Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1992. JÚLIUS 27., HÉTFŐ Elvesztegetett évek Sokan nem hisznek a kárpótlásban Azért utaztam Csömörre, hogy az elmúlt évtizedekben sanyarú sorsof megélt községbeliek kárpótlásának hely­zetéről tájékozódjam. A helyi polgármesteri hivatalban éppen egy idős nénit láttam, aki nyomorék férje ügyé­ben járt Dömötör Zoltán gondnoknál — ő egyúttal a Po­litikai Foglyok Szövetsége gödöllői körzetének elnöke is; eddig körülbelül hetven ember kárpótlási ügyével fog­lalkozott. Dömötör Zoltán 1956-ban végzős tanárképző főisko­lásként vett részt a forra­dalomban, amiért hétévi börtön várt rá, így átérzi a kárpótlásra jogosultak szenvedéseit és támogatá­suk szükségességét. Ügy látja, e téma kevés pub­licitást kap, legalábbis az a tény. hogy sokan nem hisznek a kárpótlásban, a lakosság alulinformáltsá­gára utal. — Vannak, akik nem tudják bizonyítani sérel­mük jogosságát — mond­ja. — Nyomorék emberek, csonka családok mutatják a múlt eredményeit. Csö­mörön elég volt, ha valaki német hangzású vezeték­névvel rendelkezett, el­vitték otthonról, mint ahogy egy anya mindhárom gyer­mekét. illetve két kiskorú leányát is. Az embereket fel kell rázni, mert annyira nincs bennük hit, hogy azt hi­szik: ha ennyi éven át semmit sem kaptak, akkor ezután sem fognak. Dö­mötör Zoltán azért is szük­ségét érzi a tájékoztatás­nak, mert ő képes a csö­möri kárvallottakkal kap­csolatot tartani, de a töb­bi településen élőkkel nagy számuk és a közle­kedési nehézségek miatt már nem. Mindezek elle­nére vállalja, hogy meghí­vásra bárhová elmegy, hogy mindazoknak el­mondhassa a kárpótlás reális lehetőségeit, akik bizonytalanok, vagy kétked­nek. Speidler Antal és Bloh- man Pál vezetéknevük miatt három évet töltöttek a krasznalucsi szénbányá­ban. Csömörről huszonnégy embert vittek el sváb szár­mazásuk miatt; ma már csak a negyedük van élet­ben. — Erdélyben a magya­rokat szedték össze — em­lékezett vissza Blohman Pál. — Egy táborban dol­goztunk a Kolozsvár és Nagyvárad környékéről el- hureoltakkal. Nem kevés tizenhat év körüli gyerek is volt közöttünk, akik ugyanazt az embertelen munkát végezték, mint mi. Lassan Pál tartalékos katonaként esett hadifog­ságba. — 1945. február 12-én vagoníroztak be Baján, és 1948. december 28-án jöt­tem haza a Szovjetunió­ból. A tábor nevére nem emlékszem; nagy hodá- lyokba voltunk bezárva, onnan hajtottak munkára. Veres István 1944. február elsejétől 1946. október har­mincegyedikéig volt hadi­fogoly. A négy ember más és más körülmények között töltött el kettő—négy esz­tendőt a táborokban; egész­ségük károsodásáért, el­vesztegeti éveikért elégté­telt várnak. Arra a kér­désre, hogy ki, mire szá­mít, hangjukban kisebb- nagvobb bizonytalansággal válaszolnak. Szavaikban egy a közös: nem tudják pontosan mit, hogyan ad­nak, és adják-e egyálta­lán. — A kárpótlásra jogosul­tak két lehetőség közül vá­laszthatnak — mondta Dö­mötör Zoltán. A kárpótlási jegyek felhasználásuk bo­nyolultsága miatt nem ör­vendenek nagy népszerű­ségnek, az életjáradék mértékének kiszámítása pedig még nem végleges, hiszen a fogságban eltöl­tött hónapok és az 1991. dec. 31-én fennálló élet­korhoz tartozó várható élettartam — az ezt magá­ban foglaló táblázat egyéb­ként is bizarrnak tűnik — hányadosát jelenleg tizen­egyezer forinttal kell meg­szorozni, ám az utóbbi ér­ték még változhat. A Pofosz