Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

GÖDÖLLŐI t^CirfavJ XIX. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1992. JÜLIUS 1., SZERDA HÍRES ŐSÖK LESZÁRMAZOTTJAI Kölcsey Nagybányáról Először csupán néhány sorban szerettem volna tudósí­tani Kölcsey Ottilia nagybányai festő és keramikus ki­állításáról, ám a gödöllői galériabeli megnyitót köve­tően megváltozott a véleményem. Amint néhány szót válthattam a művésznővel, menten kiderült: az első lá­togatók gratulációi, a meghatottság szülte könnyek és a személyiségéből adódó szorongás máskor, másutt engedik meg, hogy magáról és alkotásairól szóljon. Az Alsópark legújabb „csemetéje”, a Világfa körül egyre fogytak a vascsövek és a szombati ünnepre em­lékeztető berendezések, amikor arra sétáltunk. A látvány előcsalogatta Köl­csey Ottilia gyermekkori emlékeit, a hatgyermekes család háború közepette át­élt szenvedéseit és apró örö­meit. Bár — mint azt neve is mutatja — apai ágon Kölcsey Ferenc, édesanyja után pedig Pannonius Er­dőst Sylvester János biblia­fordító leszármazottjai vol­tak. életük az egyszerű em­berek hétköznapjai szerint zajlott. Szüleitől, testvérei­től és a tájtól kapta mind­azt a szereteiat, ami a nagy­bányai festőiskolába irányí­totta. A festmények mellett fokozatosan a kerámiák fe­lé fordult figyelme; kirán­dulásairól gyakran agyag­gal teli hátizsákkal tért ha­za. Otthon úgy kellett for­málásra alkalmas állagúvá munkálnia az agyagot, hogy senkit se zavarjon, de őt se zavarja senki. Az alkalomszerűen ké­szült gyermekmulattató fi­gurákat hétköznapi embe­rek, majd démoni-groteszk külsejű, örömet és fájdal­mat tükröző maszkok kö­vették. A megismert embe­rek és tájak, az újra és új­ra felfedezett érzések öltöt­tek testet műveiben, akár festményekről, akár kerá­miákról van szó. A táj és a társadalom emberformáló erejét nagyon fontosnak tartja; beszélgetésünk során óhatatlanul összehasonlítot­tuk az erdélyi és a honi magyarság összetartó erejé­nek különbségeit; a csa­lád, a kultúra és a hit meg­őrzése és ápolása (talán a viszonylagos elszigeteltség miatt) ott nagyobb súlyt képvisel. Fájdalommal említette, hogy magyarországi tartóz­kodásai alatt többször talál­kozott az iránta érzett le­kicsinyléssel; olyan helyen A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem belső udvara is beiratkozott a komoly­zenei hangversenyek szín­helyei közé. A hangulatos környezetben a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítvány rendez koncertet július 26-án 19 órai kezdettel. A Szombathelyi Szimfo­nikus Zenekart Eötvös Pé­ter és fiatal karmesterhall­éreztették vele a betolako- dotlságot, ahová alkotni hívták. Gödöllőn szeretettel fogadták, és ezt a szeretetet örömmel viszonozta. Szeret­né. ha az erdélyi kultúra iránt érdeklődők felkeres­nék Nagybányái és környé­két, ahol minden sugatagot, erdőt-hegyet és főleg az embereket és életüket jól ismeri; mindezeket meg akarja mutatni — és nem­csak vászonra festettea és agyagba gyúrlan. Kiállítása a szabadság napján nyílt meg. és július 30-ig várja a látogatókat. Kölcsey Ottilia csak pár na­pig tartózkodott városunk­ban. de műveivel és gondo­lataival, egyéniségével és szerénységével mindig szí­vesen látott vendégként fog visszatérni. gatói vezénylik. A műsor­ban Charles íves-művek csendülnek fel. Az ismer­tetés szerint ő az amerikai zeneszerzés „atyja”, aki a század elején látnoki erő­vel vetítette elő kórunkat; aki nagy fantáziával dol­gozta fel az amerikai ze­nei tradíciót, és ötvözte fan­tasztikus hangzási egy­ségbe. A hangversenyen közre­működik Egri Sándor ope­raénekes és a Szombathe­lyi Tanárképző Főiskola kórusa Vinczeffy Adrienne vezetésével. A belépődíj 200, diákok­nak és nyugdíjasoknak 120 forint. A jegyek a művelő­dési központban vagy a koncert előtt a helyszínen vásárolhatók meg. Pályázat Sportegyesliletek szakosztályainak —hiszi— Koncert nz egyetemen Szombathelyi szimfonikusok Pályázatot hirdetett a Gödöllői Polgármesteri Hi­vatal a városban működő sportegyesületek szakosztá­lyai részére, működésüket segítő egyszeri pénztámo­gatásra. A pályázatoknak tartal­mazniuk kell a szakosztály pontos címét, számlaszá­mát; az elmúlt bajnokság­ban elért eredményességét. a szereplés jellemzését; az éves költségvetését; a pon­tos, részletezett (felnőtt, ifi. serdülő) létszámát, a fő-, illetve mellékállású fizetett edzők számát, bérét, saját rendezésű versenyeit; a megpályázott összeg fel- használásának célját, mód­ját. A pályázatokat írásban július 31-ig kell a polgár- mesteri hivatal címére be­GÖDOLLÖI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. § A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pl. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. 0 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. • Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. küldeni. A pályázat elnye­réséről a hivatal szeptem­ber 15-ig minden érdekelt pályázót írásban értesít. Mozi Városi filmszínház: J. F. K. (A nyitott dosz- ■ szié). Színes amerikai film. Csak 18 órakor. Aszód, autósmozi: Tök jó. válnak az őseim. I Színes, szinkronizált francia vígjáték. Este fél tízkor. Veresegyház egyik jelleg­zetes épülete a műút kö­zelében, a vasút kanyaru­latában a háromszintes Anna-malom, illetve lassan annak romjai, amely ipari műemlék. A Sződ-Rákos patak völ­gyében a malomiparnak meghatározó szerepe volt. A kalászost termelő mező- gazdaság, a gabonát őrlő ví­zimalmok a patak völgyé­ben (erről külön számolunk majd be), és a növekvő (jpz- ség terebélyesedő piaca egy­mást szolgálták. Amíg a ga­rat járt, az asszony a piacon árult. Élt Veresegyházon, az öreghegyen egy jómódú asszony, dr. Szász Gézáné, aki első házasságában jó­kora birtokra tett szert, s nem nézte jó szemmel a többórás sorállást a vízi­malmokban. Ezért 1922- ben feiépíttette az akkori idők legkorszerűbb gőzmal­mát. Megélt belőle ő is, a vízimalmok sem csorbultak, mert a felhozatal állandóan ASZÓDI FESZTIVÁL Tűzijáték, Manhattan Közoktatási törvénytervezet Önkormányzati tanácskozás Augusztus 20—22. közö.tt háromnapos fesztivált ren­deznek Aszódon, melyre az egész Galga mente hivata­los. A kirakodóvásárra jú­lius 20-ig várják az érdek­lődők jelentkezését a pol­gármesteri hivatalban. Las­san formálódik a program is, így például tudomásunk­ra jutott már, hogy augusz­tus 20-án este tíz órakor tűzijáték Jesz. 22-én pedig a Manhattan együttes kon­certje zárja a fesztivált dél­után. A közoktatási törvény­tervezetről rendez fórumot a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium és a ma­gyar önkormányzatok rész­véteiével a Magyar örtkor- má nyzatok és Önkormány­zati Képviselők Szövetsége a Hans Seidel Alapitvány- nyal közösen júiius 3-án a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában. A főrumra minden ma­gyar önkormányzat és a parlament önkormányzati, valamint kulturális bizott­sága meghívást kapott. A __________________r vi sszajelzések szerint több mint hétszáz résztvevő vár­ható. A 10 órakor kezdődő fó­rumon dr. Gémesi György polgármester köszönti a megjelenteket, a tanácsko­zást Andrásfalvy Bertalan miniszter nyitja meg. A törvénytervezetről Dobos Krisztina, a közoktatásért felelős helyettes államtitkár tart vitaindítót. A parla­menti képviselő szemével Szilasi György szól a terve­zetről. Hagyományteremtő szándékká! Jelesek jutalmazása Nem elég csak beszélni arról, hogy a legjobb be­fektetés a tanulás, hanem olyan körülményeket is A polgármesteri kézfogás melleit a fő jutalom egy csodálatos könyv volt kell teremteni, melyek na­gyobb teljesítményre ösz­tönzik az iskolába járókát. Követésre érdemes példáról számolhatunk be Gödöllő­ről. Dr. Gémesi György polgármestertől a városhá­zára kaptak meghívást azok a példamutató tanulmányi munkát végzett általános és középiskolai tanulók, akik általános iskolás éveik alatt végig kitűnő tanulmá­nyi eredményt értek el, il­letve kitűnő érettségi vizs­gát tettek. Köszöntésükre, jutalma­zásukra — a hagyomány- teremtés szándékával — osztályfőnökeik és iskola- igazgatóik jelenlétében ke­rült sor abban a teremben, melyben a képviselő-testü­let szokta üléseit tartani. Ki tudja, lehet, hogy egy­szer még találkozunk itt egyik-másik eminenssel? Az Erkel Ferenc Általá­nos Iskolából jutalmat ka­pott Hegedűs Natália (osz­tályfőnöke Bene Mihály), Barkóczi Tamás, Czeba Or­solya, Vertse Gergely (osz­tályfőnökük Danku István) és Varga Zoltán (osztály­főnöke dr. Lázárné Drobny Julianna). A Damjanich-is- kolából Szokolik Csaba (osztályfőnöke dr. Molnár Józsefné). A Petőfi-iskolá- ból Mezei Katalin (osztály- főnöke Klotz István) és Re­ményi Zsolt (osztályfőnöke Major Jenőné). A Török Ignác Gimnázium és Óvó­női Szakközépiskolából Bar- ta Szilvia, Nagy András (osztályfőnökük dr. Kováts Antalné), Mezővári Johan­na, Tollas Mónika (osztály főnökük Péli Sándor), I-Iel- tai László (osztályfőnöke Bárdy Péter), Máriási Zsu­zsanna, Márkus Andrea és Pelyhe Anita (osztályfőnö­kük Kovácsáé Gulyás Ro­zália). Az elismerésben részesülök osztályfőnökeikkel együtt érkeztek (Balázs Gusztáv felvételei) Kéményből pályakerítés Anna nem örök nőtt, és Püspökszilágytól Mogyoródig jöttek a gabo­natermesztő gazdák. Min­denki jól járt. Molnár a malmosdinasztia képvise­lője, Kovács József volt, majd Ferenc fia vette át helyét? és folytatta a mun­kát a maiom megszűntéig. A malom örököse, Kaj- dacsy Bállá Gábor, a mol­nárral együtt a háborús károkat rendbe hozva, olaj- ülőt nyitva, tovább működ­tette a malmot. Gondos­kodtak a község és környé­ke gabona-, liszt- és olaj- ellátásáról. Erdővárosi kommunista asszony felje­lentésére a Markóba ke­rültek, és bár felmentették őket, a malom halálra lett ítélve. Kajdacsy Bállá Gá­bor jobbnak látta Brazíliá­ba távozni, Kovács Ferenc a váci malomba ment dol­gozni. Kevés volt az őrlendő, inkább csak daráltak. A beszolgáltatások évei elkor- csosították a gabonater­mesztést, és a mezőgazda­ság a kertgazdálkodás felé fordult. Az Anna gőzmalmot ál­lamosították és pusztulni hagyták. A kazánházat és az immár elavult gépsort összetörték, a „vas és fém országát” gyarapították maradványaikkal. A ké­ményt lebontották, pálya- kerítés lett belőle. Az épü­let jó ideig a malomipari vállalat cseretelepeként kallódott. A kiterjedő „téeszesítés” idejében azután ismét gaz­dát cserélt a malom, a fóti Vörösmarty Tsz vette meg. A tetőt felújították — eny- nyi megtörtént az állag- megóvás érdekében —, kü­lönben a malom épülete egyre jobban lepusztult. A termelőszövetkezet ter­ményboltot üzemeltet ben­ne, és ennek jelentős for­galma van: évi 250-300 va­gon takarmányt adtak el tavaly, részben a saját nyu- lászklubjuk tagjainak, rész­ben a község más állattar­tói számára. A termény hasznosításá­nak eredménye helyben több mint ezer sertés, száz marha, 15 ezer nyúl. En­nek ellenére vitatéma a malom további sorsa. Két kérdést kell hamaro­san megválaszolni. Az egyik az, hogy a termény­ellátás szükségszerűségének elismerése mellett mi len­ne a hasznos. (Esetleg egy modern berendezésű ma­lom? Vajon van-e még rá igény?) A másik pedig: hogy mentsük meg a pusz­tuló ipari műemléket? Fazekas Mátyás

Next

/
Oldalképek
Tartalom