Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-04 / 157. szám

Rövidesen szakosodik Szomszédoló kisdiákok Szigetújfalu és Csíkcsicsó Folt a világörökségen? Utált és szeretett bolhapiac Ugye, jó vásárt csináltam? A földön ülve is lehet kereskedni _______(Hancsovszki János felvételei) j Le het alkudni, szabad válogatni — Egy hölgy megint te­lefonált a lakótelepről, hogy nem tud kihajtani a garázs­ból a bolhapiaci parkolók miatt — jelenti egyik be­osztottja Lovasi József őr­nagynak. A Szentendrei Rendőrka­pitányság vezetője széttár­ja a karját és azt mondja: — Minden piaci napon így van ez nálunk. Sok a gond, és nem csak a parko­lás miatt, bár természete­sen ez sem elhanyagolható. Túlságosan sokan árulnak itt, rengeteg piszkot, Sze­metet csinálnak a környé­ken. + Bűncselekmények is előfordulnak? — Múlt szombaton há­rom lopást jelentettek, és feltehetően olyanok is elő­fordultak, amikről nem tu­dunk. A legcsúnyább eset az volt, hogy egy asszony­nak szétvágták a táskáját. Mire észrevette a dolgot, már eltűnt a pénztárcája. + Mit lehet tenni a rend érdekében? — Ellenőrizzük a piacot, bár természetesen sok más feladatunk is van, és ez nemcsak a mi hatáskörünk. De alapvető megoldás az lenne, ha elvinnék innen az egészet. ♦ Mégis, hová? — Szó volt róla, hogy át­venné egy kft., és a Dózsa György úton, a MÉH-telep helyén üzemeltetné. De nem pártoljuk ezt a meg­oldást, hiszen ott is lakó­telep van és főútvonal. Bal­esetveszélyes lenne, ha a 11-es főúton parkolnának a kocsik, ami megnehezítené a ki- és a behajtást. Ha raj­tam múlna, elvitetném in­nen a piacot valahová Bé­kásmegyer határába. Szent­endre idegenforgalmi köz­pont, része a világörökség­nek. Ez a piac csúnya folt rajta. ♦ Persze azért sokan sze­retik, hogy itt van. Jól jön az olcsó vásárlási lehetőség a kispénzűeknek. — Természetesen ezt én is tudom. Eredetileg, né­hány évvel ezelőtt az volt az elgondolás, hogy külföl­diek árulhatnak itt, meg aki el akarja adni a hasz­nált, megunt motyóját. De most már a viszonteladók is itt vannak, és ezért nagy a zsúfoltság. Véleményem szerint újra kellene szabá­lyozni, hogy kik árulhat­nak ezen a területen, és csökkenteni a tömeget. A jelenlegi helyzet semmi­lyen szempontból sem meg­nyugtató. ♦ Mi a véleménye a pi­acról? — kérdezem ezek után dr. Szécsi Máriát, az önkormányzat jegyzőjét. — Szeretnénk kielégítő megoldást találni, de nehéz mindenkinek eleget tenni. A legtöbben azt mondják, legyen a piac bárhol, csak ott nem, ahol ők laknak. Orvosolni szeretnénk a gondokat. Levelet kaptunk a városi rendőrkapitánytól és a tűzoltóparancsnoktól is, hogy valamiképpen vál­toztassunk a helyzeten. Foglalkozunk vele. és a szeptember 8-i testületi ülé-' sen ez lesz az egyik téma. Ismerem tehát a hivata­los véleményeket, amikor elindulok a piacra. A bejáratnál egy kis fa­házban ül a nyugdíjas hölgy, aki felügyeli a léte­sítményt. Amikor bemutat­kozom, határozottan kije­lenti, hogy nem nyilatko­zik. Minek leírni azt a sok szóbeszédet, ami közszájon forog. Például, hogy itt árulják a víkendházból el­lopott holmikat. A hölgy haragszik az ellenőrökre, mert nem jönnek rendet csinálni. De haragszik azért is, mert jönnek, és zaklat­ják holmi számlák miatt a becsületes kereskedőket. A piacfelügyelő, mint már szó volt róla, nem akar nyilatkozni, de szívesen be­szélget. Marasztal, hogy üldögéljek még a hűsben, de kíváncsi vagyok a forga­tagra, és alaposan körülné­zek. Vásárolok is természe­tesen, hiszen óriási a kíná­lat, és valóban minden ol­csóbb, sőt sokkal olcsóbb mint az üzletekben. Per­sze vigyázni kell, és nem kö­telező megvenni az arany­ként kínált sárgaréz kar­kötőt. Hazafelé a HÉV-en néze­getem új tárgyaimat, és elé­gedett vagyok. A táskám is épségben maradt, és a pénztárcámból csak az a 200 forint hiányzik, ameny- nyiért vásároltam. Gál Judit r Megtartotta közgyűlését a múlt év végén alakult Magyar Befektetési és Fej­lesztési Rt. A részvénytár­saságot 4,6 milliárd forin­tos alaptőkével az Állami Fejlesztési Intézet, az Ál­lami Vagyonügynökség és a Szerencsejáték Rt. hozta létre. Az adózás után megma­radt tiszta nyereségből 1,8 milliárd forint — a köz­gyűlés döntése nyomán — a tartalékalapba került. A közgyűlés az igazgatóság tagjává választotta a tár­saság vezérigazgatóját, Bá­nyai Miklóst, és jóvá­hagyta a társaság középtá­vú stratégiáját, valamint ez évi pénzügyi tervét. A Magyar Befektetési és 4 &£Man Fejlesztési Rt. jelenleg még nem pénzintézetként mű­ködik, de az alapítók rövi­desen alkalmassá kívánják tenni ilyen jellegű felada­tokra. Az elképzelés most, hogy ez az intézmény stra­tégiai befektetésekre és hosszú távú hitelezésre sza­kosodott pénzintézetté vá­lik Magyarországon. Van Szigetújfalu és van Szigetfalu. Az előbbi a Cse- pel-szigeten, az utóbbi Ro­mániában, Temesvártól 50 kilométerre fekszik. A földrajzi távolság úgy lát­szik, nem jelent gondot, a romániai kis szórványtele­pülés elöljárói levélben ke­resték meg a szigetújfalui polgármestert: ha egyetért Most valóban nyit a JUMP DISZKÓ a monorí Művelődési Házban Nyitva: pénteken és szombaton 21-től 04 óráig. Július 4-én a sztárvendég: a Dolly Roll. a szándékkal, létesítsenek testvérközségi kapcsolatot. Varga József „vette a la­pot”, s rákérdezett: mire volna szüksége a testvér­községnek? A válasz nem késett: ének szépirodalmi-, mese- és verseskötetekre. A kért könyvek össze­gyűjtése már folyamatban van, az akcióhoz csatlako­zott a helyi nemzetiségi bi­zottság és az egyháztanács is. A hírhez tartozik, hogy Szigetújfalunak már van egy másik testvérközsége is Romániában, bár a ne­vükben semmi közös sincs. Azt a falu) úgy hívják. Csíkcsicsó, s fent van Er­délyben, Ahová a napokban indult 28 újfalui kisdiák cserenyaralásra. A góbé srácokat augusztusban vár­ják viszontnyaralásra a Csepel-szigeti községben.' (—gyé—) Bensőséges ünnepséggel zárta fejlesztési munkáinak egyik szakaszát a Buda- pest-Vidéki Távközlési Igazgatóság. A ráckevei Sa- voyai-kastélyban megren­dezett és pezsgés koccintás­sal, az árnyat adó fák alatt elhelyezett svédasztallal egybekötött rendezvényre tegnap abból az alkalomból került sor, hogy befejező­dött a mintegy 4,5 milliárd forint értékű, összesen nyolc digitális központ üzembe helyezése is. Ceglé­den, Albertirsán és Nagy­körösön május 22-én, Szentendrén június 5-én, Vácon június 12-én és Bia- torbágyon június 19-én he­lyezték üzembe az új tele­fonközpontokat, amelyek nemcsak az- előfizetők szá­mának növelését teszik le­hetővé, hanem új szolgál­tatásokat is nyújtanak a telefonnal rendelkezőknek. Az új központhoz új készü­lékek is illenek, ezért a központok területén az igazgatóság az előfizetők­nél lévő készülékeit folya­matosan modernebbre cse­rélte. illetve cseréli. Az Ericsson és a Siemens cégek szállítói közreműkö­désével megvalósult új köz­pontok jelentős kapacitás- bővülést eredményeztek.. Lehet, hogy Cegléden nem is tudják majd értékesíteni a kilencezer állomást, így azt tervezik, hogy ennek terhére tovább bővítik az albertirsai ezerállomásos központot, mivel itt az igénylők száma lényegesen magasabb a rendelkezésre álló lehetőségeknél. Beruházási tervek Jól járt Nagykőrös is, hiszen a korábbi ezer elő­fizetői lehetőséggel szem­ben az új központ négy­ezer állomás felszerelését teszi lehetővé. Szentendrén hatezerrel bővülhet a táv­közlési hálózatba bekap­csolható állomások száma, de a körzet igényei miatt további ötezer darabos bő­vítési lehetőséget tervez­nek. A biatorbágyi központ korábban négyszáz állomás működtetésére volt alkal­mas, ez most az új központ­tal tízszeresére növekedett. Itt azonban figyelembe vet­ték azt is, hogy komoly be­ruházási tervek vannak a körzetben, amelyek közül jó néhány már a megvaló­sulás szakaszába lépett. A Váci központ kapacitása négyezer új állomás bekö­tésére nyújt lehetőséget. Hegyi István igazgató la­punknak elmondta, hogy a Távközlési Rt.-nek és így igazgatóságuknak is az anyagi lehetőségei korláto­zottak. Ezért a további fej­lesztésekre többféle válto­zatot dolgoztak ki annak érdekében, hogy források­hoz jussanak. Az egyik ilyen modell, amelyet pél­dául a telefonhelyzet szempontjából sanyarú sor­sú Monoron és körzetében szeretnének megvalósíta­ni, az úgynevezett „önkor­mányzati modell”. Ennek lényege, hogy az önkor­mányzatok a Távközlési Rt.-vel összefogva nyere­ségérdekeltség nélküli (non-profit) kft.-t alakíta­nának, amelyek részére az önkormányzatok szerezné­nek hatéves futamidejű és kétéves tőketörlesztési mo­ratóriummal visszafizeten­dő hitelt. Társadalmi kontroli Ezt követően az rt. az új létesítményt megvásárolná. Amennyiben ezt a konst­rukciót az önkormányza­tok is jónak ítélik meg. és a kft. létrejön, akkor vár­hatóan Monoron már jö­vőre megépíthetik az új központot. Előnye ennek a formának az igazgató sza­vai szerint, hogy „ebben megvalósul a társadalmi kontroll mellett a szakmai virtus is”. Gödöllőn és kör­zetében más megoldást terveznek, az önkormány­zattal együtt 27 településre kiterjedő részvénytársaság létrehozásáról tárgyalnak. Dévényi István fejlesztési igazgatóhelyettes arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy mire képes az új központ. Az első és a legfontosabb, hogy a hívó azonnal kap tárcsahangot. Az új köz­pontok körzeteinek előfi­zetői tehát készülhetnek az amerikai stílusra: a kagy­lóba annak felemelése után nem kell belehallgatniuk, hanem azonnal tárcsázhat­nak. Alkalmas a rendszer az úgynevezett „többfrek­venciás” választásra is, ami azt jelenti, hogy amennyi­ben a készülék lehetővé teszi, a hívott szám kivá­lasztásának ideje töredéke lesz, mint a régi közpon­toknál. Lehetőség van az auto­mata ébresztésre akár na­pi, akár rendszeres formá­ban, továbbá a hívás vára­koztatására is, vagyis egy éppen folyamatban lévő beszélgetés rövid idejű megszakításával a telefo­náló fogadhat egy másik hívást. Érdekessége a köz­pontoknak az úgynevezett „hívásirányítás”. Ha az előfizető otthonról eltávo­zik, készülékét beprogra­mozza arra a számra, ahol tartózkodni fog, így a távol- léte alatt érkező hívások automatikusan a beprogra­mozott számra kapcsolód­nak. ____ Ke vés a múltról Természetesen ezeknél a központoknál megoldódnak a számlaviták problémái is. Az új központok ugyan­is részletes számlát tudnak készíteni az előfizető tele- íonszámáról kiinduló hívá­sokról, pontosan feltüntet­ve ebben az időpontot, a hívott számot és a beszél­getés időtartamát. Dévényi István arról is tájékoztatta lapunkat, hogy ezek a központok már al­kalmassá tehetők a számí­tógépes rendszerek működ­tetésére is. Rendelkezésre állnak ugyanis a nagy adatátviteli sebességű csatlakozók, amelyek lehe­tővé teszik, hogy a külön­böző számítógépes rend­szerek kiépülése után egy­szerű telefonhívással intéz­zük például bankügyeinket vagy éppen bevásárlásain­kat. Ehhez persze számító- gépes rendszerek kellené­nek, no meg az, hogy az előfizetők a megfelelő szá­mítógéppel és programmal rendelkezzenek. Az Ericsson és a Siemens cég képviselői je­lenlétében megtartott ün­nepségen a fejlesztésben részt vevő munkacsapatok tagjait kitüntették és húsz­ezertől kilencvenezer fo­rintig terjedő pénzjutalom­ban is részesítették. Igazán nem nagy összeg egy 4,5 milliárd értéket létrehozó, másfél éves megfeszített munkáért. Ám a szerény jutalom ellenére a telefo­nosok jól érezték magu­kat. A gyönyörű környezet­ben — amelynek esztéti­kai értékét csak a Savoyai- kastély bejáratának szoe- reál portálja rontja — mód nyílt a fehérasztal melletti beszélgetésre. Ám ennek során kevés szó esett az immár múltnak számító új központokról, annál több a további elképzelésekről. — te — Telefonünnep Ráckevén

Next

/
Oldalképek
Tartalom