gödöllői kör­zetének elnöke szerint a kormány még nem tudta a nép igazságérzetét kielégí­teni, az új rendszerben el­foglalt megkülönböztetett helyzete minden bajtárs fájó pontja. — A kárpótlás csak akkor oldható meg tökéletesen, ha erkölcsi, anyagi, és ami a legfonto­sabb: érzelmi oldalát is fi­gyelembe veszik. A sérel­meket szenvedett állam­polgárok száma kétszere­sen is indokolja a körülte­kintő bánásmódot, hiszen ha már egyszer egy zűrza­varos időszakban töltötték el életük legjavát, utolsó éveiket ne ide-oda tologa- tottan, megkeseredve kell­jen leélniük — mondja. — híd — STUDIUM Megértésről, ifjúságról E hónap utolsó napjáig lehet jelentkezni a Stú­dium a megértésről és az ifjúságról című program­ra, melynek a gödöllői mű­velődési központ ad ott­hont augusztus 11-től 13- ig. Az első nap témái: gyer­mekismeret — gyermek­értés; érdekek — érdekér­vényesítés; ifjúsági szub­kultúrák — életstratégiák. A következő napon: identi­tás, autonómia az egyen­súly tényezői; a fiatalok versengő magatartási for­mái, konfliktuskezelési technikái; a játékosság és társadalmi szerepjátékaink. A harmadik napon: mun­kanélküliség; illúziók és realitás a pályakezdő fia­talok életében; emberisme- rés — emberértés. KÁBELTELEVÍZIÓ Erdélyi képek Hétfőn és szerdán 19 ól akor ismét jelentkezik a gödöllői kábeltelevízió in­formációs csatornáján a helyi STV műsora; a nézők ezúttal tudósítást láthatnak Erdélyből. Lomtalanítás Ma, július 27-én a Szi­lágyi Erzsébet utcában (há­rom konténer kihelyezésé­vel), a Knézits Károly— öreghegy utcák sarkán (egy konténerrel) és a Blaha ut­cában (két konténerrel) folytatódik a gödöllői lom­talanítási akció. A szemét- gyűjtőket szerdán átszál­lítják a Blaha utcai bolt környékére, a Rét utca 8., 20., és 30. szám elé, a Hárs­fa utca és Vőfély utca kö­zé, valamint a Nyárfa utca 9. elé. Pénteken az Akácfa utca közepén, a Hegy ut­cai buszfordulónál, a Lá­zár Vilmos utca 22. előtt le­het a konténerekbe rakni a lomokat, míg két szemét- gyűjtőt a Blaha utca külső szakaszán, egymástól távol helyeznek el. Elfutó évek Guruló barackok Ezekben a kánikulai munkás napokban, a hajna- lok-alkonyok napfényzuha­tagos ígéretében lehet dú­dolni a régi gyerekdalt: — Nyitva van a városkapu ... és énekelhetjük a sorokat: — Zöld ág, zöld lomb. zöld levelecske... Mennyi zöld! — csodál­koztam tegnap a kora reg­geli órában Kisbag kör­nyékén. Egész lényem til­takozott a megszokott fo­galmazás ellen, amely sze­rint a zöld az éretlenség fo­galmát jelzi, őrzi. A júliu­si szőlőhegy és határ zöld­je inkább az érettség feje­delmének címét kaphatná. Lám, a napjaink is úgy futnak, mintha csupa ke­rek gyümölcsök gurulná­nak a lejtőin. Ügy tűnik, az idő maga a legkerekebb ke­rekség. Ha egyszer tovagu­rult, legfeljebb „A megló­dult naptár” szívszorító, lét­vallató kérdéseit hányhat­juk a nyomába, amit így fogalmazott meg az író: — „Hányszor kínálsz még végig ízeiddel, izgatva hal­kuló vágyaimat? Ó, ha már hoztad, oly hamar ne vidd el, mi még nyelvemnek édességet ad. Elhajlik az ág, ha fölnyúlok érte, elgu­rul a dió, ha leütöm. A gyü­mölcs, mely szép, mint a lányok térde, lepottyan és ellöpped a füvűin. Sárga le­vél hull mellé, karikáz- va ... Ki hozza vissza nya­ram? S ha ez elmúlt, hány marad? Tíz vagy egy? Vagy egy se tán? Jaj, hogy suhannak! Egyre-egyre gyorsabb, mint őszi napok az év nyakán!” —iy Végelgyengülés