek a szocialista cégek, hogy a szegény csa­ládnak támogatást nyújtsa­nak. Időközben állami gon­dozásba kerültem, és szin­te állandóan szökésben voltam. Visszavittek, meg­szöktem, csaltam, így telt az életem. Orvosnőként telefonált — Gondolom, a bűnül­döző szervek nem nézték jó szemmel a tevékenyke­dését. Ezért, amit elmesélt, milyen büntetést kapott? — Tizennégy évesen az Aszódon levő javító-nevelő intézetbe kerültem, ahon­nan egyfolytában szökés­ben voltam. Nem volt azonban könnyű elbújni a rendőrség elől. Mindenhol kerestek. Ekkor úgy dön­töttem, hogy kórházba ke­rülök. Telefonon orvosnő­nek adtam ki magam, és felhívtam a „kolléganő­met”, hogy egy szegény árvízkárosult gyereket ve­gyen fel az osztályára. La­tinul megtanultam a beteg­ségek neveit, így egész jól el tudtunk beszélgetni. Ter­mészetesen mindig sikerült a felvétel, és napokat, he­Olvasónk írja Népszerűtlen megoldás Tisztelt Szerkesztőség! Az események kényszerí­tettek arra, hogy a ma­gam és sok más ember vé­leményét — a városi ön- kormánzatnak címezve — nyílt levélben leírjam. Több kistermelő társam- mai együtt július 29-én, a délutáni órákban, komoly megrázkódtatásban része­sültem. Minden előzetes tájékoztatás nélkül — az önkormányzat utasítására — a Kossuth Ferenc utcai ABC előtti két elárusító- asztalt a polgármesteri hi­vatal alkalmazottai eltá­volították. Az áruinkat le- pakoltatták. igaz, felette­seik utasítását hajtva vég­re. Ennél a jelenetnél ott kellett volna lenniük a döntéshozóknak, mert ak­kor hallhatták volna az árusok megjegyzéseit, igen yelős és zamatos szavak formájában, amelyek egyál­talán nem hizelgőek az Önkormányzat számára. Aliért kellett megszün­tetni a közel tíz éve mű­ködő, mindig friss árut kí­náló elárusítóhelyet? A vá­sárlók is méltatlankod­tak. felháborodásuknak adtak hangot, amellyel ma­gam is egyetértek. Az amúgy is egyre romló, élet- színvonal csekély ellen­súlyozására igyekeztek a többnyire idős kisterme­lők egv kis pénzhez jutni. A Károlyi lakótelep lakói szívesen vásárolták a zöld­séget, gyümölcsöt, virágo­kat. Az ott élő öregeknek messze van a piac, sokan be sem tudnak már men­ni odáig. Itt Viszont sok­féle árut megkaphattak. Éppen ezért érthetetlen, kinek volt útjában ez a szerény elárusítóhely. Az önkormányzat haladékta­lanul állítsa vissza ezt a lehetőséget, mégpedig több asztallal! Havi jeggyel vagy másképpen helypénzt is szedhetnek, csak a meg­szüntetésre nem gondol­hatnak. Az meg egysze­rűen felháborító, hogy a lakosság megkérdezése, beleegyezése nélkül ilyen közérdekű ügyben döntés szülessen. Az eset kapcsán az ott levők azt mondták, holnap megyünk a polgármesteri hj v a tál ba: és segélyt ké­rünk, ha már ,a saját' erőnk­ből nem hagyják, hogy ki­egészíthessük szerény meg­élhetésünket. Azzal . is tisztában va­gyok, hogy a zöldségesek, akik tetemes összegű adót fizetnek, ellenünk vannak, de a törvényhozóknak és -végrehajtóknak az érde­keket összehangolva kel­lene dönteni ilyen ügyek­ben. Tisztelettel: Fekete Sándor Cegléd, Kossuth F. u. 40. A farmereknek még várni kell Mit nyújthat a segítő kéz? teket húztam ki a kórhá­zakban. Egyedül itt nem keresett a rendőrség, ösz- szesen harmincnyolc város­ban csináltam meg ezt a trükköt. — Gondolom, nem úszta meg olcsón ezt sem... — Nem bizony. Fiatalko­rúként igencsak súlyos büntetést kaptam, négy év börtönt. Mindez 1970-ben volt, akkor volt a nagy ár­víz, így nem nézték jó szemmel ezt a húzásomat. — A kívülálló számára a börtön valami iszonyatos hely. Valójában milyen bent? — Régebben sokkal szi­gorúbbak voltak a börtö­nök. Most már több szóra­kozási lehetőség van, vi­deo, asztalitenisz, súlyzó­zás. Lehet dolgozni is, és akkor az ember távozáskor kap egy bizonyos összeget. — Soha nem próbált meg beilleszkedni a társada­lomba? — Ritkán volt rá esé­lyem, sajnos, ráadásul eléggé beteges vagyok, és ez a felvételnél egyből ki­derülne. Egyébként sen­kim sincs, a testvéreim csak akkor látnak, ha van pénzem. Nincs lakásom, ahol aludni tudnék. Pró­báljon valaki így rendes ember lenni. A megélheté­semért kellett ily módon küzdenem. Riporterek pályáztak rá — Cegléden a katolikus pap buktatta le, ezért most egy ideig városunk lakó­ja lesz. Ha szabadul, elkép­zelhető, hogy felhagy a bű­nözéssel? — A ceglédi lebukás ér­zékenyen érintett, mert jó néhány riportról lema­radtam. Sok ismert újság­író szeretett volna interjút készíteni velem. Mindegy, majd £?