Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-07 / 159. szám

Viíantin vizsgálatok A hosszú élet titkát rejti? Mi, magyarok, valameny- nyien édes-savanyú gyer­mekünknek tekintjük a C- vitamint. Büszkék vagyunk rá, mióta Szent-Györgyi Albert felfedezte, és amióta tudjuk, hogy a paprikában sok van belőle. Tudjuk, hogy a hajósok rettegett be­tegségének, a skorbulnak is hatásos ellenszere a C-vi- tamin. Abban is sokan hisznek, hogy télen véd a náthától, influenzától. — Lehet, hogy egyéb cso­dákra.is képes a C-vitamin? Lehet, hogy véd a ráktól, és a szívbetegségektől is? Bizony, ilyen következte­tésekre jutott egy ameri­kai kutatócsoport, amely több mint egy évtizeden át tartott megfigyelés alatt 11 000 embert, a 25 éves­től a 70 év felettiekig. Fel­jegyezték táplálkozási szo­kásaikat (különös tekintet­tel arra, hogy mennyi C- vitamint fogyasztottak), betegségeiket, esetleges ha­lálokukat. Az eredmény meglepő. Azok közül a férfiak közül, akik naponta több mint 300 mg C-vitamint fogyasztot­tak, 41 százalékkal keve­sebben haltak meg, mint akik naponta 50 mg-nál kevesebbet vettek maguk­hoz. Mindez, évekre lefor­dítva, azt jelenti, hogy a sok C-vitamin férfiaknál akár hat évvel is meghosz- szabbíthatja az életet. Nők­nél gyengébb ez a hatás, „csak” 10 százalék. Mind férfiaknál, mind nőknél a szívbetegségek előfordulá­sa csökken a C-vitamin- fogyasztás emelkedésével., A továbbiakban szól erről a kardiológus is. A vizsgálatokkal nem mindenkit sikerült arról meggyőzni, hogy a C-vita­min csodaszer lenne. A ké­telkedők szerint inkább ar­ról van szó, hogy aki sok C-vitamint fogyaszt, az sok zöldséget, gyümölcsöt eszik, alacsony a koleszterin- szintje, nem túlsúlyos, ke­vesebbet dohányzik, szóval vigyáz magára. A vizsgá­lat végzői szerint ez ter­mészetes, ők is számoltak ezekkel a hatásokkal, és ezután is azt kapták, hogy a C-vitamin meghosszab­bítja az életet. Az biztos, hogy eddig még senki sem tudott ilyen egyszerű re­ceptet adni a hosszú élet­re! Addig is, biztos ami biztos, a nagyivóknak (és mindenki másnak is) azt ajánljuk, hogy tegyenek a poharaikba egy szeletke citromot. Ártani biztos nem fog! — A világ számos orszá­gában folytatott vizsgála­tok igazolják, hogy a sok­féle vitamint fogyasztók körében ritkábban fordul­nak elő a szív- és érrend­szeri betegségek — kezdte a beszélgetést dr. Matos La­jos kardiológus. — Gyümölcsöt, zöldsé­get vagy vitamintablettá­kat keil-c egészségünk meg­őrzése érdekében fogyasz­tanunk? — Ideális lenne a frissen szedett gyümölcs, zöldség­féle azonnali, nyers fo­gyasztása. Ám egyrészt na­gyon sokat kellene azokból ennünk, másrészről az a helyzet, hogy a gyümöl­csök, zöldségek nagy része már feldolgozott, főzött, sü­tött, vagy valami más mó­don konzervált állapotban’ kerül elénk, amikor a vi­tamintartalmuk nagy része, sajnos, már lecsökkent, tönkrement. Valójában fris­sen, nyersen alig valamit fogyasztunk. Éppen ezért még a legegészségesebben táplálkozó ember sem tud ily módon megfelelő menv- nyiségben vitaminokat és nyomelemeket a szerveze­tébe juttatni. Ennélfogva, minden életkorban javasolt a sokféle vitamint együtt tartalmazó, úgynevezett multivitamin-tabletták sze­dése. Ilyenek Magyarorszá­gon is forgalomban van­nak, például jó készítmény a svájci Supradyn, amit egyenesen gyógyszerként törzskönyveztek. Bár nem