Bölcs döntés volt, amikor két évvel ez­előtt, az önkormányzati választások kampányá­nak kezdetén hirdető- táblákat helyeztek el Gödöllő több épületé­nek falán. Óvták a va­kolatot, mederbe terel­ték a plakátáradatot. Sajnos semmi sem tart örökké. Végelgyengülés­ben kiszenvedett a váro­si múzeum falán azóta talán kilogrammnyi súly alatt kapaszkodó tábla. Alatta a kétéves plaká­tokon már megteleped­tek az újak. Leesett az egyik tábla az ÁFÉSZ- áruház oldaláról is. Akár egy tettre kész egyesület is vállára veheti az új táblák készítésének ter­hét. Jó példaként állhat előttünk, hogy a napok­ban — nem tudjuk, ki, illetve kinek a nevében — felújították azt az oszlopokra helyezett hirdetőtáblát, amely a városháza előtt látható. Kispályás labdarúgás Bajnokság előtt Augusztusban a gödöllői városi kispályás labdarú­gó-bajnokság intézőbizott­sága hagyományosan meg­rendezi a bajnokság nyitá­nya előtt az Augusztus 20. és a Balaton Kupát. A versenykiírások elkészültek SOKSZOR ESIK SZÓ kü­lönböző fórumokon váro­sunk tisztaságáról. A hely­zet elkeserítő. A központi rész, hála az önkormány­zat erőfeszítéseinek, még kinéz valahogy, de elhagy­va azt, szemét, gaz egymás hátán. Ki tehet erről? Mi, a vá­rosban lakók, akik gátlás­talanul szemetelünk, válo­gatás nélkül. Tisztelet a kivételnek, aki a papírzseb­kendőjét hazaviszi, a lán- gospapírt a szemetesedény­be dobja — a kaparós sors­jeggyel együtt — és a mű­anyag zacskót sem dobja el közterületen. Aztán van még egy, nagy mennyiség­ben a földre kerülő és ma­gától meg nem semmisülő szemét, a cigarettavég. Ré­gen, amíg fel nem találták a műanyag filtert, a csikk, bár szemét volt és gusztus­talan, az első eső után majdnem teljesen eltűnt és lévén természetes anya­gokból — dohány és papír — nem okozott környezet- szennyezést. Ez a mostani fránya műanyag meg éve­kig képes kint heverni és nem tűnik el magától. Ez megjelenik a belvárosban is. takarítás ide, takarítás oda. Csak körül kell nézni a buszmegállóban járat- indulás után. UGYANEZ A HELYZET a konténeres szemétgyűjtő helyeken. Kedvenc helyem a Hegy utcai buszforduló, azt ugyanis naponta lá­tom. Most már két konté­ner áll a környék rendelke­zésére, de hétvégeken ál­talában megtelnek, és akkor Városunk tisztaságáról Az a ronda cigarettavég szépen körbeállítgatják te­lerakott műanyag zsákok­kal, rozsdás drótkerítéste­kercsekkel, rossz WC-csé- szével, kimustrált heverő­betéttel. Van néhány ritka szép felvételem róla. A kör­nyéken lakók egy darabig rendbe-rendbe tették, a szétszóródott szemetet kon­ténerürítés után belerak­ták azokba, de most már elfogyott a kedvük. A kon­ténerszállító gépkocsi ugyanis csak a konténert tudja felemelni és elszállí­tani, a köré rakott zsáko­kat és a többit nem. Az ottmaradt összevissza dől és még jönnek a kutyák is, széttúrják az egészet. Aztán a szél még jobban szétszór­ja. Jelenleg a közhasznú munkát végzők takarítanak közköltségen, miután hó­napokig szeméttelep külse­je volt a buszfordulónak. Más konténeres helyen sem jobb a helyzet. Mi, akik a városban la­kunk, üdülőnk van benne, tehetnénk a legtöbbet a tisztaságért. Meg kell újí­tani azt a tulajdonosi szem­léletet, hogy a saját házam előtt enyém az utca, leg­alább az úttestig, beleértve az árkot is, földút esetén az úttest közepéig. Lakóte­lepeknél ez nehezebb, ' de ahogy a folyosók, lépcsőhá­zak takarítását a soros la­kóik) végzik, ugyanúgy