* szabadulás után. Hogy abbahagynám? — tette fel szinte magának a kérdést. — Nem, nem való­színű, valamiből akkor is meg kell majd élnem, ha kijövök a börtönből. Kü­lönben is, az emberek any- nyira hiszékenyek. Kóbor Ervin Azt mondják, napjaink­ban minden a pénz körül forog. Akiknek nincs, erről beszélnek. Akik több-keve­sebb tőkét összekuporgat- tak, kisebb-nagyobb sze­rencsével tapogatóznak a vállalkozók egyelőre kita- posatían ösvényén. Képlé­keny, kiforratlan a helyzet. Sorra születnek a törvé­nyek, de még mindig sok alapvető rendelet hiányzik, amely átsegítené a buktató­kon a kockáztató', bátor elő­őrsöket. SZIGORÚ FELTÉTELEK — Vajon hogyan tud se­gítő kezet nyújtani egy olyan tekintélyes pénzinté­zet, mint a Budapest Bank ceglédi igazgatósága? Erről kérdeztük Gyebnárné Po- csai Klára igazgatóhelyet­test, — A mezőgazdaság át­alakulóban van. A termelő- szövetkezetekben sok min­den eldől ezen a nyáron. Ma még nem látni ponto­san az átalakulást, hiszen csak az erről döntő közgyű­lések után tisztul a kép. A bankfiók üzletköre kéthar­mad részben élelmiszer­gazdasági érdekeltségű. Most éljük át a változások utolsó szakaszát. — A gazdaság más ága­zataiban mi a helyzet? — A kereskedelem terü­letén is jelentős Dél-Pest megyében az előprivatizá­ció. Cegléd, Álbertirsa, Abony vállalkozói ebben az Egzisztencia-hitel igénybe­vételével jelentősen részt vettek. Most a háromszáz­ötven önprivatizációra ki­jelölt gazdálkodó szerv első esomagtervét valósítják meg. Az első menetben többnyire kft.-vé alakul­nak. Nagy mozgás volt a Start-hitelért Is, bár szigo­rú teltételei nem enyhültek. Harminc százalék saját erő mellett a hitellel megegye­ző fedezetről kell gondos­kodnia az igénylőnek. (Jel­lemző továbbra is az az ősi ellentmondás, hogy a ban­kok legszívesebben azoknak adnának kölcsönt, akiknek nincs szükségük rá. A szerk.) — A termelőszféra támo­gatására milyen lehetősé­gek kínálkoznak? — Pénzhez juthatott pél­dául az a vállalkozó, aki hegesztéstechnikai beren­dezéseket előállító gépek nyugati exportjával fog­lalkozik. Műszaki kereske­dés, autószerviz, autószalon és autósbolt vptte igénybe a többi között a Budapest Bank által felkínált hitel- lehetőségeket. Kuriózum­ként megemlíthetem a ceg­lédi magángyógyszertárt. A Start-hitel erre is jó. Má­sok műanyag termékek elő­állításához, általában köny- nyűipari tevékenységhez, géppark felújításához vették igénybe szolgáltatásainkat. KISEBB KAMATOK — Mostanában többször hallani a hitelkamatok csökkentéséről. Ez nyilván a pénzügyi helyzet stabili­zálásához vezető első lépé­sek egyike. — Az utóbbi két hónap­ban valóban mérséklődtek a kamatok. Ügyfeleink téti kamatkondíciói is ala­csonyabbak. A hitelkamat kedvezőbbé válásával talán élénkül a vállalkozókedv. Nemrég kényszervállalko­zóvá lett az emberek egy része, (ök elsősorban a munkanélküliek soraiból kerültek ki.) Ez a folyamat ma már nem jellemző. In­kább a középszintű, igazi vállalkozói szárnypróbálko­zások érdemelnek figyel­met. KEDVEZMÉNY KELL — Körvonalazódnak-a már a mezőgazdasági vál­lalkozók előtt álló lehetősé­gek? — Ceglédi igazgatóságunk már jelzéseket tett a Bu­dapest Bank központjának, hogy kedvezményekkel elő kell segíteni a farmergaz­daságok elindulását, de a megoldás egyelőre még is­meretlen. Jóllehet közpon­tunk is támogatja ezt a fo­lyamatot. tudván, hogy m termőföld hatalmas érték. Meggyőződésem, hogy ru­galmasabb, könnyebb hitel­formációknak kell megje­lenniük a pénzpiacon. Most is vannak hitelkonstruk­ciók, főleg az élelmiszer- gazdaság támogatására. A reorganizációs kamatteher mindössze öt-hat százalék, A folyamat a kelleténél ki­csit lassabban indul be, da remélem, az ősszel már több kedvező információt adhatok erről is — helyezte kilátásba a ceglédi igazga­tóság második embere. (tamasi) Nyaralni indul a család Gumihajó a csomagtartón — indulás előtt a Tiszára. (Apáli-Tóth Sándor felvétele) A Szabadság filmszínház­ban augusztus 8-án, 9-én, szombaton, vasárnap dél­után 6 órakor: Mindenki fogja a magáét! (angol víg­játék). Este 8 órakor: Cső­re töltve (amerikai bűnügyi vígjáték). Az autósmoziban augusz­tus 8-án, 9-én, szombaton és vasárnap: Mindenki fogja a magáét! Az előadá­sok este fél 10 órakor kez­dődnek. ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér 1, 0 A szerkesztőség vehetője: Fehér Ferenc. 0 Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. • Postacím: Cegléd, Pf, 19. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirdetés­felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763.

Next

/
Oldalképek
Tartalom