Pest Megyei Hírlap, 1992. július (36. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-31 / 180. szám
Az „angyalos címer” a budai vár falán Ismét a régi fényükben ragyognak az aranyszem- cséii, a címerállatok kékje, ezüstje, fodrozódnak az angyalok szoknyái a budai vár falán, a sikló alsó állomása mellett: újjászületett Lotz Károly mozaikremeke. az úgynevezett „angyalos címer”. Száztizenkét éves története néhány zaklatott évtized után végre szép szakaszához érkezett. A háború alatt megrongálódott műemlékről előbb a koronát verették le, majd a címert is. és 1949-ben ítélet született a mű megszüntetésére. Mérnökök és munkások összeesküvése azonban meghiúsította az ítélet végrehajtását, a mozaikmaradékot elfalazták, megmentették. A nyolcvanas évek derekán kezdték életre kelteni az alkotást, kibontották, s hozzáfogtak újraalkotásához. Ráday Mihály városvédő igyekezete sürgette az akadozó munkát. Majd 1990-ben új csapat fogott hozzá, akik a húszszázaléknyi megmaradt felületből, régi és újabb fotók segítségével újraálmodták a vonalakat, ábrákat, koronaékköveket, és kétévnyi Részlet Lotz Károly mozaikjából munkával, a kétszázezer üveg mozaikszemcsét számtalanszor kézbe véve előbb kirakták, majd a helyére illesztették a hatalmas, három és fél méterszer öt méteres műalkotást. „Köszönet érte a szorgos kezeknek — mondta Katona Tamás államtitkár az ünnepélyes átadáskor —, amelyek újjávarázsolták ezt a művet.” A köszönet Andróczi Alajos, Brutyó Mária, Bujdosó Anna és Forrai Kornélia restaurátor művészeket illeti. Munkatársukat a szakértő zsűri így minősítette: „A szakszerű újrakezdés, a sokrétű felkészültséggel párosult makacs szorgalom és felelősségérzet eredménye a kiváló színvonalú restaurálás és rekonstrukció ... a kompozíció eredeti gazdagságát, szépségét, művészi kvalitásait megőrizve újraalkották a mozaikot.” A Lotz-mű az úgynevezett „középeimért” foglalja magába, amely 1395-től volt az ország címere (a parlamenti ülésteremben gyakran látjuk az elnök széke fölött) közepén Tasnádi Kubacska András természettudós, muzeológus, tudománytörténész születésének 90. évfordulója tiszteletére emlékkiállítás nyílt szerdán a Magyar Természettudományi Múzeumban. Tasnádi Kubacska András 1902-ben Budapesten született. A Természettudományi Múzeum igazgatója volt 1945—49 között, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alelnöke. ö hozta létre a Természettudományi Múzeum Embertani és TuAz angyalos címer a budai vár falán a Habsburg-Lotharingiai ház címerével. A kompozícióban, a plasztikusan forduló kartus, a szalagok, a címert és a koronát tartó, elevenné formált angyalok együttese az egyszerű címerábrázolást műalkotássá teszi. Egy új szín — ezer szín — a Lánchidról a budai várhoz érkezők szemének. dománytörténeti Tárát. A legjelesebb művész- és pre- parátorgárdából megalakította a múzeumi kiállító- csoportot, a sajtó- és fotó- osztályt, valamint a nyomdát. Műveltség címmel folyóiratot szerkesztett, évekig a Búvár, illetve az Elet és Tudomány című újságok szerkesztőbizottságának tagja volt. Ismeretterjesztő könyveivel, cikkeivel, rádió- és tévéelőadásaival több nemzedéket indított el a természettudományok művelésének útján F. L. Tasnádi Kubacska András- emlékkiállítás Deim-hépeh az Ernst Múzeumban Tárlat tizenhét év után IFolytatás az 1. oldalról.) utcai „szentélyben” ország- világ megtekinthesse. A sajtótájékoztatón •melyet nem csupán a tömegtájékoztatás számára szerveztek — bemutatták a . művész 60. születésnapjára megjelentetett reprezentatív, monografikus jellegű kiadványt is. Kolozsvári) Marianna művészettörténész, a kötet szerzője elmondotta, hogy amiként a most nyílt tárlat, úgy a Deimröl szóló átfogó elemző munkák is késlekedtek. A Deim-életművet bemutató, igen sok grafikát és színes képet tartalmazó munka második részében található az a bibliográfia, amely tulajdonképpen a jövő Deim- kutatóinak munkáját köny- nyíti meg. Ezt követi Deim Pál műveinek a katalógusa — az 1962-től keltezett festmények, szobrok, grafikák szakszerű leírása. Az Ernst Múzeumban látható gyűjtemény tulajdonképpen ennek a mű6 vészmonográfiának a szerkezetét, szerkesztési elveit követi. Frank János, a kiállítás rendezője pár szóban jelezte, hogy ezúttal örömest lemondott az ötvenes évek kiállítói gyakorlatáról; külön tekintheKÉSZÍTI, DE NEM HASZNÁLJA A véső művésze Vésnök — csak így hirdeti Takáts Sándor mesterségét háza kapuján a felirat Szentendrén. Ottlétem idején a nála rendelt névtábláért jelentkezett valaki. A vésés a szakmája. A fegyvervésés a művészete. — A szakma talált rám — mondja. Érettségi után festő akart lenni. Mikor a Képzőművészeti Főiskolára nem vették. fel, a jó kézügyességéhez illő munkát kerestek. A Pénzverőben állapodott meg, ott tanult vésnöknek. Egy későbbi munkahelyén volt két kollégája, aki puskát készített, egyikük, az agyfakészítő a farészét, másikuk, a puskaműves a fémrészét a fegyvernek. így került először puskák közelébe. A Fegyver- és Gázkészülékek Gyárában már a díszítésükkel foglalkozott. — Minden más vésnök- munkától abban különbözik a fegyvervésés, hogy magam tervezhettem meg a díszítést. — Honnét tanulta? — Hát, sehonnan. A szakmának ebben a részében autodidakta vagyok. Leginkább könyvből tanulhatta. Könyveket mutat, bennük képekkel, gyönyörű véséisű puskákról. Vésett a fa- és vésett a fémrészük, de még az aranyberakás is rajtuk. Mind vadászpuskák. A harci tűzfegyvereket nemigen díszítették. De más különbség is van: — A vadászfegyverek műszakilag is mindig jobbak, mint a hadifegyverek. — Milyen díszítőelemekkel lehet vagy kell ellátni a puskát? Vannak-e ennek szabályai? — A díszítés stílusa az időben állandóan változik. Vannak hagyományos motívumok. Ilyen az óangol és az újangol arabeszk. A német levéldíszítmény. A Skót címerben látható bo- gancskóró. Ezeket nagyon sokféleképpen lehet variálni. Olyan, mint a gumi- arábikum. Kifogyhatatlan a variációs lehetőség. Mióta vadászpuska létezik, díszítők meg a művész korai (úgynevezett „rongyos”) képei, majd ezt követően a tipikusan Deim Pál-i bá- busvariációk, és külön a szobrok és domborművek. — Azt. a gyakorlatot követtem — mondotta a rendező —, amelyet gyerekkoromból hordozok ma* gamban, egy Szinyei Mer- -se-lárlat óta, nevezetesen, hogy a teret a kiállított , mű szerint' válogatom meg. -A nagy,- reprezentatív, pan - • nók a tér mélyén tudnak érvényesülni;' a kisebb képeknek melegebb szobányi térre van szükségük. S még valami: a szobor külön teret igényel... Amikor Deim Pált kérdeztem meg, miért is kellett tizenhét évet várnia erre a tárlatra, csak eny- nyit mondott: ugyanazért, amiért sok más feslőtár- samnak kellett — és még most is olt kell roslokotnia a lehetőségért, hogy láttassa magát... Amiért egy- egy jó könyvnek, egy-egy remek versnek várnia kellett. Úgy látszik, a művészet lelki, szellemi és fizikai kondíció kérdése is egy időben. Bágyoni Sz.abó István tik vadászjelenetekkel. Itt íratlan szabály, hogy milyen puskára milyen állat kerülhet — tehát amivel nyúlra vadásznak, arra nem véshetnek vaddisznót és fordítva. Régebben divatban voltak díszítményként a pásztor jelenetek is, vagy Diána, Artemisz alakja. A jeleneteket ábrázoló plasztikus vadászvéset már valóságos dombormű, amilyet kevesen