meg lehet oldani a közvetlenül odatartozó közterület rend­ben tartását is, csak az kell, hogy magukénak érezzék azt is. HALA a PHARE-pályá­zaton való eredményes részvételnek, elkezdhetjük a szelektív szemétgyűjtés bevezetését. Ehhez azon­ban az is kell, hogy a ve­gyes szemét szétszórása is megszűnjön, mindenki használja a szemétgyűjtő­ket. vandálok ne rongálják, ne tegyék tönkre azokat, és az otthon összegyűlt hulla­dékot se vigye senki autó­val útmenti árokba, erdő­be, mezőre. Elszomorító, amit erdeinkben is látha­tunk. Hiába az önkormány­zat bárrhilyen erőfeszítése, ha mi mindnyájan nem ügyelünk környezetünkre. A Környezetvédelmi Ok­tatóközpont kezdeményez­te már veszélyes hulladék, nevezetesen szárazelemek szelektív gyűjtését. Ehhez elkészült több gyűjtőláda, amibe mindenfajta elemet bele lehet dobni, gombcel­lától a laposelemig, Ilyen gyűjtőláda található a vá­rosháza és a művelődési központ’ előcsarnokában, az általános és középisko­lákban, továbbá leadhatók az elemek az óvodákban, összesen 15 helyen. Kérjük, éljenek a lehetőséggel! Végül hangot kívánok ad­ni annak az eretnek gondo­latnak, miszerint a blahai üdülőövezet és lakókörzet ingatlantulajdonosai — azok, akikhez nem jár a kukásautó — szintén fi­zessenek szemétszállítási díjat. Ök olyan utcákban laknak, ahova az úttest kis teherbírása miatt nem jár­hat be a nehéz szemétgyűj­tő jármű. Így csak a köz­ponti helyen kirakott kon­ténereket használhatják, de azok ürítése is, valamint a fegyelmezetlenül melléra­kott hulladék összegyűjté­se is közpénzbe kerül. Hogy gyakrabban üríthessék, in­dokolt a fizetség, mondjuk a saját kukaedényes díjnak a fele. EZÚTON IS KÉREM a városban lakókat, üdülő­ket, hogy szűkebb ottho­nunk környezetének szeb­bé, egészségesebbé tétele érdekében ne szemeteljünk, tartsunk rendet. És ne égessük el kertes házak­nál a növényi hulladékot, készítsünk komposzthal- mot, komposztálót, követ­kező évben már használ­hatjuk kertünkben, és nem füstöljük tele környezetün­ket. Jáky Kálmán városvédő egyesület és a csapatok azokat meg­kapták. Az első torna rendezői: Tóth József elnök, Ádám József titkár, továbbá Bo- dó István, Papp Gábor és Deme István. Az Augusz­tus 20. Kupáért augusztus 3-tól minden hétköznapon játszanak. Tizenhárom csa­pat nevezett. A Balaton Kupa hely­színe Boglárlelle lesz au­gusztus 26—29. között. Még nem fejezték be a nevezé­sek fogadását. Ez ideig 7 csapat jelezte részvételét, mondta Ádám József. A versenybizottság elnöke Pánker László, a polgár- mesteri hivatal sportrefe­rense, titkára Ádám Jó­zsef, tagja Papp Gábor. Mindkét kupán részt ve­het minden olyan játékos, aki az aktív labdarúgást 1991. július 31-ig befejezte, az alsó korhatár a betöltött 16. életév. A versenyeken a kispá­lyás bajnoki versenykiírás szabállyal érvényesek. Sport­orvosi igazolás nem kell, mindenki a saját felelőssé­gére vesz részt a verse­nyeken. Csiba József — Moziaaa Városi filmszínház: Az operaház fantomja. Színes, amerikai horror. 18 és 20 órakor. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. © A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. $ Munkatársak: Pillér Éva és Hidi Szilveszter. $ Posta­cím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20- 796. © Szerkesztőségi foga­dóóra: hétfőn 10-tőI 13 órá­ig. ® Hirdetésfelvétel: mun­kanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom