Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-07 / 159. szám

JÖVŐ HÉTEN' Képviselői fogadóórák r Július 13-án, hétfőn dél­után 4-től 6 óráig a város­háza aulájának az 1-es szo­bájában a 7-es választókör­zetnek dr. Kónya Mihály, a 3-as választókörzet pol­gárai részére Faragó Gyu­la képviselő tart fogadó­órát. Július 14-én, kedden dél­után 4-től 6 óráig a város­háza aulájának az 1-es szo­bájában a 6-as választókör­zetnek Ecseri Károly képvi­selő tart fogadóórát. ÓVODÁK ÉLÉN Hűsítő fagyi Vezetői kinevezések Az önkormányzati testü­let legutóbbi ülésén egy­hangúan úgy határozott, hogy a 11-es számú óvoda élére — agusztus 1-jétől 1997. július 31-ig — a je­lenlegi vezetőt, Pál János­nál nevezi ki. Ugyancsak a jelen lévő valamennyi képviselő elfo­gadta azt a javaslatot, hogy Szűrszabóné Révész < Zsu­zsannát — augusztus 1-jé­től 1997. július 31-ig — megbízza a 7-es számú óvo­da vezetői teendőivel. A képviselő-testület legutóbbi ülésén beszámoló hang­zott el a helybéli vállalatok átalakulásáról és az önkor­mányzat e társaságoknál levő vagyonrészéről. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Bűnügyi szakemberek is segítenek A gondviselés tizenkét pontjáról Napjainkban egyre több biztosítótársaság alakul az­zal a céllal, hogy magas színvonalú szolgáltatást nyújtson. Az országos hír­névig azonban igen nehéz eljutni. A Providencia Oszti'ák—Magyar Biztosító Rt. erre törekszik. — Hogyan lehet ezt elér­ni? — erről beszélgettünk a ceglédi kirendeltségen Erdei Lászlóval, a Buda­pest Vidéki Területi Igaz­gatóság üzleti vezetőjével és Tajthy Károllyal, a ceg­lédi kirendeltség irányító­jával. — 1990. január elsején alakultunk, tehát két év alatt, lettünk viszonylag is­mertek — kezdte a bemu­tatkozást Erdei László. Ez hatalmas szervezőmunkát igényelt. Ebben segítsé­günkre voltak saját fő- és mellékállású üzletkötőink, valamint a Magyar Posta is, amely az alapító részvé­nyesek közé tartozik. A providencia szó gondvise­lést, előrelátást jelent. Nem véletlen, hogy ezt válasz­tottuk, hiszen mi is szeret­nénk az ügyfeleink gondját viselni. Jelen pillanatban az Állami Biztosítónak és a Hungáriának nyolcvanhét százalékos részesedése van a biztosítási piacból, ne­künk nyolc százalék. Sze­retnénk minél hamarabb ti* fölé jutni. — Milyen biztosítási for­mákkal rendelkeznek? — Nélunk is van sze­mély- és vagyonbiztosítás. Az előbbihez tartozik az élet-, a baleset- és a beteg­biztosítás, az utóbbihoz a lakás- és a vagyonbiztosí­tás. Igyekezünk teljes kö­rű szolgáltatást nyújtani a vállalkozóknak. Kárrende­zéskor ügyfeleinket a laká­sukon keressük fel. — Mióta képviselteti ma­gát Cegléden a Providen­cia? — 1991. május elsejétől dolgozunk a Kossuth tér 1. szóm alatt. Nyolc fő- és húsz mellékállású üzletkö­tőt foglalkoztatunk. A vá­rosban és a környező köz­ségekben tizennégyezer ügyfelünk van, ami ilyen rövid idő alatt, úgy gondo­lom, tekintélyes szám. Mi­vel a Magyar Posta is részvényes, ezért Nagy László személyében postai szervezővel is rendelke­zünk. Természetesen ránk is vonatkozik a Providen­cia cég filozófiájának a be­tartása, ami tizenkét pont­ból áll. Ezt bárki elolvas­hatja, aki biztosítást köt velünk, illetve betér hoz­zánk. — Hogyan lehet fényt deríteni arra az esetre, amikor valaki be akarja csapni a biztosítót? — Ha az ügyfél beje­lenti, hogy kár érte, mi azonnal a helyszínre me­gyünk, és tájékozódunk a történtekről. Ha bármi gya­núsat észlelünk, akkor kép­zett bűnügyi szakemberek bevonásával vizsgálatot folytatunk. A beszélgetés végén mindketten egyetértettek abban, hogy jó lenne, ha a Providencia minél nagyobb százalékát foglalná el a biztosítási piacnak, ehhez azonban még rengeteget kell dolgozni. Kóbor Ervin Bíró Sándor írásbeli, va­lamint szóbeli tájékoztató­jában is kifejtette azt, hogy 1991. második félévében kezdődött el jelentősebben az állami vállalatok átala­kulása. Ezt a szándékát Cegléden eddig tizenhét gazdálkodóegység jelen­tette be. Napjainkig hat cég lett részvénytársaság, egy pe­dig korlátolt felelősségű társaság. Másképp kell ér­tékelni a városgazdálko­dási vállalatot. Az ebből alakult rt. száznyolcmil­lió forintos alaptőkéjének az önkormányzat az egyet­len tulajdonosa. Az önkormányzat érde­keltsége földterületekhez kapcsolódik. Jelenleg — az átalakulás felénél — a föld­vagyonérték mintegy száz­negyvenhatmillió forint. A legvégén körülbelül két­százötven-háromszáz mil­lió lehet majd ez az ösz- szeg. Ám ez a vagyon — bármilyen jelentősnek is látszik — aligha hoz nagy hasznot az első években a városnak. Annál is inkább, mert a cégeknek idő kell a terme­lés átformálásához, az új piacok felkutatásához. A gazdálkodóegységek több­sége padlón van, nem tud osztalékot fizetni. Csupán néhány cég működik nye­reségesen. De náluk olyan szerény a tulajdoni rész­vény, hogy nemigen befo­lyásolhatja az önkormány­zat, a nyereséget mire for­dítják. Lehet, hogy az ér­dekük a beruházást és nem az osztalékfizetést mo­tiválja. Elképzelhető, hogy a későbbiekben a város el­adja a részvényeit. Ám ha az utóbbiak értéke ala­csony, az vajmi keveset hozhat a város kasszájá­ba. Voltaképpen rövid tá­von az átalakulástól az ön- kormányzat aligha számít­hat komoíyabb bevételre. Az írásbeli beszámoló szerint, az átalakuló válla­latok és a település között ütközőpont a földingatla­nok vagyoni értékének a megállapítása. Elvileg ezt a feladatot szakmailag kompetens és érdektelen — erre szakosított — in­gatlanforgalmazó és -érté­kelő szervezetek végzik. Egységes értékelési elvek hiányában azonban igen jelentősek az eltérések. A képviselő-testület idáig öt esetben nem értett egyet a földterület megállapított értékével. A határozatról a cégeket és az Állami Va­gyon Ügynökséget értesí­tették. Az előbbiek a kifo­gásokat nem vették figye­lembe. Az ÁVÜ pedig, saj­nos, nem tekintette part­nernak az önkormányzatot. Döntéseiről nem küldött értesítést, a leveleire nem válaszolt. Mácz István polgármes­ter a felügyeletet ellátó tár­ca nélküli miniszterhez fordult levelében, kifogá­solva az ÁVÜ magatartá­sát. Az Állami Vagyon Ügynökség ügyvezető igaz­gatója válaszának lényege, hogy a vagyonértékelési iroda jóváhagyja — s ezen van a hangsúly — és min­den esetben elfogadja a korábban külső cég által elvégzett értékelést. Nem akadt arra példa, hogy ezt az ÁVÜ felülbírálta volna. mmm Mozi A Szabadság filmszínház­ban délután 6 órakor: Oroszországhoz (amerikai CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth* tér 1. 9 A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatárs: Tibay Agnes. O Posta­cím: Cegléd. Pf. 19. 2701. Te­lefax és telefon: (53) 11-400. 9 Telex: 22-6353. 9 Hirde­tésfelvétel: Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től( 12-ig. szerda 10-HL7 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. film). Este 8 órakor: Fél- lábbal a paradicsomban (olasz vígjáték). Az autósmoziban Orosz- országház (amerikai film). Az előadás este fél 10 óra­kor kezdődik. Ceglédi apróhirdetések Eladó 1 szobás, 33 nm-es, össz­komfortos lakás. Irányár: 820 ezer Ft. Cegléd, Táncsics M. 2. 1. lh. Ili. 11. Tel.: OG.53-11-807. — (115 127/3K) Ugyanakkor megkérdője­lezi a vagyonügynökség pártatlanságát az a tény is, hogy ő a társaságok jelenj tős részénél az egyik vagy, éppenséggel az egyedüli részvényes. Ilyen körülmények kö-' zött nem várható el tőle a települések érdekeinek: megfelelő képviselete. Mi­vel a vállalatok egy része még ezután kezdi el az át-; alakulást — a rendelkezés-; re álló eszközökkel — be­folyásolni kell a vagyon- megállapítást. Gondot okoz az, hogy a cégek nem kül­dik meg az alapító okira­tot, és az önkormányzatot megillető részvényeket.’ Ezért a tulajdonosi jogok gyakorlása nehézkes, és le­hetetlen. Mikó Péter afelől érdek­lődött, az önkormányzat milyen részvényekkel bír,' van-e lehetősége a beleszó­lásra. Koczka Kálmán rövid válaszában rámutatott, a kiemelt értékű részvénye­ket azok kapják, akik csengő forintokat adtak, nem pedig apportként földel vittek be a részvénytársa­ságba. Tehát ehhez nagy reményeket fűzni illúzió. Bíró Sándor végezetül szólt még arról, hogy a kis­kereskedelmi, vendéglátó- ipari és fogyasztási, szol­gáltató tevékenységet vég­ző cégek privatizációjából az önkormányzatnak nincs semmi haszna. Az értéke­sítések bevételeiből kizá­rólag az Állami Vagyon Ügynökség részesül, illetve a megyei alapításúaknái a megyei önkormányzat is, A képviselő-testület egys hangúlag elfogadta a be-; számolót. F. F. ] Intézményes étkeztetés Szűkös keretből gazdálkodva Mint oly sok minden, így az étkezés is drága mulat­ság. Mennyibe kerül az in­tézménynek a menzai koszt összeállítása, hogy tudnak kijönni viszonylag szőkébb keretből? Erről beszélgettünk Lak- rionné Pársony Katalinnal, a ceglédi 203. Sz. Bem Jó­zsef Szakmunkásképző In­tézet konyhaüzemének élel­mezésvezetőjével. Elmond­ta, a középiskolásokkal és a saját tanulóikkal együtt mintegy ezerkétszáz gyerek étkezik náluk. Ezenkívül el­látnak még néhány iskolát, és csaknem ezerötven óvo­dás gyereket. Ezeknek az ételeit autóval szállítják a rendeltetési helyükre. Az óvodások komplett szolgál­tatást kapnak, hiszen a tíz­órai, az ebéd, és az uzson­na is benne van. Papp Andrásáé konyha­főnökkel együtt, azt talál­ták ki a gondok enyhítésé­re, hogy nyáron olcsóbban felvásárolnak néhány nél­külözhetetlen élelmet, ami télen már többe kerülne. Az élelmezésvezető emlí­tette még, hogy különböző vállalatok dolgozói is ét­keznek náluk. Egyébként harminc dolgozót foglalkoz­tatnak. Nyáron csak az is­kolás étkeztetéssel álltak le, a felnőttekével nem. Várják azokat a tanulókat is a nyári szünet alatt, akiknek nem megoldott az étkezésük. Mindig csűrötö­kön kell befizetni a követ­kező hétre. (k. e.) ^ •• Az A VU pártatlansága ? Rövid távon keveset* hoz a kasszába

Next

/
Oldalképek
Tartalom