tudnak készíteni. Az aranyberakáshoz is kevesen értenek. A technikán és a hagyományos ornamentikákon kívül ismerni kell az állatokat, a madarakat, a növényanatómiát, tudni kell tájképet szerkeszteni. Volt olyan aranyberakásos fegyver, amin nyolc hónapig dolgoztam ... — Azonkívül, hogy díszíti őket, hogyan viszonyul a fegyverekhez? — Utálom a géppisztolyt, meg mindenféle hadifegyvert. Határőr voltam, de egyszer sem húztam fel a géppisztolyt, gondoltam. ha szükség lesz rá, hogy valakit ártalmatlanná tegyek, majd inkább fejbe vágom vele. Még semmilyen élőlényre nem lőttem. Célba nagyon jól lövök. A vadakat, nagyon szeretem nézni. Kiirtották a ragadozókat, most az ember, a vadász a ragadozó, csalt kártékonyabb náluk. A farkas a beteg, gyenge, élet- képtelen állatot pusztította el, míg az ember válogatás nélkül gyilkol. Takáts Sándor tavalyelőtt lett magánvállalkozó, miután a fegyvergyárban azt mondták neki: Takáts úr, mondjon fel, mert nem tudjuk tovább munkával ellátni. Azóta inkább csak tervezi, hogy folytatja a fegyvervésést. Idén márciusban járt Nürnbergben, az Iwa ’92-n, a fegyver- gyártók és fegyverkereskedők szakvásárán. — Óriási élmény volt, rengeteg diát készítettem, de csak vésett fegyverekről. Más engem nem érdekel. Nekem azt adta ajándékba az Isten, hogy ehhez értsek. Csak egy marék szerszám kel] hozzá, s azzal a marék szerszámmal nagy értéket hozhatok létre. Nádudvari Anna Ötvenhat a dán irodalomban Budapesten tartja XIX. konferenciáját a Nemzetközi Skandinavista Egyesülés, jelentette be dr. Masát András, az ELTE rektorhelyettese. aki egyébként 1990-től az egyesülés 2 évre megválasztott elnöke. Az augusztus 3-ától 7-éig tartó tanácskozáson 240, skandináv irodalmakkal foglalkozó egyetemi oktató vesz részt. Vizsgálják többek között azt, hogy a skandináv irodalmak a történelem során mennyiben, mikor és hogyan voltak részei a politikai, ideológiai ellenállásnak. A tudományos tanácskozáson a tervek szerint 90 előadás hangzik el. Érdekesnek ígérkezik például az, amelyik az 1956-os magyar felkelést a dán irodalom tükrében mutatja be. Ezt látni, hallani kell Szentendre: Július 31-én, pénteken este 7 órától Lukács Sándort látja-vendégül a Nosztalgia kávéház. Pénteken és szombaton a Honvéd Együttes Táncszínháza lép fel a Fő téri Teátrum színpadán a Néplánc- szvittel (mely a történelmi Magyarország ■ táncait és dalait mutatja be) és a Kocsonya Mihály házassága című táncjátékkal. Az előadás este fél kilenckor kezdődik. Augusztus 1-jén, szombaton a Binder Quartett ad dzsesszkoncertet a Earcsay múzeum kertjében, rossz idő esetén a Duna-parli művelődési házban, 19 órakor. Vasárnap délelőtt 11 órakor gyermekelőadás lesz a városháza udvarán- Hová hová, Iíétröíös? címmel. A zenés mesejátékot a Kö- zép-Európa Táncszínház mutatja be. Pilisszántó: A polgármesteri hivatal dísztermében tekinthető meg az Orosdy-kastély történetét bemutató kiállítás szombaton és vasárnap. Pilisvörösvár: A művelődési házban vasárnap este 6-tól vetítik a Kitúr-lak című amerikai filmet. ócsa: Július 31-én, pénteken este fél hatkor Az őrült szafari című botswanai filmet nézhetik meg az afrikai filmek iránt érdeklődők az Egressy Gábor Szabadidő Központban. Szombaton este 8-tól DDA-disz- kó lesz, vasárnap délután ötkor pedig a Tiniklub várja tagjait a Gumimaci diszkóra. Zsámbék: A művelődés] házban Hadik Gyula szobrász és Zombori László keramikus kiállításai láthatók, pénteken 9-től 18 óráig, szombaton és vasárnap 10-től 17 óráig. A népművészet kedvelői festett zsámbéki parasztbútorokból berendezett szobát láthatnak a Szent Ven- del-domoborműves népi lakóházban.