olcsó, de minden vitamin és nyomelem optimális arányban és adagban meg­található benne. Egyetlen Supradyn tabletta az em­beri szervezet egynapi szükségletét biztosítja. — Idős korban a vitami­nok felszívódása is gyen­gébb. — Igen. Éppen ezért na­gyobb vitaminadagokra van szükségük az idős em­bereknek. Üjabb adatok is arra utalnak, hogy az öre­gedés folyamatának lassí­tásában szintén szerepe van bizonyos — elsősorban a C — vitaminoknak. Testi és szellemi frissességünk megőrzésében is segít. Bizo­nyos feltételezések szerint a szervezet védekezőképessé­gét, az immunrendszert is erősítik a multivitamin- tabletták. B—E Csak érdekes Zenélő hűtőgép Kaliforniai kutatók olyan új hűtőszekrényt fejlesz­tettek ki, melynek lényege egy 440 Hz körüli frekven­ciájú hangot sugárzó hang­szóró, amely egy csőben állóhullámokat hoz létre. A csőbe zárt, 10 bar nyo­mású hélium-neon gázke­verék ennek következtében váltakozva kitágul és ösz- szenyomódik. Mivel az ösz- szenyomódáskor keletke­zett hő egy részét plasz­tik fóliával elvezetik, kitá­guláskor kicsit alacsonyabb hőmérsékletre hűl le a gáz, mint összenyomás előtt volt. Az új hűtőszekrény előnye, hogy egyszerű, megbízható, olcsó, és nem károsítja a környezetet, a hangszóró hangját tökélete­sen leárnyékolja. YBL MIKLÓS ALKOTÁSAI IFJÚSÁGUKKÁ T IDÉZIK Országjárás Más népek évforduló nélkül is ünnepük stílusteremtő nemzeti építészeiket. Becsben (és karban-) tartják alko­tásaikat, őrzik hagyatékukat. Könyveket adn,ak ki ró­luk, filmeket forgatnak. Megőrzik szellemiségüket. Nálunk csendben, jófor­mán csak a szakma érdek­lődésétől kísérve volt lát­ható a legnagyobb és legis­mertebb építész halálának centenáriuma alkalmából rendezett Ybl Miklós-em- léklciállítás, amelyet a ma­gjai- építészettörténet-kuta­Gorhacsovról hírlik Amerikában Birtokot vásá roi Gorbacsov legutóbbi amerikai látogatásakor nemcsak a nevével jelzett alap bankszámláiét kíván­ta növelni. Az utazás ösz- szefügg azzal a tervvel is, hogy birtokot kíván vásá­rolni az Egyesült Államok­ban. Pontosabban Kalifor­niában, és ott is közelebb­ről Santa Barbarában, nem messze attól a helytől, ahol nagy barátja, az USA volt elnöke, Ronald Rea­gan gazdálkodik és pihen. A volt szovjet pártfőtitkár hivatalosan meg nem erő­sített szándékának híre, New York-i lapjelentések szerint, élénk érdeklődést keltett az ingatlanforga­lomban. Fáradhatatlan saj- tókopók azt is kiszaglász­ták, hogy „Gorbacsovhoz közelálló személyek és Santa Barbara néhány földbirtokosa között meg­történt a kapcsolatfelvé­tel.” Ennél többet egyelőre nem közöltek. tásokra létrehozott Hild— Ybl-alapítvány segített megvalósítani. S mivel épí­tészeti múzeumunknak nin­csen kiállítóhelyisége, a Bu­dapesti Történeti Múzeum adott otthont a gazdag élet­mű sokoldalú bemutatásá­ra. Htavan évig a bazilika pincéjében befalazva rej­tőzködtek — s az 1951-es helyreállítási munkák során kerültek elő — azok az Ybl- tervrajzok, amelyek e kiál­lítás leglátványosabb doku­mentumai voltak. Hétezer, részben megvalósult, rész­ben csak tervezett épület rajza került elő, s ezekből százötven került a kiállí­tásra. A tervek mellett ko­rabeli fotók, grafikák, fest­mények mutatják be az épületeket, az építkezése­ket, a megrendelőket. Számos műalkotás — JjOtz Károly, Benczúr Gyu­la, Than Mór képei — vá­lasztotta témául Ybl épüle­teit. Ybl életművéből csak a jelesebbeket említjük: a fóti templom, a nagykáro­lyi, a csurgói kastély, a bu­dai takarékpénztár, a Ganz-mauzóleum, a volt Festetics- és Károlyi-palo­ták, a Kác-fürdő gőzfürdő­je, a margitszigeti építkezé­sek, köztük a Margitfürdő. Művészetének egyik gyöngyszeme a neorerie- szánsz Vámház, a pazar Operaház, a Nemzeti Lo­varda, a dobozi magtár, az alcsúti üvegház és a ma szinte csak romjaiban lévő Várkert bazár, valamint a királyi palota, amelynek krisztinavárosi szárnya és nagy udvara őrzi Ybl alko­tói fantáziáját. Az építészeti gyűjtemény húsz hazai múzeum, levél­tár, könyvtár, a műemléki hatóságok, köz- és magán­gyűjtemények anyagából került ki. A centenáriumi kiállításhoz sok illusztrá­ciót, 22 tanulmányt tartal­mazó katalógus is készült, némileg csökkentve az utó­kor adósságát, amely mind ez ideig egyetlen monográ­fiát szentelt a mesternek. A képeken a fóti templom belsejét, illetve a Kazinczy - mauzólcumot látjuk TÖRTÉNELMI EMLÉKIDÉZŐ Honvédek a háborúban A Bernben élő magyar hadtörténész, Gosztonyi Péter hatalmas forrásanyagra támaszkodó krónikájának első hazai kiadása elé ezt írta: „A második világháború ál­dozatainak emlékére, a 2. magyar hadsereg hadba in­dulásának 50. évfordulóján.” Az Európa Kiadónál meg­jelent könyvből közöljük e részletet. Előre kiszemelt áldozat volt a 2. magyar hadsereg a német—magyar fegyverba­rátság oltárán? Meghalni, elpusztulni küldték Orosz­országba ezt a hadsereget, amelynek többségét — mi­ként szívesen hangoztatták még nemrégiben is Buda­pesten ás másutt — a nincs­telen parasztságból és a ké­nyelmetlenné váló nemze- tiségiakből állította ki a soviniszta-nacionalista ma- gj'ar vezetőréteg? Véleményünk szerint: nem. Az ilyesfajta meggon­dolások távol álltak a 2. magyar hadsereg szervezői­től, illetve útbaindítóitól. Tény, hogy Magyarország német kényszer nélkül 1942 tavaszán nem küldött vol­na hadsereget a keleti frontra. Ahogy tény az is, hogy Kállay Miklós minisz­terelnök már 1942 őszén szívesen visszahozta volna a Don mellől a honvédeket, ha a Németországgal szem­ben követendő reálpolitika nem diktált volna számára mérsékletet. Ami a Magyar Királyi Honvédség vezetőinek fele­lősségét illeti, véleményünk az, hogy ők, bár láttáik a doni hadsereg ezernyi problémáját, és a segítő­készségük is megvolt, vala­hogy nem vették komolyan az 1942 november óta a keleti fronton kialakuló új katonai helyzetet. Elképzel­ni sem tudták, hogy a Vö­rös Hadsereg képes feltá­madni, és nagyarányú, sőt nagy kiterjedésű offenzívá- kat kezdeményezni. Szom­bathelyi vezérezredes pél­dául 1942 őszén, bizalmas beszélgetés közben kijelen­tette, hogy nem kell ag­gódni a 2. magyar hadse­regért. Ha komolyabb tá­madásra kerül sor ellenük, a németek azonnal a segít­ségükre sietnek! Egy 'másik jellemző pél­da: nagybaczoni Nagy Vil­mos 1943. január 10-én hi­vatalos kiküldetésben Berlinbe érkezett. Éppen január 12-én, az urivi szovjet támadás napján ad­ta át a Magyar Királyi Honvédség ajándékát az ötvenedik születésnapját ünneplő Göring birodalmi marsallnak. A fogadást kö­vető villásreggelin jelen volt Keitel marsall is. Tőle értesült Nagy Vilmos leg­először, hogy a magyar csapatok ellen a Donnál megindult a szovjet táma­dás. A honvédelmi minisz­ter ismét ígéretet kapott, hogy hamarosan erős pán­célos egységek érkeznek a honvéd csapatok megsegí­tésére. A 2. magyar hadsereg pusztulása a doni téli csa­tában, az áttörés helyén emberben és harceszkö­zökben összehasonlíthatat- lanul erősebb szovjet csa­patokkal szemben szinte előre programozva volt. A vereség okairól akár külön könyvet is lehetne írni. Azt azonban szögezzük le egy­szer és mindenkorra, hogy a magyar katona — kevés kivételtől eltekintve — nem futott meg gyáván a Don­nál! Harcolt és védte ma­gát szerencsétlen körülmé­nyek között. Igen. magát védte — vagy legföljebb a mundér becsületét —, mint­hogy más, magasabb célo­kat nem ismert. Politikai elkötelezettsége ebben a háborúban nem lehetett. Egy személy ügyében is szót kell emelnünk. Jány Gusztáv vezérezredest, 1945 utón népbírósági ítélettel kivégezték. A történelem­ben ritka eset, hogy vesz­tett háború után hadvezé­reket a vesztőhelyre küld­jenek. Érzésünk szerint Jány Gusztávnak elsősor­ban azért kellett meghal­nia, mert Oroszországban harcolt. Ügye politikai ügy lett. Elítélése erkölcstelen és jogtalan. Jány vezérez­redest ennek ellenére még­iscsak terheli felelősség a történelem előtt, s ez még tisztázásra szorul. A had­seregparancsnokot, tudjuk, kötik a felsőbb parancsok. Jányt a doni állásokban való feltétlen kitartásra utasították mind a néme­tek (Hitler), mind a ma­gyarok (Horthy, illetve Szombathelyi). Mégis med­dig kellett a tábornoknak betű szerint követnie eze­ket a parancsokat? Hol az a határ? A reménytelenné vált helyzet önhatalmú, il­letve önálló cselekvésre kellett volna, hogy kész­tesse. Cehet, hogy egy ilyen elhatározás véget ve­tett volna katonai karrier­jének, amelynek már amúgy is a végén, sőt a csúcsán volt, de egy bá­tor döntés folytán a rábí­zott hadsereg zöme megme­nekülhetett volna. Csak jót mondottak Jány Gusztávról, a katonáról és az emberről tisztjei ás tá­bornoktársai az emigráió- ban, de Magyarországon is privát beszélgetések során. Dicsérték szerénységét, ka­tonai etikáját. Meg kell hagyni: a hadműveleti te­rületen mindvégig rendet tartott, de Jány nem ül­dözte az orosz és az ukrán lakosságot, parancsára nem gyújtottak fel házakat a honvédek. S ha történt is itt-ott atrocitás, ami a há­borúban elkerülhetetlen, Jány a bűnöst hadbíróság elé citáltatta. A vezérezredes mindvé­gig csak katona volt, akit kötnek a felsőbb parancsok, akitől idegen bármiféle po­litikai ravaszkodás vagy manőverezés. Így Jány azokban a januári napok­ban úgyszólván gúzsba köt­ve táncolt. Szerepe hason­lít a görög tragédiák hősei­éhez, akiket a fátum kény­szerít, hogy az előre meg­jelölt úton haladjanak a vég felé. Jány Gusztávról szólván fel kell azonban vetnünk — méghozzá nyomatékosan — a legfelsőbb magyar po­litikai és katonai vezetők felelősségét is. Nem mond­ták meg neki, amit más ha dseregparacsn okoknak elmondtak, hogy miben áll a hadseregével kapcsola­tos politikai feladata. Hon­nan tudhatta volna hát ez a „csak katona” hadsereg- parancsnok, hogy ebben a „német” háborúban milyen rejtett politikai céljai van­nak a legfelsőbb magyar vezetésnek a hazától 1500 km-re küldött 2. hadsereg­gel? Mindezek nem elhanya­golható tények. És mindezt mérlegelni kell majd akkor, amikor a történelem ítélő­széke előtt vitéz Jány Gusz­táv m. kir. vezérezredes ügyében sor kerül a perúj­rafelvételre. %JfíA<,n13

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom